Orosz prankerek átverték Koszovó miniszterelnökét, Albin Kurtit, amikor a Lettország elnökének adták ki magukat.
Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti orosz prankerek áldozatává vált, akik a lett elnök, Edgars Rinkēvičs nevében vettek fel vele beszélgetést. Ezt a Balkan Insight közölte.
Néhány perccel a Rumble.com oldalon közzétett videó után Kurti irodája nyilvános nyilatkozatot tett közzé, amelyben elismerte a „szégyenletes incidenst”. A 11 perces felvételt a híres orosz prankerek, Vovan és Lexus készítették.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az incidens február 11-én történt, nem sokkal a február 9-i választások után, amikor Kurti miniszterelnök számos üdvözlő üzenetet és hívást kapott. Az időhiány miatt nem mindig volt lehetőség minden egyes hívás alapos ellenőrzésére.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a vasárnap éjszaka folyamán bejelentette, hogy az általa vezetett Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a parlamenti választást, ezért ismét ők alakíthatnak kormányt.
A párt megfigyelései mellett az exit pollok is arra utalnak, hogy az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb szavazatot a vasárnapi koszovói választáson, ám várhatóan egyedül nem tud kormányt alakítani, így koalíciós tárgyalásokra lesz szükség – közölte a Klan Kosova televízió.
Vasárnap az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről döntött.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható volt. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek, ebből 10 hely a szerbeket illeti meg.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a közösségi médiában gratulált a koszovói szerb kisebbségnek, illetve a Belgrád által támogatott Szerb Listának, amely a bejelentése szerint mind a 10, szerbeknek fenntartott helyet megszerezte.
Legutóbb 2021. február 14-én tartottak parlamenti választást a nyugat-balkáni államban. A voksolást akkor az Albin Kurti vezette Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg, és 58 parlamenti helyet szerzett meg. Az ország 2008-as függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét.
A koszovói választási bizottság vasárnap este műszaki hibára hivatkozva nem közölt előzetes eredményeket, várhatóan ezeket hétfőn nyilvánosságra hozza.
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről dönt.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. Négy évvel ezelőtt 58 parlamenti mandátumot szerzett Albin Kurti miniszterelnök pártja. Az Önrendelkezés az ország előrehaladását és jövőjét helyezte a kampány középpontjába, de nem maradtak el a nacionalista megnyilvánulások sem a szomszédos Szerbia ellen, Belgrád ugyanis még mindig saját, déli tartományának tekint a többségében albánok lakta területet, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.
A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.
A függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét, Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.
Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
Koszovó az önálló és erős hadiipar megteremtése érdekében állami lőszergyárat és dróntervező laboratóriumot hoz létre – jelentette be Albin Kurti miniszterelnök a pristinai kormány szerdai ülésén.
A kormányfő közölte: szerdán írta alá a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy Koszovó saját hadiipari gyártásba kezdjen. Döntött egy tárcaközi bizottság felállításáról is, amely a lőszergyár és a dróntervező laboratórium megnyitásával kapcsolatos eljárásokkal és értékelésével foglalkozik majd – tette hozzá.
„Egy olyan hadseregnek, amelyet ilyen rövid idő alatt ennyire felfegyvereztek, mint a miénket, biztosítania és garantálnia kell a teljes műveleti képességet és az általános fenntarthatóságot” – húzta alá Kurti, aki kiemelte: ennek első lépése a szerdán aláírt dokumentum. A koszovói kormányfő a hadiipar fejlesztését a Szerbiával fennálló feszült viszony miatt is szükségesnek tartja.
Ejup Maqedonci védelmi miniszter a kormányülést követően a sajtónak elmondta, a lőszergyár építésénél szorosan együttműködnek külföldi partnerekkel. Egyúttal a magáncégeket is arra ösztönözte, hogy kezdjenek fegyvergyártásba.
Ma minden eddiginél nagyobb szüksége van a világnak a lőszer- és fegyverkészletek feltöltésére, de a tartalékok létrehozására is, figyelembe véve a jelenlegi biztonsági helyzetet
– húzta alá a tárcavezető.
Koszovó azért is szeretné modernizálni és ütőképessé tenni hadseregét, mert csatlakozni akar a NATO-hoz. Ez azonban egyelőre akadályba ütközik, a szövetség néhány tagállama ugyanis továbbra sem ismeri el Koszovót független államként. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök ma Varsóban úgy értékelte, Szerbia továbbra is fenyegetést jelent Koszovóra és balkáni szomszédaira.
A varsói Biztonsági Fórumon a banjskai fegyveres támadást követően északon tett intézkedéseit azzal indokolta, hogy azok a biztonság fokozása, valamint a szerb és orosz befolyás megakadályozása érdekében történtek.
A Fókuszban a Nyugat-Balkán: kapcsolat a geopolitika és az európai integráció között témában a Beta híre szerint megemlítette az egy évvel ezelőtti banjskai fegyveres támadást, és párhuzamot vont Oroszország ukrajnai fellépése és Szerbia koszovói fellépésa között.
„Szerbia, amely ma ugyanaz, mint Milošević idején, továbbra is fenyegeti szomszédait, megsértve az államok szuverenitását és területét, beleértve Koszovót is. Ez a 2023. szeptember 24-i banjskai terrortámadásban csúcsosodott ki. Céljuk Oroszország 2018-as donbászi hadműveletének leutánzása. A támadás után rendőrségünk fegyverek ezreit kobozta el ” – mondta Kurti.
Kijelentette: nem túlzás azt állítani, hogy a rendőrség nemcsak Koszovót védte, hanem egy nyílt konfliktust is megakadályozott, amelynek nemzetközi következményei is lehetnek.
„Amíg Szerbia továbbra is destabilizálja Koszovó északi részét, Oroszország új konfliktusokat próbál nyitni” ‒ mondta Kurti.
A fokozott északi rendőri jelenlétről és az ezzel kapcsolatos döntésekről szólva elmondta, hogy azok a biztonság növelése és a törvényesség bővítése érdekében születtek.
„Amikor védelemről és biztonságról beszélünk, nem elég csak támogatni, hanem tenni is kell az érdekében. A haladás védelme ugyanaz, mint az emberek védelme. Északon új rendőrőrsöket hoztunk létre, benzintöltő-állomásokat hoztunk létre, és megkezdődött a cégek regisztrációja, ami előrelépést jelent az ország északi részének normalizálása felé. Elkötelezettek vagyunk a biztonság és a jólét biztosítása mellett, ami etnikai hovatartozástól függetlenül, elősegíti a békét” – mondta.
Koszovóra vonatkozó jogi, gazdasági és szociális intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány a szombati rendkívüli ülésén.
Az intézkedések célja a kormány szerint a Koszovóban élő szerbek jogainak megőrzése, ezeket a jogokat ugyanis a belgrádi vezetés szerint veszélyeztetik Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyoldalú és erőszakos lépései.
A szombaton elfogadott csomag pontjait egy nappal korábban Aleksandar Vucic köztársasági elnök vázolta fel.
Milos Vucevic szerb miniszterelnök szombaton közölte: Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket, nem engedi meg azok bezárását. Mint mondta: Aleksandar Vucic javaslatára Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy visszaálljon az a helyzet, amely Albin Kurti egyoldalú intézkedései előtt volt.
A szerb köztársasági elnök péntek este öt lépést fogalmazott meg, amelyet Szerbiának a koszovói kérdés rendezését illetően meg kell tennie.
Véleménye szerint Szerbia számára nincs jó megoldás ebben a kérdésben, de mindent meg kell tenni azért, hogy megóvják a helyi szerbeket.
A kormány az intézkedéscsomag részeként fogadta el a Koszovóban élő szerbek pénzügyi támogatását, amelynek értelmében az ott élő ötezer munkanélküli és szociálisan veszélyeztetett személy havonta 20 ezer dináros támogatást kap, a szerb diákoknak ingyen tankönyveket biztosítanak, havi ötezer dináros „uzsonnapénzt” adnak minden óvodásnak, illetve általános- és középiskolásnak, valamint új munkahelyeket nyitnak, és támogatják új lakóházak építését a szerbek számára. A kormány arról is döntött, hogy a Koszovóban élő szerbek létfontosságú nemzeti érdekeinek megvédése érdekében felállítanak egy külön ügyészséget, amely a szerbek alapvető ember jogainak megsértésével és az azokkal történő visszaélésekkel, a vagyonelkobzással, valamint a testi épségük és a méltóságuk veszélyeztetésével foglalkozna.
Emellett a kormány döntést hozott arról is, hogy illegálisnak minősítenek minden olyan szervet és intézményt Koszovó területén, amelyet az egykori szerbiai tartomány egyoldalú függetlenségének kikiáltása után hoztak létre, illetve a döntéseiket is semmisnek tekintik.
A köztársasági elnök bejelentését, illetve a szerb kormány döntését az indokolta, hogy kedden a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak, ami a belgrádi vezetés szerint sok más pristinai lépéssel együtt azt bizonyítja, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány el akarja üldözni szülőföldjükről a koszovói szerbeket.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.
Május 15-én Olaszország, Németország és Franciaország vezetői – Georgia Maloney, Olaf Scholz és Emmanuel Macron – egy közös levelet küldtek Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak, amelyben kijelentették, hogy országa az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelmét a közeljövőben nem hagyják jóvá.
A Jevropejszka pravda jelentése szerint a levél szövegét pénteken az Elysee-palotában megerősítették az AFP ügynökségnek; előző nap a koszovói és az albán sajtó is nyilvánosságra hozta.
A levélben a három európai vezető bírálta Koszovót, amiért nem hajlandó teljesíteni a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségének, az ország szerb lakossága önkormányzati struktúrájának létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalását.
„Az Ön javaslata (az Európa Tanácshoz való csatlakozásról – a szerk.) nem megfelelő és fenntarthatatlan az ezekben az önkormányzatokban fennálló jelenlegi körülmények miatt” – áll Macron, Scholz és Maloney levelében.
Arra hivatkoznak, hogy Koszovó négy, túlnyomórészt szerbek lakta településének albán polgármestere van: a szerb lakosság figyelmen kívül hagyta a legutóbbi választást, amelyen 3%-os volt a részvétel.
„Határozott előrelépés nélkül valós a veszélye annak, hogy az Európa Tanács tagállamai nem nyújtanak kellő támogatást Koszovó jelöltségéhez” – figyelmeztettek Olaszország, Németország és Franciaország vezetői.
[type] => post
[excerpt] => Május 15-én Olaszország, Németország és Franciaország vezetői – Georgia Maloney, Olaf Scholz és Emmanuel Macron – egy közös levelet küldtek Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak, amelyben kijelentették, hogy országa az Európa Tanácshoz való c...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716230640
[modified] => 1716223607
)
[title] => Három uniós ország előre közölte Koszovóval, hogy a közeljövőben nem veszik be az Európa Tanácsba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113574&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113574
[uk] => 113381
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113382
[image] => Array
(
[id] => 113382
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[original_lng] => 40385
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716212808:5
[_thumbnail_id] => 113382
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1159
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10998
[1] => 389
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa Tanács (ET)
[1] => Koszovó
)
)
[7] => Array
(
[id] => 107325
[content] =>
A Koszovói Köztársaság védelmi minisztere, Ejup Maqedonci a Rammstein-formátumú találkozón jelentette be Ukrajna második katonai segélycsomagját, amely aknavető lövedékeket is tartalmaz.
Ezt a miniszter az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport 20. németországi ülése után jelentette be a közösségi médiában – írja az Interfax-Ukrajna.
„Koszovó továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni hősies háborújában. Ma az UDCG ülésén bejelentettem az Ukrajnának szánt második katonai segélycsomagot, amely aknákat is tartalmaz. Az első tételt – teherautókat, taktikai és páncélozott járműveket – a jövő héten szállítják ki” – írta.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Eltörölte a szerbiai rendszámtáblák leragasztására vonatkozó döntését a koszovói kormány pénteken, néhány nappal az után, hogy Belgrád is hasonló döntést hozott.
A döntés a jószomszédi viszony fenntartása érdekében született, válaszként arra, hogy Szerbia elismerte a koszovói rendszámtáblákat – közölte a pristinai kormány pénteken.
Szerbia és Koszovó még 2011-ben európai uniós közvetítés mellett egyezett meg arról, hogy kölcsönösen elismeri egymás rendszámtábláit, Szerbia azonban erre nem volt hajlandó, mivel még mindig a saját, déli tartományának tekinti a területet annak ellenére, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. Emiatt Belgrád korábban úgy vélekedett, hogy a Koszovó területéről Szerbia területére érkező autóknak is szerb rendszámtáblával kell rendelkezniük. Válaszlépésként a koszovói kormány 2021-ben kötelezővé tette a Szerbiából Koszovó területére lépő autók számára a rendszámtáblára ragasztható matrica használatát, mellyel a szerb nemzeti szimbólumokat takarták le.
A múlt év végén a szerb kormány elfogadta azt a határozatot, amely voltaképpen elismeri a koszovói rendszámtáblák létjogosultságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti Koszovó függetlenségének az elismerését.
Tavaly egyébként többször is igencsak veszélyes szintre eszkalálódott a Koszovó és Szerbia közti feszültség: két alkalommal is felvonult a szerb hadsereg a határon, amiért úgy látták, a koszovói hatóságok a szerb kisebbséggel szemben hátrányos intézkedéseket hoztak. A mostani enyhülés kedvező fordulatként értékelhető.
Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el annak biztosítására, hogy a koszovói szerbekre is vonatkozzon a vízummentesség az Európai Unióba történő beutazáskor – erősítette meg Christian Wigand, a brüsszeli testület szóvivője pénteken.
Az uniós vízumrendelet módosítására irányuló javaslat lehetővé teszi , hogy azok, akik a szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkeznek, vízummentesen utazhassanak be az EU-ba – tette hozzá.
A javaslatot még megvitatja az uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács és az Európai Parlament is.
A nyugat-balkáni térségben már csak a koszovói szerbekre nem vonatkozik a vízummentesség. Szerbia lakosai már 2009 óta vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezet országaiba rövid tartózkodás céljából.
Idén az EU úgy döntött, hogy a koszovói állampolgároknak is vízummentességet biztosít a jövő év első napjától. Ezt terjesztené ki a mostani javaslat a mintegy 120 ezer koszovói szerbre is.