Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésen jóváhagyta a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal elért megállapodást az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról, ennek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.
A 2030-ra kitűzött, köztes kibocsátáscsökkentési célérték az új személygépkocsiknál 55, a kisteherautóknál 50 százalék.
Az egyéb kulcsfontosságú intézkedések között van az is, hogy az Európai Bizottság 2025-ig módszertant terjeszt elő az EU piacán értékesített személygépkocsik és kisteherautók teljes életciklusára vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási adatok értékelésére és jelentésére, adott esetben jogalkotási javaslatokkal együtt. A testület továbbá 2026 decemberéig figyelemmel kíséri a kibocsátási határértékek és a valós üzemanyag- és energiafogyasztási adatok közötti eltérést, jelentést készít a gyártók fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiigazítására szolgáló módszertanról, és megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket javasol.
2025 végétől kezdődően a bizottság kétévente jelentést tesz közzé a kibocsátásmentes közúti mobilitás irányába tett haladásról. A plenáris ülésen megtartott zárószavazást követően a szöveget az Európai Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia.
Az Európai Bizottság 2021 júniusában terjesztett elő a „Fit for 55” csomag részeként jogalkotási javaslatot az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási teljesítménynormák felülvizsgálatára. A javaslat célja, hogy hozzájáruljon az EU 2030-ig és 2050-ig szóló éghajlati célkitűzéseihez, előnyöket biztosítson a polgárok számára, és ösztönözze az innovációt a kibocsátásmentes technológiák terén.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
Az esőerdők szövetségének létrehozását kezdeményezné Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Indonézia között Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil elnök újraválasztása esetén.
A szövetséget az ez év novemberében tartandó ENSZ klímakonferencián terjesztené be, amennyiben győz az októberi brazil elnökválasztáson, amire a közvélemény-kutatások alapján jelentős esély van. Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját, a COP27-et novemberben tartják az egyiptomi Sarm es-Sejkben. Luiz Inácio Lula da Silva célja a szövetséggel – amelyet később ki is bővítene –, hogy az esőerdőket megvédjék, valamint nyomást helyezzenek a gazdagabb országokra, hogy anyagilag támogassák az érintett országokat.
A Lula programján dolgozó Aloizio Mercadante a Reuters szerint elmondta, hogy a globális szén-dioxid-piacra összpontosítanak a program finanszírozása és az esőerdők fenntartható fejlődése terén.
A szerdán Manausban kampányoló Lula ígéretet tett arra, hogy fokozni fogja az Amazonas-vidék esőerdeinek brazíliai védelmét környezetvédelmi ügynökségek és akár a hadsereg bevonása révén. Hozzátette: Brazília ismét hangos szószólója lesz az ENSZ-klímatárgyalásoknak, amennyiben megválasztják.
„Erősebb ENSZ-et akarunk, nagyobb döntéshozatali jogkörrel, különösen éghajlati kérdésekben, mert különben csak beszédeket tartunk, aztán meg senki nem csinál majd semmit” – mondta a volt brazil elnök.
A jelenlegi elnök, Jair Bolsonaro lazított a környezetvédelmi szabályokon, így az erdőirtás ugrásszerűen megnőtt az illegális fakitermeléssel és az aranybányászattal együtt az Amazonas vidékén. A túlzott fakitermelés károsítja a biodiverzitást és elősegíti az éghajlatváltozást.
Lula tanácsadói már felvették a kapcsolatot az említett országokkal, a következő hetekben várható egy brazil–kongói megbeszélés is.
A három ország 2012-ben kezdte meg a tárgyalásokat, hogy nagyobb befolyást szerezzenek a nemzetközi tárgyalásokon. A brazil Munkáspárt az elmúlt hónapokban több javaslatot tett az erdőirtás csökkentése és a zöldgazdaságra való áttérés ösztönzése érdekében, mely utóbbit a megújuló energiába való beruházással és munkahelyteremtő programokkal valósítanák meg. A párt azonban ehhez nemzetközi finanszírozást kér.
?? | 8 de Enero: Manifestantes de derecha irrumpen en el edificio del Congreso de Brasil en una masiva protesta reclamando que frenen las medidas dictatoriales de Lula.pic.twitter.com/IZXNyMgsP8
A brit kormány ugyan elkötelezte magát arra, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Glasgow-ban zajló 26. ülését (COP26) szén-dioxid-semlegessé teszi, a pénteken befejeződő tanácskozás szénkibocsátása azonban több mint kétszer nagyobb lesz – több mint 102 ezer tonna – a két évvel ezelőtt Madridban tartott hasonló klímacsúcsnál.
Ez egyenlő tízezer brit háztartás éves szénkibocsátásával – írta a BBC hírportálja.
A szénkibocsátás mértéke részben a résztvevők magas számának tudható be. A brit kormány tájékoztatása szerint az október 31-én kezdődött tanácskozáson több mint 39 ezren vettek részt, míg Madridban 27 ezer résztvevő volt.
Az Arup fenntarthatósági tanácsadócsoport által a brit kormány számára készített jelentés szerint a COP26 szénkibocsátásának 60 százaléka a tanácskozásra érkező nemzetközi járatokhoz köthető. Bár kérték a résztvevőket, hogy próbálják elkerülni a légi utat, és ha lehet, szárazföldi közlekedéssel érkezzenek, a világ számos vezetője magánrepülőgéppel érkezett, és teherszállítógépek hozták helikoptereiket és a járműveket gépkocsikíséretükhöz. A Cirium légiforgalmi elemzőcég a BBC-nek elmondta, hogy a november elseje előtti négy napon 76 magángép vagy VIP-járat érkezett Glasgowba.
Ami a városi közlekedést illeti, alacsony szénkibocsátású közösségi közlekedés és gépkocsik álltak rendelkezésre. A küldöttek bérletet kaptak a közösségi közlekedésre, a konferencia buszjáratait elektromos járművek adták. A tanácskozáshoz felhúzott átmeneti épületek energiaellátásánál kerülték a szervezők a generátorok használatát, egy új áramellátó hálózatot építettek ki, amely megújuló energiát használt. A tanácskozás résztvevőinek étkeztetését 80 százalékban Skóciából, 15 százalékban az Egyesült Királyság más részeiről származó termékekből biztosították, és csak 5 százalék érkezett külföldről. Nem használtak egyszerhasználatos poharakat, műanyagot. Mintegy 400 ivóvizes ballont állítottak fel, amelyeket újratölthető üvegpalackokkal használhattak a résztvevők a cateringért felelős Lorna Wilson szerint. Wilson elmondta azt is, hogy a menü 40 százaléka növényi alapú, 60 százaléka vegetáriánus volt.
A brit kormány közölte, úgy akarja elérni a tanácskozás szén-dioxid-semlegességét, hogy olyan projektekbe vág bele, amelyeket elismer az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC). Köztük vannak megújuló energiaprojektek és energiahatékonysági intézkedések. A brit kormány szerint ez lesz az első olyan COP-ülés, amely a szén-dioxid-semlegességről a brit szabványügyi intézet által készített és nemzetközileg elismert szabványnak meg fog felelni.
Az ember még soha nem jelentett a jelenlegihez hasonlóan súlyos veszélyt a környezetre, ezért különösen sürgető a közös cselekvés a bolygó védelmére és állapotának megóvására – jelentette ki Marija Pejcinović Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára Strasbourgban, a tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Marija Pejcinovic Buric hangsúlyozta, az Európa Tanács szerepe egyértelmű: az emberi jogok alapját képező Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Szociális Charta rendelkezéseit hozzá kell igazítani az új, a környezet romló helyezte jelentette kihívásokhoz.
Amennyiben a környezeti károk az élethez és a tulajdonhoz való jog csorbulását eredményezik, ha az egészséghez, az egészséges környezethez, vagy a lakhatáshoz való jogot érintik, vagy ha a véleménynyilvánítás, a gyülekezés szabadsága sérül, akkor döntő fontosságú a hiányosságok orvoslása – mondta. „Ha nem védjük meg környezetünket, az visszafordíthatatlan következményekkel jár, ezért nem riadunk vissza a feladattól. A szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak, használnunk kell azokat egy jobb jövő megteremtéséhez” – fogalmazott a főtitkár.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki videóösszeköttetésen keresztül köszöntötte a vita résztvevőit, azt hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem és az emberi jogok elválaszthatatlanok egymástól. A világ vezetőinek fel kell ismerniük ezt az összefüggést, és kötelező érvényű, számon kérhető szabályozás által kell megteremteniük a feltételeit annak, hogy a legkiszolgáltatottabbak számra is biztosítsák egyebek mellett az ivóvízhez, a tiszta levegőhöz és a tápláló élelmiszerhez való jogot – tette hozzá a portugál diplomata.
Az Európa Tanács arról tájékoztatott szerdán, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezményéhez kiegészítő jegyzőkönyvet kíván csatolni, amelyben paradigmaváltást sürget a környezetvédelmi politika területén és a környezeti emberi jogok elismerésére.
Az Európa Tanács fontosnak tartja a környezetvédelem, az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia közötti összefüggés hangsúlyozását. Továbbá az európai jogi normák tagállami és európai szintű kiigazítására szólít fel a sürgető környezeti és klímaváltozás okozta kihívások kezelésére – írták. Az Európa Tanács kezdeményezése felhívást jelent, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a széles körű együttműködés mellett a környezeti kihívások kezelésének sikerére az ENSZ 2030-ig megvalósítani kívánt, a biztonságos, a tiszta, egészséges és fenttartható környezet, mint emberi jog elismerése mentén – tették hozzá.
A közgyűlés plenáris ülésének vitáján Áder János köztársasági elnök is felszólalt abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be.