Nagy-Britannia kilenc európai országgal közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy elrettentse a jövőbeni orosz fenyegetéseket az északi „nyílt tengeri határról” – jelentette be Sir Gwyn Jenkins admirális, a Királyi Haditengerészet parancsnoka, írja a The Guardian.
Jenkins beszédében megjegyezte, hogy a Közös Expedíciós Erők (JEF) 10 tagállama szándéknyilatkozatot írt alá egy „többnemzetiségű tengeri haderő” létrehozásáról, amely a „NATO kiegészítőjeként” fog működni. A szövetségben részt vesz majd az Egyesült Királyság, Hollandia, mind az öt északi ország (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország) és a három balti állam (Lettország, Litvánia, Észtország). Kanada még fontolgatja a csatlakozást.
Jenkins megjegyezte, hogy a közel-keleti válság ellenére, amely során a Hormuzi-szoros le van zárva az Irán elleni amerikai-izraeli háború miatt, „Oroszország továbbra is a legkomolyabb fenyegetést jelenti biztonságunkra nézve”.
„Az orosz behatolások száma a vizeinkre az elmúlt két évben csaknem egyharmadával nőtt” – mondta a brit haditengerészeti parancsnok, hozzátéve, hogy véleménye szerint az Egyesült Királyságnak „északon nyitott tengeri határa van Oroszországgal”.
Az új haditengerészeti erőt „szükség esetén a northwoodi (Északnyugat-London) brit katonai főhadiszállásról fogják irányítani. Úgy tervezik meg, hogy „szükség esetén azonnal harcba lépjen, valódi képességekkel, valódi háborús tervekkel és valódi integrációval” – mondta Jenkins.
Ugyanakkor a kiadvány haditengerészeti forrásai megjegyzik, hogy a brit flotta válságban van a hajók elérhetősége terén a korábbi beruházások hiánya miatt. A harci képességek növelése érdekében Jenkins bejelentette, hogy a következő két évben „pilóta nélküli kísérőhajók” – nagy haditengerészeti drónok – fognak a brit hadihajók mellett hajózni.
A Közös Expedíciós Erők (JEF) – egy Nagy-Britannia vezette katonai-politikai koalíció, amelyet 2014-ben hoztak létre a Krím annektálására válaszul a fenyegetésekre való gyors reagálás érdekében – még a NATO-szerződés 5. cikkének hatálybalépése előtt.
A Közös Expedíciós Erők (JEF) kezdeményezésben részt vevő országok széleskörű partnerségre hívták meg Ukrajnát – áll a norvég kormány közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
Ukrajna további támogatása a JEF csúcstalálkozó egyik központi témája volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online formátumban vett részt az oslói városházán tartott találkozó egyes részein.
„Megállapodtunk abban, hogy meghívjuk Ukrajnát a Közös Expedíciós Erőkben való széleskörű partnerségre. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Európát a második világháború óta legsúlyosabb biztonsági helyzetébe taszította. Ukrajna támogatása továbbra is rendíthetetlen. Sokat tanulhatunk az ukránok tapasztalataiból ebben a háborúban. Ukrajna szorosabb bevonása a JEF-be szintén fontos a biztonság és a stabilitás szempontjából Európa ezen szegletében”, jelentette be Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök.
Az országok abban is egyetértenek, hogy a JEF-nek meg kell erősítenie munkáját a NATO-val való legjobb koordináció és együttműködés érdekében.
„A JEF-országok egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek, és támogatni fogják a NATO-t olyan területeken, amelyeket jól ismerünk. A Balti-tenger, az Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán északi része a mi régiónk. A JEF a gyakorlati együttműködés, a helyzet közös megértése és a tapasztalatcsere színtere, amely segíthet mind a NATO, mind az egyes országok védelmének és felkészültségének megerősítésében” – mondta Støre.
