Plenáris ülést tartott csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a Várkert Bazárban, amelyen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő többek között az orosz–ukrán háborúról, a békekötéshez vezető útról, a szomszédos országokkal való kapcsolatról, valamint a külhoni magyarságot érintő témákban szólalt meg.
A Várkert Bazárban rendezte meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülését. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást.
„A nemzetpolitikában egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni, a mai találkozón is igyekszem e szerint eljárni” – kezdte beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök felszólalásában rámutatott, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára. A kormányfő elmondta, a mostani aktualitás abban a dilemmában foglalható össze, hogy háború vagy béke. Amikor háború van, akkor sok mindent nem lehet, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok számára ez a legfontosabb kérdés. „Ha béke van, minden van” – szögezte le.
A miniszterelnök kijelentette: uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajnában, ha igen, akkor csak titokban és bizonyos feladatokra. „Uniós országok polgárai fizikai értelemben tehát nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk” – jegyezte meg.
„Ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Az oroszok hajlandóak harcolni, mi meg helyesen nem teszünk ilyet. Ezt az erőt a tárgyalóasztalnál kell megmutatni – vélekedett a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretné segíteni a háborút az unió.
Most a legmagasabb a veszély, hogy Európa háborúba menetel
A kormányfő jelezte: most a legmagasabb annak a veszélye az orosz–ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba. Továbbá közölte, van olyan elnök, aki szerint tárgyalni kell majd a háború lezárásának érdekében, de nem most. Az uniós álláspont mélyrétegeiben vannak különbségek a kormányfő tájékoztatása szerint, aki szerint fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy még ha vége is lenne a háborúnak, egy fegyverkezési verseny kellős közepén találnánk magunkat, ami a magyar embereknek nem tenne jót. A kormányfő úgy látja, Magyarország gazdasága a GDP-adatok alapján nem tart ott, hogy fegyverkezési versenyre költsön. „A háború leblokkolja a gazdasági teljesítményt” – húzta alá, majd hozzáfűzte, hogy amíg háború van, az európai gazdaság nem tud növekedni, maximum stagnál.
Új világ van születőben, újraindulhat a V4-ek is
A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához. A magyar kormányfő felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. „Kínáról és Indiáról van szó. De a közel-keleti béke folyamatában is fontos változás történt, túszokat engedtek el, és most épp nem ölnek meg senkit, ugyanakkor sokkal több még a tisztázatlan kérdés, mint a tisztázott” – jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszú távú békét tudjanak kötni a felek.
Vegyesek a kapcsolatok a szomszédos országokkal
Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot bevonjon a háborúba azért, ami neki a legfontosabb, a saját országa érdekében. Ezt higgadtan kell kezelni, és támogatva a külhoni magyarokat, mert nagyon nehéz időszakon mennek keresztül – mondta a kormányfő, majd a Kárpátaljáról érkező magyar vezetőknek azt mondta: teljes mellszélességgel áll a magyar kormány az Ukrajnában élő kisebbségek, a kárpátaljai magyarok mellett.
A magyar–román kapcsolatokról kifejtette, nem ez a legnagyobb gondja most a románoknak, hanem a saját gazdaságuk helyreállítása. A miniszterelnök elismerően beszélt az RMDSZ-ről, ami „hónapok óta állja a sarat ebben a nehéz helyzetben”. Ausztriáról úgy fogalmazott, „nem érdemes róla beszélni, tiszta ügy, megnyerték a patrióták a választást, de nem engedik őket kormányt alakítani”. A szerb–magyar kapcsolatrendszerről kifejtette, köszönettel tartozik a délvidéki politikusainknak: „Ez a híd alátámasztás nélkül nem állna meg. Tudom, hogy a helyzet nehéz, de a stratégiai alapú szerb–magyar együttműködés fennmarad – mondta. „Ha a csehek megalakítják a kormányukat, ha kitartanak az osztrákok, és a szerbek is tartják magukat a korábbiakhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai mezőny alakulhat ki” – mondta. Orbán Viktor Horvátországgal kapcsolatban elmondta, hogy sajátságos viszonyt ápol vele hazánk. „Az ország makrogazdasági mutatói csinosak, a népesség azonban folyamatosan csökken, és ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel” – fűzte hozzá.
Szlovákiáról szólva azt mondta, néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy a szlovák miniszterelnök lesz képes képviselni a magyar álláspontot az unióban. A miniszterelnök elmondta, hogy fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak Szlovákia, ezért épül hamarosan egy híd is, amely tovább erősíti ezt a kapcsolatot.
Orbán Viktor ezután köszönetét fejezte ki a diaszpórának. „Erőfeszítést és bátorságot kellett mutatni a külhoni magyaroknak, amikor ki kellett állniuk a magyarok érdeke mellett” – mondta.
A kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatainak védelme miatt bosszút áll a magyarokon az Egyesült Államok – így kommentálta a magyar Belügyminisztérium a Biden-adminisztráció döntését, amely szerint az USA szigorítja a magyarokra vonatkozó beutazási szabályokat. A kormány ugyanis nem adta ki Washingtonnak a külhoni magyarok adatait arra hivatkozva, hogy a biztonságuk a tét.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége közleményében közölte, hogy a magyaroknak az elektronikus utazási engedélyezési rendszer (ESTA) keretében kínált érvényességi időt két évről egy évre csökkentik, és hogy a rendszer keretében csak egyszeri látogatásra lesz lehetőség, többszöri látogatásra nem.
A 2023. augusztus 1-je előtt kiadott ESTA-engedélyek két évig és többszöri beutazásra is érvényesek maradnak – áll a közleményben.
Az amerikai nagykövetség közleményében az áll, hogy Magyarország 2011 és 2020 között mintegy egymillió embernek – főként a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségűeknek – adott állampolgárságot „anélkül, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket tett volna személyazonosságuk ellenőrzésére”.
Az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól – közölte a Belügyminisztérium kedden az MTI-vel.
Azt írták, hogy Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. „Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya” – tették hozzá.
„Az az indok, amire hivatkoznak, az valójában nem egy valós indok, hiszen a határon túli magyarok eddig sem kapták meg a könnyített hozzáférést az USA-ba történő beutazáshoz. Ez sokkal inkább tekinthető egy politikai nyomásgyakorlásnak” – hangsúlyozta Erdélyi Rezső Krisztián a Nézőpont Intézet elemzője.
Az elemző rámutatott, az meglehetősen furcsa, hogy míg a mexikói határ felől az Egyesült Államokba nagy számban érkezhetnek az illegális migránsok, addig számukra problémát okoz egy kis közép-európai ország kettős állampolgársági joggyakorlata.
„Egyszerűen a közép-európai történelmet nem tudják értelmezni. Azért nem úgy kerültek a határon túlra, hogy önszántukból oda mentek, hanem egyszerűen szétdarabolták a történelmi Magyarországot” – világított rá Erdélyi Rezső Krisztián, aki arra is rámutatott, hogy vannak olyan országok, ahol büntetés járna a kettős állampolgárság megszerzéséért.
„Jól látható, hogy ebben nemcsak technikai aggályok vannak, hanem egyfajta politikai bosszúállás is Joe Biden vezetése részéről, az amerikai kormányzat részéről Magyarországgal szemben, ugyanakkor mi semmifajta nyomásgyakorlásnak nem fogunk engedni, magyar állampolgárok adatai az egyik legféltettebb kincs minden országnak, ez a szuverenitás része, mi a szuveneritásunkból semmilyen nyomás hatására nem fogunk engedni, úgy hogy ezt a kérést nem tudjuk teljesíteni, mind a kilencszázezer ember adatai biztonságban vannak, azokat Magyarország senki részére nem adja ki” – hangsúlyozta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence kiemelte: a magyar és az amerikai kormányzat között folyamatosak voltak a tárgyalások az ügyben, és bár a magyar kabinet több javaslatot is előterjesztett, hogy az amerikaiak aggályait feloldja, arra azonban nem volt hajlandó, hogy a magyar állampolgárokról adatot szolgáltasson Washingtonnak.
Mint az államtitkár leszögezte: ebben az ügyben a külhoni magyarok biztonsága a tét!
