Oroszország fokozza az ukrán gáz- és energiainfrastruktúra elleni támadásokat a tél közeledtével, miközben a nemzetközi válasz továbbra is gyenge – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Sajnos a világ részéről nincs méltó reakció mindarra, ami történik, a csapások mértékének és merészségének folyamatos növekedésére.” Hangsúlyozta, hogy pontosan ezért teszi ezt Vlagyimir Putyin orosz diktátor.
„Egyszerűen csak nevet a Nyugaton, a hallgatásán és a határozott válaszlépések hiányán. Oroszország elutasított minden javaslatot a háború leállítására vagy legalább a csapások leállítására. Oroszország nyíltan megpróbálja elpusztítani a polgári infrastruktúránkat. És most, még a tél beállta előtt – a gázinfrastruktúrát, a termelést, az áramszállítást” – magyarázta az elnök. Mint megjegyezte, jelenleg a világ részéről semmilyen valódi reakció nincs. „Továbbra is harcolni fogunk, hogy a világ ne maradjon csendben, hogy Oroszország érezze a választ” – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte, hogy az orosz rakéták és drónok számos kritikus, külföldi gyártmányú alkatrészt tartalmaznak. „Csak egyetlen orosz Kinzsal rakéta 96 külföldi gyártású alkatrészt tartalmaz. Sok közülük valóban kritikus fontosságú alkatrész, amelyeket maga Oroszország nem gyárt” – hangsúlyozta. Elmondása szerint az egyik napról a másikra használt több mint 500 drón több mint 100 000 külföldi alkatrészt tartalmaz. Ezen alkatrészek beszállítói között olyan országok vállalatai is megtalálhatók, mint az Egyesült államok, Kína, Tajvan, Nagy-Britannia, Németország, Svájc, Japán, Koreai Köztársaság, Hollandia.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a totális háború negyedik évében meglepő hallani, hogy egyes országok állítólag nem tudják, hogyan állítsák meg az orosz katonai felszerelések kritikus elemeinek szállítását.
Az elnök bejelentette, hogy a szankciókoordinátorok csoportjának (G7) ülését a jövő hétre tűzték ki. „Minden szankciós, ellátási korlátozási javaslatunk megvan, a partnereinknek is megvannak. Az anyagokat biztosítottuk – megoldásokra van szükség. Az új szankcióinkat is előkészítjük azok ellen, akik most Oroszországra, a háborújára dolgoznak, és azok ellen, akik ilyenkor megpróbálják meggyengíteni Ukrajnát” – szögezte le Vlodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország fokozza az ukrán gáz- és energiainfrastruktúra elleni támadásokat a tél közeledtével, miközben a nemzetközi válasz továbbra is gyenge – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1759689300
[modified] => 1759685126
)
[title] => Zelenszkij kemény választ követel a Nyugattól az infrastruktúra elleni orosz támadásokra, mert Putyin nevet a markába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164817&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164817
[uk] => 164826
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164818
[image] => Array
(
[id] => 164818
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[original_lng] => 23374
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1759675517:2
[_thumbnail_id] => 164818
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2314
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 476638490000
[_oembed_085e102a774ec6c93c759233227b6ff1] =>
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére elfogadható megoldásban meg lehet állapodni, „ha a józan ész győzedelmeskedik”, ha nem, akkor mindent katonai eszközökkel kell megoldani – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz diktátor a kínai látogatása utáni sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az orosz diktátor azt mondta, hogy „ha a józan ész győzedelmeskedik”, akkor meg lehet állapodni egy elfogadható opcióban a háború befejezésére.
„Különösen mivel látjuk a jelenlegi amerikai kormányzat hangulatát, látjuk a felhívásokat ezeknek a megoldásoknak a megtalálására, látjuk a fényt az alagút végén. Ha nem, akkor mindent katonai eszközökkel kell megoldani” – mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja kijelentette, hogy Oroszország engedményeket tett Ukrajnának öt régió kérdésében, konkrétumot azonban nem tudott mondani – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Witkoff CNN amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff elmondta: „Moszkva engedményeket tett Ukrajna öt régiójával kapcsolatban. Az Oroszország által tett engedmények nem Ukrajna egészének megszállásáról szólnak.” Mint hozzátette, az Egyesült Államok „mérsékletet” lát Oroszország részéről. Washington már tájékoztatta az európai vezetőket a Kreml javaslatairól.
„Némi mérséklődést láttunk abban, ahogyan (az oroszok – a szerk.) a végleges békemegállapodás eléréséről gondolkodnak. És úgy gondoljuk, ez reményt ad. Közvetlenül (az alaszkai csúcstalálkozó) után tájékoztattuk az európaiakat… Azt hiszem, mindenki egyetértett abban, hogy előrelépést értünk el” – mondta el a különmegbízott.
Amikor azonban Witkoffot arról kérdezték, hogy pontosan mi is ez a megállapodás, és hogy valóban ugyanaz-e az „üzlet”, amit Putyin felajánlott – az ukrán csapatok kivonása Donbászból egy egyszerű „tűzszünetért” cserébe –, Witkoff zavarba jött, és kijelentette, hogy „nincs ideje” ennek a pontnak a megvitatására. „Tudja, figyeljen, nem vagyok benne biztos, hogy most van időnk megvizsgálni az öt régióval kapcsolatos összes különböző kérdést” – mondta.
Újabb követelést fogalmazott meg Moszkva a béke érdekében, de ezúttal nem Ukrajnához, hanem a NATO-hoz címezve: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha a katonai szövetség kivonul a balti államokból. A kijelentés a Kreml álláspontjának szigorodását tükrözi, és ismételten a Nyugatra próbálja hárítani Oroszország helyett az Ukrajnában zajló háború kirobbantását.
„Az ukrajnai háború nem ér véget, amíg a NATO vissza nem vonja csapatait a balti államokból” – ezt jelentette ki nemrég Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese a Newsweek szerint.
A magas rangú orosz tisztviselő, aki az Egyesült Államokkal való kapcsolatokért, az atomsorompó-egyezményért és a fegyverzet-ellenőrzésért felel, a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában tette ezt a kijelentést.
Rjabkov nyilatkozata a Kreml álláspontjának elmozdulását jelzi, mivel azt sugallja, hogy a konfliktus gyökerei nemcsak Ukrajnában keresendők, hanem a NATO sok-sok évvel ezelőtt lezajlott, keleti bővítésében is.
A NATO jelentős katonai jelenlétet tart fenn a balti államokban, többnemzetiségű harccsoportokkal és dandárokkal Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A katonai szövetség Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után erősítette meg jelenlétét a térségben. A szövetség június 6-i közlésében azt írta, hogy a nyolc harccsoport „bizonyítja a transzatlanti kötelék erejét és a szövetség szolidaritását, eltökéltségét és képességét bármilyen agresszióval szemben”.
Ráadásul az orosz agresszió miatt Svédország és Finnország is csatlakozott a NATO-hoz, feladva korábbi semlegességüket.
Irreális követelés lehet az, hogy a NATO vonuljon ki a Baltikumból
A Kreml korábban azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási törekvéseiről a háború befejezésének feltételeként, ám Rjabkov most úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek a balti államokból is teljesen ki kell vonulnia.
A „Rjabkov külügyminiszter-helyettes: Lehetetlen rendezni a konfliktust, amíg a NATO nem vonul ki” címmel megjelent cikkben a tisztviselő azt állította, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez foglalkozni kell a szerinte alapvető kiváltó okokkal.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépések szükségesek a közöttünk fennálló, biztonsági téren jelentkező alapvető ellentétek gyökereinek megszüntetésére. […] Ezen okok között a NATO bővítése az előtérben áll. E probléma megoldása nélkül – amely számunkra alapvető és a legélesebb – egyszerűen lehetetlen megoldani a jelenlegi konfliktust az euroatlanti térségben” – fogalmazott a külügyminiszter-helyettes.
Rjabkov szerint a NATO keleti bővítése központi szerepet játszik a háborúban. „Figyelembe véve az ukrajnai válság természetét és eredetét – amelyet az előző amerikai vezetés és általában a Nyugat provokált ki – ez a konfliktus természetesen egyfajta próbatételként szolgál, amely próbára teszi Washington szándékainak komolyságát a kapcsolatok rendezésére” – idézték a cikkben a külügyminiszter-helyettest.
A múlt hónapban három, Washington által vezetett tárgyalásokkal kapcsolatos orosz forrás azt nyilatkozta, hogy Putyin egyik feltétele a háború lezárásához az, hogy a nyugati vezetők írásban vállalják: megállítják a NATO keleti bővítését. Egy magas rangú orosz forrás a Kreml legfelsőbb szintű gondolkodásához közel állóként így nyilatkozott: „Putyin kész a békére, de nem minden áron.” Egy másik forrás szerint „Putyin szigorította álláspontját”.
Szergej Rjabkov a TASZSZ-nak így nyilatkozott: „Trump visszatérése a Fehér Házba, valamint az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezése iránti elkötelezettségének kijelentése óvatos optimizmusra ad okot az amerikai kapcsolatok normalizálása szempontjából, és tágabb értelemben is. Ebben a szellemben tartott az orosz és az amerikai elnök négy telefonbeszélgetést is. Orosz részről kifejezték hálájukat az Egyesült Államoknak, amiért támogatta az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások újraindítását, amelyeket az ukrán fél 2022-ben megszakított.”
„De Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin megerősítette annak alapelvét, hogy a konfliktus okait politikai és diplomáciai eszközökkel kell megszüntetni. Enélkül nem lehet hosszú távú békét biztosítani – és konkrétan: ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az ukrán fegyveres erők kihasználják a szünetet az erőik pihentetésére és átcsoportosítására” – tette hozzá a külügyminiszter-helyettes.
Ukrajnával szemben is olyan ultimátumokat támasztottak korábban, amelyek irreálisak számukra
Mint arról beszámoltunk, Moszkva az isztambuli orosz–ukrán tárgyalások második fordulóján adta át Kijevnek a háború lezárására vonatkozó memorandumát, amely teljesen irreális feltételeket támaszt Kijevvel szemben a háború befejezése érdekében, és egyetlen lépéssel sem visznek közelebb a háború befejezéséhez.
A főbb pontokat az orosz állami média, a RIA Novosztyi hozta nyilvánosságra: a Krím, valamint a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület nemzetközi jogi elismerése Oroszország részeként; Ukrajna semlegességének kinyilvánítása, bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozás elutasítása; más államok katonai tevékenységének tilalma Ukrajnában; Ukrajna atommentes státusza; az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozása; az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldása. A teljes listát ide kattintva olvashatják el.
[type] => post
[excerpt] => Újabb követelést fogalmazott meg Moszkva a béke érdekében, de ezúttal nem Ukrajnához, hanem a NATO-hoz címezve: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha a katonai szövetség kivonul a bal...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749576900
[modified] => 1749569909
)
[title] => Oroszország durva követelést intézett a NATO-hoz, az ukrajnai háború folytatásával fenyegetőznek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153511&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153511
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153512
[image] => Array
(
[id] => 153512
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[original_lng] => 1333323
[original_w] => 1187
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-300x190.png
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-768x485.png
[width] => 768
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-1024x647.png
[width] => 1024
[height] => 647
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[width] => 1187
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[width] => 1187
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[width] => 1187
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749559110:12
[_thumbnail_id] => 153512
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1331
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 85717197001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24178
[1] => 115
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => követelés
[1] => NATO
[2] => Oroszország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 139549
[content] =>
Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Ukrajnában választásokat tartsanak, lehetőleg az év végéig, különösen, ha a kijevi hatóságok a következő hónapokban fegyverszünetet köthetnek Oroszországgal – mondta a Trump-kormányzat ukrajnai háborúért felelős különleges képviselője a Reutersnek.
Keith Kellogg, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja egy interjúban kijelentette, hogy a Moszkva által kirobbantott háborúval összefüggésben felfüggesztett ukrajnai parlamenti és elnökválasztást „meg kell tartani”.
„A legtöbb demokratikus országban háború idején is választásokat tartanak. Szerintem fontos, hogy így tegyenek” – mondta Kellogg. „Szerintem ez jót tesz a demokráciának. Ez a szépsége egy szilárd demokráciának, hogy egynél több ember indulhat potenciálisan”.”
Trump és Kellogg egyaránt azt mondta, hogy terven dolgoznak, hogy az új kormányzat első néhány hónapjában alkut kössenek az Oroszország 2022 februárjában történt teljes körű inváziójával kirobbant totális háború befejezésére.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelművé tette, hogy a háborút lezáró békeszerzdést nem fog aláírni olyan személyel, akinek nincs demokratikus legitimitása. Volodimir Zelenszkij elnöki megbízatása viszont hónapokkal ezelőtt lejárt, a háborúra hivatozva viszont új választás még nem írtak ki.
Trump megbízottja kevés részletet árult el a második világháború óta leghalálosabb európai konfliktus befejezésére irányuló stratégiájáról, és arról sem mondott semmit, hogy mikor mutatják be ezt a tervet. A Trump-terv még alakul, és nem születtek politikai döntések, de Kellogg és más fehér házi tisztviselők az elmúlt napokban arról tárgyaltak, hogy Ukrajnát arra kényszerítik, egy kezdeti tűzszünet részeként egyezzen bele a választásokba – mondta két, a szóban forgó megbeszélésekről információkkal bíró személy és egy volt amerikai tisztviselő, aki tájékoztatást kapott a választási javaslatról.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Ukrajnának meg kell hoznia a nehéz döntéseket állampolgárainak a további mozgósításával kapcsolatban az orosz agresszió visszaszorítása érdekében, mert ezek az intézkedések szükségesek – jelentette ki szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a NATO-külügyminiszterek találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Blinken azt mondta: „Ukrajnának nehéz döntéseket kell hoznia a további mozgósítással kapcsolatban, de ezek szükséges döntések. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a mozgósítottak ki vannak és rendelkeznek a szükséges felszereléssel.”
Az amerikai külügyminiszter szerint egy ilyen döntés kritikus fontosságú lesz, mert „még pénz, még lőszer megléte esetén is kell olyan embereknek lenniük, akik ellenállnak az orosz agressziónak a fronton”. „Kötelezettségünk van: minden embernek, minden katonának, akit Ukrajna mozgósít, kiképzésen kell részt vennie, és meg kell kapnia az ország hatékony védelméhez szükséges felszerelést” – hangsúlyozta Antony Blinken.
Az utóbbi időben Ukrajna nyugati szövetségesei egyre hangosabban követelik a 18-25 éves fiatalok mozgósítását. De olyan ukrán politikusok is vannak, akik már a 14 éves gyerekeket is a frontra küldenék.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának meg kell hoznia a nehéz döntéseket állampolgárainak a további mozgósításával kapcsolatban az orosz agresszió visszaszorítása érdekében, mert ezek az intézkedések szükségesek – jelentette ki szerdán Antony Blinken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733336640
[modified] => 1733335043
)
[title] => Az amerikai külügyminiszter felszólította Ukrajnát, hogy hozza meg a nehéz döntéseket a további mozgósításról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134308&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134308
[uk] => 134283
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134309
[image] => Array
(
[id] => 134309
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken.jpg
[original_lng] => 24164
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733327844:12
[_thumbnail_id] => 134309
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2736
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_120f6050f4bd60affd4b3ad6930d73a0] =>
[_oembed_time_120f6050f4bd60affd4b3ad6930d73a0] => 1733677642
[_algolia_sync] => 508374112000
[_oembed_49591397616f928639b8bdecb559ae84] =>
This helmeted rioter outside a Home Depot in Los Angeles was filmed throwing rocks at law enforcement vehicles.
Az őslakos namíbiai népcsoportok új tárgyalásokat és a gyarmattartó Németország által a XX. század elején tőlük elkobzott földek visszaadását követelik.
Namíbia területe 1884-től 1915-ig volt német gyarmat. A megszállók a Német Délnyugat-Afrika nevű gyarmaton a felkeléseket elfojtó kegyetlenkedésekben csaknem teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzset.
A német kormány 2021 májusában hivatalosan is népirtásnak ismerte el a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket, bocsánatot kért a bűncselekményekért, és felajánlott az országnak egy 30 évre szóló, 1,1 milliárd eurós újjáépítési és fejlesztési programot. A jóvátételi tárgyalásokon azonban az áldozatok leszármazottai nem vehettek részt.
A herero és nama népcsoportok vezetői elutasították a német megbékélési javaslatot, egyenesen döbbenetesnek és elfogadhatatlannak nevezték a felajánlott programot, és elutasították az általuk sértőnek tartott összeget.
Mutjinde Katjiua, a herero törzs egyik vezetője szerint a népirtás áldozatai leszármazottainak kizárása a jóvátételi tárgyalásokról ellentétes egy 2006-os namíbiai parlamenti határozattal, amely kimondta, hogy az egyeztetéseknek az érintett közösségek és az elkövető ország kormánya között kell lefolyniuk.
A népcsoportok azt is nehezményezik, hogy a 2021-es német kormánynyilatkozat nem tisztázta a gyarmattartók által elkobzott földek tulajdoni viszonyait, és a földeket azóta sem kapták vissza.
A gyarmati időben elkövetett visszaélésekért a felelősségvállalás és a jóvátétel sokáig váratott magára. Az elmúlt két évtizedben azonban a Németország is elkezdte feldolgozni gyarmati múltját, és rászánta magát a jóvátételre.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.
A 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, reményeik szerint Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata a háború befejezése után megkezdődik, és az ukrán-orosz konfliktus a lehető leghamarabb befejeződik.
Kiemelték: Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, valamint erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.
Az EP-képviselők támogatásukról biztosították az Európai Tanács tavalyi határozatát, mely uniós tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozási tárgyalások már idén megkezdődhetnek.
Az állásfoglalás elítélte az ukrajnai Nova Kahovka-i gátat ért támadást, amely – mint írták – háborús bűncselekménynek minősül. A háborús bűnökért, köztük a gát felrobbantásáért felelősöket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni – húzták alá.
Az EP továbbá átfogó uniós gazdaságélénkítési csomagot szorgalmazott Ukrajna számára, amelynek az ország azonnali, közép- és hosszú távú megsegítésére, az újjáépítésre és a helyreállításra kell összpontosítania. Közölték, várakozással tekintenek a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a javasolt, Ukrajna újjáépítését támogató uniós eszköz felülvizsgálata elé, amely a tervek szerint az elkövetkező években fedezni fogja az ország újjáépítési szükségleteinek finanszírozását.
Az EP-képviselők hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy Ukrajna újjáépítését összekapcsolják az uniós csatlakozási előkészületekkel és a folyamatban lévő belső reformokkal. Ugyanakkor kiemelték, a sérült infrastruktúra és ipari kapacitás újjáépítésének az európai zöld megállapodással összhangban kell történnie. Ez elősegítené, hogy az ország szén-dioxid-mentes és digitális, modern európai jóléti állammá és piacgazdasággá váljon.
Oroszországot ki kell szorítani Ukrajnából, és ki kell zárni az ENSZ-ből is – írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A külügyér arra hivatkozott, hogy nemrég megjelent a közösségi médiában egy brutális videó, amelyen az látható, hogy orosz katonák ukrán hadifoglyokat fejeznek le.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
Abszurd, hogy Oroszország – amely rosszabb, mint az Iszlám Állam – az ENSZ Biztonsági Tanácsának az elnöke jelenleg. Az orosz terroristákat ki kell rugdalni Ukrajnából és az ENSZ-ből, és felelősségre kell vonni őket a bűnök miatt – írta.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
Ukrajna azt várja az Európai Uniótól, hogy az ukrajnai háború miatti szankciók következő, 10. körébe bevonja az orosz állami tulajdonú Roszatom atomenergia-vállalatot – jelentette ki hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál a Sky News hírtelevízióra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán kormányfő a Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével, folytatott kijevi megbeszélései után kijelentette, hogy az orosz atomenergia-ipart meg kell büntetni Ukrajna teljes körű inváziója miatt. Oroszország tavaly márciusban elfoglalta a Zaporizzsjai Atomerőművet, Vlagyimir Putyin orosz diktátor pedig októberben rendelettel ruházta át az erőmű irányítását az ukrán Energoatomtól az orosz Roszatomhoz.
„Arra számítunk, hogy a 10. uniós szankciócsomag korlátozásokat fog tartalmazni az orosz nukleáris ipar, elsősorban a Roszatom ellen. Az agresszort meg kell büntetni az ukrán energetikai rendszer elleni támadások és a környezet elleni bűncselekmények miatt” – hangsúlyozta európai tárgyalópartnerének Denisz Smihal.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
