A Legfelső Tanács szerdai ülésén támogatta Szvitlana Hrincsuk felmentését Ukrajna energetikai miniszteri tisztségéből, az eltávolítása mellett 315 képviselő szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál a parlamenti ülés közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint kedden a Legfelső Tanács illetékes bizottsága megszavazta Szvitlana Hrincsuk felmentését Ukrajna energetikai miniszteri tisztségéből.
A döntést az Enerhoatomnál kirobbant súlyos korrupciós botrány hátterében, Julija Szviridenko miniszterelnök beadványát és a parlament energetikai és lakásügyi bizottsága ajánlásait követően hozták meg.
A korrupciós botrány közepette Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy az energetikai szektorban működő nagyobb állami tulajdonú vállalatok teljes átvilágításon esnek át. A pénzügyi ellenőrzéssel párhuzamosan a kormány a vezetésük teljes átalakítását is tervezi.
Október 9-én az ukrán Legfelső Tanács második olvasatban is elfogadta a 13335-ös számú törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kritikus fontosságú vállalatoknak és a védelmi ipari komplexum vállalatainak, hogy 45 napos időtartamra lefoglalja alkalmazottaikat – még abban az esetben is, ha azok katonai nyilvántartási iratai nem megfelelően vannak kitöltve.
A döntést 272 képviselő támogatta.
Ezt Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő jelentette be.
„Nagyon fontos törvény, amely megszüntet számos problémát” – írta Honcsarenko.
A törvény értelmében lefoglalt státuszba helyezhető minden olyan hadköteles munkavállaló, aki a kritikus fontosságú vagy a védelmi ipari komplexumhoz tartozó vállalatnál dolgozik, és:
nem rendelkezik katonai nyilvántartási okmánnyal;
a dokumentuma helytelenül van kitöltve;
nincs katonai nyilvántartásba véve;
nem pontosította személyes adatait.
Az ilyen típusú lefoglalás legfeljebb 45 napos időtartamra adható meg.
[type] => post
[excerpt] => Október 9-én az ukrán Legfelső Tanács második olvasatban is elfogadta a 13335-ös számú törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kritikus fontosságú vállalatoknak és a védelmi ipari komplexum vállalatainak, hogy 45 napos időtartamra lefoglalja alk...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760122200
[modified] => 1760109332
)
[title] => A Legfelső Tanács engedélyezte a lefoglalását azoknak a munkavállalóknak is, akiknek hiányosak a katonai nyilvántartási iratai
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165234&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165234
[uk] => 165131
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 165132
[image] => Array
(
[id] => 165132
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1.webp
[original_lng] => 81568
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1.webp
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1.webp
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/photo-2668-original-1280x720-1.webp
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760098533:5
[_thumbnail_id] => 165132
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1116
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 437665406001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 384829
[1] => 238341
[2] => 619
[3] => 488089
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katonai nyilvántartás
[1] => lefoglalás
[2] => legfelső tanács
[3] => mobilizáció alóli felmentés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 162490
[content] =>
A Legfelső Tanács hivatalosan is újraindítja a parlamenti ülések közvetítését. A határozatot Ruszlan Sztefancsuk házelnök írta alá, jelentette be Jaroszlav Jurcsisin, a parlament a szólásszabadság kérdéseivel foglalkozó bizottságának elnöke.
„Az ukrán Legfelső Tanács üléseinek közvetítése hivatalosan is engedélyezett. A parlamant üléseinek közvetítéséről szóló határozatot Ruszlan Sztefancsuk elnök írta alá. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az őszinte párbeszédet és ezt a döntést. Köszönetet mondok minden parlamenti kollégámnak is, aki támogatta a határozatot” – írta Jurcsisin Facebook-oldalán.
Hozzátette, hogy a soron következő ülés szeptember 16-án lesz. „Ez a dátum annak az időszaknak a kezdete, amikor folyamatosan élőben nézhetik majd az adásokat a Rada TV csatornán” – tette hozzá a képviselő.
A Legfelső Tanács csütörtökön törvényt fogadott el, amely átfogóan szabályozza a nemzeti emlékezet szféráját, aminek pajzsként kell szolgálnia az orosz történelem-manipuláció ellen – jelentette ki Irina Herascsenko Porosenko-párti parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a 13273. számú törvénytervezet elfogadását 273 parlamenti képviselő támogatta. Amint a törvény indokolásában is szerepel, Oroszország az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta aktívan manipulálja a történelmi tényeket. A Kreml megpróbálja eltorzítani az ukrán történelmet, ráerőltetni a „közös örökség” tézisét, és kvázi-történelmi narratívákkal igazolni a háborút.
Az elfogadott törvénynek eszközzé kell válnia az ukránellenes propaganda ellensúlyozására, és a társadalomnak a múlt közös megértése köré kell tömörülnie.
A törvénytervezet a következő kulcsfontosságú definíciókat tartalmazza:
Ukrajna függetlenségi háborúja – Ukrajna függetlenségéért, szuverenitásáért, területi integritásáért és sérthetetlenségéért folytatott küzdelem Oroszország agressziója ellen, amely 2014. február 19-én kezdődött, és amelyet Oroszország birodalmi politikájának következményének tekintenek, amelynek célja az ukrán államiság tagadása;
az ukrán nép elleni bűncselekmények – népirtások, tömeggyilkosságok, kínzások, deportálások és egyéb emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, politikai, társadalmi, osztály-, nemzeti, vallási és egyéb okokból történő üldöztetés, az ukrán nép ellen kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek, más politikai rendszerek által elkövetett egyéb bűncselekmények;
történelmi ukránellenes propaganda – hamis történelmi adatok terjesztése a birodalmi és totalitárius rezsimek dicsőítése, valamint az ukrán nép ellen elkövetett bűncselekmények tagadása;
A törvény meghatározza az állami politika alapelveit és irányait ezen a területen, valamint az emlékezet megörökítésének és a történelmi helyszínek megőrzésének mechanizmusait. A törvény szerint „a rasizmus egyfajta totalitárius ideológia és gyakorlat, amely az agresszor államban kialakult orosz náci totalitárius rezsim alapját képezi, és az orosz sovinizmus és imperializmus hagyományain, a kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek gyakorlatán alapul”.
A dokumentum a meglévő törvények módosításáról is rendelkezik, mindenekelőtt:
az Ukrajna nemzetbiztonságáról szóló törvényhez – a nemzeti emlékezet az állam alapvető érdekének minősül;
a Kultúráról szóló törvényhez – e témakörnek az állami politika prioritásai közé sorolása;
az 1932-1933-as holodomorról szóló törvényhez – új mechanizmusok a tragédia áldozatainak tiszteletére;
a Központi végrehajtó szervekről szóló törvényhez – az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete státuszának tisztázása.
A törvény rendszerezi a névadás, a történelmi események elnevezése, a kommunista totalitárius rezsim áldozatai emlékének megörökítése, valamint a második világháborús emlékhelyek rendezésének szabályait is.
A Legfelső Tanács tárgyalja a kezdeményezést a 18 és 24 év közötti férfiak külföldi utazásának lehetővé tételét illetően – jelentette ki szombaton Ruszlan Sztefancsuk a Legfelső Tanács elnöke a Mi-Ukrajna Telegram-csatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a házelnök elmondta:
„Az ukrán parlamentben jelenleg 398 képviselő rendelkezik törvényhozási kezdeményezési joggal. Sok kezdeményezés van a parlamentben. Tudom, hogy ezt a témát megvitatják, többek között egy külön bizottsági szinten is.”
A Legfelső Tanács elnöke szerint a parlamentben vannak elképzelések a 24 év alatti férfiak külföldre utazásával kapcsolatban, de egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának döntése.
„18 és 25 év közöttiek – ezek olyan személyek, akik nem tartoznak a mozgósítás hatálya alá, de nincs lehetőségük arra, hogy éljenek valamely jogukkal. Ezért meg kell találnunk egy mechanizmust, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy mindezen jogaikat gyakorolhassák. Megvárom, amíg a bizottság kideríti, milyen mechanizmust találnak. A bizottság egyes tagjai a liberalizáción dolgoznak”
Denisz Smihal újonnan kinevezett védelmi miniszter a Legfelső Tanácsban csütörtökön mondott beszédében elismerte, hogy léteznek a kényszermozgósítás buszifikációnak nevezett esetei – számolt be az rbc.ua hírportál Smihal beszédére hivatkozva, amelyet a Védelmi Minisztérium élére történt kinevezéséről szóló szavazás előtt mondott.
A jelentés szerint a volt miniszterelnök elmondta:
„A hadsereg minőségi irányítása, a fegyveres erőink parancsnokaiba és vezetésébe vetett bizalom természetesen elsődleges prioritás és alapja annak, hogy az emberek ne féljenek csatlakozni a fegyveres erőkhöz, és nem lesz szükség az erőszakos mozgósításra, amiről néha hallani”
A volt kormányfő szerint vannak az erőszakos mozgósításnak „bizonyos esetei”. De általánosságban véve a véleménye szerint a mozgósítás a tervek szerint halad, és most nagyon sokan jelentkeznek az ukrán fegyveres erőkbe. „A Védelmi Minisztérium feladata, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy ezekről az emberekről gondoskodjanak, hogy a fegyveres erőkben a rendszer az ukrán katona felé orientálódjon” – tette hozzá Denisz Smihal.
A Legfelső Tanács csütörtökön megkapta Julija Szviridenko miniszterelnök indítványát az új kormány kinevezéséről – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a beterjesztett javaslattal Szviridenko a következők kormánytaggá történő kinevezését indítványozta:
Fedorov Mihajlo Albertovicsot Ukrajna első miniszterelnök-helyettesének – Ukrajna digitális átalakításért felelős miniszterének tisztségébe;
Kuleba Olekszij Volodimirovicsot Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettesének – Ukrajna közösség- és területfejlesztéséért felelős miniszteri tisztségébe;
Kacska Tarasz Andrijovicsot Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségébe;
Bidnij Matvij Viktorovicsot Ukrajna ifjúsági és sportminiszteri tisztségébe;
Haluscsenko Herman Valerijovicsot Ukrajna igazságügyminiszteri tisztségébe;
A Legfelső Tanács szerdán felmentette Denisz Smihalt a miniszterelnöki tisztségéből, a döntést 261 képviselő támogatta a szükséges 226 mellett – számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint ezzel véget ért Smihal ötéves miniszterelnöki ciklusa – ez volt a leghosszabb ukrán miniszterelnökségi időszak Ukrajna függetlensége óta. Smihal felmentése azt jelenti, hogy az egész kormány automatikusan lemond.
A lemondást hivatalosan nem kísérték hangos kijelentések vagy vádaskodások. A miniszterelnök leváltásáról szóló döntés azonban már régóta érlelődött, és már tavaly nyáron beszéltek róla.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a többes állampolgárságot Ukrajnában lehetővé tévő törvényjavaslatot, a jogszabályt 243 képviselő szavazta meg – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a szavazás során az ukrajnai többes állampolgárság intézményének bevezetéséről szóló törvényjavaslatot 243 képviselő támogatta, míg 19 nemmel szavazott. Kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól.
A többes állampolgárság lehetővé teszi majd azoknak az ukránoknak, akiknek a totális háború alatt el kellett hagyniuk az országot, hogy fenntartsák kapcsolataikat Ukrajnával. Ez a lépés külföldi befektetések és szakemberek vonzását is segíti, és elismeri a diaszpóra hozzájárulását az állam fejlődéséhez és védelméhez.
A többes állampolgárságról szóló törvény az ukrán állampolgárok számára a következőket írja elő:
külföldi állampolgárság meglétének lehetősége az ukrán állampolgárság elvesztésének veszélye nélkül, ha ezt az állampolgárságot a kormány által jóváhagyott különlistán szereplő államtól szerezték meg;
joguk van egy másik állam állampolgárságának hivatalos megszerzésére anélkül, hogy le kellene mondaniuk ukrán állampolgárságukról, feltéve, hogy ez az állam szerepel a kormány meghatározott listáján.
Más országok állampolgárai számára:
az ukrán származású személyeknek joguk van az ukrán állampolgárság megszerzésére egyszerűsített eljárás keretében;
új eljárás bevezetése az ukrán etnikai gyökerekkel nem rendelkező külföldiek állampolgárságának megszerzésére;
a meglévő állampolgárság megtartásának lehetősége ukrán állampolgárság megszerzésekor (kivéve az agresszor állam állampolgárságának eseteit);
az ukrán állampolgárság egyszerűsített megszerzése az ukrán fegyveres erőkben szolgáló külföldiek számára;
az ukrán állampolgársághoz való jog azok számára, akik politikai üldöztetésnek vannak kitéve saját országukban.
A Legfelső Tanács elfogadta május 14-én, szerdán a 9495. számú, „A gyermekkor védelméről” szóló törvényjavaslatot, amely az Oroszországba erőszakkal deportált gyermekek jogainak védelméről rendelkezik, számolt be Irina Herascsenko parlamenti képviselő Telegramon.
A dokumentumot 270 parlamenti képviselő támogatta. A törvénytervezet először vezeti be a „kitoloncolt gyermek” és az „erőszakosan lakóhelyét elhagyni kényszerült gyermek” fogalmait.
„Ez egyértelmű jogi meghatározást vezet be a kitoloncolt és lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek fogalmára, és kötelezi a Minisztertanácsot, hogy szabályozza az ilyen gyermekek hazatérésének, reintegrációjának és adaptációjának mechanizmusát” – mondta Herascsenko.
