Litvánia hivatalosan kilépett a gyalogsági aknák használatát és gyártását tiltó egyezményből – jelentette a BNS.
December 27-én volt hat hónapja van annak, hogy Litvánia hivatalosan értesítette az ENSZ főtitkárát az ottawai egyezményből való kilépéséről.
A litván védelmi minisztérium korábban a BNS-nek azt nyilatkozta, hogy az ottawai egyezményből való kilépésről szóló döntés hatálybalépése után Litvánia tárgyalásokat kezd gyalogsági aknák beszerzésének vagy gyártásának lehetőségéről.
Az ottawai egyezmény, vagyis a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és megsemmisítésének tilalmáról szóló egyezmény kimondja, hogy a dokumentumot aláíró országok először is vállalják, hogy „soha és semmilyen körülmények között nem használnak gyalogsági aknákat”. Az 1999-ben hatályba lépett dokumentumot a világ több mint 160 országa írta alá, köztük a legtöbb nyugati ország.
Ukrajna 1999. február 24-én New Yorkban írta alá az aknákra vonatkozó tilalmi szerződést, majd 2005. december 27-én ratifikálta, 2006. június 1-jén pedig tagállammá vált. Az aláíráskor Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gyalogsági aknaarzenállal rendelkezett, Kína, az Oroszországi Föderáció, az Egyesült Államok és Pakisztán mögött. A Szovjetuniótól örökölték, és az arzenál körülbelül 6 millió aknából állt.
Az ottawai egyezmény alapvető rendelkezései:
A gyalogsági aknák használatának, gyártásának, átadásának és felhalmozásának bármely fél által, bármilyen körülmények között történő beszüntetése;
A gyalogsági aknakészletek gyors megsemmisítése;
A területek hatékonyabb aknamentesítése és az összes telepített akna, valamint a háborús robbanóanyag-maradvány megsemmisítése;
A gyalogsági aknák és a háborús robbanóanyag-maradványok minden áldozatának jogainak és szükségleteinek megvalósítása.
Az egyezményt nem írta alá Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, India és Pakisztán.
A Szovjetunió, majd jogutódja, Oroszország büntetlensége a 1940-es években a balti államok megszállása miatt az egyik oka annak, hogy Putyin cselekedett – jelentette ki Litvánia külügyminisztere, Kęstutis Budrys a Hágában tartott diplomáciai konferencián.
Budrys, miután Litvánia nevében aláírta a jóvátételi bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, hangsúlyozta, mennyire fontos Oroszország felelősségre vonása, mert ez elengedhetetlen a tartós béke megteremtéséhez. Kiemelte a résztvevő államok körének bővítésének szükségességét is: „be kell vonni minden releváns országot ebbe a folyamatba.”
A bizottság feladata, hogy meghatározza az Ukrajnának járó jóvátételi összegeket.
Történelmünk megtanította, mennyire létfontosságúak a jóvátételek és a nemzetközi bűncselekményekért való felelősségre vonás. Egykor nem történt semmilyen jóvátétel a Szovjetunió balti államokat ért megszállása után a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján. Most pedig Putyin és rendszere úgy cselekszik, mintha ezek a bűncselekmények soha nem történtek volna meg!
– magyarázta a miniszter a jelenlévőknek.
Budrys kifejezte meggyőződését, hogy a balti megszállás utáni jóvátétel hiánya az egyik oka annak, hogy Putyin új agresszióba kezdett.
[type] => post
[excerpt] => A Szovjetunió, majd jogutódja, Oroszország büntetlensége a 1940-es években a balti államok megszállása miatt az egyik oka annak, hogy Putyin cselekedett – jelentette ki Litvánia külügyminisztere, Kęstutis Budrys a Hágában tartott diplomáciai konfe...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1766146440
[modified] => 1766092835
)
[title] => Litvánia emlékeztetett: a balti államok megszállása után nem fizettek jóvátételt – ez új agresszióhoz vezetett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172648&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172648
[uk] => 172413
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 172414
[image] => Array
(
[id] => 172414
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original.jpg
[original_lng] => 56822
[original_w] => 600
[original_h] => 356
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original-300x178.jpg
[width] => 300
[height] => 178
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original.jpg
[width] => 600
[height] => 356
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original.jpg
[width] => 600
[height] => 356
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original.jpg
[width] => 600
[height] => 356
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original.jpg
[width] => 600
[height] => 356
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/original.jpg
[width] => 600
[height] => 356
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1766085635:5
[_thumbnail_id] => 172414
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1586
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 580227749001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8581
[1] => 12242
)
[tags_name] => Array
(
[0] => jóvátétel
[1] => Litvánia
)
)
[2] => Array
(
[id] => 171651
[content] =>
Litvánia kedden rendkívüli állapotot hirdetett a Fehéroroszország felől érkező csempészléggömbök miatt. Vladislav Kondratovic belügyminiszter a lépést a balti állam légi közlekedésében okozott fennakadásokkal és nemzetbiztonsági érdekekkel indokolta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban „elfogadhatatlan hibrid támadásról” beszélt, amit Fehéroroszország visszautasított.
Inga Ruginiene litván kormányfő szintén azt hangoztatta, hogy a balti ország légterébe belépő, jórészt cigarettacsempészésre használt léggömbök Minszk „hibrid támadásai”.
„Az intézmények együttes erővel lépnek fel, hogy elejét vegyék a csempészléggömbök jelentette veszélynek” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a litván hadsereg különleges jogköröket kapott, amelyek megkönnyítik a katonák részvételét a határőrséggel közös bevetéseken – hangsúlyozta Kondratovic.
Amennyiben a litván parlament jóváhagyja az intézkedéseket, a hadsereg engedélyt kap arra, hogy korlátozza a belépést egy-egy területre, járműveket állíthasson meg és kutathasson át, személyeket ellenőrizzen, okmányaikat és tulajdonukat átvizsgálhassa, alkalmasint letartóztathassa azokat, akik ellenállnak, vagy bűncselekmény gyanúsítottjai. A hadsereg erőszakot is alkalmazhat ezen feladatok elvégzéséhez – közölte Robertas Kaunas védelmi miniszter.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden kijelentette: Litvánia eltúlozza a csempészléggömbökkel kapcsolatos incidenseket. Leszögezte egyúttal, hogy Minszk nem akar háborút szomszédaival.
„Amit a litvánok ma mondanak, az lehetetlen és valószerűtlen” – mondta Lukasenka, akit a BelTa állami hírügynökség idézett. Szerinte a „témát eltúlozzák és átpolitizálják”.
A mintegy 10 kilométeres magasságban szálló, cigarettacsempészetre használt léggömbök miatt az utóbbi hónapokban ismételten fel kellett függeszteni a légi forgalmat Vilniusban és Kaunasban, Litvánia két legnagyobb repülőterén. A litván hatóságok szerint a léggömböket célzottan küldik a repülőterek irányába, amivel a polgári légi közlekedés elleni támadást valósítanak meg.
Litvánia további rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert vásárol Svédországtól. A harmadik mobil rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer (MSHORAD) megrendelését a svéd gyártó, a Saab Dynamics teljesíti.
A megrendelés értéke meghaladja a 119 millió eurót.
A rendszer Giraffe 1X radarokból, RBS70 NG rakétakilövőkből, valamint tűzvezetési és parancsnoki rendszerekből fog állni.
A Litván Védelmi Minisztérium szerint a rendszer különböző elemeit 2026 és 2029 között szállítják Litvániába.
Ez jelentősen növeli a Litván Fegyveres Erők képességét a drónok és más, alacsony magasságban mozgó célpontok felderítésére
– nyilatkozta a nemzetvédelmi miniszter, Robertas Kaunas.
Litvánia hivatalosan értesítette az Európa Tanácsot arról a szándékáról, hogy csatlakozik az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó sprciális hadbírósághoz – számolt be a Jevropejszka Pravda a litván külügyminisztériumra hivatkozva.
A közlemény szerint november 26-án Litvánia értesítette az Európa Tanácsot arról a szándékáról, hogy csatlakozik az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó speciális hadbírósághoz – Ukrajna után első országként.
„Ez a döntés Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásunkat tükrözi, az ENSZ Alapokmánya iránti elkötelezettségünket és szilárd meggyőződésünket, hogy az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságot követel… Felszólítunk más országokat is, hogy csatlakozzanak hozzánk” – közölte a litván külügyminisztérium.
A litván külügyi tárca hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindennemű engedménye határaival kapcsolatban egy esetleges békemegállapodás keretében fenyegetést jelent Litvánia számára is.
Észtország korábban úgy döntött, hogy csatlakozik az Oroszországi Föderáció agressziójával foglalkozó speciális Hadbíróság irányító bizottságához.
Ukrán katonákat vonhatnának be az Európai Unió Oroszországgal szembeni védelmének támogatására, de ez csak Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás után lenne lehetséges – jelentette ki hétfőn Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa a Politico című lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kubilius elmondta: „Jó lenne, ha az ukrán hadsereg, amely harci tapasztalatokat szerzett, az ukrajnai béketeremtés után készen állna arra, hogy jelen legyen határvidékünk minden országában – kezdve a balti régióval és Litvániával, a rotációs német dandár és az amerikai zászlóaljak mellett.”
A biztos azt is tisztázta, hogy az ukrán csapatok bármilyen bevetése nem befolyásolja Németország páncélosdandárjának Litvániába küldését, az amerikai csapatok jelenlétét a régióban, valamint a NATO 5. cikkely szerinti kollektív védelmi rendelkezéseit.
„Mi, litvánok, a történelmünkből megtanultuk, hogy jobb, ha több garanciánk van a biztonságunkra” – mondta Kubilius, pontosítva, hogy a NATO kollektív védelmi normáját az EU saját biztonsági kezdeményezéseinek kell megerősíteniük, „a végrehajtásukra vonatkozó egyértelmű mechanizmussal”.
A Politico megjegyezte, hogy jelenleg nagyon távoli kilátásnak számít az ukrán csapatok küldése az EU határainak védelmére, mivel az oroszok folytatják offenzívájukat Kelet-Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin diktátor nem mutat kompromisszumkészséget a háború befejezése érdekében.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrán katonákat vonhatnának be az Európai Unió Oroszországgal szembeni védelmének támogatására, de ez csak Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás után lenne lehetséges – jelentette ki hétfőn Andrius Kubilius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1763408700
[modified] => 1763406110
)
[title] => Az ukrán hadsereget bevonhatják az Európai Unió keleti határainak védelmébe – Európai Bizottság
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=169018&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169018
[uk] => 169032
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169019
[image] => Array
(
[id] => 169019
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius.jpg
[original_lng] => 34022
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1763400733:2
[_thumbnail_id] => 169019
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1274
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 521174531002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 236249
[1] => 12242
[2] => 50699
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa védelme
[1] => Litvánia
[2] => ukrán katonák
)
)
[6] => Array
(
[id] => 167879
[content] =>
A litván kormány emellett diplomáciai lépéseket is tett: újabb tiltakozó jegyzéket adott át Oroszország ideiglenes megbízottjának az Ukrajna elleni légitámadások folytatása miatt.
Az ukrán energiahelyzet továbbra is rendkívül nehéz. Kijev az utóbbi hetekben több európai országgal, köztük Norvégiával is tárgyalt arról, hogyan biztosítható a lakosság téli fűtése és az energiahálózat stabilitása.
Litvánia védelmi minisztere, Dovile Šakalienė bejelentette, hogy úgy döntött, lemond, de ezt megelőzően megvitatja a kérdést Gitanas Nausėda elnökkel.
A miniszter szerint, ha nincs bizalma a miniszterelnök, Inga Rugienė, illetve a Szociáldemokrata Párt vezetője, Mindaugas Sinkevičius részéről, akkor nincs lehetőség a kormányban való munkára.
Megállapodtam a litván elnökkel, hogy nem nyújtom be a lemondásomat a miniszterelnöknek anélkül, hogy ne beszélnék vele. Van egy tervezetem, és ma beszélek az elnökkel. Jelenleg nem látok semmilyen okot, ami megváltoztathatná a döntésemet, mert ez politika” – mondta Šakalienė az újságíróknak.
A miniszterelnök és a párt vezetőjének bizalma azok a tényezők, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy valakit delegálhatnak-e bizonyos feladatok ellátására
– tette hozzá.
Šakalienė elmondta, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy Litvánia védelme megfelelően legyen finanszírozva, és hogy a védelmi erőket a lehető leggyorsabban megerősítsék.
Törökország a NATO biztonsági intézkedéseivel összhangban ideiglenes jelleggel légtérellenőrző repülőgépet küldött Litvániába – jelentette be a török védelmi minisztérium csütörtökön, néhány nappal azután, hogy orosz drónok behatoltak a litván légtérbe.
A tárca tájékoztatása szerint a gép – amely képes az alacsonyan repülő drónok és egyéb, a szárazföldi radarok által nem mindig észlelt objektumok észlelésére – szeptember 22-én kezdte meg működését a balti országban.
Az utóbbi hetekben Litvánia mellett Észtország, Dánia és Lengyelország is arról számolt be, hogy orosz drónok vagy harci repülőgépek sértették meg légterét, a NATO pedig válaszul megerősítette keleti határai védelmét.
Észtország és Lengyelország emellett konzultációt kért a szövetségesektől, amire a NATO negyedik cikke ad lehetőséget.
A NATO-tagállamok közül Törökország rendelkezik a második legnagyobb hadsereggel. Bár Ankara több téren – például az energetikai és a turisztikai szektorban – jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, a török kormány kezdettől fogva elítélte az ukrajnai háborút, és katonai támogatást is nyújt Kijevnek.
A litván parlament jóváhagyott egy egyszerűsített eljárást az ország légterét megsértő pilóta nélküli légi eszközök megsemmisítésére, jelentette a Reuters.
Korábban a litván hadsereg csak akkor lőhetett le drónokat, ha megállapítást nyert, hogy az fel van fegyverezve, vagy közvetlen veszélyt jelent az ország számára fontos objektumokra.
A hadsereg mostantól kivétel nélkül lelőhet bármilyen drónt. Az új törvény felhatalmazza a litván védelmi főparancsnokot arra is, hogy szükség esetén lezárja a légtér bármely részét.
„Most már bármilyen módon és gyorsan tudunk reagálni, beleértve a drónok megsemmisítését is. Törvényeink és eljárásaink nem voltak adaptálva a jelenlegi fenyegetésekhez… Most már villámgyorsan tudunk reagálni” – mondta Dovile Sakaliinė védelmi miniszter.
