Az orosz nagykövetet beidézték a moldovai Külügyminisztériumba, mivel orosz drónok sértették meg a légteret.
A moldovai külügyminisztérium közleménye szerint az ország határozottan elítéli légterének megsértését az orosz drónok által, amelyek közül az egyik egy ház tetejére zuhant.
Ezekkel az eseményekkel összefüggésben az Oroszországi Föderáció megbízott nagykövetét behívjuk a Külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon ezekre az elfogadhatatlan cselekményekre
A részben elismert Koszovó hatóságai közölték, hogy nemrég pilóta nélküli légi járművek hatoltak be a légterükbe, és azt gyanítják, hogy ehhez Szerbiának van köze.
Gazmend Xhodža, a koszovói rendőrség főigazgatója pénteken bejelentette, hogy a NATO KFOR békefenntartó missziót tájékoztatták az incidensről.
Nemrégiben drónrepüléseket észleltünk, amelyek – a gyanúnk szerint – Szerbia területéről érkeztek Koszovó északi részébe. A rendőrség kapcsolatban áll a KFOR-ral, figyelemmel kísérjük a helyzetet, és vizsgáljuk, milyen lépéseket tehetünk
A Kreml drónprovokációkkal teszteli Európa reakcióját, és gyengíteni akarja a Kijevnek nyújtott támogatásokat, Vlagyimir Putyin orosz diktátor még az ukrajnai háború vége előtt új front megnyitását tervezi – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna már több országgal is konzultációt folytatott. De nem volt hajlandó megmondani, hogy melyekkel. Biztosított arról, hogy drónellenes szakembereket küld egy közös tanácsadó csoportba, és néhány ország képviselői érkeznek majd Ukrajnába kiképzésre.
Az elnök hozzátette azt is, hogy az orosz rezsim cselekedetei nem voltak váratlanok Ukrajna számára. Erre már korábban is figyelmeztettek, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor új háborút készít elő – emlékeztetett. „Azt hittem, hogy korábban megtörténik. Beszéltem róla. A kérdés az, hogy Putyin nem fogja megvárni az ukrajnai háború végét. Megnyit valami más frontot. Senki sem tudja, melyiket… Persze, hogy akarja” – magyarázta.
Zelenszkij szerint Putyin próbára teszi Európa önvédelmi képességét. Igen, már látta, hogy az európai országok nem tudják megvédeni a légterüket az orosz drónoktól – ezt bizonyította a Lengyelország elleni provokáció esete is, amikor 19 orosz drón repült be, de csak négyet lőttek le.
„Mi háborúzunk, ők nem. Senki sem hasonlít össze semmit. Készen állunk megosztani Ukrajna tudását. Mi történhet ezután? Látják Norvégiát, Dániát. A mai reggeli jelentések Svédországból érkeztek. És ott vannak a románok, a lengyelek és a balti országok. Putyin teszteli, hogy mi van az európaiakkal” – jegyezte meg az elnök.
A Kreml a provokációit arra is fel akarja használni, hogy tesztelje, hogyan reagál az Ukrajnához közeli országok társadalma – állította az államfő. Ideális esetben a Kreml célja más országok állampolgárainak befolyásolása. „Mi a helyzet a társadalmakkal? Mennyire hajlandóak továbbra is ilyen nyíltan támogatni Ukrajnát? Szerintem van hatása. Véleményem szerint… A közvélemény nem fogja azt gondolni, hogy Ukrajna megvédi őket. Azt fogják gondolni, hogy mindent megadunk az ukránoknak, de nem tudjuk megvédeni magunkat” – állította Zelenszkij.
Az elnök magyarázata szerint Oroszország a provokációival azt reméli, hogy csökkentheti Ukrajna támogatását, különösen a tél előestéjén, egy olyan időszakban, amikor sok ország készen áll légvédelmi rendszerek átadására. A Kreml csalódott lesz, amikor rájön, hogy ez nem így működik – tette hozzá.
„A partnerek két dolgot tettek. Tehát ezek a rendszerek nem fognak védelmet nyújtani. Meg tudják védeni az infrastruktúrájukat egy rakétatámadástól. De egyetlen rendszer sem fog védelmet nyújtani a drónok nagy száma – 100, 200, 300 – ellen. Egyszer megvédenek, másnap egyszerűen nem lesznek rakéták” – magyarázta az államfő.
Az elnök szerint ezért van most Európának szüksége arra a tudásra, amellyel Ukrajna rendelkezik: a mobil tűzcsapataira, az elfogó drónok üzemeltetőire, a légierő tapasztalatára és egyebekre. „Ez a tudás fontos. Ezek a rendszerek nagyon fontosak. Védelmi rendszerek, különböző drónvonalak. Ezek a dolgok nagyon fontosak. És mi készen állunk segíteni” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Lengyelország külügyminisztere, Radosław Sikorski az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén fordult Oroszországhoz, és hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamok nem engedik, hogy a Kreml megfélemlítse őket.
„Az orosz képviselőknek azt üzenem: tudjuk, hogy nem törődnek a nemzetközi joggal, és nem képesek békében élni a szomszédaikkal.
Az önök őrült nacionalizmusa a hatalomvágyat rejti, amely nem csitul addig, amíg meg nem értik, hogy a birodalmak kora elmúlt, és hogy az önök birodalma nem állítható helyre” – mondta Sikorski.
Ugyanakkor fontos figyelmeztetést adott a NATO-országok területére belépő orosz rakétákkal, repülőgépekkel és drónokkal kapcsolatban:
Csak egy kérésem van az orosz kormányhoz: ha még egy rakéta vagy repülőgép engedély nélkül, szándékosan vagy véletlenül, belép a területünkre és lelövik, és a törmelék a NATO területére esik, kérjük, ne jöjjenek ide panaszkodni. Figyelmeztettük önöket
Az oroszoknak az ENSZ Közgyűlésén bizonyítékokat mutattak be arról, hogy repülőgépeik megsértették az észt légteret, bár Moszkva azt állítja, hogy „nem voltak ott”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén Margus Tsahkna észt külügyminiszter bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy orosz repülőgépek megsértették országa légterét, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány szerint a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén Oroszországot Dmitrij Poljanszkij, az ENSZ állandó képviselőjének első helyettese képviselte, aki hagyományos faragatlan modorával cáfolta Észtország provokációval kapcsolatos vádjait.
„Szomszédjaink most azt vélik látni, hogy az észt légtér megsértésében Oroszország a hibás. Mint mindig, erre nincs bizonyíték” – mondta Poljanszkij.
Tsahkna felszólalása során bemutatta a jelenlévőknek az észt légtérfigyelő radarok adatait és a rögzített célpontokat tartalmazó kinyomtatott dokumentumot.
Ezután a miniszter megmutatta a jelenlévőknek mindhárom orosz MiG-31-es vadászgép fényképét, amelyek múlt pénteken berepültek az észt légtérbe, amelyen egyértelműen látszik, hogy „rakétákkal voltak felszerelve és harcra készen álltak”.
„Ez a jogsértés teljesen nyilvánvaló, és Oroszország ismét hazudik, ahogy már többször is tette. Emlékszünk Grúzia 2008-as megszállására, a Krím 2014-es megszállására, az Ukrajna elleni 2022-es agresszióra… Tehát kérem, ne hazudjanak újra. Erre szilárd bizonyítékok vannak” – fordult az oroszokhoz az észt külügyminiszter.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Teljesen alaptalanok az észt hatóságok azon állításai, miszerint orosz MiG–31-es vadászgépek megsértették Észtország légterét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Peszkov szerint az orosz védelmi minisztérium az objektív ellenőrzés eszközeire hivatkozva megcáfolta ezeket az állításokat.
„Egyszer sem hallottunk az észtektől olyan kijelentést, hogy rendelkeznének az objektív ellenőrzés eszközeitől származó adatokkal. Ezért ezeket a kijelentéseket üresnek, alaptalannak tartjuk, és olyannak, amelyek a feszültség fokozására, a konfrontatív légkör kiprovokálására irányuló, teljesen felelőtlen politikai vonal folytatását akarják. Ez rossz” – nyilatkozott a szóvivő.
Megjegyezte, hogy a vádaskodás nem jelent újdonságot az észt és más balti államok külpolitikájában, „de sajnálatos módon ez egyre jobban fokozza a feszültséget a régióban”.
Kristen Michal észt miniszterelnök közölte, hogy Tallinn NATO-szövetségeseihez fordult tanácsért az észak-atlanti szerződés 4. cikke alapján, mert szeptember 19-én reggel három orosz MiG–31-es vadászgép megsértette az ország légterét.
Az orosz védelmi minisztérium az objektív ellenőrzés eszközeire hivatkozva azt közölte, hogy orosz vadászgépek nem sértették meg az észt légteret, mert a MiG–31-esek a nemzetközi légtérhasználati szabályoknak megfelelően repültek Karéliából a kalinyingrádi orosz exklávéba, más országok légterét nem sértették meg, és nem tértek el az egyeztetett légi útvonalaktól.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Az ERR az Észt Légierő adataira hivatkozva közölte, orosz katonai repülőgépek több mint 40 alkalommal sértették meg az észt légteret 2014 óta.
A szabálysértéseket azóta jegyezték fel, hogy a NATO 2014-ben, Oroszország krími invázióját követően kiterjesztette rotációs balti légtér-őrjárati misszióját Észtországra. Addig a szövetséges repülőgépek csak Litvániában állomásoztak.
Bár mindhárom balti államnak van légiereje, nincsenek vadászgépei. A NATO küldetése – a régió légtere biztonságának szavatolása.
Az észt légtérbe történő behatolások számának csúcspontja 2016 volt, amikor 10 incidenst regisztráltak. 2019 óta ez a szám öt vagy kevesebb lett. 2023-ban és 2024-ben nem voltak szabálysértéseket. A NATO repülőgépei azonban továbbra is rendszeresen emelkednek a levegőbe, hogy megfigyeljék a szövetség légterének közelében repülő orosz repülőgépeket.
A kiadvány megjegyezte, hogy az orosz repülőgépek személyzetének bevett gyakorlata, hogy bekapcsolt transzponder, azaz azonosító nélkül repülnek. Általában nem nyújtanak be repülés előtti terveket, és nem létesítenek kétoldalú rádiókapcsolatot a légiforgalmi irányítással. Az észt légierő törzsének parancsnoka, Janek Lehiste ezredes elmondása szerint nehéz „racionális katonai indokot” találni az ilyen viselkedésre. Tavaly azt nyilatkozta a kiadványnak, hogy valószínűleg „pózolásról és üzenetküldésről van szó”.
Tony Lawrence, a tallinni Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ (ICDS) Védelmi Politikai és Stratégiai Programjának vezetője szerint Oroszország több célt is elér taktikájával.
„Ez egyfajta nyilatkozat arról, hogyan viszonyul Oroszország az észt szuverenitáshoz. Teszteli a NATO légtér-járőr missziójának válaszát, és arra kényszeríti őket, hogy repülőgépeket indítsanak a behatoló elfogására. És ez egy hibrid hadviselés taktikája – a bizonytalanság és a félelem terjesztésének része a szomszédos államokban” – mondta az ERR News-nak 2024-ben.
Jaak Tarien ezredes, az észt légierő korábbi parancsnoka a Postimees újságnak elmondta, kétségtelen, hogy a pénteki behatolások szándékos cselekmények voltak. „A korábbi években a Vainloo-sziget közelében történt szabálysértések, amikor az észt légtérbe csak néhány tíz másodpercre repültek be, kérdéses, hogy szándékosak voltak-e, vagy egy középszerű pilóta hibája volt” – mondta.
„A jelenlegi helyzetben talán fontosabb, mint valaha, hogy emlékeztessünk a NATO-tagság jelentőségére” – jelentette ki Petr Pavel cseh elnök a mošnovi NATO-napok megnyitóján. Hangsúlyozta: ha Oroszország megsérti a szabályokat, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének katonai eszközökkel is reagálnia kell – írta meg a Radio Prague International.
Pavel felidézte a közelmúltbeli incidenseket, amikor orosz vadászgépek sértették meg Észtország légterét, és több tucat orosz drón hatolt be Lengyelország fölé. Szerinte ezek a provokációk mindenkit érintenek, és jelentős eszkalációnak minősülnek az európai biztonság terén, amelyért egyértelműen Oroszországot terheli a felelőnosť.
A cseh államfő, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöke is volt, úgy véli, Oroszország a NATO elszántságát és védekezőképességét teszteli. „Ez teljességgel felelőtlen viselkedés, hiszen a légtér megsértése alapot ad a védelmi mechanizmusok beindítására, vagyis egy ilyen gép lelövésére” – nyilatkozta a Cseh Televíziónak.
Szerinte Vlagyimir Putyin és Oroszország addig fog elmenni, ameddig a szövetség hagyja. A szóbeli elítélés vagy a helyzet bagatellizálása nem elég, mert a provokációk folytatódni fognak. Elmondta, korábbi tárgyalásain orosz katonai vezetők a hasonló akciókat azzal indokolták, hogy „azért csináljuk, mert megtehetjük”.
„A jelenlegi helyzetben keményen kell fellépnünk. Ha jogsértés történik, arra arányosan kell reagálnunk, akár katonai úton is. Oroszország nagyon gyorsan megértené, hogy hibát követett el és átlépte a határokat” – zárta gondolatait a cseh elnök, hozzátéve, hogy bár ez a konfliktus határán való egyensúlyozást jelenti, „a gonosznak nem lehet engedni”.
