A világ legnagyobb gazdasági hatalmait tömörítő G7 hétfői és keddi csúcstalálkozója szinte mindenki számára rosszul végződött. Donald Trump amerikai elnököt nem sikerült meggyőzni arról, hogy újabb szankciókat hozzon Oroszország ellen, közös nyilatkozatot sem adtak ki a csoport tagjai, Trump után pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is idő előtt távozott, miután meghiúsult tervezett találkozója az amerikai elnökkel.
A Bloomberg beszámolója szerint a kanadai G7-csúcson ezúttal nem adtak ki a résztvevők közös kommünikét, ahogy szokták, ehelyett hat nyilatkozat született speciális témákban. Ez világos jele annak, hogy egység helyett megosztottság uralkodik a csoportban, melynek tagjai az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán.
A megosztottság leginkább az Egyesült Államok és a másik hat ország között rajzolódik ki.
Míg a többiek erőteljesebb szankciókat szerettek volna Oroszország ellen, Trumpot erről nem sikerült meggyőzniük.
Az amerikai elnök szerint ugyanis a szankciók „nagyon sok pénzbe” kerülnének Amerika számára.
Trump korábban többször is megfenyegette Oroszországot, hogy keményebb szankciókat vet ki ellene, amennyiben nem hajlandó beleegyezni a tűzszünetbe, de annak ellenére, hogy Moszkva ennek semmi jelét nem mutatja, az amerikai elnök továbbra sem akar lépni az ügyben.
A Reuters tájékoztatása szerint Trump abba sem akart belemenni, hogy közös erős nyilatkozatot fogadjanak el Oroszországgal szemben, így az elnöklő Kanada végül elvetette ezt a tervet.
Trump a korábbi tervekkel ellentétben nem maradt ott a csúcstalálkozó második napjára, így a Zelenszkijjel tervezett találkozója is meghiúsult.
Az ukrán elnök kedden szólalt fel a csúcstalálkozón. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan elutasított minden békekezdeményezést. Szerinte mióta Trump hivatalba lépett, az egyetlen változás az orosz magatartásban, hogy nagyszabású dróntámadásokat indítanak Ukrajna ellen. Az ukrán államfő felszólította a hat ország vezetőjét, hogy sürgessék az amerikai elnököt, gyakoroljon nyomást Putyinra a háború lezárása érdekében.
Zelenszkij maga is a tervezettnél előbb távozott, kihagyva egy előre bejelentett sajtótájékoztatót. Források szerint az ukrán elnök részben a Kijevet sújtó nagyszabású keddi drón- és rakétatámadás, részben a Trumppal tervezett találkozó meghiúsulása miatt döntött így.
Ukrajna számára a G7-csúcs egyetlen kézzelfogható eredménye egy 2 milliárd kanadai dolláros új katonai segélycsomag volt.
Litvánia, Lettország és Észtország csatlakozott a G7-ek nyilatkozatához az Ukrajna biztonsági garanciáinak támogatását illetően, áll a három ország miniszterelnökének közös közleményében.
Kaia Kallas észt miniszterelnök, Kristianis Karinsh lett miniszterelnök és Ingrid Šimonite litván miniszterelnök bejelentette csatlakozását a G7-nyilatkozathoz.
„Ezen nemzetközi kereten belül fogunk dolgozni Ukrajnával, hogy olyan biztonsági kötelezettségvállalásokat és mechanizmusokat hozzunk létre, amelyek segítik Ukrajnát a háború mielőbbi megnyerésében, a gazdasági stabilitás és az újjáépítés megőrzésében, a reformok végrehajtásának, a stabilitásnak és az európai és euro-atlanti térséghez vezető úton való előrehaladásának biztosításában” – áll a közleményben.
Egyben leszögezik, hogy Ukrajna harca az Oroszországi Föderáció ellen segít megvédeni az euro-atlanti biztonságot és a nemzetközi rendet. A miniszterelnökök ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a győzelemhez vezető útján, részt vesznek a függetlensége, demokrácia és jóléte védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, valamint bíróság elé állítják az agresszió által elkövetett bűntettek felelőseit.
Ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy csak a NATO-tagság biztosít Ukrajnának biztonsági garanciákat és megbízható elrettentő eszközt az újabb orosz agresszió megakadályozására. Leszögezték, hogy továbbra is rendíthetetlenül támogatják Ukrajna mielőbbi szövetségi tagjává válását.
A balti államok miniszterelnökei ígéretet tettek arra is, hogy együttműködnek Ukrajnával az Európai Unió felé vezető úton, és reményeik szerint az Európai Bizottság megfelelő értékelése után 2023-ban megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat.
„Európa biztonsága szempontjából rendkívül fontos egy erős, független és virágzó Ukrajna, amely teljes mértékben integrálódott az euro-atlanti családba” – áll a közös közleményben.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Közös nyilatkozatban támogatta a Globális Béke Formula Csúcstalálkozó összehívását Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezésére Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő szerdán Lembergben a béketerv nemzetközi támogatásának megszilárdítása érdekében – közölte honlapján az Elnöki Hivatal, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A közlemény szövege idézte Zelenszkijt, aki a litván és lengyel elnökkel folytatott tárgyalások eredményeit értékelve a sajtótájékoztatóján azt mondta: „van egy közös nyilatkozat, amely a tárgyalások eredményein alapul. Ez tükrözi a mai háromoldalú találkozó kulcsfontosságú politikai, humanitárius és egyéb következtetéseit.”
A felek megállapították, hogy ez a nyilatkozat megerősíti Ukrajna, Litvánia és Lengyelország évszázados történelmi kapcsolatait, és meghatározza a Lublini Háromszög együttműködésének prioritási területeit, különösen Ukrajna stratégiai irányvonalát a teljes jogú uniós és NATO-tagság felé vezető úton. A dokumentum kimondja Litvánia és Lengyelország azon szándékát, hogy továbbra is erőteljes katonai, műszaki, védelmi, humanitárius és egyéb támogatást nyújtanak Ukrajnának.
A közös nyilatkozat támogatja a Globális Béke Formula Csúcstalálkozó összehívását a Volodimir Zelenszkij által előterjesztett béketerv nemzetközi támogatásának megszilárdítása érdekében. A felek megerősítették az Ukrajna elleni orosz agresszió bűntettével foglalkozó különleges nemzetközi bíróság létrehozásának támogatását is.
A dokumentum rögzíti a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés kiterjesztését Ukrajna más tengeri kikötőire, valamint a Gabona Ukrajnából program folytatásának fontosságát a globális élelmezésbiztonság megerősítése érdekében. „A közös nyilatkozat Ukrajna, Litvánia és Lengyelország elnöki szintjén történő aláírásával a litván és a lengyel fél támogatja Ukrajna EU- és NATO-tagságának perspektíváját, amint a feltételek ezt lehetővé teszik” – szögezte le az Elnöki Hivatal közleménye.
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott javaslatokat. A törvényre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös nyilatkozatában a következőképpen reagált: „A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.”
Külföldi országok és szervezetek közel 60 képviselője közös nyilatkozatot hagyott jóvá a II. Krími Platform csúcstalálkozójának eredményei alapján. A résztvevők elítélték a félsziget megszállását és az Ukrajna elleni orosz agressziót – olvasható az Elnöki Hivatal honlapján.
A csúcstalálkozó résztvevői hangsúlyozták, a Krím félsziget megszállását Ukrajna szuverenitása, politikai függetlensége és területi integritása megsértésének, valamint a nemzetközi biztonság közvetlen kihívásának tekintik.
„Megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy továbbra is nyomást gyakorlunk Oroszországra, miszerint azonnal vessen véget a Krím Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának ideiglenes megszállásának” – áll a közleményben. Egyben aggodalmukat fejezték ki az orosz megszálló hatóságok általi elnyomás erősödése miatt, többek között az őslakos krími tatárok jogainak megsértése miatt a félszigeten. A nyilatkozatban a résztvevők elítélik:
a krími lakosok az orosz fegyveres erőkbe való illegális besorozásának gyakorlatát, valamint az Ukrajna elleni háborúban való részvételre kényszerítést;
Oroszország állampolgárainak betelepítését a félszigetre azzal a céllal, hogy erőszakosan megváltoztassa a Krími népességének demográfiai szerkezetét;
Ukrajna déli és keleti régiói lakosainak kényszerű áttelepítését Oroszországba és a Krím félszigetre;
Ukrajna azovi-tengeri és herszoni kikötőinek elfoglalását.
„Ukrajna határainak erőszakkal való megváltoztatására tett kísérletek egyértelműen sértik a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna alkotmányát, aláássák Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és nem lesznek elismerve” – áll a közleményben. A csúcstalálkozó résztvevői megerősítették, készek fontolóra venni az Oroszországgal szembeni jövőbeli politikai-diplomáciai és korlátozó intézkedések bevezetését vagy azokhoz való csatlakozást.
A II. Krími Platform résztvevői online formában szólaltak fel.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót az Európai Unió tizenkét tagállama, valamint az Egyesült Királyság és Ukrajna külügyi bizottsági elnökei egy közelmúltban tartott videókonferencián – közölte az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI-vel kedden.
Németh Zsolt tájékoztatása szerint a videokonferencián – amelyen az orosz-ukrán háború eddigi történéseit vitatták meg – az uniós tagállamok közül a visegrádi négyek, a balti hármak, Bulgária, Románia, Finnország, Németország és Svédország külügyi bizottsági elnökei vettek részt. A bizottsági elnökök véleményt cseréltek a „véres események” potenciális gazdasági, társadalmi, migrációs és humanitárius regionális, illetve globális szintű következményeiről is – tette hozzá. A konferencián felszólalásában Németh Zsolt a többi között a szolidaritás és az egység fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy az EU láthatóan ebben a két tekintetben mindenképpen jelesre vizsgázott az elmúlt egy hónapban. Méltatta a közép-kelet-európai térség – benne a V4-es országok – szerepvállalását is az ukrajnai humanitárius helyzet kezelésében. A közlemény szerint a konferencia résztvevői közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót és kijelentették, hogy az Oroszország által elkövetett bűncselekmények nem igazolhatók. Hangsúlyozták: minden országnak külön-külön, valamint az Európai Uniónak és a NATO-nak is erkölcsi kötelessége támogatni a harcoló Ukrajnát. A nyilatkozatban azt is kiemelték, hogy Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, továbbá Moszkva Ukrajna elleni katonai agressziója háborús bűn és az agresszióért felelős személyeket nemzetközi bíróságok elé kell állítani. Felszólították az EU-tagállamok és a NATO hatóságait, valamint a „demokráciát, a szabadságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó összes baráti országot”, hogy vezessenek be szigorú szankciókat. Emlékeztettek arra is, hogy az ukrajnai a legnagyobb migrációs válság Európában a második világháború óta. A dokumentumban kiálltak amellett, hogy Ukrajna mielőbb juthasson el addig, hogy európai uniós tagjelölt országgá, majd később teljes jogú taggá válhasson. Emellett javasolták azt is, hogy Ukrajnát vegyék fel a Három Tenger Kezdeményezésbe. A nyilatkozat aláírói felszólították az Európai Uniót arra is, hogy biztosítson pénzügyi forrásokat az Ukrajnából menekülteket befogadó országok – így Magyarország – támogatására – jelezte Németh Zsolt a közleményben.
Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót az Európai Unió tizenkét tagállama, valamint az Egyesült Királyság és Ukrajna külügyi bizottsági elnökei egy közelmúltban tartott videókonferencián. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1648567200 [modified] => 1648570822 ) [title] => Közös nyilatkozatban ítélték el az orosz agressziót 14 állam külügyi bizottsági elnökei [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=45016&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 45016 [uk] => 45033 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 45018 [image] => Array ( [id] => 45018 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1.jpg [original_lng] => 174920 [original_w] => 1024 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/gettyimages-1377906651-1024x576-1.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1648564796:2 [_thumbnail_id] => 45018 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4037 [translation_required] => 2 [translation_required_done] => 1 [_oembed_11422d054c4af1409a060f1a87ccfea8] => [_oembed_time_11422d054c4af1409a060f1a87ccfea8] => 1674578385 [_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Közös nyilatkozatot írt alá hétfőn a georgiai Batumi városában tartott nemzetközi konferencián Georgia, Moldova és Ukrajna elnöke arról, hogy országaik az EU tagjai szándékoznak lenni. Az eseményen részt vett Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke is.
Az aláírás pillanatát élőben közvetítették Szalome Zurabisvili georgiai elnök Facebook-oldalán.
A nyilatkozat aláírása után mi, a három ország, már nem leszünk ugyanazok. Még jobban közeledünk. A Fekete-tenger sem lesz többé ugyanaz. Az egyesítés, az egyesülés, a közelség jelképe lesz a három ország vonatkozásában. Ennek érdekében kötelességünk lesz együttműködni az Európai Unióval a nyílt tenger elve alapján – jelentette ki a georgiai elnök egy sajtótájékoztatón.
A Georgia Európai Útja elnevezésű nemzetközi konferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindazonáltal kétségbe vonta a Keleti Partnerség decemberben esedékes csúcstalálkozójának célszerűségét, amennyiben a találkozón nem valósul meg érdemi párbeszéd az uniós tagság kilátásait illetően. Az uniós Keleti Partnerség nevű program célja, hogy megerősítse és elmélyítse az uniós tagállamok és hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország – Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova és Ukrajna – közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. Zelenszkij azt javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy tekintsék át Kijev európai integrációjának kérdését.
Maia Sandu moldovai elnök kijelentette: az előrehozott választásokon megválasztott új moldovai parlamentben megvan a politikai akarat a reformok végrehajtására, továbbá az EU-hoz való közeledésre is.
A három elnök háromoldalú találkozón is részt vett – az országaik között májusban létrehozott – a Társult Trió nevű formátum keretében.
Az Európai Tanács elnöke a batumi konferencián afelől biztosította a három ország vezetőjét: az EU továbbra is „megbízható partnere” lesz a három országnak a szükséges reformok végrehajtása terén.
A három ország külügyminisztere május közepén Kijevben memorandumot írt alá országaik uniós integrációért való együttműködéséről, létrehozva ezzel az úgynevezett Társult Triót.
[type] => post [excerpt] => Közös nyilatkozatot írt alá hétfőn a georgiai Batumi városában tartott nemzetközi konferencián Georgia, Moldova és Ukrajna elnöke arról, hogy országaik az EU tagjai szándékoznak lenni. Az eseményen részt vett Charles Michel, az uniós tagállamok ve... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1626731040 [modified] => 1626730775 ) [title] => Közös nyilatkozatot írt alá az uniós csatlakozás szándékáról Georgia, Moldova és Ukrajna [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=27360&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 27360 [uk] => 27472 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 27361 [image] => Array ( [id] => 27361 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas.jpg [original_lng] => 134959 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/csatlakozasi-nyilatkozat-alairas.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1626938087:8 [_thumbnail_id] => 27361 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3950 [translation_required_done] => 1 [_oembed_19e6e9d16119827ad2834319ef52be68] => [_oembed_time_19e6e9d16119827ad2834319ef52be68] => 1626720245 [_oembed_2d38101180d059eedcbba21b2fe43f9f] => [_oembed_time_2d38101180d059eedcbba21b2fe43f9f] => 1626737624 [_oembed_845e3710014a5bbcab2b9c191036357c] => [_oembed_time_845e3710014a5bbcab2b9c191036357c] => 1637921981 [_oembed_b4dda998ed83e7ea0647f53928f63bb2] => [_oembed_time_b4dda998ed83e7ea0647f53928f63bb2] => 1643364299 [_oembed_11ca84b8e0931085c8cfffa0f73040db] => [_oembed_time_11ca84b8e0931085c8cfffa0f73040db] => 1643632680 [_oembed_a66322e8ff3246a59b6a24af96faa93d] => [_oembed_time_a66322e8ff3246a59b6a24af96faa93d] => 1656185352 [_oembed_a0fe81d44aab34ea71736e1c3fa500e3] => [_oembed_time_a0fe81d44aab34ea71736e1c3fa500e3] => 1656185352 [_oembed_fe166362565ddc889f907639f26c45cb] =>
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
