Lengyelország eddig nem semmisített meg olyan orosz rakétákat vagy drónokat, amelyek megsértették a légterét, mert ezek nem az ország területén lévő célpontokra irányultak – számolt be az Index a Sztrana nyomán.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter elmondása szerint amikor a rakéták lengyel területet értek, csak pár másodpercig tartózkodtak a levegőben, így azokat nem kellett lelőni. Megjegyezte, hogy eddig nem volt olyan helyzet, amikor egy rakéta lengyelországi célpontokat vett volna célba.
Kosiniak-Kamysz hozzátette, hogy a NATO nem hozott semmilyen döntést arról, hogy Lengyelországnak engedélyezné rakéták lelövését az ukrán légtér felett, „ezért meg fogjuk védeni a területünket”.
Csehország 2025-ben is védeni fogja Szlovákia légterét, az erről szóló nyilatkozatot Jana Cernochová cseh, illetve Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter szerdán írta alá Prágában – közölte a cseh védelmi tárca.
Csehország Lengyelországgal, Magyarországgal és Németországgal 2022 óta látja el közösen a szlovák légtér védelmét, miután az akkori szlovák kormány az Ukrajna elleni orosz támadás után légierejéből kizárta az orosz gyártmányú MiG-29 típusú vadászgépeket.
„A jelenlegi kedvezőtlen biztonsági helyzetben a szövetségi szolidaritás és a jószomszédság jegyében a két védelmi miniszter megállapodott abban, hogy a cseh hadsereg légiereje 2025-ben is folytatja a szlovákiai légtér védelmét, egészen addig, amíg Szlovákia nem lesz képes ezt saját erejéből megtenni” – olvasható a cseh minisztérium közleményében.
Szlovákia júliusban kapta meg az első két amerikai F-16-os vadászgépet a 2018-ban megrendelt 14 darabból. Az év végéig további két gép szállítása esedékes.
„Ennyi gép nem tudja teljes mértékben ellátni a szlovák légtér védelmét, ezért Szlovákia megkérte Csehországot és Magyarországot, hogy 2025-ben is folytassák szlovákiai missziójukat” – olvasható a nyilatkozatban.
A cseh közlés szerint Szlovákiának 2026 végéig kellene megkapnia az összes megrendelt amerikai vadászgépet.
A két védelmi tárca közös nyilatkozatában Szlovákia is kötelezte magát, hogy szükség esetén besegít a cseh légtér védelmébe.
A cseh, lengyel, magyar és szlovák megállapodás a szlovák légtér közös védelméről 2024 december végén jár le. Németország tavaly szeptemberben csatlakozott a szlovák légtér védelméhez.
Görögország elutasította Észtország, Lettország és Litvánia azon kérését, hogy vadászgépeket küldjön a NATO légvédelmi missziójába, a jelenlegi balkáni kötelezettségvállalásokra hivatkozva – közölte a Ekathimerini.
Amint arról egy görög lap beszámolt, a balti államok arra kérték az országot, hogy küldjenek F–16-os vadászgépeket légterük védelmére.
A görög hatóságok válaszul közölték, hogy légierejük már részt vesz Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia légterének járőrözésében, 2025-ben pedig Bulgária légterének védelmében is részt kívánnak venni.
Mint ismeretes, a görög F–16-osok rendszeresen járőröznek a balkáni térségben, és Olaszországgal együtt gondoskodnak Bulgária égboltjának biztonságáról.
A szövetséges vadászgépek 2004-es NATO-csatlakozásuk óta védik a balti államok légterét.
A NATO-tagországok nem fognak rakétákat és drónokat lelőni Ukrajna területe felett, mert az ilyen akciók miatt háborúba keveredhetnek Oroszországgal – jelentette ki Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Singh elmondta, hogy a szövetségesek segítsége az ellenséges drónok Izrael feletti lelövésében és az ukrajnai hasonló akciókban „két nagyon különböző terep és csatatér”. Mint megjegyezte, Joe Biden amerikai elnök Oroszország Ukrajna elleni inváziójának legelején „utasított arra, hogy Ukrajnát lássák el, amire szüksége van a csatatéren”. Az ukrán fegyveres erők pedig nagyon sikeresen alkalmazták a légvédelmet és más képességeket területük visszaszerzésére – tette hozzá.
„A külügyminiszter az imént beszélt Umerov úrral, hogy megkapja a legfrissebb információkat a csatatérről, hogy jobban megértse, milyen más erőkre és eszközökre lehet szükségük (az ukrán védelmi erőknek – a szerk.), ha van ilyen. Az elnök vállalta, hogy az Egyesült Államok nem teszi be a lábát Ukrajnába, de támogatjuk Ukrajnát szuverén területe visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseiben” – mutatott rá a helyettes szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy az ellenséges célpontok Románia vagy Lengyelország területéről való lelövése ilyen „lábnak” tekinthető-e, a helyettes szóvivő azt válaszolta, hogy ez a nyugati országokat is bevonná a háborúba. „Ez azt jelentené, hogy más módon vonnak be minket a háborúba. És most úgy érezzük, hogy Ukrajna sikeresen meg tudta védeni magát, a városait, lakosságát és infrastruktúráját ért orosz támadások ellen. Mi pedig továbbra is biztosítjuk számukra az ehhez szükséges támogatást” – mondta el Sabrina Singh.
A hivatalos Kijev többször is a szomszédos országokhoz fordult segítségért az ukrán légtérbe berepülő orosz rakéták és drónok lelövésében, valamint a NATO-országok nyugati határainak közelében.
Csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Kijev továbbra is győzködi partnereit arról, hogy le kell lőniük az orosz drónokat és rakétákat. Szerinte az erről szóló tárgyalások eredményeire már a tél előtt szükség van.
Rutte viszont megjegyezte, hogy a NATO-tagországok légterét sértő drónok és rakéták lelövésére vonatkozó döntést a nemzeti hatóságok hozzák meg.
Szeptember 29. óta a NATO újabb nagy hatótávolságú radaros megfigyelő repülőgépet vett igénybe Románia légterének további felügyeletére.
A térfigyelő repülőgépek figyelemmel kísérik az orosz katonai tevékenységet a szövetség határain, és fokozzák Románia azon képességét, hogy reagálni tudjon a határai közelében lévő légi fenyegetésekre.
A repülések kizárólag a NATO területe felett zajlanak, és a görögországi Preveza légibázisról hajtják végre.
Lengyelország és Ukrajna szomszédos partnerei kötelesek lelőni az ukrán légtérben lévő orosz rakétákat, mielőtt azok belépnének a NATO-országok légterébe – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Sikorski kifejtette: Lengyelországnak biztosítania kell állampolgárai biztonságát, annak ellenére, hogy attól tartanak, hogy az orosz légi célpontok ukrán légtérben történő lelövése beránthatja a NATO-t az Oroszország és Ukrajna közötti háborúba.
„A NATO-tagság nem törli minden ország felelősségét saját légterének védelmében – ez a saját alkotmányos kötelességünk. Én személy szerint úgy gondolom, hogy amikor az ellenséges rakéták a mi légterünk felé tartanak, az legitim önvédelem lesz, mert amikor áthaladnak a légterünkön, jelentős annak veszélye, hogy a törmelék kárt okot valakiben” – tette hozzá a lengyel külügyminiszter.
Sikorski nyilatkozatára Mircea Joane a NATO főtitkár-helyettese azt mondta, hogy a NATO-nak mindent meg kell tennie Ukrajna megsegítése érdekében, elkerülve az eszkalációt. Hozzátette azt is, hogy a katonai-politikai tömb keretein belül „mindig konzultálunk, mielőtt olyasmit tennénk, aminek következményei lehetnek mindannyiunkra nézve”.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete Nyugat-Ukrajna védelmét kérte a NATO területéről az orosz légitámadásokkal szemben – számolt be az rbc.ua hírportál a Der Standard című osztrák lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Makejev elmondta, hogy az orosz rakétákat és drónokat az ukrán határ másik oldalán, a szomszédos országokban elhelyezett rendszerekkel kell lelőni. Példaként említette Izrael védelmét az iráni rakétatámadásokkal szemben. Hozzátette, hogy Ukrajnát jelenleg folyamatosan orosz légicsapások érik. „Minden kilométerrel, amit Ukrajnában elfoglalnak, egy kilométerrel közelebb kerülnek az Európai Unióhoz” – figyelmeztetett.
A nagykövet azt állította, hogy Nyugat-Ukrajna légterének kívülről történő védelme technikailag lehetséges és jogilag is megengedett. Az áprilisi Izrael elleni iráni légitámadás elleni sikeres védekezést említette, amelyben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Jordánia és más országok vettek részt.
A teljes körű orosz invázió első napjaitól kezdve Ukrajna ismételten a Nyugathoz fordult légvédelmi segítségért. Kijev olyan rendszereket kért, amelyek alkalmasak az ellenséges rakéták lelövésére, de a NATO egyelőre nem siet megtenni ezt a lépést, tartva a háború eszkalációjától.
A nyugati szövetségesek képesek lezárni Ukrajna légterét az orosz rakétáktól és drónoktól, ahogy az Izrael esetében is történt, erre a civilek védelme érdekében van szükség – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij felidézte, ahogy a közelmúltban a nyugati szövetségesek összefogtak Izrael állampolgárainak védelmében, miután Irán megpróbálta megtámadni az országot. Szerinte ha Ukrajna és a Nyugat országai valódi szövetségesek akarnak lenni, akkor Ukrajna területét is ugyanígy kell megvédeniük. Ukrajnának légi pajzsra van szüksége, hogy megóvja a civilek életét – sürgette.
Mint az elnök megjegyezte, a fegyveres erők katonáinak védelmét ugyanakkor a katonai segélycsomagok – nyugati légvédelem és repülőgépek – segítségével biztosítják majd. „Ha a szövetségeseinknek van rá lehetőségük – és ezt Izrael esetében láttuk –, akkor a szövetségeseink meg tudnak védeni minket is, lezárják a légterünket, és nem az a kérdés, hogy miért, hanem, hogy mikor” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
[type] => post
[excerpt] => A nyugati szövetségesek képesek lezárni Ukrajna légterét az orosz rakétáktól és drónoktól, ahogy az Izrael esetében is történt, erre a civilek védelme érdekében van szükség – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Fox News amerikai...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714074120
[modified] => 1714072971
)
[title] => Zelenszkij: csak idő kérdése, hogy a nyugati szövetségesek megvédjék Ukrajna légterét, ahogy Izrael esetében tették
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111032&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111032
[uk] => 111034
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 110705
[image] => Array
(
[id] => 110705
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28.jpg
[original_lng] => 21025
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-28.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714065501:8
[_thumbnail_id] => 110705
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1581
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0681cb5534710263be081e243b2a2767] =>
The attack on Slovakia’s Prime Minister Robert Fico is appalling.
We strongly condemn this act of violence against our neighboring partner state's head of government. Every effort should be made to ensure that violence does not become the norm in any country, form, or sphere.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2024
Tactical Group 84 of Ukraine’s Special Operations Forces captured a North Korean soldier during a special operation in Russia's Kursk region. After evacuating him from the battlefield, the soldiers provided immediate first aid to the prisoner. pic.twitter.com/43ZYihfCfk
Az Egyesült Államok nem tudja úgy segíteni Ukrajnát az orosz rakéták és drónok lelövésében, mint ahogy azt Izrael esetében tette az iráni támadás során – jelentette ki szerdán Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Miller jelezte, hogy megérti Volodimir Zelenszkij elnök panaszkodását, miszerint a nyugati szövetségesek iráni rakétákat és drónokat lőttek le Izrael felett, de félnek megtenni ugyanezt Ukrajnában. „Azt gondolnám, hogy bármely ország elnöke ilyen felőrlő támadások esetén minden lehetséges módba kapaszkodna népe védelmében. Ezt teljesen megértem” – mutatott rá.
A külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „teljesen más a kapcsolata Ukrajnával, mint Izraellel”. „Évtizedes biztonsági partnerségünk van Izraellel, amelynek közvetlen katonai segítséget nyújtottunk – nem csak a konfliktus alatt, hanem évtizedeken át –, és hosszú, évtizedekre visszanyúló széleskörű kapcsolatunk van hadseregünk és az izraeliek között”– mondta el a szóvivő. Hozzátette, hogy Izrael az Egyesült Államok fő szövetségese a NATO-n kívül, Ukrajna viszont más helyzetben van. „Néhány hónappal ezelőtt, a konfliktus előtt nem volt ilyen megállapodásunk az ukránokkal” – emlékeztetett.
Miller utalt arra, hogy az Egyesült Államok ellátja Ukrajnát a légtér védelméhez szükséges felszerelésekkel, beleértve a légvédelmi rendszereket, mindenekelőtt a Patriotot. „Tekintettel arra, hogy nem állunk fegyveres konfliktusban Oroszországgal, ami megkövetelné, hogy az orosz támadásokra válaszul amerikai repülőgépek Ukrajna felett legyenek. És nem fogunk közvetlen fegyveres konfliktusba bocsátkozni Oroszországgal, az Egyesült Államok ezt világossá tette” – hangsúlyozta.
A szóvivő megjegyezte, hogy az amerikai nép érdeke, hogy megakadályozzák a közvetlen fegyveres konfliktust az USA és Oroszország között, mert „nem akarnak harmadik világháborút. „Ha szeretnének feltenni egy kérdést arról, hogy mit tehetünk még, ezt a kérdést az Egyesült Államok Kongresszusának kell címezniük, mert van egy pótkiadási törvényünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy több felszerelést biztosítsunk Ukrajnának. És reméljük, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadják” – nyugtázta Matthew Miller.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok nem tudja úgy segíteni Ukrajnát az orosz rakéták és drónok lelövésében, mint ahogy azt Izrael esetében tette az iráni támadás során – jelentette ki szerdán Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője a ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713384000
[modified] => 1713377552
)
[title] => Az Egyesült Államok nem tudja úgy védeni Ukrajna légterét, mint az Izraelét – amerikai külügyminisztérium
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110135&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110135
[uk] => 110146
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 109173
[image] => Array
(
[id] => 109173
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller.jpg
[original_lng] => 31308
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/miller.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713369399:2
[_thumbnail_id] => 109173
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2106
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Lengyelország és Csehország jövő héten, augusztus 27-én megállapodást ír alá a szlovák légtér közös őrizetéről – jelentette be Jana Cernochová cseh védelmi miniszter csütörtökön Varsóban, miután a lengyel hivatali partnerével, Mariusz Blaszczakkal tárgyalt.
Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a közös sajtóértekezleten kiemelte: a cseh-lengyel együttműködés azon kihívások miatt is fontos, amelyek Ukrajna orosz megtámadása, „Putyinnak az orosz birodalom újjáépítésére tett kísérlete” miatt keletkeztek.
Közölte továbbá: beszéltek arról is, hogy szükséges lenne együttműködést kialakítani az Európai Unióban a hadseregek üzemanyag-ellátása terén. A kezdeményezésről korábban már a NATO fórumain is tárgyaltak – idézte fel a lengyel miniszter.
Cernochová bejelentette: Blaszczak és ő augusztus 27-én találkozik Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterrel. Akkor írjuk alá a szlovák légtér közös őrizetéről szóló megállapodást – tette hozzá.
Szlovákia légterének védelmét Jaroslav Nad júniusban kérte a cseh és a lengyel féltől. A cseh védelmi minisztérium július végi közleménye szerint a misszió szeptembertől kezdődik és legalább 2023 végéig tart, addig, amíg Szlovákia meg nem kapja az általa megrendelt 14 darab F-16-os amerikai vadászgépet.
Utóbbiak az orosz gyártmányú MiG-29-es vadászgépeket váltják fel, amelyek használatát a szlovák hadseregben az Ukrajna elleni orosz támadás miatt szüntetik be.
A szlovákiai misszió során Csehország és Lengyelország saját bázisaiból fogja indítani a vadászgépeket, de szükség esetén igénybe vehetik a szlovák repülőtereket is.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh