Külhoni magyar pártvezetőkkel egyeztetett hétfőn Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Szekszárdon. A tanácskozás napirendjén az elmúlt év legfontosabb nemzetpolitikai eredményei és az egyes régiók helyzete szerepelt. A külhoni magyar pártok képviselői a határon túli magyarok jövő évi választásokon való részvételére szólítottak fel.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a találkozón részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Szilágyi Péter miniszteri biztos és Grezsa István miniszteri biztos is.
A külhoni magyar szervezetek képviseletében jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke.
A résztvevők áttekintették az elmúlt év legfontosabb nemzetpolitikai eredményeit, valamint egyeztettek az egyes régiók helyzetéről. Sikeresnek ítélték a 2021 a nemzeti újrakezdés éve programjait és egyetértettek abban, hogy a nemzetpolitika középpontjában továbbra is az identitáserősítésnek, a családok támogatásának és a külhoni magyar közösségek gazdasági erősítésének kell állnia – olvasható az államtitkárság közleményében.
A külhoni magyar pártok képviselői kiemelték: továbbra is határozottan kiállnak a magyar kormány mellett. Hangsúlyozták: arra kérik a határon túli magyarokat, hogy minél nagyobb számban regisztráljanak és vegyenek részt a 2022-es magyarországi országgyűlési választásokon, amelynek tétje, hogy tovább erősíthető-e a magyar nemzeti egység és folytatódhat-e a több mint egy évtizede zajló nemzetépítő munka.
Nem szabad engedni, hogy a baloldal újra felszakítsa azokat a sebeket, amelyeket 2004-ben okozott a határon túli magyaroknak – hangzott el a Fidelitas Facebook-oldalán vasárnap közzétett videóbejegyzésben.
A Fidesz ifjúsági szervezetének felvételén Paizs Andrea erdélyi születésű fiatal úgy fogalmazott, hogy 2004-ben Magyarországon a magyart magyar ellen uszították, a szülei pedig éveken át cipelték azt a fájdalmat, amelyet 2004. december 5-én okozott nekik a Gyurcsány-kormány.
„Elárultak és megtagadtak minket, a baloldal megpecsételte a határon túli magyarság sorsát, hontalanokká váltunk” – mondta. Kiemelte: a „saját nemzetünk mondott ránk nemet, elvágták a gyökereinket”.
Magyarországon akkor románok voltak, Romániában azóta is, és mindenkor magyarok lesznek, akkor is, ha anyaországuk baloldali pártjai, a DK, az MSZP, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd ellenük kampányol – mondta Paizs Andrea.
Példaként említette erre, hogy a „Gyurcsány-párt politikusai sajnálják a határon túli magyaroktól a lélegeztetőgépeket”, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pedig „sajnálja tőlünk a maszkokat”.
Aláhúzta: „2010 májusáig kellett várnunk arra, hogy visszaadják a becsületünket, és amit a baloldali kormány földbe tiport, azt a nemzeti kormány felemelje”.
„Gyurcsányék akkor is ellenünk szavaztak, de győzött a szív, győzött a határok feletti összetartozás ereje, és végre valaki kimondta: mi egy vérből valók vagyunk” – fogalmazott.
„Ne engedjük, hogy ezeket a sebeket a baloldal újra felszakítsa! Soha többé baloldal!” – zárta szavait Paizs Andrea.
Magyarország természetes kötelességét teljesíti, amikor támogatja a kárpátaljai magyarságot – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor hétfőn kárpátaljai magyar politikusokkal, önkormányzati és oktatási vezetőkkel közösen átadta az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központjának magyar kormányzati támogatással felújított épületét.
Az egykori beregszászi orosz tannyelvű iskola húsz éve üresen álló és teljesen lepusztult épületét 2018 októberében vette bérbe 49 évre a helyi önkormányzattól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A mintegy ötezer négyzetméter alapterületű épületben és a hozzá tartozó kéthektáros területen elvégzett 123 millió hrivnya (csaknem 1,5 milliárd forint) értékű felújítás és fejlesztés eredményeként idén közel 500 diák részesül magyar nyelvű szakképzésben a magyar állam támogatása révén.
Semjén Zsolt a negyed évszázada sikeresen működő beregszászi magyar főiskola támogatásáról kifejtette: „nem kegyet gyakorol a magyar kormány, amikor támogatja ezt az iskolát és a kárpátaljai magyarságot, hanem természetes kötelességét teljesíti”. Mint fogalmazott, ha bármelyik nemzetrész eltűnik, „akkor az egyetemes magyarság csonkul meg”.
A magyar alkotmány kimondja, hogy „Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért” – fogalmazott, majd a magyar-ukrán kapcsolatokról szólva rámutatott arra: Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét és az Országgyűlés határozatban ismerte el a sztálini önkény által mesterségesen kiváltott ukrajnai éhínséget, a holodomort.
Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a vízummentességet elfogadják az Európai Unióban. „Milyen kár, hogy a vízummentesség elfogadása után rövid időn belül Ukrajnában meghozták azt az oktatási törvényt, amely fenyegeti a magyar intézményeket” – emlékeztette a hallgatóságot a két ország közötti viszony megromlásának okaira Semjén Zsolt.
„Amikor támogatjuk a kárpátaljai magyarságot, akkor ezáltal minden nemzetiséget és a többségi nemzetet is támogatjuk itt Kárpátalján” – fejtette ki a politikus. Mint fogalmazott: „a megoldás az lenne, ha a magyar nemzetiség Kárpátalján őshonos kisebbség lenne”, ami nemcsak a helyi magyaroknak, de egész Ukrajnának „józan érdeke lenne”.
A frissen átadott szakképző központról Semjén Zsolt kifejezte azt a meggyőződését, hogy az intézmény egyszerre őrzi a magyar identitást, kultúrát, nyelvet, ugyanakkor szakmát és ezáltal megélhetést biztosít az itt tanulóknak.
Anatolij Poloszkov, a megyei közigazgatási hivatal elnöke méltatta a beregszászi főiskola oktatási téren elért sikereit és díszoklevelet adott át az intézmény vezetőinek tevékenységük elismeréseként.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke rámutatott arra, hogy az intézmény túlélt gazdasági és politikai szempontból is nehéz éveket, de hála a támogatóknak, mindmáig talpon maradt, a kárpátaljai magyarság meghatározó oktatási és kulturális centrumává vált. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a főiskola tevékenységéhez.
Ha a kormány nem áll ki a külhoni magyarokért, akkor senki nem fog – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hétfőn Budaörsön.
Menczer Tamás közölte: a kormány mindig a párbeszéd pártján áll a szomszédos országokkal. A politikus a Magyar táj magyar ecsettel című kiállítás megnyitóján azt mondta, hogy a kormány felfogása szerint minden magyar felelős minden magyarért.
„Amelyik magyar politikus az egyik magyart elárulja, az bármikor elárulja a másikat is, aki elárulja a külhoni magyarokat, az bármikor képes elárulni a határon belüli magyarokat is” – fűzte hozzá az államtitkár.
Az államtitkár elmondta: Magyarország még egy ilyen járványos időszakot követően is erős. A gazdaság erős lábakon áll, a magyar emberek lelkileg és testileg is erősek, hiszen példaértékűen védekeztek és védekeznek a vírus ellen – közölte.
Menczer Tamás hozzátette: egy ilyen nehéz időszak után is felfelé ívelő pályán van az ország, és az erősekkel sokan keresik a szövetséget. Ez jó Magyarországnak, jó a külhoni magyaroknak – fűzte hozzá.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Ha a kormány nem áll ki a külhoni magyarokért, akkor senki nem fog - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hétfőn Budaörsön.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1634634720
[modified] => 1634631087
)
[title] => Menczer: ha a kormány nem áll ki a külhoni magyarokért, akkor senki nem fog
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32000&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32000
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 32001
[image] => Array
(
[id] => 32001
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas.jpg
[original_lng] => 49472
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/menczer-tamas.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634620289:10
[_thumbnail_id] => 32001
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1570
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_3b1db67cbe37d5484fa52f891480243a] =>
[_oembed_time_3b1db67cbe37d5484fa52f891480243a] => 1634620336
[_oembed_6f0d784146b4ca25d79ddafce1b8ed3d] =>
[_oembed_time_6f0d784146b4ca25d79ddafce1b8ed3d] => 1634620337
[_oembed_a78426c7fba6b6b7eb527e0f40d92a1f] =>
[_oembed_time_a78426c7fba6b6b7eb527e0f40d92a1f] => 1634620337
[_oembed_66ac0b6e08011036f0a6028cb2426526] =>
[_oembed_time_66ac0b6e08011036f0a6028cb2426526] => 1634620337
[_oembed_2f74ce17890eabfcb2b342ab71e64220] =>
[_oembed_time_2f74ce17890eabfcb2b342ab71e64220] => 1644223286
[_oembed_64d813b0be72121ac791a413c27cc84e] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4602
[1] => 461
)
[tags_name] => Array
(
[0] => külhöni magyarok
[1] => magyar kormány
)
)
[4] => Array
(
[id] => 31253
[content] =>
Több mint kétmilliárd forint értékben mintegy háromezer külhoni projekt nyert támogatást a nemzeti újrakezdés éve pályázatain – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Potápi Árpád János kiemelte: 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében három jelentős pályázaton nyílt lehetőség a külhoni magyar szervezetek támogatására.
A nemzeti újrakezdés programban hat alprogramra – oktatási; kulturális; egyházi; sport; ifjúsági, cserkész és közösségi; illetve diaszpóra – lehetett pályázni. Első ütemben, tavasszal rendezvények támogatására a koronavírus-járvány miatt még nem tudták kiírni a pályázatokat, de működésre, fejlesztésre és eszközbeszerzésre 1464 szervezet 1,5 milliárd forintot nyert el.
A második ütem felhívásait június végén tették közzé, az 500 millió forintos keretösszegből 300 ezer és egymillió forint közti összegekre pályázhattak a határon túli szervezetek még idén megvalósítható programjaikra.
Potápi Árpád János bejelentette: a felhívásra 1625 pályázat érkezett mintegy 1,47 milliárd forint összértékben, közülük 1093-at javasoltak támogatásra, ami az érvényes pályázatok 68,2 százaléka.
A támogatások 38 százalékát erdélyi, 20 százalékát a diaszpórában élők, 15 százalékát felvidéki, 13 százalékát vajdasági, 10 százalékát kárpátaljai, két-két százalékát pedig muravidéki és horvátországi szervezetek nyerték el – ismertette.
A testvértelepülési programok és együttműködések támogatására 2015-től magyarországi önkormányzatok pályázhatnak külhoni partnertelepüléseikkel. Közölte: az idén kiírt 500 millió forintos keretösszegre 188 pályázat érkezett, közülük 182 projekt összesen 335 millió forintos támogatásban részesült.
Potápi Árpád János kiemelte: 2020-ban a járványügyi intézkedések miatt több testvértelepülési programot nem tudtak megrendezni, ezért a megvalósítási időszakukat 2022 június végéig meghosszabbították. Mivel az idei kiírásban csak a korábbitól eltérő programokra lehetett támogatást igényelni, a korábbi indulók nagy része nem nyújtott be új pályázatot – indokolta az államtitkár a keretösszeg nem teljes körű felhasználását.
Székelyföldi önkormányzati vezetők a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés újbóli napirendre tűzését kérik az Európai Bizottságtól egy közös nyilatkozatban.
A Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatának elnöke, valamint a székelyföldi városok polgármesterei által jegyzett nyilatkozat megállapítja: a romániai magyar közösség várakozással tekintett az ország EU-csatlakozására. Ettől nem csupán gazdasági fejlődést és gyarapodást várt, hanem anyanyelvük és kultúrájuk védelmét és érvényesülését, közösségi jelképeik szabad, zavartalan használatát biztosító jogokat is.
Az önkormányzati vezetők megdöbbenésüknek és értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság 2021. január 15-én eldöntötte: nem indít jogalkotást a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés javaslatai alapján.
„Megerősítjük kiállásunkat a külhoni magyarok, a magyarországi nemzetiségek és az európai kisebbségek ügye mellett, és együtt tiltakozunk velük az Európai Bizottság döntése ellen, amely a kisebbségi sorban élő közösségek ellen történelmi igazságtalanságot követett el, figyelmen kívül hagyva jogos és építő jellegű, az európai nyelvi és kulturális hagyaték védelmét célzó javaslataikat” – áll a nyilatkozatban.
A tanácselnökök és a polgármesterek egyben üdvözölték, hogy a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés láthatóan már teljesítette a polgári kezdeményezések feltételrendszerét, és hamarosan egy újabb, az őshonos kisebbségek érdekeit szolgáló kezdeményezés kerül az Európai Bizottság asztalára.
„Ez is mutatja: az európai kisebbségek, köztük a külhoni magyar közösségek, a székelyek és a Magyarországon élő nemzetiségek nem adják fel küzdelmüket, és megoldásokat várnak az uniótól” – áll a dokumentumban.
Az önkormányzati vezetők felszólították az Európai Bizottságot, hogy javítsa ki korábbi döntését, és vegye ismét napirendre a Minority SafePack javaslatait. Az Európai Parlamentet és a Régiók Bizottságát arra kérték, hogy ismét tűzzék napirendre az európai kisebbségvédelem ügyét, és nyomatékosítsák ezt az Európai Bizottság felé. Azzal a kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a méltányosság elve, a jó kormányzás és az európai alapértékek mentén támogassa a jogalkotásban a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést. Európa regionális, tartományi és megyei önkormányzataihoz azzal a kéréssel fordultak, hogy csatlakozzanak az európai kisebbségvédelem ügyéhez, és adjanak hangot erre vonatkozó támogató álláspontjuknak.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a külhoni magyar pártok vezetőivel tartott egyeztetést csütörtökön.
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Az egyeztetésen részt vett Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Grezsa István miniszteri biztos is. A külhoni magyar szervezetek képviseletében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke vett részt a tanácskozáson.
Az egyeztetésre azzal a céllal került sor, hogy a nemzetpolitika vezetői és a külhoni magyar szervezetek elnökei áttekintsék az idei évet érintő terveket. A felek egyeztettek az egyes régiók helyzetéről és aktuális problémáiról. Egyetértettek abban, hogy 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében kiemelten fontos az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás, az anyaország és a külhoni régiók közötti együttműködés, valamint a külhoni régiók egymás közötti kapcsolatrendszerének további erősítése.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a magyar kormánynak le kell állítania a határon túli gazdaságfejlesztési programokat – írja a Magyar Nemzet a párt szerdai online sajtótájékoztatója alapján.
A DK arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy állítsa le a külhoni gazdaságfejlesztési programokat. Barkóczi Balázs hangoztatta: a kabinet a magyar munkahelyek megmentése és a kirúgott magyar dolgozók megsegítése helyett mintegy 36 milliárd forintot költ határon túli gazdaságélénkítésre, ezt a pénzt ráadásul olyan országokba küldik, amelyek kormányai – a magyarral ellentétben – „teszik a dolgukat, és segítik az embereket”. – Orbán Viktor a legnagyobb bajban árulta el és szúrta hátba a magyarokat – fogalmazott a Gyurcsány-párt szóvivője, aki szerint ebből a pénzből 300 ezer magyar munkanélküli fejenként 120 ezer forint támogatást kaphatna.
Mint lapunk is beszámolt róla: nem ez az első alkalom, hogy az ellenzék a járvány, veszélyhelyzet idején a külhoni magyarok ellen uszít. Szabó Tímea, a Párbeszéd-frakcióvezetője nemrég a magyar Országgyűlésben azért bírálta a kormányt, mert több ezer maszkot adott a határon túli magyar közösségeknek. „Ahányszor a miniszterelnök parádézik a sajtó előtt a kórházakban, a fele esetben nincsen a fogadó orvosokon maszk vagy az a sebészi maszk van, amiről az orvosok nagy része azt mondja, hogy nem sokat ér” – mondta Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, párttárselnök-társa, úgy folytatva: viszont azt hallják, hogy Kolozs megyében 21 ezer maszkot, Maros megyében pedig 60 ezret kaptak, valamint Beregszászban, Csíkszeredában, Kovászna megyében, Zilahon, Horvátországban és Macedóniában is.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
