A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
A lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Mark Rutte méltatta a lengyel védelmi kiadások szintjét, és a NATO keleti szárnyának erejét növelő, „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot – számolt be róla az MTI.
Amennyiben „hibás számítások nyomán bárki azt gondolná, hogy következmények nélkül megtámadhatja Lengyelországot vagy más szövetségesünket, a NATO teljes erejével válaszol” – jelentette ki Rutte. „Reagálásunk megsemmisítő lesz” – tette hozzá.
Ezzel tisztában kell, hogy legyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „akárki más is, aki meg akarna támadni minket” – jegyezte meg a NATO-főtitkár. Donald Tusk megköszönte, hogy Rutte „egyértelműen érdeklődik” a Lengyelország keleti határának fokozottabb védelmét célzó Keleti Pajzs projekt iránt, és támogatja azt.
Az ukrajnai béketárgyalásokról Tusk elmondta: Lengyelország és a NATO „korlátozott hatással” van erre a folyamatra.
Ezért fel kell készülni „az olyan forgatókönyvekre, amelyeket nem százszázelékosan mi írunk”, és bízni kell a NATO „teljes szolidaritásában” – jelentette ki.
Aláhúzta: Varsó „szorosan együtt fog működni a jó béke érdekében”. Hozzátette: az esetleges békemegállapodásnak „teljességgel garantálnia kell” Ukrajna szuverenitását.
Mark Rutte szerdán Varsóban Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel külügyi és a védelmi tárca vezetőivel is találkozott.
Dariusz Lukowski tábornok, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke kedd este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban arról beszélt, hogy orosz támadás esetén Lengyelország mennyi ideig tudna védekezni a szövetséges támogatás érkezéséig.
„Azt hiszem, a harc módszerétől függően a védelmet egy vagy két héten át tudnánk folytatni a (fegyver)tartalékok mai állása mellett” – jelentette ki ki Lukowski.
Úgy vélte azonban, hogy a fegyveres erők folyamatban lévő fejlesztése nyomán Lengyelország két-három éven belül annyira felfejleszti képességeit, hogy „reálisan szembeszállhat az orosz agresszióval”.
Az orosz nagykövet súlyos figyelmeztetést intézett Lengyelországhoz, miszerint bármilyen katonai lépés a határ felé végzetes következményekkel járna – írja a horvát Index.
Borisz Grizlov, Oroszország fehérorosz nagykövete figyelmeztette Lengyelországot, hogy ne próbálja tesztelni Oroszország és Fehéroroszország védelmi képességeit. A kijelentés válaszul érkezett arra, hogy a lengyel védelmiminiszter-helyettes, Pawel Bejda bejelentette: gyalogsági aknákat terveznek telepíteni a „Keleti Pajzs” nevű védelmi vonalon, amely az orosz és fehérorosz határ mentén húzódik.
Grizlov emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök március 13-án ratifikálták a Szövetségi Állam keretében kötött biztonsági garanciákról szóló megállapodást. A nagykövet szerint ez a dokumentum – a korábban aláírt kétoldalú megállapodásokkal együtt – jogokkal ruházza fel őket arra, hogy arányos választ adjanak a külső fenyegetésekre.
Az első lépés, amit a lengyel fegyveres erők az Oroszországi Föderáció határa felé tennének, egyben az utolsó is lenne. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ehhez – figyelmeztetett Grizlov.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy sem Oroszország, sem Belorusz nem tervez olyan lépéseket, amelyek katonai fenyegetésként értelmezhetők Lengyelország felé. Véleménye szerint a lengyel döntés újabb példája a nyugati szomszédok „képmutatásának és kettős mércéjének”.
Lengyelország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – bejelentették, hogy kilépnek az ottawai szerződésből, amely a gyalogsági aknák betiltásáról szól. Az egyezményből a kilépést azzal indokolták, hogy Oroszország fenyegetése jelentősen megnőtt, ami kockázatot jelent a NATO keleti szárnyára nézve.
A védelmi miniszterek közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a döntésük legfőbb célja a csapatok rugalmasabb védelmi lehetőségeinek biztosítása, ugyanis kulcsfontosságú, hogy a megfelelő eszközökkel tudják megvédeni a területüket és a szabadságukat.
A kilépés bejelentését követően jogvédő szervezetek és egyes NATO-szövetségesek aggályaikat fejezték ki a döntés következményei miatt, ugyanakkor a balti államok és Lengyelország hangsúlyozták, hogy a kilépés ellenére továbbra is elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jogok iránt, különösen a civil lakosság védelmében.
Az 1997-ben hatályba lépett ottawai szerződés célja a gyalogsági aknák világszintű betiltása volt, melyet több mint 160 ország, köztük a balti államok 2005-ig, Lengyelország pedig 2012-ben írt alá. Néhány nagy katonai hatalom – köztük Oroszország, Kína, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – azonban nem csatlakozott.
A balti államok és Lengyelország szerint a biztonsági helyzet a szerződés aláírása óta jelentősen romlott, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai katonai műveletei óta. A térség országai ennek hatására megnövelték katonai kiadásaikat, hiszen jelentős mértékben támogatták Ukrajnát mind anyagi, mind katonai segítséggel.
Az ENSZ jelentése szerint jelenleg Ukrajna a világ legtöbb aknával ellátott országa.
Habár Ukrajna is aláírta az ottawai szerződést, a háborús helyzet miatt az ENSZ-nek bejelentette, hogy nem tudja garantálni annak teljes betartását.
Varsó évi 50 millió dollárt fizet a Starlink ukrajnai használatáért, de szükség esetén más szolgáltatót keres az amerikai helyett – reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap Elon Musknak, a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosának bejegyzésére.
Elon Musk, az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója, az X közösségi oldalon vasárnap tett bejegyzésében békét sürgetett Ukrajnában, és azt írta, hogy az ukrajnai frontvonal összeomlana, amennyiben a tulajdonában lévő Starlink műholdas internethálózat szolgáltatása leállna.
Musk bejegyzésére válaszolva, Sikorski az X-en megerősítette: az ukrajnai Starlinkeket a lengyel digitalizálási minisztérium (is) fizeti. Hozzátette: a lengyel támogatás évi mintegy 50 millió dollárba kerül.
Sikorski bírálta, hogy Musk „az agresszió áldozatát fenyegeti” a Starlink kikapcsolásával. „Ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más szolgáltatók után nézni” – fűzte hozzá.
Február végén Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter közölte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. „Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese” – fogalmazott Gawkowski.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy javasolni fogja az ország kilépését a gyalogsági aknák és kazettás lőszerek alkalmazását tiltó két egyezményből.
A Jevropejszka Pravda értesülései szerint Tusk ezt a Szejmben tartott felszólalásában mondta, amelyet az RMF FM idézett.
„Javaslom, hogy Lengyelország lépjen ki az Ottawai Egyezményből és lehetséges, hogy a Dublini Egyezményből is; a gyalogsági aknákról és a kazettás lőszerekről beszélek”, jelentette ki.
Az Ottawai Szerződés egy egyezmény, amely tiltja a gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását. Célja, hogy felszámolja a gyalogsági aknák fegyveres konfliktusok eszközeként való használatát.
A kazettás bombák betiltásáról szóló egyezmény ezzel szemben egy nemzetközi megállapodás, amelyet 2008. május 30-án fogadtak el Dublinban.
Az Egyesült Államok álláspontja Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban „nem olyan egyértelmű”, mint Lengyelországé, és ezt a „dilemmát” le kell küzdeni – jelentette ki vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök, akit a The Guardian című brit lap és a BBC idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tusk rövid sajtótájékoztatót tartott a repülőtéren, mielőtt Londonba repült az ukrajnai csúcstalálkozóra. Megjegyezte, hogy a helyzet összetett, és van „bizonyos dilemma” abban, hogy az Egyesült Államok álláspontja „nem olyan egyértelmű, mint a miénk Ukrajna és Oroszország kérdésében”. „De ezen a dilemmán túl kell lépnünk” – mondta, hozzátéve, hogy Lengyelország kiváló kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, és meg fogja erősíteni azokat.
A lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy Európa felébredt az elmúlt hetek eseményei nyomán. Leszögezte, hogy a csúcson az európai csapatok létszámának növelését fogja kérni az Európai Unió keleti szárnyán, Finnországban, a balti országokban és Lengyelországban. „Gondoljanak csak bele, hogyan hangzik: 500 millió európai kér 300 millió amerikait, hogy védje meg őket 130 millió orosztól” – mutatott rá Donald Tusk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok álláspontja Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban „nem olyan egyértelmű”, mint Lengyelországé, és ezt a „dilemmát” le kell küzdeni – jelentette ki vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740940440
[modified] => 1740924477
)
[title] => Tusk szerint az Egyesült Államok álláspontja az ukrajnai háborút tekintve „nem olyan egyértelmű”, mint Lengyelországé
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143033&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143033
[uk] => 143061
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138541
[image] => Array
(
[id] => 138541
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[original_lng] => 30757
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740921229:3
[_thumbnail_id] => 138541
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1313
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
A lengyel elnökjelölt, Rafał Trzaskowski kijelentette, hogy nem támogatja a lengyel katonák Ukrajnába való küldését. Hangsúlyozta, hogy a lengyel hadseregnek a saját határ védelmére kell koncentrálnia.
A jelenlegi varsói polgármester, aki a Polgári Koalíció jelöltje Lengyelország elnöki tisztségére, a 24-es csatornának adott sajtótájékoztatón beszélt erről.
Világosan kifejeztem, hogy lengyel katonák nem lesznek elküldve Ukrajnába, mert nekünk egészen más kötelességeink vannak. […] A mi katonáink arra szükségesek, hogy megvédjék ezt a határt
Lengyelország jelenleg aktívan dolgozik a polgári repülőterek katonai igényekhez való átalakításán. A repülőterek védelmi célra való korszerűsítéséről folyamatban vannak a tárgyalások – számolt be a Polskie rádió, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy az országnak bővítenie kell a kettős rendeltetésű repülőterek hálózatát, amelyeket polgári és katonai célokra is lehet használni.
„Minden repülőteret adaptálni kell, és valamilyen módon hozzá kell igazítani a hadsereggel való együttműködés lehetőségéhez”, hangsúlyozta.
„Lengyelországnak már vannak repülőterei, amelyek mindkét funkciót ellátják. Például a Krakkó-Balice Nemzetközi Repülőtér, ahol katonai légibázis is állomásozik, vagy a varsói Fryderyk Chopin repülőtér egy része, amelyet szintén a katonaság használ” – tette hozzá Kosiniak-Kamysz.
Maciej Lasek infrastrukturális miniszter-helyettes pedig megerősítette, hogy a kormány tárgyalásokat folytat ennek a gyakorlatnak a 15 polgári repülőtérre való kiterjesztéséről. Kifejtette, hogy a repülőterek katonai részén közlekedési csomópontokat, evakuálási pontokat, segélyközpontokat vagy áruszállítási csomópontokat helyezhetnek el.
Arra a kérdésre, hogy mi az infrastruktúra készenlétének határideje azt válaszolta, hogy „ez már folyamatban van”.
Lengyelország 2025 első felében az Európai Unió-Ukrajna és az EU-USA csúcstalálkozók összehívását tervezte, de most Andrzej Duda, az ország elnöke bejelentette, hogy Varsó lemondja ezeket a rendezvényeket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a lengyel elnöki hivatal X-közleményére hivatkozva.
A jelentés szerin Duda a lengyel nemzetbiztonsági tanács hétfőn tartott ülésén jelentette be mindkét csúcstalálkozó lemondását. A lengyel elnök csalódottságának adott hangot ezzel kapcsolatban. „Sajnálom, hogy az EU-USA és az EU-Ukrajna lengyelországi csúcstalálkozót töröltük” – szögezte le.
A lengyel elnöki hivatal tájékoztatása szerint a lengyel nemzetbiztonsági tanács ülésére az ukrajnai háború lezárását célzó békefolyamat kezdete kapcsán került sor. A találkozón Duda hangsúlyozta, hogy Lengyelország támogatja Ukrajnát ebben a folyamatban politikai, katonai és humanitárius téren.
Álláspontunk változatlan: ennek a háborúnak igazságos békével kell véget érnie, amely garantálja, hogy Oroszország soha többé nem támad meg egyetlen országot sem. Ez egyben a nemzetközi jog uralmának helyreállítását is jelenti
– tette hozzá Andrzej Duda.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország 2025 első felében az Európai Unió-Ukrajna és az EU-USA csúcstalálkozók összehívását tervezte, de most Andrzej Duda, az ország elnöke bejelentette, hogy Varsó lemondja ezeket a rendezvényeket.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740430440
[modified] => 1740428002
)
[title] => Lengyelország lemondja a tervezett EU–Ukrajna és EU–USA csúcstalálkozókat – Duda
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142329&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142329
[uk] => 142367
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 102679
[image] => Array
(
[id] => 102679
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[original_lng] => 27200
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740429979:8
[_thumbnail_id] => 102679
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1440
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f580eca4b4f6b377a148aa906e0385c2] =>
Lengyelország továbbra is finanszírozni fogja a műholdas internet elérését Ukrajna számára – közölte szombaton Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter.
A miniszter azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint az Egyesült Államok arra készülhet, hogy megszünteti a Starlink műholdrendszer szolgáltatását Ukrajnában – emlékeztetett az MTI. A Reuters úgy értesült: amerikai tisztségviselők azzal kezdtek el fenyegetőzni, hogy „azonnal lekapcsolják” az ukrán hadsereg által is használt műholdrendszert, ha Kijev nem hajlandó megállapodni Washingtonnal arról, hogy ritkaföldfémekkel kompenzálná az amerikai hadi támogatást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt szombaton jelezte, hogy még nem írja alá az ásványkincsekkel kapcsolatban az Egyesült Államokkal tervezett partnerségi megállapodást, mert annak első tervezete szerinte nem tartalmaz megfelelő rendelkezéseket Kijev érdekeinek védelmére. A brit Daily Telegraph című lapban megjelent részletek szerint az amerikaiak által kidolgozott megállapodástervezet értelmében
Ukrajnának a területén található ritkaföldfémek és más ásványkincsek 50 százalékát az Egyesült Államoknak kellene átadnia, és az esetleges vitákat egy New York-i bíróságon kellene rendeznie a feleknek.
Krzysztof Gawkowski az X közösségi oldalon reagált a Reuters értesüléseire, és felidézte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. „Mi fizetjük, és továbbra is fizetni fogjuk a műholdrendszer ukrajnai használatának díját.
Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese” – közölte a miniszter.