Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJwb2xpdGljIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjczMjU3O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 49131 [content] =>A kurdok megítélése a leginkább vitatott kérdés, a kormányzó svéd baloldal a kisebbséggel szimpatizál.
A svéd NATO-csatlakozási kérelemmel szemben Törökország elsősorban Stockholm és a kurdok közötti jó kapcsolatokat hozta fel ellenérvként, különösen a szíriai kurd milíciával, az YPG-vel ápolt jó viszony miatt. Az egyik lehetséges megoldás, a kapcsolatok megszakítása a kurd szervezettel azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk – derül ki a Financial Times írásából.
A kurdok helyzete ugyanis érzékeny téma mind a skandináv országban, mind Törökországban, ahol a kisebbség szervezete, a PKK 1984 óta folytat felkelést a török állammal szemben. A konfliktusban több mint 40 ezren vesztették életüket, ezért bizonyos mértékig érthetők Ankara fenntartásai, különösen, hogy az ország lakosságának közel 20 sz.
Az EU és a NATO Törökországhoz hasonlóan terrorszervezetként tartja nyilván a PKK-t, ugyanakkor a szíriai YPG-vel kapcsolatban már nincsenek egy állásponton. Törökország szerint a két szervezet között nincs különbség, ám a szír polgárháborúban és az Iszlám Állam elleni küzdelemben több nyugati ország is nyújtott támogatást az YPG-nek, melyet ők különálló csoportnak tartanak.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Svédország élén álló Magdalena Andersson 2021-ben részben a szélsőbalos kurd származású képviselőnőnek, Amineh Kakabavehnek köszönheti a kinevezését.
A baloldali kormány támogatói és aktivistái között ráadásul egész sokan kurd származásúak, még ha nem is mind Törökországból, hanem a Kakabavehhez hasonlóan Iránból, Szíriából vagy Irakból érkeztek is az országba.
Erdoğan követelései, hogy több tucat kurd aktivistát Stockholm adjon ki Törökország részére, szüntesse meg a fegyverembargót Ankarával szemben és vágja el a kapcsolatait az YPG-vel, nehéz helyzetbe hozzák a kormányt, miközben az országban szeptember 11-én választások is lesznek, és a baloldali kormány szavazói szimpatizálnak a kurdok függetlenségi törekvéseivel.
Törökország egész másként látja a helyzetet, az ország lakói szerint egy közvélemény-kutatás alapján a legfontosabb külpolitikai kérdést a török hadsereg szíriai manőverei jelentik, miközben kevés különbséget látnak az YPG és a PKK között.
Tekintve, hogy a svéd védelmi miniszter, Peter Hultqvist találkozott az YPG tagjaival, miközben Ann Linde külügyminiszter a szervezet politikai szárnyának tagjaival közös képet osztott meg a Twitteren, Ankara ellenkezése nem érthetetlen.
A napokban kurd aktivisták egy forgalmas stockholmi utcán feszítettek ki óriási PKK-zászlót, további nyomást gyakorolva a kormányra, hogy ne engedjen a kérdésben, ugyanakkor tovább dühítve Ankarát.
A vita rémülettel tölti el azokat a kurd disszidenseket is, akik Svédországba menekültek a török állam zaklatásai elől. Köztük van az emberi jogi aktivista, Ragip Zarakolu is, akit korábban a svéd parlament Nobel-békedíjra is jelölt. Egy beszéde miatt az aktivistára akár 15 év börtön is várhat Törökországban, ahol terrorizmussal vádolják.
A svéd bíróságok megtagadták a kérést, ahogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is Zarakolu javára ítélt, mondván, Törökország megsértette a szabadságát és a szólásszabadsághoz fűződő jogait. A disszidens aktivista a mai napig ír török újságok számára cikkeket arról, hogyan sérti meg Ankara a kisebbségi jogokat, és elmondta, a kiadatása esetén nem számít arra, hogy méltányos tárgyalásban lenne része.
Finn, svéd és török források szerint is Erdoğan ellenkezése a NATO-bővítés kapcsán főként a svédek magatartásának köszönhető, ám a kormányzó svéd baloldal hátországa már így is egyre kevésbé áll pozitívan a katonai szövetséghez történő csatlakozáshoz. Ha Stockholm enged Ankara kéréseinek, az tovább ronthat ezen a helyzeten. Mivel a két északi ország csatlakozására a szervezet mind a 30 tagjának rá kell bólintania, ezért az új tagok belépése korántsem lesz annyira egyszerű folyamat, mint azt kezdetben gondolhattuk volna.
Forrás: vg.hu
[type] => post [excerpt] => A kurdok megítélése a leginkább vitatott kérdés, a kormányzó svéd baloldal a kisebbséggel szimpatizál. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1653061500 [modified] => 1653057314 ) [title] => Ezért nehéz kompromisszumot találni Svédország és Törökország között [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=49131&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 49131 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 49132 [image] => Array ( [id] => 49132 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok.jpg [original_lng] => 52414 [original_w] => 634 [original_h] => 381 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok-300x180.jpg [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok.jpg [width] => 634 [height] => 381 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok.jpg [width] => 634 [height] => 381 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok.jpg [width] => 634 [height] => 381 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok.jpg [width] => 634 [height] => 381 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kurdok.jpg [width] => 634 [height] => 381 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1653046520:4 [_oembed_67e1f3cf411540a9ed07cd0fd9ae9682] =>[_oembed_time_67e1f3cf411540a9ed07cd0fd9ae9682] => 1653045512 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1623 [_thumbnail_id] => 49132 [translation_required_done] => 1 [_oembed_5ea13a6257e96ecbfb9964210c5b7f72] =>Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
— Visegrád 24 (@visegrad24) May 16, 2022
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO[_oembed_time_5ea13a6257e96ecbfb9964210c5b7f72] => 1653050704 [_oembed_705487e5ea7ea5f95168b5988de7ee13] =>74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
— EVA (@EVA_fi) March 30, 2022[_oembed_time_705487e5ea7ea5f95168b5988de7ee13] => 1719619920 [_oembed_5cc8d6ae3c275e9bd71dd8dba972167c] =>Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
— Visegrád 24 (@visegrad24) May 16, 2022
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO[_oembed_time_5cc8d6ae3c275e9bd71dd8dba972167c] => 1719619921 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 73257 [1] => 21954 ) [tags_name] => Array ( [0] => kurdok megítélése a világban [1] => skandináv országok ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 73257 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => politic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 73257 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => politic ) [_domains] => Array ( [politic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
— EVA (@EVA_fi) March 30, 2022