Lengyelország mintegy 2,5 milliárd dollárt fordít a biztonság és az elrettentés fokozására az Oroszországgal és a vele szövetséges Fehéroroszországgal közös határon – közölte a miniszterelnök szombaton.
Donald Tusk tájékoztatása szerint megkezdődtek a Keleti Pajzs projekt munkálatai, a terv új katonai erődítmények kiépítését is magában foglalja. Lengyelország Tusk szavai szerint a NATO és az Európai Unió keleti szárnyán kiemelt felelősséget visel Európa biztonságáért.
„Úgy döntöttünk, hogy mintegy tízmilliárd zlotyt (2,5 milliárd dollár) fektetünk be a biztonságunkba és mindenekelőtt a biztonságos keleti határba” – fogalmazott.
„Megkezdjük a biztonságos határ építésének nagyszabású projektjét, beleértve az erődítményrendszert és a terep és a környezet olyan átalakítását, amely áthatolhatatlanná teszi ezt a határt egy potenciális ellenség számára. Annak érdekében, hogy Lengyelország határát békeidőben biztonságossá, háború idején pedig az ellenség számára áthatolhatatlanná tegyük” – mondta Tusk lengyel katonák előtt Krakkóban, a második világháborúban a nácik elleni Monte Cassino-i csatában aratott szövetséges győzelem 80. évfordulója alkalmából.
Lengyelország előző kormánya 400 millió dolláros beruházással erősítette meg a fehérorosz határt az onnan 2021-ben megindult migránsáradat megfékezésére, de a jelenlegi kormány szerint ezt erődítéssé kell fejleszteni.
A lengyel parlament szerdán elfogadta az ukrán állampolgárok támogatásáról szóló törvény módosításait, amelyek többek között az ukránok az országban való tartózkodása jogszerűségének meghosszabbítását írják elő, olvasható az RFT24 lengyel tv-csatorna honlapján.
„Ezen módosítások elfogadását a parlamenti közigazgatási és belügyi bizottság javasolta. A javaslatoknak megfelelően a képviselők számos konföderációs módosító indítványt és a PiS módosítását elutasították. A jóváhagyott módosítások az orvosi, fogorvosi, ápolónői, szülésznői szakma gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtási határidejének négy hónappal történő meghosszabbítására, valamint a nemzetközi jogviszonyt megszüntető ország állampolgárai bizonyítványainak elismerésére vonatkoznak” – áll a közleményben.
Az ukrán állampolgárok támogatásáról szóló törvény módosítása többek között előírja az Ukr Pesel számot kapott ukránok tartózkodási jogszerűségének 2025. szeptember 30-ig történő meghosszabbítását, a jövő évi kifizetések megőrzését és a kötelező iskolai oktatást az ukrán gyerekeknek. A törvény új szabályok bevezetéséről is rendelkezik azon ukrán állampolgár személyazonosságának megerősítésére, aki Pesel-szám igénylését tervezi. A személyazonosság igazolásának egyetlen módja érvényes úti okmány bemutatása.
A módosítás emellett maximum 36 hónapos időszakot határoz meg, amely alatt a diákok további ingyenes lengyel nyelvórákon vehetnek részt. A határozat azokra a tanulókra vonatkozik, akik 2022/23-ban és 2023/24-ben kezdték el a képzést. A határozat emellett kiterjeszti az egészségügyi, családi és szociális ellátásokhoz való hozzáférést, valamint a kollektív szálláson való tartózkodás lehetőségét.
„A határozat azt is rögzíti, hogy július 1-től a különösen nehéz helyzetbe került Ukrajnából érkező menekültek szállás- és élelmezési finanszírozását csak a helyi kormányzóval vagy a helyi önkormányzattal kötött szerződés alapján lehetséges, melynek alapja a kormányzói rendelet. Változnak a kollektív befogadó központok szállás- és étkezési költségeiben való részvétel szabályai is, aminek köszönhetően a támogatások kifizetése a jelenleginél hatékonyabb lesz” – áll a közleményben.
A törvény a magánszektorban élő menekültek esetében, a befogadó tulajdonosnak járó lakhatási és étkezési költségeinek megtérítéséhez kapcsolódó kedvezmények eltörléséről is rendelkezik. Július 1-től megszűnik a 300 zloty összegű egyszeri pénzbeli juttatások folyósítása is.
A bizottsági ülésen Joanna Muha oktatási miniszterhelyettes megjegyezte, hogy a módosítás azzal kapcsolatos, hogy Fehéroroszországban nemrégiben felfüggesztették a záróvizsga letételét igazoló dokumentumok kiadását a külföldön tartózkodó állampolgárok számára. Elmondta, hogy a fehéroroszországi menekültek nem tanulhatnak Lengyelországban középiskolai végzettség igazolása nélkül. Hozzátette: csaknem ötezer fehérorosz állampolgár van ilyen helyzetben, de ez más országok állampolgáraira is vonatkozhat.
A törvény – egyes rendelkezések kivételével – július 1-jén lép hatályba, jelenleg a Szenátus (a lengyel parlament felsőháza) tárgyalja.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel parlament szerdán elfogadta az ukrán állampolgárok támogatásáról szóló törvény módosításait, amelyek többek között az ukránok az országban való tartózkodása jogszerűségének meghosszabbítását írják elő.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715936880
[modified] => 1715926842
)
[title] => A lengyel szejm módosította az ukrajnai állampolgárok támogatásáról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113260
[uk] => 113188
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113189
[image] => Array
(
[id] => 113189
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1.png
[original_lng] => 86113
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1.png
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1.png
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1.png
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1.png
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/novyj-proekt-2-640x360-1.png
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715916043:12
[_thumbnail_id] => 113189
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1099
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f0838050f84bde4fb420c4aef5d57e44] =>
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Ukrajna és Lengyelország jelenleg a kétoldalú biztonsági megállapodás tervezetén dolgozik.
Ukrajna lengyelországi nagykövete, Vaszil Zvarics nyilatkozott erről a Radio Szvobodának adott interjújában. Elmondása szerint nemrég Varsóban tartózkodott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter-helyettes, aki „nagy figyelmet fordított” a biztonsági megállapodás kérdésére.
„Nem látunk késedelmet, azt látjuk, hogy a lengyel fél nagyon komoly, alapos megközelítést alkalmaz a megállapodás tartalmához, és több mint biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben eggyel több ország lesz, aki aláírja a megállapodást” – mondta Zvarics.
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
Lengyelország jelenleg csak a hét éve megrendelt első Patriot rendszereket kapja meg, ezért Varsó nem adhatja át Ukrajnának a légvédelmét – jelentette ki kedden Andrzej Duda lengyel elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Duda hangsúlyozta: „Ma nehéz téma a Patriot rendszer átadása Ukrajnának, miközben Lengyelországban még nem készült el ez a rendszer a saját védelmünkre.” Mint megjegyezte, Lengyelország volt az első ország, amely fegyvert küldött Ukrajnának.
A lengyel elnök emlékeztetett arra, hogy Varsó jelentős értékű felszerelést adott Ukrajnának, és katonailag mindvégig támogatta. „A támogatás másik eleme a lobbizás a szövetségeseknél Ukrajna támogatása érdekében” – emlékeztetett Andzej Duda.
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország jelenleg csak a hét éve megrendelt első Patriot rendszereket kapja meg, ezért Varsó nem adhatja át Ukrajnának a légvédelmét – jelentette ki kedden Andrzej Duda lengyel elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségr...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715713200
[modified] => 1715709534
)
[title] => Lengyelország belátható időn belül nem tud Patriot rendszert adni Ukrajnának – Duda
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112980&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112980
[uk] => 112985
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 93585
[image] => Array
(
[id] => 93585
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1.jpg
[original_lng] => 111858
[original_w] => 1272
[original_h] => 715
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1.jpg
[width] => 1272
[height] => 715
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1.jpg
[width] => 1272
[height] => 715
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/duda-1.jpg
[width] => 1272
[height] => 715
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715704099:8
[_thumbnail_id] => 93585
[_edit_last] => 5
[views_count] => 825
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6212
[1] => 1063
[2] => 73383
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrzej Duda
[1] => Lengyelország
[2] => Patriot légvédelmi rendszer
)
)
[4] => Array
(
[id] => 112854
[content] =>
Négy új minisztert iktatott be hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök azon tárcavezetők helyébe, akik a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon indulnak.
Az államfő Donald Tusk miniszterelnök kezdeményezésére eskette fel a kormány új tagjait.
A varsói államfői palotában a Donald Tusk részvételével rendezett ünnepség előtt Andrzej Duda elfogadta Borys Budka állami vagyonügyi miniszter, Krzysztof Hetman fejlesztési és technológiai miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter, valamint Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter lemondását.
Kierwinski helyébe Andrzej Duda az ünnepségen Tomasz Siemoniakot, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert nevezte ki belügyminiszternek. Siemoniak megtartja egyúttal az eddigi tisztségét is. Új vagyonügyi miniszterként az elnök Jakub Jaworowski közgazdászt nevezte ki. A kulturális tárca élére Hanna Wróblewska áll, a fejlesztési minisztériumot Krzysztof Paszyk irányítja ezentúl.
Andrzej Duda beszédében kiemelte: a kormányátalakításra, ezen belül a belügyminiszteri poszton történt változásra a lengyel történelem nehéz időszakában kerül sor. Felidézte: az utóbbi évek során Lengyelország több biztonsági fenyegetéssel szembesült, elsősorban az ukrajnai háborúval, a koronavírus-járvánnyal és a fehérorosz határon jelentkező migrációs válsággal.
A biztonságról szól majd a 2025 első félévében esedékes soros lengyel európai uniós elnökség is – folytatta Duda. Megismételte javaslatát, hogy az elnökség során az EU és az Egyesült Államok, valamint az EU és Ukrajna között csúcstalálkozót rendezzenek.
A transzatlanti együttműködés szorosabbá tételének köszönhetően remélhetőleg „soha nem kerül sor harmadik világháborúra, amelyről egyesek suttognak” – jelentette ki az államfő.
A biztonságot nevezte kormánya fő prioritásának Donald Tusk is. Megerősítette szombati bejelentését, miszerint a keleti határszakasz védelmét egy olyan határakadály építésével fejlesztenék tovább, amely „nemcsak az illegális bevándorlás, hanem a fegyveres konfliktusokból eredő fenyegetések” elől is megvédené Lengyelországot.
Donald Tusk lengyel kormányfő a lengyel–fehérorosz határnál mondott beszédében bejelentette, a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is megerősíti határvédelmét.
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Fehéroroszországból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel–fehérorosz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a fehérorosz titkosrendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
Fehéroroszország Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal lép fel – fogalmazott. Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határmenti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában. Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”.
A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Fehéroroszországból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel-fehérorosz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a fehérorosz titkosrendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
„Ne legyenek kétségeinek, Fehéroroszország egy Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal fellépő állam, amely társszervezője ennek a gyakorlatnak a lengyel határon” – fogalmazott.
Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határmenti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában.
Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”.
A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
Nem toloncolják vissza erőszakkal a hadköteles korú ukrán férfiakat Lengyelországból, de Varsó még nem döntötte el, hogy mit tegyen velük – jelentette ki pénteken Jarosław Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Guzy elmondta: „Elég nehéz elképzelni, hogy a lengyel hatóságok erőszakkal visszaküldik a hadköteles korú férfiakat Ukrajnába. Ez nem fog megtörténni.” És mint kifejtette, Varsó „más helyzetben van”, mint egyes országok, mert ukránok milliói élnek Lengyelországban.
A nagykövet szerint tovább folyik az uniós országok egyeztetése az ukránok tartózkodásának kérdésében, miután Ukrajna Külügyminisztériuma úgy döntött, hogy leállítja a hadköteles korú férfiak külföldi konzuli szolgáltatását.
Ugyanakkor, mint a lengyel diplomata megjegyezte, országa kormányának eltérő véleménye van ebben a kérdésben. Varsónak jelenleg nincs konkrét válasza arra, hogy mit kezdjen az ukrán férfiakkal az országban – tette hozzá.
„Jól megértjük azt a helyzetet, amelybe az ukrán kormány került. Általánosságban elmondható, hogy hasonló történelmi tapasztalataink vannak: ha háború van, meg kell védenie magát. A gyakorlatban azonban nem minden ember kész erre. Emlékszem, hogy a teljes körű háború kezdetén sok ukrán férfi visszatért Ukrajnába, de tudom, hogy az összes önkéntes már megtette ezt” – mutatott rá Jarosław Guzy.
[type] => post
[excerpt] => Nem toloncolják vissza erőszakkal a hadköteles korú ukrán férfiakat Lengyelországból, de Varsó még nem döntötte el, hogy mit tegyen velük – jelentette ki pénteken Jarosław Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete az Ukrinform hírügynökségnek adott ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715370720
[modified] => 1715370319
)
[title] => Lengyelország nem toloncolja ki az ukrán férfiakat, de még nem tudja, mit tegyen velük – kijevi lengyel nagykövet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112638&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112638
[uk] => 112640
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 94643
[image] => Array
(
[id] => 94643
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[original_lng] => 20690
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715363500:2
[_thumbnail_id] => 94643
[_edit_last] => 5
[views_count] => 860
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 414100
[1] => 487
[2] => 1063
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hadköteles férfiak hazatoloncolása
[1] => kitoloncolás
[2] => Lengyelország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 112231
[content] =>
Hétfőn hatósági vizsgálat kezdődött Lengyelországban Tomasz Szmydt, egy Fehéroroszországba menekült lengyel bíró ügyében. A lengyel államügyészség a külföldi hírszerzésről szóló büntetőügyi előírások alapján vizsgálja az ügyet.
A lengyel hatóságok arra reagáltak, hogy Szmydt, aki a varsói székhelyű vajdasági közigazgatási bíróság alkalmazottja, hétfő reggel beszélt egy olyan minszki sajtótájékoztatón, amelyet a BelTa állami hírügynökség rendezett meg. A bíró közölte: kénytelen volt elhagyni Lengyelországot, mert nem ért egyet a varsói vezetés lépéseivel. Azt állította, hogy hazájában „független politikai magatartása” miatt üldözték. A BelTa szerint Szmydt „segítséget és védelmet” kért a fehérorosz hatóságoktól.
Jacek Dobrzynski, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője hétfő délután az X-en közölte: a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) ellenőrzi, hogy a bírónak feladatkörével kapcsolatban milyen titkos információkhoz volt hozzáférése.
A lengyel állami ügyészség pedig tudatta: Szmydt ügyében előzetes vizsgálatot indítottak a büntetőjogi törvénykönyv azon előírása alapján, amely a külföldi hírszerzés javára folytatott tevékenységről szól.
Grazyna Ignaczak-Bandych, a lengyel elnöki hivatal vezetője hétfőn hazaárulásnak nevezte Tomasz Szmydt tettét. Hozzátette: az ügyet az illetékes hatóságoknak tisztázniuk kell.
Paval Latuska, a lengyelországi száműzetésben élő volt fehérorosz kulturális miniszter a PAP hírügynökségnek továbbított nyilatkozatban úgy ítélte meg: Szmydt most „minden (fehérorosz) propagandacsatornán” fog szerepelni, előbb-utóbb viszont a bírót „eldobják mint egy elhasználódott propagandaeszközt”.
Több lengyel kommentátor felidézte: az utóbbi években ez a második eset, hogy egy lengyel közalkalmazott Fehéroroszországban kért menedéket.
2021 decemberében Emil Czeczko, egy olyan katona dezertált a szomszédos országba, aki a fehérorosz határon szolgált. Czeczkót 2022 márciusában Minszkben holtan találták meg.
Kína valójában arra kényszerítheti az orosz diktátort, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút, közölte a lengyel külügyminisztérium vezetője.
Kína kényszerítheti Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború befejezésére, jelentette ki Radoslaw Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője a BBC-nek adott interjújában.
A lengyel miniszter felvetette, hogy az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha Putyin rájön, hogy „a háború folytatásának ára emberéletek és anyagi költségek formájában magasabb, mint az általa elérni kívánt cél”.
Ugyanakkor Sikorszkij véleménye szerint az ukrajnai háború nem ér véget a közeljövőben.
„Nincs hiány potenciális közvetítőkben – Törökország, az ENSZ. Kína valójában arra kényszerítheti Putyint, hogy vessen véget ennek a háborúnak. De semmi jelét nem látom annak, hogy Putyin tárgyalni akarna” – jegyezte meg a lengyel külügyminiszter.
