Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy véli, hogy a Libanonnal kötött tűzszünet „nem 100%-ban teljes”, és megszeghető – mondta a CNN-nek adott kommentárjában.
A diplomata kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a libanoni kormány képes biztosítani a tűzszünet betartását az ország déli részén, ahol az Irán által támogatott Hezbollah csoport működik.
„Tudják, a libanoni kormány nem ellenőrzi a Hezbollah-t, és a Hezbollah rakétákat lő ki, hogy megpróbálja szabotálni a tűzszünetet. Izraelnek válaszolnia kell. Valahányszor fenyegetést látunk, cselekszünk” – mondta.
Danon szerint a jelenlegi megállapodás jobb, mint az előző.
„Sokkal jobb a helyzet. Természetesen nem 100%. Remélem… látni fogom, hogy a libanoni hadsereg valóban képes végrehajtani és betartatni ezt a tűzszünetet” – mondta a nagykövet.
Az izraeli csapatok a tűzszünet ellenére is folytatják libanoni területek bombázását.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a tűzszünet ellenére is folytatták Al-Khiam és Dbeybin városok bombázását Dél-Libanonban – jelentette a Libanoni Nemzeti Hírügynökség (NNA) április 17-én, pénteken.
Az ügynökség adatai szerint az izraeli csapatok tüzérségi és géppuskatüzet vetettek be. Ezenkívül dróntámadásokat is rögzítettek a Nyugat-Bekaa-i régióban.
Donald Trump amerikai elnök korábban bejelentette az április 17-én kezdődött tíznapos tűzszünetet Izrael és Libanon között. A libanoni Hezbollah csoport, amelyet nem az ország hatóságai ellenőriznek, szintén elismerte a tűzszünetet, de kijelentette, hogy „tevékenysége a fejleményektől függ”. Az amerikai külügyminisztérium pontosította, hogy az izraeli fél tartózkodik a libanoni offenzív műveletektől, de fenntartja a jogot, hogy válaszoljon a „közvetlen támadásokra”.
Washington ugyanakkor megjegyezte, hogy a tűzszünet meghosszabbítható, ha a tárgyalások sikeresek, és ha a libanoni hatóságok bizonyítják, hogy képesek uralni a helyzetet a területükön. Eközben a Hezbollah közölte, hogy a radikális mozgalom fegyveresei a tűzszünet előtti 24 órában 38 támadást hajtottak végre izraeli erők ellen Libanonban és 37 támadást Észak-Izraelben.
Tíznapos tűzszünetről állapodott meg Izrael és Libanon – jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, miután egyeztetett a libanoni elnökkel és az izraeli miniszterelnökkel.
Az elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint a fegyvernyugvás washingtoni idő szerint délután 5 órakor lép életbe, azaz Izraelben és Libanonban éjfélkor (magyar idő szerint 23 órakor).
A felek közt az Irán elleni háború kiújulásával egy időben élénkültek fel a harcok. Izrael az utóbbi hetekben Libanon területeinek egy részét ellenőrzése alá vonta, miközben harcot folytatnak az Irán által támogatott iszlamista szervezet, a Hezbollah ellen.
Trump szavai szerint a tűzszünet azt szolgálja, hogy sikerüljön békemegállapodást elérni a két szomszédos közel-keleti állam között.
Egyben közölte, hogy utasítást adott J. D. Vance alelnöknek, Marco Rubio külügyminiszternek és Dan Caine vezérkari főnöknek arra, hogy Izraellel és Libanonnal együttműködve segítsenek előmozdítani egy tartós békét.
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy csütörtökön megkezdődnek a legmagasabb szintű egyeztetések Izrael és Libanon képviselői között – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
„Megpróbálunk egy kis lélegzethez jutni Izrael és Libanon között. Régóta nem beszélt a két vezető egymással, úgy 34 éve. Holnap ez megtörténik. Nagyszerű!” – írta Donald Trump a Truth Social közösségi oldalán amerikai idő szerint szerdán.
Izrael és Libanon washingtoni nagykövetei a héten már tartottak egy konzultációt a tervezett hivatalos tárgyalások előkészítésének céljából az amerikai fővárosban. Közvetítőként Marco Rubio külügyminiszter vett részt.
Izrael és Libanon hivatalosan a zsidó állam 1948-as megalakulása óta háborúban áll egymással. A Teherán által támogatott Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet március 2-án újra támadásokat indított Izrael ellen Libanon felől, néhány nappal az iráni konfliktus kezdete után. Azóta az izraeli támadások libanoni hivatalos adatok szerint több mint kétezer ember halálát okozták, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
A libanoni elnök kiállt pénteken azon álláspontja mellett, hogy a további ellenségeskedés elkerülése érdekében ki kell szélesíteni a rendezendő ügyek körét Izraellel, ennek érdekében civileket is kell delegálni a tárgyalóküldöttségbe. A Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom vezetője viszont tévedésnek nevezte ezt.
Joseph Aun államfő közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa Libanonba látogató képviselőivel, hogy hazája „az Izraellel folytatandó tárgyalásokat választotta”, és „nincsen visszaút”.
Ezekkel a tárgyalásokkal a fő cél, hogy megállítsuk az Izrael által libanoni területen végrehajtott támadásokat, biztosítsuk a foglyok visszatérését, tervbe vegyék a megszállt területekről való kivonulást, és oldják meg a Kék Vonallal kapcsolatos vitatott pontokat – mondta.
A Kék Vonal az ENSZ által 2000-ben, az izraeli erők Dél-Libanonból történt kivonulása után kijelölt ideiglenes határvonal a két ország között.
Naim Kászim, a Hezbollah vezetője viszont kijelentette ezután, hogy „tévedés” volt civil tagot is delegálni a tűzszünetet felügyelő bizottságba, és követelte, hogy a kormány vizsgálja felül a döntését.
Feltételek nélküli engedményt tett nekik, ami semmit nem fog változtatni az ellenség (Izrael) álláspontján, illetve támadásain – mondta Kászim.
A Hezbollah-vezető viszont egy televíziós beszédében hozzátette, hogy mozgalma támogatja a kormány diplomáciai megközelítését az ellenségeskedés megállítására, miután az egy éve tartó tűzszünet ellenére Izrael továbbra is hajt végre légitámadásokat az ország déli felében.
Libanon és Izrael hivatalosan több mint 70 éve háborúban állnak egymással, és ez idő alatt civil tisztségviselőik közvetlenül nem találkoztak.
[type] => post
[excerpt] => A libanoni elnök kiállt pénteken azon álláspontja mellett, hogy a további ellenségeskedés elkerülése érdekében ki kell szélesíteni a rendezendő ügyek körét Izraellel, ennek érdekében civileket is kell delegálni a tárgyalóküldöttségbe.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765098540
[modified] => 1765065440
)
[title] => Libanon elnöke és a Hezbollah eltérően vélekednek az Izraellel folytatott tárgyalások kiterjesztéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171330&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171330
[uk] => 171294
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171295
[image] => Array
(
[id] => 171295
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large.webp
[original_lng] => 102372
[original_w] => 1440
[original_h] => 823
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large-300x171.webp
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large-768x439.webp
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large-1024x585.webp
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large.webp
[width] => 1440
[height] => 823
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large.webp
[width] => 1440
[height] => 823
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1764965507-4560-large.webp
[width] => 1440
[height] => 823
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765058248:12
[_thumbnail_id] => 171295
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1333
[_algolia_sync] => 556178257001
[_oembed_628236c0394344ab6a401e29e643dc0e] =>
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Libanon új miniszterelnöke szombaton megalakította kormányát, amely az ország első teljes jogú kormánya 2022 óta.
Joseph Aun libanoni államfő közleményben jelentette be, hogy elfogadta Navaf Szalám korábbi ügyvezető kormányának lemondását, és aláírta a rendeletet a Szalám vezette új kormány megalakulásáról.
Aunt, a hadsereg addigi főparancsnokát január elején, több mint két év és számos próbálkozás után választották meg köztársasági elnökké. Az ország törvényei értelmében az államfő jelölheti ki vagy mozdíthatja el a miniszterelnököt.
A Libanon vallási csoportjai közötti hatalommegosztási megállapodás értelmében az elnöknek maronita kereszténynek, a miniszterelnöknek szunnita, a parlament elnökének pedig síita muszlim vallásúnak kell lennie. A síiták részéről a legerősebb tömörülés az Irán támogatását élvező Hezbollah és az Amal Mozgalom, a keresztények részéről pedig a Libanoni Erők nevű mozgalom.
Az utolsó pillanatban jött egy komoly változás a háborús övezetben – Maradnak az izraeli katonák
Szalám 24 miniszterből álló új kabinetjének tagjai egyenlő arányban képviselik a keresztény és a muzulmán felekezeteket.
A diplomáciában járatos Szalám, a Nemzetközi Bíróság korábbi elnöke a bejrúti elnöki palotában újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy kormánya a pénzügyi reformokat, az újjáépítést és az Izraellel közös határon a stabilitás letéteményesének tekintett ENSZ-határozat végrehajtását helyezi előtérbe.
Szalám reményét fejezte ki, hogy a politikailag sokszínű kabinet tagjai „harmonikusan együtt fognak működni”.
„Ez a kormány arra fog törekedni, hogy helyreállítsa a bizalmat a polgárok és az állam, Libanon és arab környezete, valamint Libanon és a nemzetközi közösség között” – hangsúlyozta.
A kormányalakítás egy olyan időszakban sikerült az országban, amikor az Izrael és Hezbollah közötti harcok és a tűzszünet megkötése után újjá kell építeni a komoly károkat elszenvedett déli régiót, és Bejrút azon fáradozik, hogy fenntartsa a biztonságot déli határa mentén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal beszélt telefonon Libanon elnökével Joseph Aounnal. Erről Zelenszkij számolt be a Telegramon.
„Ma tartottam első beszélgetésemet Libanon elnökével, Joseph Aounnal. Gratuláltam megválasztása alkalmából, stabilitást és biztonságot kívántam Libanonnak, valamint az egész Közel-Kelet számára” – olvasható az üzenetében.
Zelenszkij köszönetet mondott Libanon támogatásáért Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt.
„Az orosz agresszió ellenére Ukrajna továbbra is megbízható garanciát jelent a globális élelmiszerbiztonság számára. Felajánlottam, hogy Libanonban létrehozhatnánk egy élelmiszergyűjtő pontot, amely segítene az ország lakosságának” – tette hozzá Zelenszkij.
Izrael felajánlotta, hogy átadja Ukrajnának a libanoni háború során a védelmi erők által lefoglalt orosz gyártmányú fegyvereket, illetve bármilyen orosz fegyvert, amelyet Izrael ellenségeitől zsákmányolt.
Ezt az ukrán nagykövetség közölte, miután Ukrajna izraeli nagykövete, Jevhen Kornijcsuk találkozott a külügyminiszter-helyettes Sharren Haskellel.
Kiemeltük, hogy ez a kezdeményezés fontos lépés a közös fenyegetések elismerésében, amelyekkel mindkét ország szembesül. Az ukrán fél kifejezte reményét, hogy kedvező döntés születik e kérdésben
– áll a nagykövetség közleményében.
Kornijcsuk és Haskel a két ország előtt álló aktuális közös kihívásokat is megvitatták, különös figyelmet fordítva Irán és Oroszország katonai együttműködésére, amely mind Ukrajnának, mind Izraelnek nemzetbiztonsági fenyegetést jelent.
A találkozó során szó volt a kétoldalú kapcsolatok aktívabbá tételéről magas és legmagasabb szinten, valamint a gazdasági, konzuli és humanitárius együttműködés erősítéséről.
[type] => post
[excerpt] => Izrael felajánlotta, hogy átadja Ukrajnának a libanoni háború során a védelmi erők által lefoglalt orosz gyártmányú fegyvereket, illetve bármilyen orosz fegyvert, amelyet Izrael ellenségeitől zsákmányolt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737630480
[modified] => 1737559311
)
[title] => Izrael felajánlotta, hogy átadja Ukrajnának a libanoni háború során a védelmi erők által lefoglalt orosz gyártmányú fegyvereket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138533&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138533
[uk] => 138459
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138460
[image] => Array
(
[id] => 138460
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[original_lng] => 58896
[original_w] => 1200
[original_h] => 525
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-300x131.webp
[width] => 300
[height] => 131
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-768x336.webp
[width] => 768
[height] => 336
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-1024x448.webp
[width] => 1024
[height] => 448
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737552112:5
[_thumbnail_id] => 138460
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3513
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bbde5b6ef3107288c2165da7a7c6dcab] =>
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Több mint két év és számos próbálkozás után sikerült a libanoni parlamentnek megválasztania az új államfőt csütörtökön, a szavazás értelmében Joseph Aun, a hadsereg eddigi főparancsnoka kerül az elnöki székbe.
A 128 képviselő közül 99 támogatta Joseph Aunt a szavazás második fordulójában. A reggeli első fordulóban még csak 71 szavazatot szerzett, ami nem biztosította a szükséges kétharmados többséget. Új korszak kezdődik Libanon történetében – jelentette ki megválasztása után Joseph Aun. Az új elnök hangsúlyozta, hogy a lehető legjobb kapcsolatokra fog törekedni az arab államokkal, és elkötelezett az Izraellel kötött tűzszünet tiszteletben tartása mellett. Az előző államfő, Michel Aun mandátuma 2022 októberében járt le, és az államfői feladatköröket ideiglenesen a miniszterelnök vette át.
A Libanon vallási csoportjai közötti hatalommegosztási megállapodás értelmében az ország parlamentje szavaz az elnök személyéről, akinek maronita kereszténynek kell lennie. Az alkotmány azt is előírja, hogy a miniszterelnöknek szunnita, a parlament elnökének pedig síita muszlim vallásúnak kell lennie. Michel Aun távozása után a parlament tizenhárom alkalommal próbálkozott az elnökválasztással. Joseph Aun az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia által támogatott jelölt volt. A libanoni síita Hezbollah milícia korábban egy másik jelölt mögé állt be, aki végül szerdán kiszállt a versenyből.
Libanonban már korábban is előfordult, hogy politikai és eljárásrendi okokból hosszú időn keresztül nem tudtak új államfőt választani. A leghosszabb ideig, csaknem két és fél évig, 2014 májusa és 2016 októbere között maradt üres az elnöki szék. Libanonban az államfő jelölheti ki vagy mozdíthatja el a miniszterelnököt, illetve a kormány tagjait. Az immár hatodik éve súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal küszködő országban jelenleg hatalmon levő ügyvivő kormány csak csökkentett hatáskörrel működik, mert tagjait nem megválasztott államfő nevezte ki.
A 60 éves Joseph Aunt 2017 márciusában nevezték ki a fegyveres erők élére, mandátuma 2024 januárjában járt volna le, de két alkalommal is meghosszabbították az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus miatt. Joseph Aunt, a hadsereg főparancsnokát csütörtökön választotta meg államfővé a libanoni parlament a második fordulóban, miután két éven át a tisztség betöltetlen volt. Az ország hosszú ideje mély válságban van, amit csak tovább súlyosbított a novemberben tűzszünettel véget ért háború Izrael és a Hezbollah között.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter az X közösségi portálon reményét fejezte ki, hogy az új libanoni elnök megválasztása a hosszú politikai válság után hozzájárul az ország stabilitásához és a jószomszédi kapcsolatokhoz.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke kijelentette: bízik abban, hogy Libanon az új elnök vezetése alatt képes lesz legyőzni „az izraeli agresszió hatásait”, és „libanoni testvéreik megtalálják a sikert és a jólétet”.
Szaúd-Arábia és Katar is üdvözölte Aun megválasztását. A katari külügyminisztérium közleményben üdvözölte az új libanoni elnököt és reményét fejezte ki, hogy a megválasztása erősíti Libanon „biztonságát és stabilitását”.
Irán libanoni nagykövetsége az X-en közzétett üzenetében reményét fejezte ki, hogy a két ország a különböző területeken együttműködik majd a „közös érdekek” szolgálatában. Teherán szerint a választás, amely a libanoni csoportok és pártok többsége közötti megegyezés és konszenzus eredménye, siker lesz majd egész Libanon számára.
António Guterres ENSZ-főtitkár az új államfőt üdvözölve arra bátorította, hogy „mielőbb alakítson új kormányt”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai Amar Bendzsjama algériai ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke által felolvasott közleményükben hangsúlyozták a libanoni elnök megválasztásának a fontosságát abban, hogy maradéktalanul biztosítsa az állami intézmények működését szemben a sürgető gazdasági és biztonsági kihívásokkal. A BT hangsúlyozta az ország stabilitásának, területi épségének, szuverenitásának és politikai függetlenségének a fontosságát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „reménysugárként” üdvözölte Libanon új elnökének megválasztását a háború dúlta ország számára. „Az út nyitva áll most a stabilitás és a reformok előtt. Európa támogatja ezt az utat” – írta az X-en az EB elnöke.
Emmanuel Macron francia elnök „teljes sikert” kívánt az újonnan megválasztott libanoni elnöknek, és telefonon megállapodott vele, hogy a közeljövőben Libanonba látogat – közölte a francia elnöki hivatal.
Macron jelezte libanoni kollégájának, hogy „Franciaország támogatja a libanoniak egyesítésére, vágyaik és igényeik kielégítésére, valamint Libanon gazdasági fellendüléséhez, az újjáépítéséhez, a stabilitásához és a szuverenitásához vezető reformok véghezviteléhez képes kormány gyors megalakítására irányuló erőfeszítéseket” – tette hozzá az Élysée-palota.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az X-en megjegyezte, hogy az új libanoni elnök megválasztása „alkalmat teremt a reformokra és az átalakításokra”. Hozzátette, hogy „Németország Libanon oldalán áll a jövő útján”.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök a bizalmáról biztosította az új libanoni elnököt és kijelentette: erősen hisz abban, hogy Joseph Aun a megfelelő vezető Libanon számára ebben az időszakban – áll a Fehér Ház által kiadott közleményben.
Az Egyesült Államok bejrúti nagykövete, Lisa Johnson örömét fejezte ki Joseph Aun megválasztása kapcsán. A Egyesült Államok nagykövetsége az X-en közölte, hogy eltökélt szándéka „szoros együttműködésben” dolgozni együtt Joseph Aunnal, amikor megkezdi az ország egyesítésére irányuló erőfeszítéseit, a reformok megvalósítását és Libanon virágzó jövőjének szavatolását.
Az orosz külügyminisztérium közleményben üdvözölte Aun megválasztását, és reményét fejezte ki, hogy hatalomra kerülése lehetővé teszi az ország politikai stabilitását és gazdasági fellendülését.
Szerda hajnalban lépett életbe a korábban bejelentett tűzszünet Izrael és a libanoni síita fegyveres szervezet, a Hezbollah között, véget vetve a közel 14 hónapig tartó konfliktusnak – számolt be Shiri Zsuzsa, az MTI jeruzsálemi tudósítója.
A megállapodás szerint a következő hatvan napon az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a hivatalos libanoni hadsereg ötezer katonát fog állomásoztatni a Litani folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen állásai lesznek, hogy ezzel megakadályozzák az Iránból támogatott Hezbollah ismételt térnyerését.
A Hezbollahnak a Litani vonalától északra kell távoznia, és katonai infrastruktúráját fel kell számolnia az izraeli határ közelében.
Az Egyesült Államok a tűzszüneti egyezmény mellékletében garanciát vállalt arra, hogy Izraelnek jogában áll válaszolnia a fegyvernyugvás minden megsértésére.
Az összetett közvetítői folyamatban Izrael washingtoni diplomatákkal tárgyalt, akik egyezségre jutottak a hivatalos libanoni hatóságokkal, melyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal, és kötelezettségeket vállaltak magukra nézve. Izrael mellett Washington és Bejrút is szerződő fél az egyezményben.
A helyszíni beszámolók szerint hajnal óta hallgatnak a fegyverek Izrael északi határánál, ahol a Hezbollah tavaly október 8-án, egy nappal a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadása után lőni kezdte Libanonból a környező izraeli településeket – kiváltva Izrael ellencsapásait.
A tűzszünet életbe lépése után több mint egy órával autók tömege indult Libanonban dél felé a több hónapos harcok miatt kitelepített emberekkel. Izraelben viszont egyelőre óvatosak, nem jeleztek tömeges hazatérőket az ország északi részéről kitelepítettek körében.
Izrael – mint a hadsereg közléseiből kiderül – a harcok kezdete óta kedden, közvetlenül az egyezmény aláírása előtt mérte a legsúlyosabb légicsapásokat Bejrútra, és az izraeli szárazföldi egységek ekkor érték el a Dél-Libanon északi határát jelző Litani folyót. A várható tűzszünet hírére a Hezbollah már vasárnap kiemelkedően sok, mintegy 250 lövedéket indított Izrael felé, olyan mennyiséget, mint legutóbb Hasszan Naszrallah sejk, a szervezet vezetőjének a megölését követően, szeptember végén indítottak.
Aviháj Edri, az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője arra figyelmeztette szerda hajnalban a libanoni civileket, hogy még ne térjenek vissza a dél-libanoni falvakba.
„Ne menjen az IDF evakuálta falvak vagy a környéken tartózkodó IDF-erők felé. Az ön és családja biztonsága érdekében kerülje el ezt a területet” – közölte arab nyelven. „Az IDF tájékoztatja önöket az otthonukba való visszatérés biztonságos időpontjáról” – tette hozzá.
A harcok elmúlt közel tizennégy hónapjában több mint háromezerötszáz libanoni vesztette életét, és több mint tizenötezren megsebesültek. Mintegy százötven izraelit öltek meg a Libanonból indított rakéták és drónok, vagy haltak meg szárazföldi műveletek közben, és több százan megsebesültek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Szerda hajnalban lépett életbe a korábban bejelentett tűzszünet Izrael és a libanoni síita fegyveres szervezet, a Hezbollah között, véget vetve a közel 14 hónapig tartó konfliktusnak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732721100
[modified] => 1732720712
)
[title] => Életbe lépett a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között Libanonban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133619
[uk] => 133662
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 133620
[image] => Array
(
[id] => 133620
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[original_lng] => 282636
[original_w] => 1520
[original_h] => 855
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[width] => 1520
[height] => 855
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[width] => 1520
[height] => 855
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[width] => 1520
[height] => 855
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732727989:8
[_thumbnail_id] => 133620
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2850
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d8bf24f4dfbf5b0ac0c68ea9e982799d] =>
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
