Litvánia készen áll arra, hogy békefenntartó misszió keretében csapatokat telepítsen Ukrajnába, de csak akkor, ha fegyverszünetet hirdetnek az országban.
Ezt a litván elnök jelentette be a Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Az én országom készen áll arra, hogy szükséges támogatást nyújtson. Konkrét számú katonákról beszélünk, de minden országnak a koalícióban vállalnia kell, hogy biztosítja ezt a támogatást
Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke bejelentette, hogy országa hajlandó katonákat küldeni az Ukrajnában tervezett tűzszünet utáni nemzetközi békefenntartó misszióba – írja az Index.
Konkrét számú csapatról beszélünk, de a koalícióban minden országnak el kell köteleznie magát e támogatás mellett
Az európai nemzetek készülnek arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak Ukrajna védelmében az amerikai támogatás bizonytalansága miatt. A vezetők a jövő héten Párizsban találkoznak a további lépések megvitatására.
Nauseda szerint Oroszország csak színleli a béketárgyalásokat: „Beszélnek lehetséges békéről, de még a kritikus infrastruktúra elleni támadások leállítására tett ígéretüket sem tartják be” – jegyezte meg.
Litvánia, amely GDP-je 2,85 százalékát fordítja védelemre, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója a 2022-es orosz invázió kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
Litvánia bejelentette, hogy kilép a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezményből, biztonsági aggályokra hivatkozva Oroszországgal szemben – számolt be az MTI-re hivatkozva az Origo.
A litván parlament tavaly júliusban szavazta meg a kazettás bombákra vonatkozó egyezményből való kilépést, de Vilniusnak a hatályba lépéshez hat hónapot kellett várnia, miután benyújtotta a vonatkozó dokumentumot az ENSZ-nek.
Litvánia az első ország, amely kilép a 2008-ban elfogadott egyezményből, és az első európai uniós tagállam, amely kilép egy nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződésből.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese ennek az egyezményeknek, és mindketten vetettek be kazettás bombákat. A 112 állam és 12 más aláíró által elfogadott egyezmény tiltja a kazettás bombák bevetését, szállítását, gyártását és tárolását.
Ezeket a fegyvereket repülőgépekről vagy tüzérségi eszközökkel lehet célba juttatni, a levegőben robbannak fel, és a bennük lévő lövedékek nagy területen szétszóródnak.
A 2,8 milliós lélekszámú, korábban a Szovjetunió által bekebelezett balti állam jelezte azt is, hogy ki akar lépni a taposóaknák tilalmát elrendelő nemzetközi egyezményből is. Az intézkedést a hadsereg és a védelmi minisztérium támogatja, a kormány egyelőre felfüggesztette a döntést a térségbeli szövetségesek esetleges hasonló intézkedéseire várva. A taposóaknákról szóló szerződést 1997-ben fogadták el, és jelenleg 164 állam a részese.
Litvánia javaslatot tett Ukrajna európai uniós partnereinek, hogy GDP-jük 0,25 százalékával váltsák ki az amerikai segélyeket – közölte kedden Kestutis Budrys, a balti állam külügyminisztere a Deutsche Welle német televíziónak adott interjúban.
„Ki tudjuk váltani az Ukrajna védelmi szükségleteire szánt amerikai segélyeket, ha egész Európa kiutalná erre a célra GDP-je 0,25 százalékát. Ez 40 milliárd eurót jelentene” – mondta a tárcavezető.
A litván diplomácia vezetője példaként saját hazáját hozta fel, amely tavaly GDP-je 0,3 százalékával támogatta a kijevi vezetést. Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta több mint 1,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát, amiből 767 millió euró katonai segély volt.
Litvánia mindemellett kötelezettséget vállalt arra, hogy évente GDP-je 0,25 százalékával, vagyis nagyjából 190 millió euróval segíti a vezetést Kijevben.
A balti államok jelentős lépést tesznek az energiafüggetlenség felé, miközben szorosabbra fűzik kapcsolataikat az Európai Unióval. Litvánia már leválasztotta villamosenergia-rendszerét az orosz hálózatról, Lettország és Észtország pedig várhatóan hamarosan követi példáját. A folyamat célja a három ország energiabiztonságának növelése és az EU-s integrációjuk elmélyítése.
Litvánia szombaton jelentette be, hogy sikeresen leválasztotta villamosenergia-rendszerét az orosz hálózatról. Ez a lépés egy átfogó terv része, amelynek célja a három balti állam szorosabb integrációja az Európai Unióba, valamint energiabiztonságuk növelése.
A litván példát várhatóan Lettország és Észtország is követi.
A tervek szerint a két ország szombaton reggel 7 óráig (GMT szerint) hajtja végre a leválasztást. Az utolsó pillanatban elvégzett tesztek eredményeitől függően a három balti állam vasárnap szinkronizálódhat az EU villamosenergia-hálózatával.
A folyamat során a balti országok átmenetileg önálló üzemmódban működtetik villamosenergia-rendszereiket. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít számukra, hogy felkészüljenek az EU hálózatához való csatlakozásra, miközben tesztelik a rendszereik önálló működőképességét.
Ez a lépés jelentős mérföldkő a balti államok számára, hiszen évtizedekig függtek az orosz energiaellátástól – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Az EU hálózatához való csatlakozás nemcsak energiaabiztonságukat növeli, hanem politikai és gazdasági szempontból is közelebb hozza őket az Európai Unióhoz.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Litvánia kis hatótávolságú, hordozható légvédelmi rakétarendszereket küldött Ukrajnának. Ezt csütörtökön jelentette be Litvánia Nemzeti Védelmi Minisztériuma.
Litvánia folytatja a folyamatos katonai támogatást Ukrajna számára. Ukrajnába megérkeztek a kis hatótávolságú hordozható légvédelmi rakétarendszerek rakétákkal együtt
– olvasható a közleményben.
Emellett arról is szó esett, hogy idén további légvédelmi és drónellenes eszközöket, lőszereket, valamint litván gyártmányú drónokat terveznek szállítani, továbbá támogatni fogják az ukrán védelmi ipart fegyverek finanszírozásával, amelyeket Ukrajnában gyártanak.
A litván védelmi minisztérium kiemelte, hogy Ukrajna az oroszokkal való teljes körű háború kezdetétől több mint 767 millió euró értékű katonai segítséget kapott. Az összes támogatás már meghaladja az 1,5 milliárd eurót.
A litván fegyveres erők parancsnoka, Raimundas Vaikšnoras úgy véli, hogy szükséges megfontolni a litván katonák küldését békefenntartó misszióra Ukrajnába. Erről az LRT számolt be.
Ha megkérdeznék, hogy Litvánia küldhetne-e békefenntartókat, igen, biztosan megfontolnánk. Megbeszélésre kerül, és szerintem nekünk is vállalnunk kell a felelősséget az európai stabilitásért
– mondta el.
A nyugati országok már hónapok óta tárgyalják a lehetőséget, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába, ha megállapodás születik a tűzszünetről.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Litvánia és Észtország lettek az első NATO-tagállamok, amelyek ígéretet tettek arra, hogy GDP-jük több mint 5%-át költik védelemre. Ezt korábban Donald Trump amerikai elnök követelte. A Financial Times számolt be a hírről.
Kjastutis Budris, Litvánia külügyminisztere az újságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Európa „új korszak” előtt áll. A jövő évtől kezdődően, és legalább 2030-ig, Litvánia a GDP-je 5-6%-át fogja védelemre költeni.
Észtország miniszterelnöke, Krišjānis Kariņš bejelentette, hogy országuk szintén 5%-ot kíván költeni védelemre a jelenlegi 3,7% helyett.
Budris elmondta, hogy Litvánia az állami kölcsönökből fogja finanszírozni a védelmi kiadások növelését. Kariņš „állami szektorra vonatkozó” nem meghatározott megszorításokkal indokolta a költségvetési intézkedéseket.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Litvánia újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának, amely litván gyártású drónokat is tartalmazott.
Erről a Litván Védelmi Minisztérium számolt be az „X” (korábban Twitter) közösségi hálón.
A közlemény szerint a litván katonai segéllyel megrakott teherautók már megérkeztek Ukrajnába.
„Ezer számra szállítottunk drónokat litván gyártóktól, valamint hőkamerákat és öttonnás teleszkópos rakodókat” – áll a védelmi minisztérium közleményében.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Litvánia nemzeti védelmi minisztere, Dovilė Šakalienė hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásának ütemét nem szabad lassítani, mivel ettől Litvánia biztonsága is függ.
Nem lassíthatjuk le Ukrajna támogatását, mert Ukrajna biztonsága a mi biztonságunkat is jelenti. Ugyanannyi időnk van, mint Ukrajnának. Emellett eltávolítottuk a bürokratikus akadályokat, így a katonai segély gyorsabban érkezik Ukrajnába
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Kijevben járt Saulius Skvernelis, a litván parlament elnöke, hogy az ukrán parlament elnökével, Ruszlan Sztefancsukkal tárgyaljon Vilnius Ukrajnának nyújtott további támogatásáról – tette közzé közösségi oldalán Stefancsuk AJevropejszka a Pravda szerint.
Ruszlan Stefancsuk közzé tette, hogy a találkozón megvitatták a további parlamentközi együttműködést, a „békeformula” és a „győzelmi terv” litvániai támogatását.
Skvernelis biztosította Stefancsukot, hogy Litvánia továbbra is Ukrajna stratégiai partnere marad a szuverenitásért és függetlenségért folytatott küzdelemben, és továbbra is GDP-jének 0,25 százalékát Ukrajna támogatására fogja fordítani.
My Website
Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt napokban számos hivatalos személy látogatott Kijevbe, köztük Keir Starmer brit miniszterelnök, Boris Pistorius és Guido Crozetto, a német és az olasz védelmi minisztérium vezetői, valamint Margus Tsahkan, Caspar Veldkamp és Tanja Fajon, Észtország, Hollandia és Szlovénia külügyminiszterei.
A látogatáson Starmer katonai segítséget ígért Ukrajnának, és megállapodást írt alá Volodimir Zelenszkij elnökkel a százéves partnerségről.
Veldkamp Kijevben összesen 27 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajnának.