A Nagy-Britanniában lévő 8 milliárd font értékű befagyasztott orosz vagyon feloldásának és Ukrajnába való átutalásának pontos mechanizmusa még nem került meghatározásra. A brit kormány 8 milliárd font értékű, az országban befagyasztott orosz vagyon feloldását javasolja Ukrajna megsegítése érdekében – írta a The Times.
Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyságbeli 8 milliárd font mellett az EU 90 milliárd euró értékű orosz eszközt kíván felszabadítani, amelyeket főként Belgiumban tart, ahol az Euroclear értékpapír-letétkezelő társaság székhelye található. A belga kormány azonban ellenzi az összeg Ukrajnába történő átutalását, attól tartva, hogy jogilag az éves GDP-jének egyharmadával megegyező összegért válna felelőssé.
Közölték, Yvette Cooper brit külügyminiszter Franciaországgal, Németországgal és az Európai Bizottsággal együtt a megközelítés megváltoztatását szorgalmazza, mondván, létfontosságú, hogy az országok együttműködjenek. Egy brit kormányzati forrás szerint még nem határozták meg a Nagy-Britanniában lévő 8 milliárd font értékű befagyasztott orosz vagyon feloldásának és Ukrajnába történő átutalásának pontos mechanizmusát.
„Egy összehangolt tervre van szükségünk ahhoz, hogy ezeket az orosz szuverén eszközöket ne csak Ukrajna rövid távú támogatására használjuk fel, hanem arra is, hogy erőteljes üzenetet küldjünk Oroszországnak” – mondta Cooper.
A befagyasztott eszközökből származó bevételeket már felhasználták Ukrajna finanszírozására. Az új terv az, hogy a „készpénzkészleteket” Kijev finanszírozására használják fel egy 2026-os és 2027-es „jóvátételi kölcsön” révén.
A másik, alternatív lehetőség az, hogy a brit és európai adófizetők megtalálják az alapokat Ukrajna 137 milliárd eurós költségvetési hiányának fedezésére a következő két évben, egy olyan időszakban, amikor a kormányzati hitelfelvételi költségek gyorsan emelkednek, és az európai költségvetési hiányok egyre nőnek.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy függessze fel az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi kölcsönt a befagyasztott orosz vagyonból, és ragaszkodik ahhoz, hogy megőrizze azokat egy esetleges békemegállapodás céljából – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Вloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az egyeztetéseket ismerő európai diplomaták szerint az Egyesült Államok aktív, nem nyilvános tárgyalásokat folytat európai országokkal, és megpróbálja megakadályozni az Európai Unió tervét, hogy a befagyasztott orosz vagyont egy nagyszabású hitel formájában Ukrajnára fordítsa. Amerikai tisztviselők titkos beszélgetésekben győzködik az EU-tagállamok kormányait, hogy ezek az alapok kulcsszerepet játszhatnak egy esetleges jövőbeli békés rendezésben Kijev és Moszkva között.
Washington azzal érvel, hogy az eszközöket nem szabad a háború folytatására használni, hanem inkább az Oroszországgal szembeni politikai nyomásgyakorlás eszközeként és egy potenciális megállapodás elemeként kellene azokat megtartani. Az amerikai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az európai partnerekre nehezedő nyomásról szóló információkat.
Európa élesen reagált az amerikai érvekre. Friedrich Merz német pénzügyminiszter kijelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyon kizárólag európai ügy, mivel a pénzeszközöket európai joghatóságoknál tárolják. „Nincs mód arra, hogy ezt a pénzt az Egyesült Államokba utaljuk. A pénznek Ukrajnába kell mennie – Ukrajnát kell segítenie” – hangsúlyozta.
Az Európai Unió a héten nyilvánosságra hozta azt a tervet, amelynek értelmében befagyasztott orosz vagyonból 90 milliárd eurós hitelt kívánnak biztosítani Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteinek fedezésére a következő két évben. Így az Európai Unió jelenleg az Orosz Központi Bank mintegy 210 milliárd eurónyi eszközét birtokolja, és várhatóan 2028-tól még többet vonhatnak be.
Jelentős ellenállás tapasztalható Belgium részéről a végső döntéssel szemben, ahol az eszközök jelentős része található. Brüsszel attól tart, hogy Európa, vagy akár a belga költségvetés is súlyosan érintve lehet, ha Oroszország megnyeri a pénzeszközök visszaszerzésére irányuló esetleges nemzetközi pereket.
A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap szerint Bart De Wever belga miniszterelnök szokatlanul nyílt és kemény hangú beszédet mondott egy brüsszeli konferencián.
A belga politikus az Európai Unió vezetőinek tervére reagált, amely szerint a jó részt Brüsszelben befagyasztott orosz állami vagyonból finanszíroznák Ukrajna támogatásának egy részét.
De Wever elmondta, „hihetetlen nyomás nehezedik” kormányára az ügyben, majd emlékeztetett: az érintett összeg az orosz jegybank pénze.
Bár – ahogy fogalmazott – „szép történet lenne” elvenni a pénzt a „rosszfiú” Putyintól, és odaadni a „jófiú” Ukrajnának, ám ezt példátlan lépésnek tartja. Hangsúlyozta: „Oroszország sohasem fogja elveszíteni ezt a háborút.”
De szerinte nem is kívánatos, hogy Oroszország veszítsen, mert egy nukleáris hatalom destabilizálódása beláthatatlan következményekkel járna.
Befagyasztott vagyon elkobzása pedig „még soha nem történt meg” az államközi kapcsolatok történetében, még a második világháború után sem kobozták el Németország pénzét.
A kockázatokról szólva De Wever egyértelművé tette: Moszkva jelezte, hogy megtorolná a lépést.
„Belgium és személy szerint én örökké, életünk végéig érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik számomra” – kommentálta a miniszterelnök a fenyegetést.
Felvetette azt is, hogy Oroszország válaszul lefoglalhatná a belgiumi központú Euroclear 16 milliárd eurós oroszországi vagyonát, illetve az összes oroszországi belga gyárat.
És – tette hozzá – más autoriter államok, például Fehéroroszország vagy Kína is elkezdhetnék elkobozni a nyugati befektetéseket.
„Átgondoltuk mindezt? Nem!” – mutatott rá.
A belga kormányfő azt is elárulta, megkérdezte uniós kollégáit, hajlandók-e közösen viselni Belgium kockázatait.
„Csak Németország mondta, hogy kész erre – válaszolta. Összeurópai garanciák hiányában pedig világossá tette – Mindent megteszek, hogy megakadályozzam ezt az ügyet.”
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke éles figyelmeztetést fogalmazott meg: szerinte Moszkva akár fegyveres konfliktust is indíthat az Európai Unióval szemben, amennyiben az uniós tagállamok a befagyasztott orosz vagyonokat ukrán jóvátételi kölcsönök finanszírozására használnák fel – számolt be az Index.
Az UNIAN beszámolója szerint Telegram-oldalán jelentette be, hogy az Európai Unió „el akarja lopni” a Belgiumban zárolt orosz eszközöket. Állítja, ha ez megtörténik, Brüsszel és egyes uniós országok „kiprovokálhatják” a háborút Oroszországgal.
Mint írja: „Ha a feldühödött Európai Unió mégis megkísérelné ellopni a Belgiumban zárolt orosz eszközöket, úgynevezett jóvátételi kölcsönt nyújtva, ezek a lépések a nemzetközi jog értelmében sajátos casus belliként (egy ország egy adott eseményre vagy cselekményre hivatkozva háborút indít a másik ellen – a szerk.) minősíthetők, minden következményével Brüsszel és egyes EU-országok számára.” Dmitrij Medvegyev hozzátette, hogy az eszközök visszatérítése már nem bíróságon keresztül történne, hanem „valódi, naturális jóvátétel útján”.
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter részt vett az EU Külügyi Tanácsának ülésén, amelyen az EU tagállamainak védelmi miniszterei vettek részt – írta a Jevropejszka Pravda Smihal a közösségi hálókon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
Beszédében Smihal kijelentette, hogy az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) elindítása új lehetőségeket nyit az ukrán gyártók az európai védelmi térbe való integrációja előtt.
„A 300 millió eurós Ukraine Support Instrument létrehozása egy újabb fontos lépés együttműködésünk elmélyítése felé. Várjuk a SAFE eszköz gyakorlati megvalósítását is” – jegyezte meg.
Smihal hangsúlyozta, hogy az ukrán védelem fontos finanszírozási forrásának kell lennie a befagyasztott orosz eszközökön alapuló mechanizmusnak.
Felszólalásában az ukrán védelmi ipar képességeiről is beszélt, és felkérte a partnereket, hogy csatlakozzanak új közös projektekhez a „Build with Ukraine” kezdeményezés keretében.
Ezenkívül tájékoztatta a szövetségeseket az ukrán hadsereg legsürgetőbb szükségleteiről, elsősorban a légvédelem területén.
Bart De Wever belga miniszterelnök leállította az Európai Unió azon terveit, hogy kisajátítsa a befagyasztott orosz vagyont, és 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtson belőle Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Politico azt írta, hogy emiatt az EU vezetői kénytelenek lesznek decemberben visszatérni Kijev pénzügyi támogatásának kérdésére – hacsak korábban nem hívnak össze rendkívüli ülést. „Ez teljes káosz, mindennek teljesen másképp kellett volna történnie” – ismerte el az egyik diplomata.
Belgium váratlan álláspontja meglepetésként érte a diplomatákat, minisztereket és magas rangú uniós tisztviselőket. A találkozó záródokumentumaiból kimaradt az Ukrajnának nyújtott úgynevezett „jóvátételi kölcsön” finanszírozására szolgáló befagyasztott orosz vagyon felhasználásának közvetlen említése, valamint a belga fenntartások figyelembevételére vonatkozó javaslatok.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy túl korai lenne a kezdeményezés kudarcáról beszélni. A Politico szerint ugyanakkor egyik európai vezető sem tudott konkrét időpontokat megnevezni, hogy az EU mikor hoz döntést az orosz állami eszközök Kijev támogatására való felhasználásáról.
Mielőtt a tárgyalások elakadtak, Ukrajna szövetségesei vidámak voltak. Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni 19. szankciócsomagját, amely a Kreml olajszállító tartályhajóiból álló „árnyékflottáját”, a bankrendszert és az energiaszektort célozza meg.
Ezzel egy időben Donald Trump először vezetett be szankciókat a legnagyobb orosz olajtársaságok ellen, ami pozitív visszajelzéseket váltott ki az európai partnerekből. „Ez a hét nehéz volt, de most már elég jó helyzetben vagyunk” – mondta az egyik tanácsadó a csúcstalálkozó kezdetén csütörtökön.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyon felhasználásával Kijevnek nyújtandó hitelre irányuló kezdeményezést nem utasították el. „Nem temettük el. Megbeszéltük a technikai részleteket. Csak óvatosan kell eljárnunk, hogy ne sértsük meg a nemzetközi jogot” – mondta a francia elnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyugalomra szólított fel, és biztosította Ukrajnát, hogy az EU továbbra is megbízható szövetségese marad. „Az EU és Trump szankciói után egy jóvátételi kölcsön nyújtása nagyszerű lezárása lehetett volna a hétnek. De ezt a lehetőséget elszalasztottuk” – jegyezte meg keserűen az egyik diplomata.
Az Európai Unió vezetőinek még nem sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Bizottság javaslatáról, amely Ukrajnának 140 milliárd eurós „kölcsönt” nyújtana, amelynek fedezete a befagyasztott orosz vagyon lenne – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit hivatkozva.
A jelentés szerint az október 1-jei koppenhágai informális EU-csúcstalálkozón Belgium megtagadta a kezdeményezés támogatását, míg Franciaország és Luxemburg aggodalmát fejezte ki a jogi következmények miatt.
Az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy a belga Euroclear klíringcégnél lévő befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna 2026–2027-es hiteleinek nyújtására fordítsák. Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a pénzt, ha Oroszország kártérítést fizet a háború okozta károkért. A befagyasztott vagyon egyértelmű jogalap nélküli felhasználása azonban számos országban aggodalmat kelt.
Bart de Wever belga miniszterelnök kijelentette, hogy az ország nem támogatja a befagyasztott vagyon felhasználását az összes uniós ország kollektív felelősségvállalásának garanciái nélkül. Belgium, ahol a fő befagyasztott orosz vagyon található, tart a lehetséges jogi következményektől, és követeli, hogy a kockázatokat osszák meg az összes tagállam között.
Franciaország és Luxemburg is kétségeit fejezte ki a javasolt rendszer jogi érvényességével kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát, és aggodalmát fejezte ki az euró megbízható valutaként betöltött hírnevére gyakorolt lehetséges következmények miatt.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió vezetőinek még nem sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Bizottság javaslatáról, amely Ukrajnának 140 milliárd eurós „kölcsönt” nyújtana, amelynek fedezete a befagyasztott orosz vagyon lenne.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1759425180
[modified] => 1759423820
)
[title] => Az EU vezetői nem hagyták jóvá az Ukrajnának fizetendő 140 milliárd eurós jóvátételi tervet az orosz vagyon terhére – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164627&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164627
[uk] => 164632
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164629
[image] => Array
(
[id] => 164629
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[original_lng] => 50113
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1759416244:8
[_thumbnail_id] => 164629
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1718
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 470081814000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 339338
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => lefoglalt orosz vagyon
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[7] => Array
(
[id] => 164490
[content] =>
Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben, Ursula von der Leyen elmondása szerint a kölcsön, amelynek egy részét európai védelmi beszerzésekre fordítanák, az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközökön alapulna.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót Mark Rutte NATO-főtitkárral, ahol közölte, a jóvátételi kölcsönt nem egy összegben, hanem részletekben és feltételekhez kötve folyósítanák.
Ukrajnának vissza kell fizetnie a kölcsönt, de csak akkor, ha Oroszország jóvátételt fizet. Az elkövetőt ugyanis felelősségre kell vonni – szögezte le az uniós bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen elmondása szerint a kölcsön, amelynek egy részét európai védelmi beszerzésekre fordítanák, az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközökön alapulna.
Az európai katonai képességek megerősítése azt is jelenti, hogy a tagállamok olyan egységes erővel rendelkezzenek, amelyet egy NATO-misszióhoz, egy ENSZ-misszióhoz vagy az Ukrajnát támogató országok koalíciójához rendelnek. Ennek eléréséhez több közös beszerzésre van szükség – hangsúlyozta.
„Megerősítjük tehát saját védelmi iparunkat annak biztosításával, hogy a jóvátételi kölcsön egy részét európai katonai beszerzésekre fordítjuk” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, Európának erős és egységes választ kell adnia Oroszország dróntevékenységére. Ezért – mint közölte – az uniós bizottság azonnali intézkedéseket fog javasolni drónfal létrehozására a keleti országok területén. Mindehhez a védelmi ipari felkészültség, egy ellenálló és innovatív európai védelmi ipar kulcsfontosságú, ugyanis – mint aláhúzta – elengedhetetlen, hogy Európa a legmodernebb katonai felszerelésekkel rendelkezzen.
Közölte, az EU megállapodott Ukrajnával, hogy összesen 2 milliárd eurót költ drónokra, lehetővé téve Kijev számára, hogy növelje és kihasználja teljes harci kapacitását, úgy, hogy közben az Európai Unió is profitál a technológiából.
Kijelentette: Oroszország egyre nagyobb gazdasági nyomás alatt áll. Szavai szerint az uniós szankciók működnek, de továbbra is fontos az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás növelése. Ennek érdekében a brüsszeli testület új szankciócsomagot javasolt, amely határozott intézkedéseket tartalmaz az energia, a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem területén. A csomag legfontosabb eleme az Oroszországból az Európai Unióba irányuló energiaimport tilalma – emlékeztetett.
„Szilárdan hiszem, hogy olyan pillanatban vagyunk, amikor az Európai Unió által tett határozott fellépés fordulóponthoz vezethet a konfliktusban” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke kedden X-bejegyzést tett közzé, amelyben üdvözölte az amerikai elnök, Donald Trump húszpontos béketervét, mely a Gázai övezet „terrormentességét”, amnesztiát, minden harc leállítását és a túszok elengedését is tartalmazza. Ursula von der Leyen minden érintett felet bátorított, hogy ragadják meg a felkínált lehetőséget, majd hozzátette: az EU készen áll arra, hogy hozzájáruljon a béketerv megvalósulásához.
„Az ellenségeskedésnek véget kell vetni, azonnal humanitárius segítséget kell nyújtani a gázai lakosságnak, és minden túszt szabadon kell engedni” – fogalmazott.
A kétállami megoldás – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása – továbbra is az egyetlen járható út a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjéhez, amelyben az izraeli és a palesztin nép békében és biztonságban, erőszaktól és terrorizmustól mentesen él egymás mellett – hangsúlyozta üzenetében az uniós bizottság elnöke.
Mark Rutte a brüsszeli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európa védekezőképességét fejleszteni kell, biztosítva, hogy a pénz és az eszközök rendelkezésre álljanak Ukrajna támogatására.
Ami a drónfal kezdeményezést illeti, a NATO-főtitkár azt mondta: meg kell őrizni az európai égbolt feletti ellenőrzést.
„A drónfal kezdeményezés időszerű és szükséges, mert nem költhetünk euró- vagy dollármilliókat rakétákra, hogy megsemmisítsünk drónokat, melyek csak néhány ezer dollárba kerülnek” – fogalmazott Rutte, majd hangsúlyozta: drónfalra Ukrajna esetében is szükség van, mert Ukrajna jelenti az első védelmi vonalat Európa számára.
„Segítjük az ukránokat, mert a támogatás az értékeink védelméről szól, de első védelmi vonalként a kollektív biztonságunkról is. Ezért létfontosságú, hogy folytassák a harcot, és ezért továbbra is támogatjuk őket” – tette hozzá nyilatkozatában a NATO-főtitkár.
Ötmilliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyont foglalhat le Donald Trump amerikai elnök, amit Ukrajnának utalhat át – írja a CBS News.
A lap szerint Joe Biden korábbi elnök is élhetett volna a lehetőséggel, de ezt nem tette meg. A portálnak diplomáciai források mondták el, hogy Kijev nem kevés pénzügyi segélyben részesülhet, ha a Fehér Ház úgy dönt. Ukrajna akár 3,85 milliárd dolláros katonai segítséget kaphat.
Mivel a 18 milliárd eurós orosz vagyon várhatóan az év végére kimerül, egy új megközelítés segít megőrizni Ukrajna finanszírozását – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság fontolgatja, hogy a közel 200 milliárd euró értékű befagyasztott orosz állami vagyont átutalja Belgiumnak egy új, kockázatosabb befektetésekkel rendelkező alapba. A cél magasabb bevételek generálása és az ukrán gazdaság támogatása, mivel Donald Trump amerikai elnök a finanszírozás leállításával fenyegetőzött.
A vagyont 2022-ben Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után fagyasztották be. Az Európai Unió pénzügyi és jogi kockázatokra hivatkozva vonakodik teljesen elkobozni azt, ahogy arra olyan országok, mint Németország és Olaszország már korábban rámutattak.
Az EU csak a befektetésekből származó bevételeket kívánja elkölteni, a tőkét érintetlenül hagyva, hogy elkerülje a nemzetközi jog megsértésének vádját. A G7-csoport tavaly megállapodott abban, hogy 45 milliárd eurót küld Ukrajnának a befagyasztott eszközök befektetéseiből.
Az EU részesedése ebből a segélyből 18 milliárd euró volt, amelyet az év végéig kell kifizetni. Ez megkérdőjelezi Ukrajna finanszírozási forrását 2026-ban.
Az EU 27 országának pénzügyminiszterei egy informális vacsorán kezdik meg a megbeszéléseket ezekről a kérdésekről Luxemburgban. Az EU Tanácsának elnökségét betöltő Lengyelország arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismertesse a rendelkezésre álló lehetőségeket, és fontolja meg a befagyasztott eszközök felhasználását.
