Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
Március 11-én került sor az Egyesült Államok és Ukrajna találkozójára Dzsiddában (Szaúd-Arábia). A tárgyalások során a felek nem beszéltek Volodimir Zelenszkij lemondásáról.
Erről az RBC-Ukrajna számolt be, hivatkozva a Fox News újságírójára.
Egy forrás, amely közvetlenül részt vesz az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalásokban, azt mondta nekem, hogy sem választásokat, sem Zelenszkij elnök lemondását nem tárgyalták Dzsiddában
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy kész lemondani, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, és a háború véget ér, ebben az esetben teljesítettnek tekinti a küldetését – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfő vasárnap esti londoni sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az államfőváltás nehéz folyamat lesz. „Ami a hivatalomból való távozásomat illeti, nem lesz könnyű leváltani. Vagyis nem elég csak választásokat tartani, engem is távol kell tartani. Vagyis kicsit bonyolultabb. Majd kiderül, hogy velem kell tárgyalni. És mondtam, hogy becserélem magam a NATO-ra, tehát teljesítettem a feladatomat… Ha van NATO és vége a háborúnak, akkor teljesítettem a küldetésemet” – fejtette ki.
Az elnök beszélt a nemzetközi partnerek nyomásáról is, akik megpróbálhatják befolyásolni Ukrajna döntéseit. Bírálta az ilyen megközelítést, hozzátéve, hogy ez ellentmond a demokratikus elveknek.
Úgy tűnik, emberek megmondják az ukránoknak, hogy milyennek kell lennie az elnöküknek. Főleg, ha ezek az emberek hivatalos pozíciókat töltenek be. Ez, hogy őszinte legyek, nem konstruktív és antidemokratikus. Lehet, hogy ez mindenkinek megfelel – Putyinnak és mindenkinek –, a kiút, ha nem vagyok olyan rugalmas, mint mondják. Nos, igen, becserélem magam a NATO-ra, őszintén mondom
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „észhez kell térnie, és hálával kell visszatérnie a tárgyalóasztalhoz”, ellenkező esetben „valaki másnak kell vezetnie az országot” – jelentette ki vasárnap Mike Johnson, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke az NBC News amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Johnson elmondta:
„Trump elnök megpróbálja ezt a két oldalt (Ukrajnát és Oroszországot) a béke pontjához hozni. Amit Zelenszkij elnök tett a Fehér Házban, az valójában azt jelezte, hogy még nem áll készen erre, és azt gondolom, hogy ez nagy csalódás.”
Az amerikai házelnök hangsúlyozta: Trump nagyon világossá tette, hogy „ha Zelenszkij kész a békére”, az Egyesült Államok beleegyezik a tárgyalások folytatásába. Ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is végrehajthassa az Egyesült Államok által közvetített békemegállapodást, Zelenszkijnek „észhez kell térnie, és hálával vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, vagy valaki másnak kell vezetnie az országot” – szólította fel az ukrán nemzetvezetőt Mike Johnson.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy hajlandó lemondani posztjáról Ukrajna békéjéért cserébe – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az államfőnek az Ukrajna 2025 elnevezésű fórumon tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtótájékoztatón Zelenszkijt arról kérdezték, hogy készen áll-e az elnöki poszt elhagyására, amire azt válaszolta, hogy a békéért cserébe hajlandó lemondani a tisztségéről. „Ha a béke Ukrajnának szól, és ha valóban szükség van rá, hogy elhagyjam a posztomat, készen állok rá. A második kérdés, hogy ha ilyen feltételek vannak, akkor azonnal lecserélhetem-e a NATO-ra, hogy ne beszéljek róla sokáig” – válaszolta az újságírónak.
Az elnök elmondása szerint jelenleg Ukrajna biztonságára koncentrál, nem 20 év múlva, hanem ma, és nem szándékozik évtizedekig hatalmon lenni. „Úgy gondolom, hogy a NATO a legolcsóbb megoldás, és ez így van. Mindenesetre, akár ki támogatja, akár nem, ez a téma terítéken van. Ez a téma és a biztonsági garanciák a tárgyalóasztalon lesz. Nem tudom, hogy ezek a tárgyalások hogyan fognak véget érni, de terítéken lesz” – mondta.
Az államfő megjegyezte, hogy ezt a kérdést megvitatják a partnerekkel. „Fontos, hogy mindannyian megértsük, ez nem egy tárgyalóasztal, amelyhez Ukrajna meghívást kap. Ez a mi asztalunk, mert Ukrajnában háború van. És ez a mi asztalunk, meghívjuk európai vezetőket, mert Ukrajnában háború van. Ennek a kontinensnek a részei vagyunk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Benyújtotta lemondását Irina Kormiskina, az Volodimir Zelenszkij elnök pártjának, a Nép Szolgája (Szluha Narodu) frakció képviselője, miután korrupciós vizsgálat indult ellene – jelentette be Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás (Jevropejszka Szolidarniszty) párt parlamenti képviselője.
A The Kyiv Independent cikkéből kiderült, hogy az ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) 2023 októberében emelt vádat Kormiskina ellen 20 millió hrivnya (körülbelül 180 millió forint) értékű jogellenes vagyongyarapodás miatt. 2025 január elején újabb vádat emeltek ellene, akkor már elektronikus vagyonnyilatkozatának meghamisítása miatt.
Honcsarenko közlése szerint a parlament most megvizsgálja a lemondási kérelmet, mielőtt a parlament szavazna az ügyről.
Az ukrán vagyonnyilatkozati rendszert eredetileg a 2013-2014-es EuroMajdan forradalom után vezették be a korrupcióellenes reformok részeként. A kötelező nyilatkozattételt az ukrajnai háború kezdete után felfüggesztették, de 2023 októberében Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely visszaállította a kötelező nyilatkozattételt és azok nyilvános hozzáférhetőségét. Az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) 2023 decemberében újra megnyitotta a vagyonnyilatkozati rendszer nyilvános hozzáférését – számolt be az Index.
Klaus Johannis Románia elnöke hétfőn bejelentette lemondását, röviddel azután, hogy a román parlament egy ellene irányuló határozatot fogadott el. Az államfő szerdán távozik hivatalából, döntését pedig azzal indokolta, hogy maradása további társadalmi feszültségeket szülhetne, valamint negatívan befolyásolhatná Románia nemzetközi megítélését – számolt be az MTI.
A román államfő azt követően jelentette be a hivatalból való távozását, hogy a parlament megszavazta az elnök felfüggesztéséről szóló kezdeményezést, amelyet az ellenzék nyújtott be.
A Maszol.ro erdélyi portál hozzátette, hogy Klaus Johannis közölte: szerdai, február 12-i hatállyal nyújtja be lemondását.
Az államfő hangsúlyozta: azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, mert ez szerinte negatívan befolyásolna az országa jelenét és jövőjét. Az elnök minderről egy videóban beszélt az államfői hivatalból, a Cotroceni palotából, amelyet a Facebookon is megosztott.
Nem szeretné, hogy Románia nevetség tárgyává váljon – mondta.
Klaus Johannis azzal indította a bejelentését a maszol.ro szerint: felesleges és megalapozatlan, sőt káros is az, hogy az ellenzék kezdeményezte a felfüggesztését, és a parlament napirendre is tűzte a szavazást az indítványról. Hangsúlyozta, hogy soha nem sértette meg az alkotmányt, így a felfüggesztésével senki nem nyer, mindenki veszít. Hozzátette: a parlament hétfői döntésének értelmében 30 napon belül népszavazást kellene szervezni az elmozdításáról. A referendumnak meglátása szerint az országban és külföldön is negatív hatása lenne, ezzel indokolta döntését.
Az elnök azt is hozzátette még, hogy egy ilyen referendum megosztaná a társadalmat, és elvonná a figyelmet a májusban esedékes államelnök-választásról, így a jelöltek nem tudnák megfelelően bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig romlana az ország megítélése, Románia partnerei szerinte nem értenék meg, hogy miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, miközben hamarosan amúgy is sor kerül az új államfő megválasztására.
Mint mondta, ezt a forgatókönyvet akarja megelőzni azzal, hogy önként távozik a hivatalából, és február 12-én lemond.
Milos Vucevic szerb miniszterelnök kedden Belgrádban bejelentette lemondását – számolt be az MTI.
Rendkívüli sajtótájékoztatóján kiemelte, miniszterelnökként a lemondással kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez.
Mint mondta, úgy érezte, hogy miniszterelnöki tevékenységével folytatni tudta a korábban Aleksandar Vucic, majd Ana Brnabic vezette kormány munkáját.
A 2023 decemberében szervezett előrehozott parlamenti választásokat követően a Milos Vucevic vezette kormány 2024. május 2-án alakult meg.
Milos Vucevic elmondta, büszke mindarra, amit kevesebb mint egy év alatt sikerült elérnie kormányának, és köszönetet mondott az államfőnek a belé fektetett bizalomért.
A kormányfő lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia. Ezt követően új miniszterelnököt választhat a képviselőház, de az is előfordulhat, hogy előrehozott választást írnak ki.
Közben véget ért az a tüntetés, amelynek során egy egész napra, 24 órára lezárták Belgrád legforgalmasabb csomópontját a hónapok óta kormányellenes tüntetéseket szervező egyetemisták. A belgrádi Autokomanda csomópontnál több ezren tiltakoztak, hogy elégedetlenségüknek adjanak hangot. A diákokhoz és civilekhez mezőgazdasági termelők is csatlakoztak, traktorokkal segítve az utak lezárását.
A kormányellenes tiltakozásokat azt követően kezdték megszervezni, hogy tavaly november elsején – 15 ember halálát okozva – leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt. A tiltakozók között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során.
A demonstrálók Milos Vucevic miniszterelnök mellett Milan Djuric újvidéki polgármester lemondását is követelték. Milos Vucevic most közölte, hogy Milan Djuric is benyújtja lemondását még kedden.
Kedd hajnalban egy belgrádihoz hasonló újvidéki tiltakozás során egy fiatal lány megsérült. A tiltakozókra nem először támadtak rá, korábban volt olyan, hogy a tüntetőkkel egyet nem értők a tömegbe hajtottak autóval, de botokkal is támadtak meg diákokat.
A legkitartóbban a szerbiai egyetemek hallgatói tiltakoznak, akik – miután a tüntetések ellenzői tiltakozó egyetemistákra támadtak rá – november óta vonulnak az utcákra , és a szerbiai állami egyetemeken működő 64 kar majdnem mindegyikét blokád alatt tartják. A diákok Szerbia több városában minden nap 15 percre leállítják a forgalmat a karuk épülete előtt, így tisztelegve az áldozatok emléke előtt. Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, és a munka az idén is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek az esetért.
Az újvidéki felsőügyészség december végén emelt vádat az ügyben tizenhárom ember, közöttük a volt építésügyi miniszter ellen. A vádiratban szereplőket a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével, veszély okozásával, valamint nem megfelelő építkezési és kivitelezési munkával vádolják.
A parlamenti antikorrupciós politikai bizottság elnöke, Anasztaszija Ragyina a védelmi minisztérium és a Védelmi Beszerzési Ügynökség közötti botrány kapcsán kijelentette, hogy Rusztem Umjerov védelmi miniszternek le kell mondania. Ezt Ragyina a Facebookon közölte.
A parlamenti képviselő szerint Umjerov cselekedetei aláássák a védelmi beszerzések reformját.
„2025. január 24-én a miniszter úgy döntött, hogy „visszahívja” a felügyelőbizottságból Jurij Dzsihirt és Tarasz Csmutot – az ukrán hadfelszerelési beszerzések egyik legtekintélyesebb szakértőit. Vajon ez azt jelenti, hogy a miniszter „újraindítja” a Védelmi Beszerzési Ügynökség felügyelőbizottságát addig, amíg ott csak azok nem maradnak, akik készségesen végrehajtják a minisztériumi utasításokat? De a miniszter még tovább ment, és önállóan hozott döntést az Ügynökség új vezetőjének kinevezéséről. Úgy vélem, hogy ezek a lépések aláássák a védelmi beszerzések reformját, és kézi beavatkozást jelentenek a beszerzési folyamatokba” – írta Ragyina.
A miniszter, aki törvényt sért, aki döntéseivel folytatja a nem teljesített fegyverszerződéseket, akinek a minisztériumában a 2024 novemberi állapot szerint a belső igazgatóság, nem biztosította több mint a szerződések felének teljesítését, aki nem tudja egyszerűsíteni a szerződések jóváhagyásának bürokráciáját, és aki rombolja a háborúban álló ország bizalmát a védelmi minisztérium iránt, annak is le kell mondania
A politikus csütörtök este az X-en jelentette be, hogy erkölcsi okokból, „a múltban történtek miatt” másnap beadja azonnali lemondását, és közölte, az indokokat pénteken hozza nyilvánosságra.
Nenad Nesicet december végén szervezett bűnözés, a többi között pénzmosás, hivatali visszaélés és kenőpénz elfogadása gyanújával tartóztatták le.
Az ország ügyészsége akkor azt közölte: a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának szervezett bűnözés elleni osztályával együttműködve hosszabb ideje nyomozott a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság közútkezelő vállalatában felmerült korrupciós ügyekben. December 26-án a biztonsági miniszter mellett elfogták a közútkezelő vállalat igazgatóját és további öt embert, akik a gyanú szerint bűnszervezetben követtek el olyan bűncselekményeket, mint a pénzmosás, a hivatali visszaélés és kenőpénz elfogadása.
Nenad Nesic miniszter 2016 és 2020 között irányította a szóban forgó vállalatot, a korrupcióval összefüggő bűncselekményeket a gyanú szerint akkor követte el.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq