A lett parlament úgy döntött, hogy elhalasztja az Isztambuli Egyezményből való kilépését. Evika Silina lett miniszterelnök a demokrácia, a jogállamiság és a nők jogainak győzelmének nevezte a döntést.
A törvényjavaslatot az ellenzék nyújtotta be, de a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott.
A szavazás heves tiltakozásokat váltott ki Lettországban, utcai tüntetéseket is tartottak. Több mint 60 ezer lett írta alá a petíciót, amelyben felszólították az elnököt, ne hirdesse ki a törvényt.
Az elnöki vétó nyomán a jogszabály visszakerül a törvényhozáshoz újabb olvasatra. A parlamentnek az illetékes bizottság elé kell utalnia, amely megvitatja az elnök kifogásait és kitűzi az újabb plenáris vita időpontját, amelyben csak az államfő által kifogásolt pontok kerülhetnek napirendre. Ha a parlament másodszor is, változtatás nélkül jóváhagyja a törvény szövegét, az elnök másodszor már nem vétózhatja meg az életbe lépését.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) elnöke, Teódorosz Ruszópulosz pénteken példátlan és felettébb aggasztó visszalépésnek nevezte a nők jogai és az emberi jogok tekintetében az egyezményből való kivonulásról szóló törvény elfogadását.
Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.
A lett parlament megszavazta az ország kilépését az Isztambuli Egyezményből – írja a Politico. Az elfogadott döntést az elnöknek még jóvá kell hagynia.
A kilépést egy jobboldali ellenzéki párt, a Lettország Első Pártja (Latvijas Pirmā Partija) kezdeményezte, de végül a kormánykoalíció három pártjából a második legnagyobb, a Zöldek és Gazdák Szövetsége velük szavazott, így átment a javaslat. Evika Siliņa miniszterelnök pártja nem támogatta a javaslatot.
A beterjesztő jobboldali-konzervatív párt szerint az egyezmény „a radikális feminizmus genderideológiáján” alapul, szerintük ennek korábbi elfogadása „politikai marketing volt, amelynek semmi köze az erőszak elleni küzdelemhez”. Ha Edgars Rinkēvičs elnök elfogadja a javaslatot, akkor Lettország lesz az első ország az Európai Unióban, amely kilép az Isztambuli Egyezményből.
Az ellenzéki kezdeményezést élesen bírálták az ország emberi jogi szervezetei, amelyek szerint a kilépés miatt sérülnének a nők jogai Lettországban. A szavazás előtti napon nagyjából ötezer ember tüntetett a parlament épülete előtt, „Ne nyúljatok az Isztambuli Egyezményhez” és „Lettország nem Oroszország” feliratú táblákkal.
Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.
Edgars Rinkēvičs lett elnök a NATO Katonai Bizottságának rigai konferenciáján kijelentette, hogy Oroszországnak nem szabad kételkednie a NATO képességében, hogy megvédje tagállamait és elrettentsen minden fenyegetéstől – számolt be a Delfi.
Rinkēvičs Rigában nyitotta meg a NATO Katonai Bizottságának konferenciáját a fegyveres erők főparancsnokainak részvételével. Rámutatott, hogy ez az első találkozó a NATO legfelsőbb katonai vezetői között a hollandiai, hágai csúcstalálkozó óta, ahol a tagállamok elkötelezték magukat a szövetség képességeinek és védelmi potenciáljának erősítése mellett.
Ez egyben a NATO Katonai Bizottságának első ülése Lettországban.
A lett elnök hangsúlyozta, hogy a védelmi kiadások növelése próbatétel minden ország, de egész Európa számára is, amely vállalja a költségek igazságos részét. Véleménye szerint a NATO-tagállamok érdeke, hogy az új védelmi terveket a szükséges erőkkel és képességekkel lássák el.
Nem Excel-táblázatokról vagy politikai szlogenekről van szó, hanem olyan valódi képességekről, amelyekre a szárazföldi, a haditengerészeti és a légierőknek szükségük van ahhoz, hogy szembenézzenek az új és a hagyományos fenyegetésekkel… Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra, és minden lehetséges módon próbára teszi Európát és a NATO-t
– mondta a lett elnök.
Kiemelte, hogy a tagállamok védelmének legjobb módja az elrettentés, de annak hatékonynak kell lennie.
[type] => post [excerpt] => Edgars Rinkēvičs lett elnök a NATO Katonai Bizottságának rigai konferenciáján kijelentette, hogy Oroszországnak nem szabad kételkednie a NATO képességében, hogy megvédje tagállamait és elrettentsen minden fenyegetéstől. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1759094760 [modified] => 1759081391 ) [title] => A NATO legfelsőbb katonai szerve először ülésezik Lettországban: az elnök nyilatkozatot tett [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164270&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 164270 [uk] => 164112 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 164113 [image] => Array ( [id] => 164113 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235.jpg [original_lng] => 60345 [original_w] => 1000 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235-300x144.jpg [width] => 300 [height] => 144 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235-768x369.jpg [width] => 768 [height] => 369 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235.jpg [width] => 1000 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235.jpg [width] => 1000 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235.jpg [width] => 1000 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1017666235.jpg [width] => 1000 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1759070595:5 [_thumbnail_id] => 164113 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1221 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6239290fe0f58c385bc78ae9585371f2] =>
This morning, 3 Russian Mig-31 fighter jets entered Estonian airspace.
NATO fighters responded and the Russian planes were forced to flee.
Such violation is totally unacceptable. The Government of Estonia has decided to request NATO Article 4 consultations.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A lett hatóságok csütörtökön úgy döntöttek, hogy teljesen lezárják a légteret az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország határán.
A lépésről a LSM lett közszolgálati műsorszolgáltató számolt be a balti köztársaság védelmi miniszterére, Andris Sprudsra hivatkozva. Elmondása szerint a határ feletti repüléseket legalább egy hétre, csütörtökön 18 órától megtiltják.
Elmondása szerint ezt a döntést, a hatály meghosszabbításának lehetőségével, a lett hadsereg értékelését követően hozták meg. „A légtér ma 18:00-tól legalább egy hétig – szeptember 18-ig – le lesz zárva. Közvetlen veszély nincs, de a hadsereg megerősített készültségben van a Nemzeti Védelem komplex gyakorlatain.” – írta a miniszter. Lettország védelmi minisztere elmagyarázta, hogy a légtér lezárása ezen a területen lehetővé teszi a korlátozott légi zóna teljes ellenőrzését, és megkönnyíti a jogosulatlan repülő objektumok észlelését.
Donald Trump amerikai elnöknek nem szabadna 50 napot várnia az Oroszország elleni másodlagos szankciók bevezetésével, nyilatkozta szerdán Baiba Braže lett külügyminiszter a Politico című lapnak adott interjújában, írta a Jevropejszka Pravda.
Braže üdvözölte Trump hétfői bejelentését, miszerint az Egyesült Államok fegyvereket küld Ukrajnának, amelyeket európai szövetségesek finanszíroznak, és hogy akár 100%-os másodlagos vámokat vet ki az Oroszországgal még kereskedő országokra, ha Moszkva 50 napon belül nem egyezik bele a békemegállapodásba.
Oroszország „egy ideig” még képes folytatni a harcot – figyelmeztetett –, mondván, hogy a Nyugatnak azonnal fokoznia kell a nyomást Moszkvára, hogy megpróbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A szankciók azonnali bevezetése lehet ennek egyik módja.
Kijelentette, nincs értelme több időt adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amikor az orosz csapatok továbbra is támadásokat hajtanak végre.
„Hamarabb kellene megtörténnie” – mondta Braže a szankciókról.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell győződniük arról, hogy „Oroszország felfogja, hogy napról napra rosszabb, és nem jobb lesz” – mondta.
„Már most látjuk, hogy nem túl jól mennek a dolgok az orosz gazdaságban” – tette hozzá a miniszter.
Braze elmondása szerint a szankcióknak valódi hatása lehet a csatatéren.
„Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, és gyengíteni a háborús képességét. Ez nem az orosz népről szól. Ez az orosz harci képességekről és arról szól, amit a harctéren tesznek – mindezt meg kell gyengíteni” – mondta.
Hozzátette, hogy a hírszerzési értékelések általában azt mutatják, hogy Putyinnak nem érdeke a háború befejezése.
„A hírszerzési információk és az általános értékelés egyeztetve vannak a szövetségesekkel, köztük az amerikaiakkal is, abban, hogy semmi jel nem utalt arra, hogy Putyin békét akarna” – mondta.
Trump ugyanerre a következtetésre jutott, miután megpróbálta nyitva tartani az ajtót Oroszország előtt – állítja.
„Csak idő kérdése volt, hogy világossá váljon, Putyin csak átver mindenkit és késlelteti a folyamatot” – mondta.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Ukrajna már megkapta a Lettország által biztosított újabb segélycsomag részeként az első szállítmány Patria típusú nehézpáncélosokat – erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be az Evika Siliņa lett kormányfővel folytatott találkozót követően.
Smihal közlése szerint Lettország összesen 42 járművet ad át Ukrajnának, köztük Patria BTR-eket, mintegy 70 millió euró értékben. A következő szállítmány már úton van.
A két kormányfő tárgyalt a védelmi együttműködésről, innovációkról, közös haditechnikai és dróngyártásról, valamint az európai SAFE eszköz bevonásának lehetőségéről közös projektek finanszírozására.
A találkozón szó esett az Oroszország elleni szankciós politikáról is, főként az EU várható 18. szankciós csomagjáról. Kiemelt figyelmet kapott továbbá Ukrajna újjáépítése, valamint Lettország részvétele Csernyihiv megye és a kritikus infrastruktúra helyreállításában.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna már megkapta a Lettország által biztosított újabb segélycsomag részeként az első szállítmány Patria típusú nehézpáncélosokat – erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be az Evika Siliņa lett kormányfővel folytatott találkozót követően. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1752656640 [modified] => 1752614840 ) [title] => Ukrajna megkapta Lettországtól az első Patria páncélozott szállítójárműveket [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156834&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 156834 [uk] => 156793 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 156794 [image] => Array ( [id] => 156794 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129.png [original_lng] => 841442 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129.png [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129.png [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/image-129.png [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1752604043:5 [_thumbnail_id] => 156794 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1917 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 268153381002 [_oembed_085e102a774ec6c93c759233227b6ff1] =>
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Az észak-atlanti szövetség június 24-25-én Hágában megrendezésre kerülő csúcstalálkozója előtt a lett Saeima jóváhagyott egy nyilatkozatot, amelyben támogatja Ukrajna mielőbbi NATO-meghívását, számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfire hivatkozva.
A dokumentum kimondja, hogy Ukrajna meghívása nem jelent azonnali csatlakozást, hanem politikailag és erkölcsileg is jelentős jelzést küld a Szövetség felé vezető egyértelmű útról. Lettország felszólítja szövetségeseit, hogy mozdítsák elő ezt a folyamatot, és hangsúlyozzák azt a hágai csúcstalálkozón.
A Saeima a nyilatkozatban megemlíti a Lettország és Ukrajna között 2024 áprilisában aláírt, hosszú távú támogatásról és biztonsági garanciákról szóló megállapodást, valamint az abban nyújtott gyakorlati és politikai támogatást, beleértve az euroatlanti integrációs folyamatot is. A Parlament emlékeztet arra, hogy következetesen támogatja Ukrajna területi integritását, szuverenitását és euroatlanti integrációját.
Ezen körülményekre való tekintettel a Lett Köztársaság parlamentje „támogatja Ukrajna mielőbbi NATO-meghívását és az Európai Unióhoz való csatlakozásának fokozatos előrehaladását”.
A Saeima hangsúlyozta, hogy Lettország Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatása azon a meggyőződésen alapul, hogy a stabil Ukrajna a hosszú távú biztonság szükséges feltétele Európában és Lettországban.
Mint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták a NATO tagországok vezetői hivatalos vacsorájára, amelyet a holland király rendez június 24-én este.
Lettországot 178 szavazattal választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává 2026-ra és 2027-re, számolt be a Delfi.
Megjegyezték, ahhoz, hogy Lettország a tanács nem állandó tagjává váljon, az ENSZ tagállamai kétharmadának támogatását kellett megszereznie. Lettország volt az egyetlen jelölt a kelet-európai országok csoportjából. Január 31-ig az ország Montenegróval versenyzett, de utóbbi visszavonta a jelöltségét.
Megválasztása esetén Lettország ígéretet tett arra, hogy az ENSZ tagállamai, a regionális szervezetek és a civil társadalom közötti együttműködés mellett fog kiállni az ellenálló képesség erősítése, a tartós béke és biztonság előmozdítása, valamint a fenntartható fejlődés elérése érdekében.
Evika Silinė miniszterelnök bejelentette, hogy Lettország első alkalommal lesz tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Hangsúlyozták, Lettország úgy véli, hogy a konfliktusmegelőzésnek, a civilek védelmének a fegyveres konfliktusokban és a viták békés rendezésének továbbra is az ENSZ fő prioritásának kell lennie, többek között közvetítés és a béke fenntartása révén.
