Üdvözlöm Donald Trump elnök bejelentését, miszerint az Egyesült Államok további légvédelmi eszközöket keres Ukrajna számára, ez rendkívül fontos – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.
Kaja Kallas az EU-tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve elmondta: arról is tárgyalnak, hogy mit lehet tenni még Ukrajnáért és az európai védelem érdekében. A főképviselő konkrét kezdeményezést javasolt Ukrajna számára, amely azokat az eszközöket biztosítaná, amelyekre Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint szükségük van, ami magába foglal 5 milliárd euró értékű lőszert.
„El kell kezdenünk konkrét lépéseket tenni, és Ukrajnát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatni. Minél erősebbek a harctéren, annál erősebbek a tárgyalóasztalnál is” – mutatott rá.
Mint mondta az ülésen szóba kerül a versenyképesség is mivel a gazdasági teljesítmény és a védelmi beruházások szorosan összefüggenek. „A finanszírozási lehetőségekről már korábban is szó esett, most pedig konkrét lépéseket tervezünk. A megfelelő védelmi beruházások elrettenthetik az agresszorokat, míg a gyengeség támadást ösztönözhet” – hívta fel a figyelmet.
Olaf Scholz leköszönő német kancellár szerint Európának továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtania Ukrajnának, függetlenül attól, hogy Washington és Moszkva milyen tárgyalásokat folytat, annak érdekében, hogy Kijev erős pozícióban maradjon, és bármilyen tűzszünet fenntartható legyen.
„Egyértelmű állásponttal kell folytatnunk a támogatásunkat, amely szerint Ukrajna számára igazságos békének kell lehetségesnek lennie” – jelentette ki.
Gitanas Nauséda litván elnök érkezéskor kiemelte: Európa 87 évvel ezelőtt is hasonló stratégiai döntés előtt állt: „Vagy hagyjuk, hogy az agresszor fokozza az erőszakot és a félelmet, vagy megállítjuk, megbénítjuk az elrettentő képességét, és hiteles védelmi vonalat építünk ki Európa és Oroszország között”
Mint mondta rövid távon támogatni kell Ukrajnát, katonai segítségre, lőszerre és nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége, továbbá növelni kell a nyomást Moszkván egy újabb szankciós csomag bevezetésével, amely a cseppfolyósított földgázt (LNG) és további bankokat érintene.
Március 10–16. között az ukrán légvédelem több mint 850 ellenséges fegyvert semmisített meg. Ezt az Ukrán Légierő közölte.
A megsemmisített fegyverek a következők:
1 Iszkander-M/KN-23 ballisztikus rakéta;
515 Shahed típusú támadó drón;
170 felderítő drón;
172 egyéb típusú drón.
A légierő pilótái több tucat légitámadást hajtottak végre az ellenséges állások ellen, különféle típusú légibombákat és rakétákat alkalmazva. Megsemmisítettek parancsnoki központokat, logisztikai létesítményeket, valamint az ellenséges élőerőt és harci technikát
Az Egyesült Államok részben leállította az F-16-os vadászgépek támogatását Ukrajnában, ez megfoszthatja a légierőt a légvédelem legfontosabb eszközeitől – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Forbes magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy az USA nem tudja egyszerűen „kikapcsolni” az amerikai Lockheed Martin cég F-16-os vadászgépeit. Az Egyesült Államok azonban felfüggesztette az Ukrajnának biztosított F-16 radarok létfontosságú támogatását.
„Ez megfoszthatja az ukrán légierőt a legfontosabb légvédelmi eszközeitől Oroszország hároméves Ukrajna elleni háborújának kritikus pillanatában. De az ukránok nem tehetetlenek – még mindig vannak szövetségeseik” – írta a Forbes. A kiadvány megjegyezte, hogy Ukrajna lecserélheti az F-16-osokat Mirage 2000 típusú francia vadászgépekre, amelyeket Franciaországtól kap.
David Ax elemző rámutatott, hogy az ukrán erők valóban nehéz helyzetben vannak Trump döntése után, de ez nem reménytelen. Véleménye szerint az ukrán fegyveres erőknek a francia Mirage 2000 vadászgépekre kellene összpontosítaniuk.
Nagy-Britannia nem zárja ki, hogy a vadászgépei részt vesznek a Nyugat-Ukrajna feletti légi járőrözésben az Égi Pajzs művelet részeként – számol be pénteken az rbc.ua hírportál a The i Paper című brit kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit orgánum azt írta, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök hivatala „nem zárta ki” annak lehetőségét, hogy az ország vadászgépei csatlakoznak az európai légierőhöz, hogy Nyugat-Ukrajna felett járőrözzenek.
Arra a kérdésre, hogy London kész-e vadászgépeket biztosítani ehhez a tervhez, a miniszterelnöki hivatal kitért a konkrét válasz elől, azonban – mint a kormányfő szóvivője megjegyezte – Nagy-Britannia mindent megtesz, hogy támogassa Ukrajnát és biztosítsa számára a lehető legerősebb pozíciót.
Mint a The Guardian című brit lap megírta, az Európai Légierő 120 vadászgéppel védheti a légteret Kijev felett, valamint Ukrajna nyugati felén, hogy elkerülje az Oroszországgal való konfliktus eszkalációját. Az Égi Pajzs művelet a NATO-tól elkülönülten fog működni, és része lehet egy légi tűzszünetnek. Hatása kiterjedhet Ukrajna három működő atomerőművére, Odesszára és Lembergre, de nem a frontvonalra vagy az ország keleti részére.
Egy 120 vadászgépből álló, a NATO-tól függetlenül működő európai légiflotta felállításával kapcsolatban merültek fel tervek. A támogatók szerint ezzel csak Nyugat-Ukrajna városait és atomerőműveit védenék az orosz rakétatámadásoktól. A bírálók szerint azonban a légiflotta bevetése a kollektív Nyugat közvetlen beavatkozásához vezetne az orosz–ukrán háborúba.
A NATO-tól függetlenül működő, 120 vadászgépből álló légiflotta védheti az ukrán légteret az orosz rakétatámadásoktól – írja a The Guardian. A Sky Shield (Égi pajzs) névre keresztelt, európai légiflotta ötletének támogatói szerint a kezdeményezés részese a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt „égi fegyverszünetnek”, továbbá szerintük alacsony kockázata lenne az oroszokkal való közvetlen konfrontációnak, mivel szerintük Moszkva a háború eddig három éve alatt nem vetette be rendszeresen a vadászgépeket a frontvonalon túli területeken.
A tervezett légiflotta hatóköre kiterjedne a nagyobb, még ukrán kézen lévő atomerőművekre, valamint Odessza és Lemberg városaira is, a frontvonalat azonban nem érintené. A Guardian szerint a projektet a brit királyi légierő köreiben vetették fel először, nyugati politikai körökben azonban attól tartanak, hogy egy hasonló légiflotta megszervezése és bevetése közvetlen beavatkozáshoz vezetne az ukrajnai háborúban.
Az Égi pajzs-projektet az amerikai hadsereg és a NATO volt parancsnokai, valamint Aleksander Kwasniewski egykori lengyel elnök is támogatja.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elrendelte, hogy függesszék fel az összes amerikai katonai segítséget Ukrajnának.
„Az elnök világosan jelezte, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek ezen cél iránt. Felfüggesztjük és áttekintjük segítségünket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az hozzájárul a megoldáshoz” – mondta az egyik tisztségviselő.
A Fox News is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a katonai segítséget Ukrajnának, „amíg Trump elnök nem dönt arról, hogy az ukránok bizonyítják-e elkötelezettségüket a béketárgyalások iránt”.
A Fox News hivatkozva egy magas rangú tisztségviselőre arról számolt be, hogy ez egy ideiglenes szünet a segítségnyújtásban.
Ez nem jelenti a segítség végleges megszüntetését, hanem egy szünetet
– mondta a tisztségviselő.
A Bloomberg is beszámolt a katonai segítség felfüggesztéséről, hivatkozva az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egy magas rangú tisztségviselőjére.
„Az Egyesült Államok felfüggeszti az összes folyamatban lévő katonai segítséget Ukrajnának, amíg Trump elnök nem dönt arról, hogy Ukrajna vezetői jóhiszeműen elkötelezettek a béke iránt” – írja a Bloomberg.
A cikk szerint a döntés nemcsak a Biden adminisztráció által előirányzott 3,85 milliárd dollár értékű felszereléseket érintheti, hanem az Egyesült Államok által Ukrajnának már biztosított vagy folytatott segítséget is.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elrendelte, hogy függesszék fel az összes amerikai katonai segítséget Ukrajnának.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741184700
[modified] => 1741178859
)
[title] => Az Egyesült Államok segítségének felfüggesztése elsősorban a légvédelmet és a tüzérséget érinti
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143516&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143516
[uk] => 143383
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 143384
[image] => Array
(
[id] => 143384
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original.jpg
[original_lng] => 149693
[original_w] => 1440
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original.jpg
[width] => 1440
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original.jpg
[width] => 1440
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/20240221-195104-vnnh6i3original.jpg
[width] => 1440
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741171660:5
[_thumbnail_id] => 143384
[_edit_last] => 5
[views_count] => 864
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_110efd2cb55daf84e43912fab669fd2f] =>
NOW - Trump on taking Greenland: "I think we're gonna get it—one way or the other we're gonna get it." pic.twitter.com/V3ZK81gRCK
Andrij Szibbiha külügyminiszter úgy véli, hogy a békegaranciák keretében Ukrajnában tartózkodó külföldi kontingensekről szóló megbeszéléseknek az ukrán tengerek és légtér védelmére is összpontosítani kell, nem csak a szárazföldi területekre – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a miniszter Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Az ukrán légtér és tengerek biztonságának fenntartása nem kevésbé fontos, ha nem fontosabb. A szárazföldnek, a légtérnek és a tengereknek fókuszban kell lennie.”
Volodimir Zelenszkij elnök korábban két lehetőséget jelentett be Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozóan: a NATO-tagságot vagy erős ukrán hadsereget európai kontingens támogatásával.
Sajtóértesülések szerint Európa tervet dolgoz ki akár 30 ezer katona Ukrajnába küldésére. Valószínűleg az ország keleti és déli részén több városban is telepítik őket, de nem közvetlenül a frontvonalon.
Franciaország kész bevetni nukleáris elrettentő erejét Európa védelmében. Az Egyesült Államok azzal fenyegetőzik, hogy kivonja csapatait a kontinensről, Párizs áthelyezheti az atomfegyverrel felszerelt vadászrepülőit Németországba, számolt be a The Telegraph forrásokra hivatkozva.
Egy francia tisztviselő elmondása szerint a vadászgépek németországi telepítése jelzés lesz Vlagyimir Putyin számára. A berlini diplomaták véleménye szerint ez Keir Starmer brit miniszterelnökre is nyomást gyakorol, és őt is erre kényszerítheti.
„Több francia nukleáris vadászgép telepítése Németországban nem okozhat nehézségeket, és erőteljes jelzést lenne”, közölte a forrás.
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 100 nukleáris rakétából álló arzenállal garantálja Európa biztonságát, amelyek közül számos Németországban egy amerikai katonai bázison van elhelyezve.
Franciaország nukleáris elrettentése független a NATO-tól, míg Nagy-Britanniáé a Szövetség védelmi stratégiájának kulcsfontosságú része.
Franciaország arzenálja valószínűleg körülbelül 300 nukleáris fegyverből áll, amelyek a tengerről és a levegőből egyaránt indíthatók. A brit Trident nukleáris elrettentő képesség négy Vanguard osztályú tengeralattjáróból áll, amelyek mindegyike akár 16 robbanófej szállítására alkalmas.
A svéd kormány jóváhagyta új légvédelmi rendszerek átadását Ukrajnának 1,2 milliárd svéd korona (mintegy 113 millió dollár) értékben, számolt be a Svenska Dagbladet.
A kiadvány megjegyezte, hogy „most már bejelentheti légvédelmi rendszerek beszerzését összesen 1,2 milliárd korona összegben, amelyet Ukrajnának adományoznak”. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök más kormánytisztviselőkkel együtt megerősítette, hogy az ország a Robot 70 és a Tridon Mk2 rendszereket átadja Ukrajnának.
Ez a támogatás a svédországi 18. katonai segélycsomag része lesz, amelyet korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentett be. A háború kezdete óta Svédország már mintegy 73,2 milliárd svéd koronát különített el Ukrajna támogatására.
Norvégia mintegy 1,2 milliárd koronát (107 millió dollárt) biztosít Ukrajnának légvédelemre, jelentette be a norvég védelmi minisztérium. Európának többet kell tennie Ukrajnáért, és Norvégia kitart e mellett.
„A légvédelem régóta Ukrajna szükségletei legfőbb katonai prioritása, és rendkívül fontos mind a katonai, mind a polgári infrastruktúra, valamint Ukrajna lakosságának védelme szempontjából”, mondta Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter.
Megjegyezte, hogy 2024-ben Norvégia több mint 6 milliárd korona értékben biztosított légvédelmet Ukrajnának. A kormány nemrég úgy döntött, hogy további 1,2 milliárd koronát fordít Ukrajna légvédelmi intézkedéseire.
Az Ukrajnával foglalkozó Kapcsolattartó csoport ülésén Norvégia arról tájékoztatta az ukrán védelmi minisztert, hogy országa több légvédelmet biztosít Ukrajnának azáltal, hogy a JUMPSTART programon keresztül megvásárolja azt az Egyesült Államoktól.
Az összeg része annak a 22,5 milliárd koronának, amelyet Ukrajna katonai támogatására fordítanak 2025-ben.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
