Vajon ez a szorongás jele a lengyel kormányon belül az október 15-i választások előtt, vagy a Kijev és Varsó, a legmeghatározóbb európai szövetségesek közötti szakadás valós veszélye – teszi fel a kérdést a Le Monde.
Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök szeptember 20-án tett bejelentése, miszerint Lengyelország leállítja a fegyverek szállítását Ukrajnába, sokkolóan hatott az európai országokra.
A Le Mondefrancia napilap szerint a válság mélyen gyökerező lehet, a brüsszeli tisztviselők pedig mindent megtesznek, hogy enyhítsék a bajt. Az ukrán kormány bejelentette, hogy tárgyalásokat kíván folytatni a gabonavita megoldásáról.
A Varsó és Kijev közötti gabonavita fontos kérdés a lengyel kormánypárt számára, három héttel az általános választások előtt.
Az elmúlt napokban fellángolt vita már korábban lappangott, amikor Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szeptember 15-én döntést hozott az ukrán gabonára vonatkozó embargó meghosszabbításáról, szemben az Európai Bizottság döntésével.
Ukrajna eltökéltsége, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé vigye az ügyet, még tovább mélyítette a szakadékot. Anélkül, hogy ténylegesen megnevezték volna, Lengyelország volt az első, aki úgy érezte, hogy Volodimir Zelenszkij ujjal mutogatott keddi beszédében az ENSZ-ben, amikor azt mondta, riasztó látni, ahogy Európában egyesek, néhány európai barátunk szolidaritást vállal. A politikai színház […] valójában egy moszkvai színészt segítenek.
Volodimir Fesenko ukrán politikus szerint az ukrán elnök semmit sem tud a kontinens diplomáciai gyakorlatáról: Volodimir Zelenszkij megváltoztatta a nyugati kancelláriákkal való kapcsolatok paradigmáját. Nem játékos, inkább független színész.
Kár, hogy az ukránok úgy döntöttek, hogy az ENSZ-hez és a WTO-hoz viszik a vitát ahelyett, hogy az európai családon belül rendeznék – mondta egy európai diplomata.
Brüsszelen múlhat, hogy Magyarország megüti-e a bokáját az ukrán lépés miatt.
Egy hosszú konzultációs folyamat során találhat közös megoldást a gabonavita rendezésére Ukrajna Magyarországgal és Lengyelországgal azt követően, hogy Kijev a Kereskedelmi Világszervezethez fordult. A WTO az Economx megkeresésére közölte: a tényleges jogi és diplomáciai eljárás előfeltétele, hogy a felek mindent megtegyenek a peren kívüli egyezség érdekében.
A helyzet rendezését segítheti elő, hogy a három uniós országot a nemzetközi jog értelmében várhatóan az Európai Bizottság képviseli.
A nemzetközi vitarendezési eljárás első szakaszában, vagyis a felek közti kétoldalú konzultáció során a legfőbb cél egy olyan megoldás, amely mindenki számára elfogadható és összhangban van a nemzetközi egyezményekkel, ezzel elkerülve a tényleges peres eljárást. A panaszos csak abban az esetben kérheti a világszervezettől az eset jogi rendezését, és a nemzetközi jog szerinti ítélet meghozatalát, ha a párbeszéd nem vezet eredményre az erre a célra rendelkezésre álló 60 napos határidő alatt sem. A WTO portálunknak küldött válaszában kiemelte, a mindenre kiterjedő párbeszédet magában foglaló konzultációs folyamat a szervezet legfontosabb eszköze, amely még nem tekinthető bírósági, vagy diplomáciai eljárásnak. A korábbi vitás ügyek többsége még ebben a szakaszban megnyugtatóan lezárult, ám a feleknek egy esetleges jogi eljárás során is bármikor megállapodhatnak.
