Lengyelország további három hónappal meghosszabbította a belarusz határ mentén fenntartott pufferzóna működését. Erről a lengyel belügyminiszter, Marcin Kierwiński számolt be az X közösségi oldalon – írja a Jevropejszka pravda.
A varsói kormány döntése értelmében a pufferzóna december 4-ig marad érvényben.
A belarusz határnál lévő pufferzóna december 4-ig meghosszabbítva. A szolgálatok hatékony fellépésének köszönhetően – a lengyel–belarusz határon növekvő nyomás ellenére – a határzár sűrűsége már eléri a 98%-ot. A lengyelek biztonsága a kormány számára prioritás
Andrzej Poczobut újságíró és kisebbségi aktivista szabadon bocsátásától tette függővé Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a lengyel–belarusz határátkelők megnyitását – jelentette szerdán a lengyel média a Zerkalo független hírportálra hivatkozva, írja a Magyar Nemzet.
Több lengyel sajtóorgánum idézi szerdán Sikorskinak a Zerkalo hírportálnak adott, kedden megjelent interjúját, amelyben a miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyelőre nem valósulhat meg a kishatárforgalom Lengyelország és Belarusz között. Mint mondta, az erről szóló megállapodást Varsó akkor ratifikálta, „amikor Belaruszban még nem voltak politikai foglyok”.
Lengyelország tavaly a Belarusz irányából érkező migrációs nyomás, valamint az Andrzej Poczobut bebörtönzése miatt keletkezett feszültségek miatt egy kivétellel lezárta a személyforgalom előtt az összes lengyel–belarusz közúti határátkelőt. Emellett egy másik határátkelő is nyitva maradt a teherforgalom számára.
A lengyel kisebbséghez tartozó Andrzej Poczobutot tavaly a bíróság nyolc év szigorított fegyházra ítélte Belaruszban „nemzeti, vallási és közösségi alapon történő szándékos gyűlöletkeltés és ellenségeskedés szítása” vádjával.
Arra a kérdésre, hányszor próbált Minszkkel tárgyalni Poczobut szabadon bocsátásáról, Sikorski kijelentette: „A tárgyalás, az túl nagy szó, a belarusz fél egyszerűen tudja, hogy Poczobut ügye különösen fontos számunkra, és hogy az őt terhelő vádakat teljes egészében koholt vádaknak tartjuk”.
Több lengyel ellenzéki politikus az utóbbi napokban sérelmezte, hogy Poczobut nem szerepelt a múlt csütörtökön végrehajtott nyugati–orosz fogolycsere részeként kiszabadított személyek listáján, miközben Lengyelország elengedte vizsgálati fogságából Pavel Rubcovot, aki a gyanú szerint az orosz katonai hírszerzés tisztje.
Mariusz Kaminski, a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselője, volt belügyminiszter múlt pénteken az X-en megírta: „Rubcov átadásáról az ő részvételével korábban is folytak tárgyalások, az általa megszabott egyik feltétel éppen Poczobut szabadon bocsátása volt”.
Kaminski szégyenletesnek nevezte, hogy a jelenlegi lengyel kormány „átadta az oroszoknak a legértékesebb ügynöküket, és ezért semmit sem kapott cserébe”.
Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke szerdán megerősítette: az amerikai féllel a fogolycseréről folytatott tárgyalások során Poczobut neve is felmerült. Hozzátette: bár többet lehetett volna a fogolycserétől várni, ő megérti a lengyel kormány helyzetét.
„Poczobut ügye megmarad a szövetségesekkel folytatott megbeszélések egyik legérzékenyebb pontjának” – húzta alá Siewiera.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Lengyelország azt reméli, hogy határőröket és rendőröket vonz be Finnországból, Németországból és Görögországból, hogy járőrözzenek a fehérorosz határon. A hírt a Reuters közölte.
Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex közölte, hogy 2024 első öt hónapjában csaknem megkétszereződött azoknak a száma, akik az EU keleti határán keresztül próbálnak bejutni az EU-ba, bár az útvonal továbbra is viszonylag kicsi a többi Európába vezető útvonalhoz képest. Az elmúlt hónapokban Lengyelország és Finnország illetékesei arra figyelmeztettek, hogy jelentősen megemelkedhet azoknak a száma, akik Fehéroroszországon vagy Oroszországon keresztül próbálnak átlépni a határon.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
A súlyosbodó migrációs válság miatt Lengyelország visszaállítja a belépési tilalmat a fehérorosz határ menti térség kétszáz méter széles sávjában – jelentette be szerdán Donald Tusk lengyel kormányfő.
A kormányfő Wladyslaw Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel, valamint Tomasz Siemoniak belügyminiszterrel együtt látogatott a fehérorosz határ közelében fekvő Dubicze Cerkiewne településre.
A közös sajtóértekezleten Tusk arra utalt, hogy előző nap a határon átjutni próbáló egyik illegális bevándorló megkéselt egy, a határőröket segítő lengyel katonát, akit jelenleg kórházban ápolnak.
Ebben az összefüggésben a kormányfő megígérte: az állambiztonság, valamint a határt őrző tisztviselők biztonsága érdekében minden lehetséges logisztikai, technikai és jogi eszközt igénybe vesznek.
Bejelentette: a jövő hét elején a kormány döntést hoz „a mintegy 200 méter széles ütközőzóna lehetőleg gyors visszaállításáról” ott, ahol ez a lengyel állam hatékony határvédelmi tevékenysége miatt szükséges.
Tusk aláhúzta: a határvédelem, valamint saját életük védelme érdekében a lengyel határőröknek „teljes joguk, sőt kötelességük, hogy minden elérhető módszert alkalmazzanak”, és ebben az állam, valamint személyesen a miniszterelnök teljes támogatását fogják élvezni.
Kilátásba helyezte: a határon az eddiginél nagyobb mértékben fogják bevetni a rendőrséget is, különösen ott, ahol csoportos határsértési kísérletekre kerül sor.
„Semmilyen menedékkérőkkel nincs itt dolgunk, hanem a lengyel határ és az állam destabilizációját célzó, szervezett, több szinten nagyon hatékony akcióval állunk szemben” – jelentette ki Tusk.
Kosiniak-Kamysz közölte: a határőröket jelenleg 5500 katona támogatja, a hadsereg jelenlétét Marek Sokolowski vezérkari főnök keddi döntése értelmében tovább erősítik.
A lengyel–fehérorosz határra nehezedő migrációs nyomás miatt az előző kormány idején, 2021 szeptemberében 183 határövezeti települést érintő belépési tilalmat vezették be a térségen kívül élők számára.
A tilalmat 2022 júliusában egy 200 méter széles határ menti sávra korlátozták, majd tavaly év elejétől feloldották. Ennek oka az volt, hogy a határvonal jelentős részén közben felépült az elektronikus riasztórendszerrel felszerelt acélkerítés. Hétfői bejelentés szerint Lengyelország a Keleti Pajzs nevű projekt keretében továbbfejleszti a keleti határszakasz védelmét.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fehérorosz határon megnyissa az egyik ellenőrzőpontot. A hírt az RMF24 közölte.
Mint megjegyezték, Lengyelország a migrációs válság miatt lezárta a legtöbb ellenőrzőpontot Fehéroroszországgal.
Tusk pénteken egy nyílt megbeszélésen azt mondta, hogy a bobrovniki pont megnyitása feltehetően feloldja a lengyel kis- és középvállalkozások nagy részét, amelyek a fehéroroszok és lengyelek közötti közvetlen kereskedelemhez kapcsolódnak.
„Rögtön kikötöm, nem hozom meg ezt a döntést, ha a katonai és határőrparancsnokság egyértelműen negatívan vélekedik arról, hogy ennek súlyos negatív hatásai lehetnek biztonságunkra” – tette hozzá.
Tusk megjegyezte, hogy a döntés néhány napon belül megszülethet. Hangsúlyozta azt is, hogy a lehető legtávolabb van a fehérorosz rezsim felé irányuló gesztusoktól, és az esetleges határnyitást nem szabad így értelmezni.
Lengyelország február 21-től korlátozta a kamionok áthaladását a fehérorosz határon a Kukuriky–Kozlovicsi ellenőrzőponton. Erről a lengyel belügyminisztérium sajtószolgálata számolt be.
A hivatal megjegyzi, hogy a vonatkozó döntést Mariusz Kaminskyi belügyminiszter hozta meg a fehéroroszországi korlátozásokra reagálva, amelyek megtiltják a lengyel kamionok határátlépését a fehérorosz–litván és a fehérorosz–lett határátkelőkön.
A lengyel hatóságok készek fontolóra venni a fehérorosz határon lévő összes ellenőrzőpont bezárásának lehetőségét.
A hírt az ország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki közölte – írja a TVN24.
A kormányfő szerint az utóbbi időben fokozódott a feszültség Lengyelország és Fehéroroszország között a fehérorosz hatóságok szerepe miatt az orosz invázió miatt.
„Oroszország valóban használja Fehéroroszországot, az eszköze a háborúban. Az ilyen magatartás egyre veszélyesebb ránk, Ukrajnára és Európára nézve. Ezzel kapcsolatban nagyon világos jelzést adtunk Minszknek” – mondta.
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Felépült a 186 kilométer hosszú acélkerítés a lengyel–fehérorosz határon. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő ebből az alkalomból az ukrajnai háború előjelének nevezte a tavaly ősszel Minszken át Lengyelországba tartó migrációs hullámot.
Morawiecki az északkelet-lengyelországi Kuznicában tartott sajtóértekezletet Mariusz Kaminski belügyminiszterrel, valamint Tomasz Praga tábornokkal, a határőrség főparancsnokával közösen.
Mateusz Morawiecki szerint Vlagyimir Putyinék a menekültekkel tesztelték a határt a háború előtt.
A miniszterelnök rámutatott: Lengyelország keleti szomszédságában, Ukrajnában „a második világháború óta a legvéresebb háború” zajlik.
Ennek a háborúnak, mint ma már látható, „első akkordja volt Aljakszandr Lukasenka támadása a lengyel-fehérorosz határon”, a fehérorosz elnök, valamint „az ő felettese, Vlagyimir Putyin ugyanis úgy döntöttek akkor, hogy tesztelik a lengyel határt, az Európai Unió keleti határát”, amely felé közel-keleti, nagyrészt iszlám vallású migránsokat irányítottak – fejtette ki Morawiecki.
Mariusz Kaminski az Ukrajnával szembeni orosz agresszióért a Lukasenka-rezsimet is felelőssé tette. Februárban Fehéroroszországból orosz csapatok indultak Kijev felé, az onnan kilőtt rakétákkal azóta is ukrán civileket ölnek meg – érvelt.
Aláhúzta egyúttal: minden fehérorosz, aki Lengyelországban keres menedéket, ezentúl is megkapja.
A lengyel idegenrendészeti hivatal szerdai közleménye szerint a lengyelországi tartózkodási engedéllyel rendelkező fehéroroszok száma túlhaladta az 50 ezret, és ez nem foglalja magában a Lengyelországban átmenetileg, vízum alapján tartózkodókat. A fehéroroszok a külföldiek második legnépesebb csoportját képezik az ukránok után.
Az 5,5 méter magas kerítést a migrációs nyomás miatt kezdték el építeni. Tavaly szeptemberben határtérségre vonatkozóan belépési tilalmat is bevezettek, amely a kerítés befejezésének köszönhetően péntektől megszűnik.
Tavaly a lengyel-fehérorosz határszakaszon 39 714 határsértési kísérletet jegyeztek fel, míg egy évvel korábban mindössze 88-at. A sajtóértekezleten Praga tábornok elmondta: ez év eleje óta csaknem 6 ezer határsértési kísérletet jegyeztek fel. A sajtókonferencián elhangzott: szeptember közepéig felszerelik az acélkerítést mozgásérzékelőkkel és kamerákkal is. Az elektronikus riasztórendszer összesen 202 kilométer hosszú szakaszra terjed majd ki, mert a szárazföldi szakaszon emelt acélkerítésen kívül a folyók képezte határszakaszt is őrizni fogja.
Csehország 150 katonát küldene három hónapra Lengyelországba a lengyel-fehérorosz határszakasz védelmének megerősítésére – közölte Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő kedden Prágában.
„A 150 katona mandátuma három hónapra szólna, úgy ahogyan már segítenek a britek és az észtek is” – mondta Babis újságíróknak.
A javaslatot – tette hozzá – a következő napokban fogja elfogadni a cseh kormány, majd a képviselőház és a szenátus elé kerül. A hatályos szabályok szerint cseh katonák külföldi kiküldéséhez mindig parlamenti jóváhagyás szükséges. „Katonáink segíteni fogják a lengyel katonák határvédelmi munkáját, de a migránsokkal közvetlenül összefüggő feladatokba nem fognak bekapcsolódni” – pontosított a cseh miniszterelnök.
Cseh katonák Lengyelországba küldését Milos Zeman államfő javasolta mintegy két hete. A lengyel kormány a cseh ajánlatot a múlt hét közepén fogadta el. A prágai védelmi minisztérium szerint most a felek között tárgyalások kezdődnek az ajánlat konkrét megvalósításáról.
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter a múlt héten a PAP lengyel hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a cseh katonákat nagy valószínűséggel a határvédelmi berendezések és a hozzájuk vezető utak őrzésével, illetve karbantartásával bízhatnák meg.
A lengyel-fehérorosz határon tavasszal alakult ki feszültség, amikor migránsok nagy csoportjai próbálkoztak meg illegálisan átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. A feszültség az ősszel tovább fokozódott.
Az Európai Uniónak finanszíroznia kell minden olyan intézkedést, amely megvédi a közösség külső határait, beleértve a kerítésépítést is – jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő szerdán Ljubljanában a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Jansa hangsúlyozta: a határokon felállított fizikai akadályok hatékonynak bizonyultak az illegális migráció és az erőszak megelőzésében, és felváltják az erőteljesebb módszerek alkalmazását. Megjegyezte: Szlovénia mint az EU Tanácsának soros elnöke, arra törekedett, hogy a migrációs válságban jelentős támogatást szerezzen Lengyelországnak.
Szlovénia ismét közvetlen segítséget ajánlott fel Lengyelországnak, és szlovén rendőröket küld a határ védelmére – mondta, hozzátéve: Varsó ugyanúgy kisegítette Szlovéniát, amikor neki kellett megvédenie a határait a migrációs hullámokkal szemben. Jansa gratulált Morawieckinek az elszántsághoz és a bátorsághoz, valamint ahhoz a diplomáciai tevékenységhez, amellyel – mint mondta – jóllehet átmenetileg, de megállították a lengyel határra nehezedő illegális migrációs hullámot.
Az ukrán-lengyel határon kialakult helyzettel kapcsolatban kiemelte: „Osztozunk az aggodalmakban az orosz katonai erők jelenléte miatt Ukrajna határainál.” Ezeknek az erőknek a koncentrációja távol áll a „normális hadgyakorlatoktól” – tette hozzá. A szlovén kormányfő arra kérte az EU és a NATO vezetőit, „tartsák ezt szem előtt”, hogy ne történjen több olyan meglepetésszerű fejlemény, mint „a Krím orosz megszállása”. Egyben felelősségteljes magatartásra szólította fel Oroszországot is.
Morawiecki elmondta: Szlovénia és Lengyelország közös álláspontot képvisel a biztonság terén. Hangsúlyozta a határvédelem fontosságát az országok szuverenitásának megőrzésében.
„Ha egy ország szuverén akar lenni, akkor neki kell eldöntenie, hogy ki léphet a területére” – húzta alá.
A két kormányfő megvitatta a gázellátási válságot is, amely jelentős hatással van az EU-ban tapasztalható áremelkedésekre. Morawiecki szerint a válság „Oroszország közép-európai országokkal szembeni politikájának tükre”. Egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak egyértelmű jelzést kell kapniuk EU-tagságuk kilátásairól, hogy belátható, rövid időn belül csatlakozhassanak a blokkhoz. Jansa és Morawiecki emellett beszéltek a világjárványról is, valamint annak megfékezésére és az oltási arány növelésére tett intézkedésekről.
Forrás: MTI
[type] => post [excerpt] => Az Európai Uniónak finanszíroznia kell minden olyan intézkedést, amely megvédi a közösség külső határait, beleértve a kerítésépítést is - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő szerdán Ljubljanában a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökk... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1637861580 [modified] => 1637857484 ) [title] => Külső határépítés finanszírozását támogatják a szlovének is [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34300&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34300 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 34301 [image] => Array ( [id] => 34301 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki.jpg [original_lng] => 63478 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/janez-jansa-mateusz-morawiecki.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1637850285:12 [_thumbnail_id] => 34301 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2896 [_algolia_sync] => 831513119002 [_oembed_93754ce6acdf872f5e594e1883331b84] =>
