Az amerikai kormányzati szférában tartós leépítésekhez vezethet, ha a szövetségi intézményeket érintő leállás elhúzódik – jelentette ki J. D. Vance alelnök szerdán a washingtoni Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
Az alelnök a rendkívüli kormányzati leállás miatt jelent meg az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján, amelyen azt hangoztatta, hogy minden kormányzati elbocsátás annak figyelembevételével és annak érdekében történik, hogy az amerikai állampolgárok továbbra is hozzájussanak a legszükségesebb állami szolgáltatásokhoz.
Egyes embereket el kell majd bocsátanunk, ha a leállás folytatódik. Nem szeretjük ezt, és nem szükségszerűen ezt akarjuk, de meg fogjuk tenni annak érdekében, hogy az amerikai emberek számára a szükséges szolgáltatások tovább működjenek – fogalmazott J. D. Vance, aki személyes véleményként kifejtette, hogy nem tartja valószínűleg az elhúzódó rendkívüli helyzetet, mert bizonyos „repedéseket” észlel a demokraták ellenállásán.
Az alelnök azt is közölte, hogy szerdán republikánus és demokrata törvényhozókkal is tárgyalt annak érdekében, hogy létrejöjjön a szenátusban a szükséges szavazatszám, aminek révén átmeneti költségvetést fogadnak el.
J. D. Vance megismételte, hogy a Fehér Ház nyitott a tárgyalásra a demokrata párti kongresszusi vezetőkkel a szövetségi forrásból finanszírozott egészségügyi ellátásokról, de csak azt követően, hogy elfogadják a kormányzat működését november közepéig lehetővé tevő átmeneti költségvetést.
Az alelnök a fehér házi sajtótájékoztatón megismételte a Trump-kormányzat álláspontját, miszerint a kormányzati leállásért a demokraták felelősek, mert ragaszkodnak ahhoz, hogy a szövetségi költségvetésből finanszírozzanak illegális bevándorlók számára egészségügyi ellátásokat, ami a kormányzat számára nem elfogadható.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt hangoztatta, hogy a demokrata párti szenátusi tagok Joe Biden elnöksége idején, amikor többségben voltak a felsőházban, több mint tucatnyi alkalommal szavaztak meg a jelenleg is napirenden lévővel megegyező áthidaló költségvetési javaslatot. Hozzátette, hogy amikor az Egyesült Államok adóssága meghaladja a 37 ezermilliárd dollárt, akkor az ország nem tudja megengedni magának, hogy olyan emberek számára adjon ingyenes egészségügyi ellátását, akik a törvény megszegésével lépték át a határt.
A demokraták szerint J. D. Vance téved
A demokraták szerint nincs olyan szándékuk, hogy törvénytelenül érkezett bevándorlók is költségvetési forrásból jussanak egészségügyi szolgáltatásokat. Hakeem Jeffries, a kongresszusi alsóház vezető demokrata képviselője szerint pártja célja, hogy amerikaiak számára általánosságban megőrizze a szociális alapú egészségügyi ellátásokra való jogosultságot.
Az amerikai szövetségi kormányzat intézményeinek többsége szerdától szünetelteti a működését, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak nagy részét kényszerpihenőre küldték, ami alatt fizetést sem kapnak. A leállás nem érinti a többi között a rendvédelmet, a hadsereg működését és a szociális ellátásokat.
A kormányzati intézmények azután voltak kénytelenek felfüggeszteni munkájukat, hogy a kedd éjféli határidőig a törvényhozás nem fogadta el a finanszírozásról szóló átmeneti költségvetésről szóló törvényt. A száztagú szenátus kedden késő este tartott utolsó szavazásán három demokrata párti szenátor a republikánus többséggel együtt szavazott, de a szükséges minősített többséghez 60 voksra van szükség, amihez hét demokrata támogatása kell.
Mit jelent az amerikai kormányzati leállás?
Kormányzati leállás az USA-ban 1976 óta lehetséges, azóta 22-szer történt meg. Többnyire csak pár napig tartott a pártoknak megoldást találni költségvetési vitáik megoldására. De volt már 35 napos leállás is, mégpedig Donald Trump első elnöki ciklusa idején, 2018. december 22-től, amikor a mexikói határfal finanszírozásáról nem tudtak megegyezni a kormányzó republikánusok és az ellenzéki demokraták.
Mi történik ilyenkor?
Csak a létfontosságú munkát végző alkalmazottak dolgoznak tovább, a többieket kényszerszabadságra küldik, és még az előbbiek sem mindig kapják meg időben a fizetésüket (a szerződéses dolgozók pedig akár még utólag sem).
Bezárnak a kormányzati irodák, ügynökségek, nemzeti parkok, múzeumok, kutatóintézetek.
Leállhatnak vagy lassulhatnak az adminisztratív szolgáltatások, például az útlevél- és vízumkérelmek feldolgozása, a tudományos kutatások, engedélyezések.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánalakulat alapítójának fegyveres lázadása és a Moszkva elleni menete kimutatta a Kreml gyengeségét. Valószínűleg ez jelentős károkat fog okozni az agresszor ország erőfeszítéseiben az Ukrajna elleni háborúban, áll a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) jelentésében.
„Prigozsin felkelése bebizonyította, hogy az orosz csapatoknak a hátországban nincsenek tartalékai, és ez szinte biztosan rontja az orosz csapatok morálját Ukrajnában, mert az ukrán erők ezt felhasználhatják az orosz védelem áttörésére tett kísérletek korrigálására” – áll a jelentésben.
Elemzők azt írják, hogy most a Kreml mélyen instabil helyzettel néz szembe. Az Alekszandr Lukasenko által közvetített megállapodás rövid, és nem pedig hosszú távú megoldás, Prigozsin lázadása a Kremlben és az orosz védelmi minisztérium gyengeségeit tárta fel.
„Abszurdak azok a feltételezések, amelyek szerint Prigozsin felkelését, a Kreml válaszát és Lukasenka közvetítését a Kreml rendezte meg” – áll a jelentésben.
Az ISW felhívja a figyelmet arra, hogy a Wagner alakulat lépései rávilágítottak az orosz hatalmi struktúrák gyengeségére, és megmutatták, hogy Vlagyimir Putyin képtelen erőit kellő időben felhasználni egy belső fenyegetés visszaszorítására, ami aláásta ereje monopóliumát.
Ezen túlmenően a Wagner lépései rámutattak arra, hogy az orosz katonai tartalékok leépültek, szinte teljes mértékben az ukrajnai harcokba lettek bevetve, valamint annak veszélyét, hogy az Oroszországi Föderáció határainak védelmében tapasztalatlan hadkötelesekre támaszkodnak.
Az elemzők nem jósolják a Kreml gyors összeomlását, de Prigozsin lázadása és az oroszországi események nagy valószínűséggel jelentős károkat okoznak Moszkva katonai erőfeszítéseiben az Ukrajna elleni háborúban.
Súlyos következmények várnak Oroszországra egy esetleges atomtámadás miatt, de Moszkva ezzel tisztában van – jelentette ki pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy televíziós interjúban, közölte a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország tisztában van azokkal a „súlyos következményekkel”, amelyek akkor érik, ha atomfegyvert használ Ukrajnában. „Ők (az oroszok) tudják, hogy ennek súlyos következményei lesznek. Nem részletezem, hogyan fogunk pontosan reagálni. Ez attól függ, milyen tömegpusztító fegyvereket fognak használni.” Szerinte a nyugati tisztségviselők ilyen kijelentéseinek célja, hogy megakadályozzák Oroszország esetleges atomfegyver-bevetését.
„Az a helyzet, hogy az atomfegyverek bármilyen felhasználásának valószínűsége még mindig kicsi, de ennek olyan nagyok a lehetséges következményei, hogy ennek megfelelően komolyan kell vennünk (az Orosz Föderáció fenyegetéseit – a szerk.). És a retorika, a Putyin által újra és újra felhozott fenyegetések fokozzák a feszültséget, veszélyesek és meggondolatlanok” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
