Miközben az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola a transzparenciáról és a korrupcióellenességről ismert, sokan nem tudták, hogy férje az egyik legnagyobb lobbista az Európai Unióban. A legutóbbi, 2022-es Katar-gate után új etikai kódexet megalkotó EP-elnök arra szólította fel a képviselőket, hogy osszák meg, amennyiben élet- vagy házastársuk az EP munkáját befolyásolni tudná, addig ez a társtörvényhozó szerv elnökére nem vonatkozott.
Hosszú oknyomozó cikkel jelentkezett a brüsszeli ügyekben mindig naprakész Politico, amiben a lap azt járta körbe, hogy az Európai Parlament transzparenciaharcosaként pozicionált elnöke, Roberta Metsola férje Brüsszel egyik leghatékonyabb és legerőteljesebb lobbistája.
A máltai EP-elnök férje, a finn Ukko Metsola ráadásul a rendkívül környezetszennyező hajóiparban, azon belül is a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó cruiser hajókat gyártó vállalatok második legnagyobb cége, az amerikai Royal Caribbean Group lobbistája. Feladata, hogy a cég európai uniós törvénykezése kapcsán lobbizzon az iparág számára kedvezően.
Ugyanakkor a házaspár azt állítja, mióta Roberta választott EP-képviselő, majd pedig az Európai Unió társtörvényhozó intézményének, az Európai Parlamentnek az elnöke, a jelenlegi EP-elnök nem foglalkozik a hajóiparral – a lap szerint ugyanakkor ez nem mindig volt így, még akkor is, ha Roberta Metsola az iparágat érintő törvényhozásba közvetlenül nem is avatkozott be.
Radar alatt a leghatékonyabb lobbistának lenni az EU-ban A jelenlegi EP-elnök férje még azelőtt vált a Royal Caribbean Group lobbistájává, hogy a megismerkedésük pillanatában a Málta EU-képviseletén dolgozó Roberta képviselő lett volna – a jelenlegi EP-elnököt először 2014-ben választották meg EP-képviselővé, míg Ukko már 2007-ben lett a cég tanácsadója, majd később a lobbistája.
A házaspár azt állítja, hogy otthon egyáltalán nem beszélnek munkáról, valamint nem segítik egymást abban, hogy sikeresek legyenek. Azonban vannak ezt alátámasztó, valamint ezt megcáfoló jelek.
A történetet ismerők, valamint EP-képviselők elmondása szerint Metsola mint a parlament elnöke – de előtte mint annak képviselője sem – nem próbálta befolyásolni a környezetszennyező iparággal kapcsolatos törvénykezési munkát, általában az iparággal foglalkozó rendeletjavaslatokra tartózkodással szavazott, ahogy EP-elnökként sem próbálja segíteni férje lobbitevékenységét.
Ráadásul azóta, hogy Roberta Metsola a parlament elnöke lett, férje, Ukko közvetlenül nem is lobbizik, arra a cég felvett egy másik munkatársat.
Azonban Ukko Metsola számára így is könnyen nyit meg kapukat családneve, és könnyedén tud befolyásos politikusokkal találkozni.
Például mint az EP-elnök férje részt vett III. Károly brit király koronázásán, de más diplomáciai eseményekre is elkísérte EP-elnök feleségét, ahol könnyen tudott döntéshelyzetben lévő emberekkel megismerkedni.
Ukko Metsola a felvetett vádak kapcsán azzal védekezik, hogy felesége EP-elnöksége előtt is rendkívül sok nevet tartalmazott a telefonkönyve, de nem nehéz elképzelni, hogy neve hallatán ajtók nyíltak ki. A lap konkrétan egy példát is említ, amikor az e-mailek szerint 2020 januárjában egy, az európai életért felelős biztossal, Margaritis Schinasszal sikerült egy találkozót lebeszélnie úgy, hogy általában több hét, de legalább egy hónap kell, hogy egy biztossal leszervezzen egy találkozót valaki – Mr. Metsola e-mailje után egy héttel már időpontja is volt Schinashoz.
Ráadásul az üzenetére mindössze 44 perc kellett, hogy reagáljon valaki a biztos stábjából.
De ezenkívül nem hivatalos eseményeken is volt lehetősége találkozni befolyásos emberekkel. A Metsola család ugyanis régóta tart kerti partikat a brüsszeli családi házukban, amiket Roberta Metsola még informális eseményekként rendezett meg, azonban azon EP-képviselők mellett más uniós tisztviselők is részt vettek – a BBQ-partikat még azelőtt kezdték el, hogy Roberta EP-elnök lett.
Nem vet túl jó fényt az EP-elnökre Annak ellenére, hogy Roberta azt állítja, hogy a férje munkájával kapcsolatos javaslatokon mindig tartózkodott, valamint aktívan nem vett részt a munkájában, miközben férje, Ukko azt mondja, hogy felhagyott a lobbitevékenységével, mióta felesége lett, nem nehéz belelátni a helyzetbe, hogy az EP-elnök férje felesége elnökségéből profitált.
Mint a már előbb említett gyorsan megszervezett találkozója és informális vagy formális eseményeken való részvétele is mutatja, könnyedén tudott kapcsolatba kerülni az uniós politika befolyásos személyeivel.
Ráadásul a lap szerint az EP-elnök Roberta Metsola két esetben is pozitív beszédet mondott az iparág kapcsán különböző eseményeken, ahol amellett érvelt, hogy a hajóipartól beszedett adókat az EU-nak és a tagállamoknak vissza kellene adni, hogy azt a klímaváltozás elleni harcra tudja felhasználni az ipar – részben emellett lobbizott a férje is.
Ugyanakkor politikailag a legproblémásabb része a házasságuknak nem is ez, hanem az, hogy Roberta Metsola volt az egyik legnagyobb szószólója a 2022-es Katar-gate után, miszerint a parlamentnek minél transzparensebbnek kellene lennie, hogy elkerüljék az ehhez hasonló botrányokat.
Az ő vezetésével dolgozták ki a parlament új etikai kódexét, amelyben például lefektették, hogy a képviselők családi, érzelmi vagy gazdasági érdekeltségeit is be kell vallani, hogy ne álljon fenn az az eset, mint a Katar-gate kapcsán, hogy egyáltalán felmerüljön a gyanú, ha egy képviselő egy külső szereplő – legyen az akár személy vagy a Katar-gate kapcsán egy állam – befolyásolja munkáját.
Azonban az új etikai kódex nem határoz az elnökről, emiatt sem kellett Metsolának bevallania, hogy a férje miből él – ezért sem lett túl nagy médiafelfordulás akkor, amikor férje adóbevallásában bejelentette, honnan származik a jövedelme.
Ráadásul a botrányát jelentő jéghegynek a csúcsa, hogy nemrég férje testvérét nevezte ki egy fontos pozícióra, ami miatt még inkább megkérdőjelezték az integritását, miközben ő azzal védekezett, hogy szaktudása miatt nevezte ki arra a pozícióra.
Mindezek ellenére egyébként Roberta Metsola nagy népszerűségnek örvend az Európai Parlamentben, mivel elnökként a nyilvánosságban nem próbálja befolyásolni egy rendeletjavaslat alakulását – de mint ebből a cikkből kiderült, férje olykor erre hatással van, amiről az Európai Parlament többsége nem is tudott.
Az ember még soha nem jelentett a jelenlegihez hasonlóan súlyos veszélyt a környezetre, ezért különösen sürgető a közös cselekvés a bolygó védelmére és állapotának megóvására – jelentette ki Marija Pejcinović Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára Strasbourgban, a tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Marija Pejcinovic Buric hangsúlyozta, az Európa Tanács szerepe egyértelmű: az emberi jogok alapját képező Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Szociális Charta rendelkezéseit hozzá kell igazítani az új, a környezet romló helyezte jelentette kihívásokhoz.
Amennyiben a környezeti károk az élethez és a tulajdonhoz való jog csorbulását eredményezik, ha az egészséghez, az egészséges környezethez, vagy a lakhatáshoz való jogot érintik, vagy ha a véleménynyilvánítás, a gyülekezés szabadsága sérül, akkor döntő fontosságú a hiányosságok orvoslása – mondta. „Ha nem védjük meg környezetünket, az visszafordíthatatlan következményekkel jár, ezért nem riadunk vissza a feladattól. A szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak, használnunk kell azokat egy jobb jövő megteremtéséhez” – fogalmazott a főtitkár.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki videóösszeköttetésen keresztül köszöntötte a vita résztvevőit, azt hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem és az emberi jogok elválaszthatatlanok egymástól. A világ vezetőinek fel kell ismerniük ezt az összefüggést, és kötelező érvényű, számon kérhető szabályozás által kell megteremteniük a feltételeit annak, hogy a legkiszolgáltatottabbak számra is biztosítsák egyebek mellett az ivóvízhez, a tiszta levegőhöz és a tápláló élelmiszerhez való jogot – tette hozzá a portugál diplomata.
Az Európa Tanács arról tájékoztatott szerdán, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezményéhez kiegészítő jegyzőkönyvet kíván csatolni, amelyben paradigmaváltást sürget a környezetvédelmi politika területén és a környezeti emberi jogok elismerésére.
Az Európa Tanács fontosnak tartja a környezetvédelem, az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia közötti összefüggés hangsúlyozását. Továbbá az európai jogi normák tagállami és európai szintű kiigazítására szólít fel a sürgető környezeti és klímaváltozás okozta kihívások kezelésére – írták. Az Európa Tanács kezdeményezése felhívást jelent, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a széles körű együttműködés mellett a környezeti kihívások kezelésének sikerére az ENSZ 2030-ig megvalósítani kívánt, a biztonságos, a tiszta, egészséges és fenttartható környezet, mint emberi jog elismerése mentén – tették hozzá.
A közgyűlés plenáris ülésének vitáján Áder János köztársasági elnök is felszólalt abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az ember még soha nem jelentett a jelenlegihez hasonlóan súlyos veszélyt a környezetre, ezért különösen sürgető a közös cselekvés a bolygó védelmére és állapotának megóvására - jelentette ki Marija Pejcinović Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1633014900
[modified] => 1632997005
)
[title] => ET-főtitkár: az ember még soha nem jelentett ekkora veszélyt a környezetre
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30967&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30967
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 30968
[image] => Array
(
[id] => 30968
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic.jpg
[original_lng] => 81583
[original_w] => 870
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/marija-pejcinovic.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632986206:10
[_thumbnail_id] => 30968
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2233
[_oembed_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] =>
[_oembed_time_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] => 1632986207
[_oembed_ea794d84b160e8ab8f8e2cb2833c532d] =>
[_oembed_time_ea794d84b160e8ab8f8e2cb2833c532d] => 1632986207
[_oembed_dd60eab87d4ef4352cb6d013ba917b92] =>
[_oembed_time_dd60eab87d4ef4352cb6d013ba917b92] => 1632986207
[_oembed_c8b1d46dfa5ff0207ab56c5115ede992] =>
[_oembed_time_c8b1d46dfa5ff0207ab56c5115ede992] => 1720222822
[_oembed_11ae8d062f61c7c8d77f1f1dfbb331ad] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1386
[1] => 41533
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => környezetvédelmi politika
)
)
[2] => Array
(
[id] => 30041
[content] =>
Az idén nyáron tapasztalt extrém természeti jelenségek mögött a tudósok szerint a klímaváltozás áll, mely ellen az Unió zöld átmenetért felelős biztosa szerint azonnal lépni kell.
„Nagy felelősség van a vállunkon, hiszen ha nem lépünk most, akkor a gyermekeink soha nem bocsátanak meg nekünk. Ha nem lépnünk most, akkor a bukópontokat nagyon hamar elérjük. Nincs esélyünk, lépni kell. És nem szabad hagyni, hogy a változástól való félelem megbénítson bennünket” – mondta Frans Timmermans uniós biztos.
A holland politikus Strasbourgban lobbizott a testület kibocsátáscsökkentési terve mellett. 2030-ig ez alapján 55 százalékos széndioxid-csökkentés jöhet. Azonban a tagállamok megosztottak abban, hogy ki állja a számlát.
„Véget kell vetni a fosszilis energia közösségi támogatásának. El kell felejtenünk a kibocsátásmentességi igazolásokat ezeknél. Fel kell újítani az épületeket, kiegészítve napelemekkel, és megújuló energiával” – mondta Ska Keller német zöldpárti EP-képviselő.
„Beszélnünk kell arról, hogy közvetlenül támogassuk a fogyasztókat azért, hogy fenntarthatóvá váljon az életformájuk” – tette hozzá egy holland szocialista EP-képviselő, Mohammed Chahim.
A lengyel konzervatív Anna Zalewska pedig arról beszélt, az uniós klímacélok árát a polgárok fizetik majd meg, és hamarosan szembesül a politika a számonkéréssel.
Hasonlóan nyilatkoztak a Fidesz EP képviselőcsoportjának tagjai is: Győri Enikő fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásában így fogalmazott: „A kibocsátáscsökkentéssel azonban nem hozhatjuk nehezebb helyzetbe a polgárokat és az európai cégeket. Az átállás költségét nem nekik, hanem a nagy szennyezőknek kell viselniük.”
A szintén fideszes Tóth Edina azt mondta, fontos, hogy megmaradjon a klímapolitika támogatottsága, de az árak nem emelkedhetnek tovább. „Meg kell akadályozni, hogy az uniós szabályozásból eredő többletterheket a magyar polgárokra hárítsák!” – fogalmazott a kormánypárti képviselő.
A bizottság javaslatot tett a belsőégésű motorok 2035-ös kivezetésére, valamint a légiközlekedés és a hajózás megadóztatására is. Az energiaárak idén már drámaian emelkedtek, a zöld átállás költségeinek ügye körül így minden bizonnyal parázs vita lesz.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője online konferenciát szervezett „Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért” címmel június 16-án.
A konferencia a Tiszára koncentrálva elsődlegesen uniós tisztviselők, kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyi és regionális képviselők, közigazgatási és vízügyi szakemberek, civil szervezetek és aktivisták bevonásával környezettudatossági és fenntarthatósági kérdésekre összpontosított. Célul tűzték ki a tiszai szennyeződés problémájának feltárását, továbbá az érintett országok és európai uniós szakemberek bevonásával felmérni azt, milyen szintű beavatkozás lehetséges a részükről.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta azt a kezdeményezést, melynek célja a környezetszennyezés és az ökoszisztéma károsításának pontosabb meghatározása, a nagyobb felelősségvállalás a klímavállalások érdekében. A környezeti bűncselekmények elkövetőit kívánják felelősségre vonni az EP-képviselők. Az említett „iparág” a negyedik legjövedelmezőbb bűnözői tevékenység manapság.
„A felelős személyeket, vagy akár vállalatokat is bíróság elé állíthatunk, akárcsak az Egyesült Államokban. Mert Európa az ilyen jellegű bűncselekmények megítélésében alaposan le van maradva” – állítja Antonius Manders. néppárti EP-képviselő.
A Zöldek szükségesnek tartják a környezetromboló bűncselekmények felismerését és pontos meghatározását. Mint az olajszennyezések, a nukleáris katasztrófák, amik a legsúlyosabban támadások a bolygónk ökoszisztémája ellen.
„Így valós lehetőségünk lenne arra, hogy megelőzzük ezeket a súlyos környezeti támadásokat. Valódi eljárásokat indítsunk, és visszatartó erejű ítéletek születhessenek a környezeti bűncselekmények ügyében” – véli Marie Toussaint zöldpárti EP-képviselő. A cél az, hogy megelőzzük, kivédjük ezeket a bűncselekményeket. Olyan szabályokat alkossunk, amik garantálják, hogy ne történjenek ilyenek. Amikor a vállalatirányításról beszélünk, mindig a rövid távú gazdasági érdekeket látunk. Ez határozza meg a társaság igazgatóinak munkáját, mert a részvényesek ezt várják el. Ha büntetőjogi kategóriákat állítunk fel, akkor a részvényeseknek már nem lesz módjuk nyomást gyakorolni a Total, az Esso vagy a Shell vezetőire, hogy használják továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokat az élővilág veszélyeztetése árán is.”
A kezdeményezés az Európai Parlament álláspontját tükrözi. A képviselők feladata, hogy életre hívják a dokumentum szövegét; meggyőzzék a Bizottságot és a tagállamokat.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már tavaly szeptemberben bemutatta erre vonatkozó, 2030-ig megvalósítani kívánt új éghajlatvédelmi tervét. A most született megegyezés a készülőben lévő „klímavédelmi törvénybe” illeszkedik majd. A tanács közleménye szerint az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos jogszabályi kereteit az elkövetkező 30 évre meghatározó megállapodás segíti azt a célkitűzést, hogy az unió 2050-re éghajlat-semlegessé váljon. Az ideiglenes megállapodás számos elem bevezetésével erősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai kereteit. Ezek között az üvegházhatású gázkibocsátás 2030-ig megvalósítani kívánt csökkentése mellett megállapodtak abban is, hogy a kibocsátás-csökkentésnek elsőbbséget kell biztosítani a fennmaradó szennyezés elnyelésével szemben. Az ideiglenes megállapodás elemei közé tartozik az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozása. A testületnek feladata lesz többek között a tudományos tanácsadás és jelentések készítése az uniós intézkedésekről, az éghajlati célokról, illetve az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékének összevetése a vonatkozó európai szabályokkal és az EU 2015-ös párizsi klímamegállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival. A megállapodás értelmében az Európai Bizottság 2040-re vonatkozó, közbenső klímacélokat fog javasolni, egyidejűleg közzéteszi az unió üvegházhatást okozó gázok 2030-2050 közötti időszakra vonatkozó tervezett indikatív költségvetését az alapul szolgáló módszertannal együtt. Az uniós bizottság emellett kapcsolatba lép a gazdasági ágazat szereplőivel annak ösztönzésére, hogy hatékonyan részt vegyenek az unió 2050-ig elérni tervezett éghajlat-semlegességi céljának elérését szolgáló ütemterv elkészítésében. A bizottság emellett figyelemmel kíséri az ütemtervek kialakulását, megkönnyíti az uniós szintű párbeszédet, és megosztja a szükséges információkat. Az ideiglenes politikai megállapodást az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ideiglenes megállapodás létrejöttét követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rövid közleményt tett közzé, amelyben hangsúlyozta: az unió arra vonatkozó politikai elkötelezettségét, hogy Európa 2050-re az első éghajlat-semleges kontinenssé válhasson, immár jogi kötelezettségvállalás is segíti. „Az új éghajlatpolitikai szabályozás kötelező érvényű ígéretet jelent gyermekeink és unokáink számára” – fogalmazott. Az Európai Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette az unió klímasemlegességének 2050-ig tervezett megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra. Az Európai Tanács 2019 decemberében tartott csúcstalálkozóján adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
A 3526-os számú törvényjavaslatot, mely módosításokat tartalmaz a környezetszennyezéssel kapcsolatos törvényt illetően, 311 parlamenti képviselő támogatta második olvasatban. A hírt az Interfax-Ukrajna közölte.
A törvénytervezet javasolja a Vízkódex, Ukrajna polgárvédelmi törvénykönyvének, a Földtörvénykönyv, valamint a Közigazgatási szabálysértések kódexének módosítását.
A törvény értelmében 3060–6120 közötti (tisztviselők számára 15 300–21 420 közötti) pénzbírságot állítanak ki azokra a személyekre, akik kárt tesznek a növényzetben, száraz avart, továbbá vízparti növényzetet égetnek.
A projekt emellett javasolja a meglévő bírságok emelését az erdőültetvények elégetéséért, károsításáért, valamint az erdőkre vonatkozó állami tulajdonjogok megsértéséért.
Július 17-én, Denisz Smihal, ukrán miniszterelnök tanácskozást tartott Kijevben, amelynek a Tisza és más nemzetközi jelentőségű folyó szennyezésének megakadályozása és felszámolása volt a témája.
A kormány honlapján olvasható, hogy a tanácskozás elején Denisz Smihal kijelentette: az ország nyugati részén végigsöprő idei árvizek jelezték a folyók szennyezettségének valós mértékét. A tanácskozáson részt vett Olekszij Petrov, Kárpátalja kormányzója is, aki a közösségi hálón közzétett videójában beszámolt arról, hogy az állam és a megyei tanács támogatja az illegális szeméttelepek és a folyókon feltorlódott hulladékszigetek felszámolását, amelyek Magyarország számára is gondot jelentenek.
Áder János köztársasági elnök levélben hívta fel az Európai Bizottság elnökének figyelmét a Tiszán és a Szamoson át Magyarországra érkező nagy mennyiségű hulladék problémájára.
Az államfő levelében – amely szombaton került fel a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára – emlékeztette Ursula von der Leyent, korábban azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Klaus Johannis román elnöktől, hogy vessék latba befolyásukat a szennyezés megállítása érdekében.
Áder János ezúttal is hangsúlyozta, a korábbi ígéretek ellenére az elmúlt időszak áradásai ismét nagy mennyiségű hulladékot sodortak át Magyarországra. Ez jelenleg járványügyi szempontból is veszélyes, emellett mind a halászatot, mind a turizmust akadályozza és az élővilágra is súlyos hatással van. Az államfő ismét megjegyezte, hogy a magyar kormány többször kérte már a szomszédos országok hatóságainak segítségét, de ezt az együttműködés hangoztatásán túl kevés érdemi intézkedés és még kevesebb javulás követte.
A szennyezés legfőbb oka, hogy a lakosság a folyók árterébe rakja le a hulladékát – jelezte Áder János.
A köztársasági elnök felidézte, hogy a Tiszán idén már több mint háromezer köbméternyi szilárd hulladék érkezett, június 13. óta a folyóból 938 köbméter vegyes uszadékot szedtek ki, míg a Szamosból további 846 köbmétert, a hulladékmentesítést már a gépek sem bírják.
Áder János megismételte, kiábrándítónak tartja, hogy a Tisza hulladékkal szennyezése a sokszori fogadkozás ellenére sem hagyott alább, így az már tartós fenyegetést jelent a folyó törékeny ökoszisztémájára. „Ennek a visszatérő problémának a megoldása nem tűr további halasztást” – hangsúlyozta.
Az államfő az Európai Bizottság elnökének azt írta, tudja, mennyire elkötelezett a környezetvédelem ügye mellett, ezért bízik abban, hogy ez az ügy felkelti az érdeklődését. Emellett reményét fejezte ki, hogy az idén őszre javasolt brüsszeli találkozójukon személyesen is lesz lehetőségük áttekinteni az Európai Unió környezeti fenntarthatósági tevékenységét, a „Green Deal” legfontosabb elemeit.
Президент Угорщини Янош Адер бере участь у Саміті Кримської платформи в Києві.Áder János Magyarország Köztársasági Elnöke részt vesz a Krimi Platform Csúcstalálkozóján Kyivben.
Az Európai Parlamentben járt Greta Thunberg, a fiatal svéd klímaaktivista. Felszólalását a nagy európai parlamenti párok üdvözölték, de voltak, akik kiosztották. Az Európai Bizottság javaslatát is bírálták, sokkal ambiciózusabb célokat szeretnének látni.
Greta Thunberg felszólalását az EP Környezetvédelmi Bizottságában egy vita követte. Az Európai Néppárt szónoka, Peter Liese a tagállamokra panaszkodott, amikor azt mondta, hogy a költségvetési vitában az első tétel, amin az állam- és kormányfők spórolni akartak, az az innováció volt. Sylvia Sardone, az Identitás és Demokrácia politikusa azt mondta, hogy egyre világosabbá válik, hogy Greta Thunberget kihasználják, szerinte az állítólagos környezetvédők csatája képmutató, téves és félrevezető. Sardone szerint azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon hány fiatal mondana le az okostelefonokról, a gyorséttermekről, az 5G-ről, az olcsó repülőjegyről, vagy a klímaberendezés használatáról. Kínában és Indiában kellene ilyen tüntetéseket tartani, nem Nyugat-Európában – tette hozzá. Aztán amikor már lényegesen túllépte az idejét, akkor a hallgatóság „kitapsolta” a felszólalót, aki viszont botrányosnak nevezte az esetet.
Bas Eickhout, a Zöldek részéről is csalódását fejezte ki az Európai Bizottság javaslatát illetően, azt mondta, ha Európa nem áll a kibocsátáscsökkentés élére, és nem növelik az ambíciókat, akkor 2050-re meg fogja haladni a 3 fokot a hőmérséklet-növekedés. Pietro Fiocchi, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselője azt mondta, ne nyúljunk a már eldöntött klímacélokhoz, ugyanakkor globálisan nyomást kell gyakorolni más kontinensekre. Viszont nem szabad veszélyeztetni az európai ipart. Végül apaként azt javasolta Greta Thunbergnek: „Menjen vissza az iskolába, és folytasson normális életet, a gyermekkor legalább olyan értékes, mint az éghajlat.”
A bizottsági ülés végén az elnök felajánlotta a viszontválasz lehetőségét Greta Thunbergnek, ő azonban nem élt ezzel.
Forrás: origo
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlamentben járt Greta Thunberg, a fiatal svéd klímaaktivista. Felszólalását a nagy európai parlamenti párok üdvözölték, de voltak, akik kiosztották. Az Európai Bizottság javaslatát is bírálták, sokkal ambiciózusabb célokat szeretnének...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1583397600
[modified] => 1583363353
)
[title] => Visszaküldte az iskolába Thunberget egy olasz EP-képviselő
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3807&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3807
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3808
[image] => Array
(
[id] => 3808
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta.jpg
[original_lng] => 91671
[original_w] => 727
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta.jpg
[width] => 727
[height] => 498
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta.jpg
[width] => 727
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta.jpg
[width] => 727
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta.jpg
[width] => 727
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/greta.jpg
[width] => 727
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1583360672:4
[_thumbnail_id] => 3808
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4060
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
