A megbuktatott bukaresti kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) megállapodtak abban, hogy összehangoltan lépnek fel a parlamentben, az ügyvivő kormányban és az államfő közvetítésével zajló kormányalakítási egyeztetéseken – jelentette be csütörtök este Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a PNL elnöke.
Az Agerpres hírügynökség által idézett politikus Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a „reformok iránt elkötelezett, felelős pártok összefogással válaszolnak a szociáldemokraták destruktív tevékenységére, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti együttműködésére.”
„Ma a PNL és az USR elnökei elkötelezték magukat a reformok és a tisztesség irányának védelme mellett, amelyre közös kormányzásunkat alapoztuk” – fogalmazott.
Bolojan szerint nem tűrik tovább, hogy a politikai stabilitás látszatával fedjék el a reformok akadályoztatását és a közpénz pazarlását. Szerinte a PNL és azt USR közötti együttműködés a garancia arra, hogy az intézmények modernizálása, a köztisztséget betöltőktől elvárt tisztesség és a stratégiai beruházások megvalósítása továbbra is napirenden marad.
„Ezt nem a pártjainkért, hanem Romániáért tesszük” – szögezte le.
A szociáldemokraták április közepén vonták meg a bizalmat a szerintük együttműködésre képtelen és a deficitcsökkentő intézkedésekkel gazdasági hanyatlást előidéző Ilie Bolojantól, majd miután a miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, a PSD visszahívta minisztereit a kormányból és a szélsőjobboldali pártokkal összefogva bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a PNL, az USR és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztereiből álló kabinetet.
A román parlament legnagyobb frakciójával rendelkező PSD a kormánybuktatás után közölte, hogy újjászervezné az európai elkötelezettségű pártok koalícióját, amelyből két hete kilépett, egy másik, együttműködésre nyitott kormányfő vezetésével.
Az RMDSZ és Nicusor Dan államfő is azt hangoztatta, hogy az eddigi, Nyugat-barát koalíció működőképességének helyreállításában látják a válság megoldását, a magukat jobbközép, reformer pártokként meghatározó PNL és USR azonban elzárkózott attól, hogy újabb koalíciós megállapodást kössenek azzal a PSD-vel, amely felrúgta a korábbi koalíciós megállapodást.
A román parlamenti erőviszonyok jelenleg csak akkor teszik lehetővé, hogy a parlament egy – az AUR és a belőle kivált kisebb szélsőjobboldali pártok nélküli – Nyugat-barát kormányt iktasson be, ha azt a PSD és a PNL is támogatja.
Megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette Európa-barát koalíciós kormány a kétkamarás parlament keddi együttes ülésén rendezett bizalmi szavazáson – számolt be az MTI.
A kormánykoalícióból kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzékben lévő szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.
A továbbiakban az államfő döntésén múlik, hogy a parlamenti pártokkal folytatandó egyeztetéseket követően, kit bíz meg kormányalakítással.
Nicusor Dan korábban úgy nyilatkozott: nem fog olyan kormányfőjelöltet kinevezni, aki az AUR részvételével vagy parlamenti támogatásával akar kormányt alakítani, és a maga részéről azon lesz, hogy Romániát továbbra is nyugati elkötelezettségű kormány vezesse.
Romániában már a mostani ciklus elején is lehetett látni, hogy nem lesz egyszerű a kormányzás, mivel az ország költségvetése, gazdasági helyzete nagyon rossz állapotba került az utóbbi években.
A leköszönő kormánynak az Romániai Magyar Demokrata Szövetség is tagja.
Beterjesztették a bukaresti parlamentben azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a kormánykoalícióból múlt héten kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közösen kezdeményezett az Ilie Bolojan nemzeti liberális pártelnök vezette koalíciós kormány megbuktatása érdekében – jelentette be George Simion, az AUR elnöke kedden.
A dokumentumot a kétkamarás román parlament törvényhozóinak több mint fele, 251 képviselő és szenátor írta alá. A kezdeményezést a PSD és az AUR mellett a kisebb nacionalista pártok törvényhozói közül is többen támogatják. A kormánybuktatáshoz 233 szavazatra van szükség.
George Simion azt állította, hogy az AUR csak a Bolojan-kabinet megbuktatása érdekében fogott össze a PSD-vel, nem készülnek közös kormányzásra, a párt előre hozott választásokat akar.
A párt támogatottságát több mint egy éve 40 százalék körül mérő közvélemény-kutatásokra utalva Simion azt mondta: az AUR jelenleg Románia „első számú pártja”, és szerinte alkotmánysértő Nicusor Dan államfő azon kijelentése, hogy nem fog olyan miniszterelnök-jelöltnek kormányalakítási megbízást adni, aki az AUR-ral közösen, vagy az AUR parlamenti támogatásával akar kormányozni.
Az ultranacionalista párt vezetője az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében előkészített romániai haderőfejlesztésekre utalva arra figyelmeztette az állami tisztségviselőket, hogy a Bolojan-kabinet megbuktatásáig hátralévő napokban ne írjanak alá fegyvervásárlási vagy energiaügyi közbeszerzéseket, mert „mindenkit felelősségre fognak vonni”, aki korrupciógyanús szerződések megkötésében vesz részt.
Az AUR több ízben támadta a Bolojan-kormányt, arra hivatkozva, hogy az ország lakossága és a hazai ipar helyett idegen érdekek szolgálatában áll, francia és német hadiipari cégeket részesít előnyben, és ki akarja árusítani a román állam tulajdonában lévő stratégiai vállalatokat.
Kedden a parlament folyosóján újságírók által megszólított Sorin Grindeanu PSD-elnök elutasította azt a felvetést, hogy brüsszeli nyilatkozatai során félrevezette volna az európai szocialistákat, amikor azt ígérte nekik, hogy az PSD nem fog a szélsőségesekkel összefogni. A politikus kedden is megerősítette, hogy a szociáldemokraták nem akarnak együtt kormányozni az AUR-ral.
Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalícióból történt kilépés után lemond-e a képviselőház elnöki tisztségéről, Grindeanu azt felelte: nemcsak ő, hanem a nemzeti liberális párt politikusai – Ilie Bolojan miniszterelnök és Mircea Abrudean szenátusi elnök – is a koalíciós megállapodás alapján kerültek tisztségbe, márpedig ők sem nyújtották be lemondásukat a koalíció felbomlása után.
Az egyesített házbizottság kedden úgy döntött: a Bolojan-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról május 5-én, kedden rendeznek vitát és szavazást a román parlament két házának együttes ülésén.
A krízis az Európai Ügyészség korrupcióval kapcsolatos nyomozásához köthető.
A görög országgyűlés megkapta az OPEKEPE-botrány aktáit, pénteken a képviselők kilencfős csoportokban mennek be a parlament 168-as termébe, hogy tanulmányozzák azokat. Az Európai Ügyészség (EPPO) első aktája 11 hivatalban lévő EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, míg a második a miniszterek felelősségéről szóló törvénnyel kapcsolatos, és Szpilosz Livanosz volt vidékfejlesztési miniszterre és miniszterhelyettesére, Fotini Arabatzira vonatkozik, akik a feladataik ellátása során súlyos mulasztásokat követhettek el.
A parlament etikai bizottsága kedden 10 órakor ül össze, hogy megvitassa a képviselők és a volt miniszterek mentelmi jogának felfüggesztését.
Pénteken 12 óra előtt benyújtotta lemondását Kosztasz Tsziarasz vidékfejlesztési miniszter, Jannisz Kefalogiannisz polgári védelmi miniszter és Dimitrisz Vartzopulosz egészségügyi miniszterhelyettes. Ezzel egyidejűleg lemondott Costas Skrekas főtitkár, valamint Notis Mitarakis parlamenti képviselő is.
Reform Margaritis Schinas és Makarios Lazaridis részvételével
A vidékfejlesztési tárcát Margaritis Schinas veszi át, helyettesei Makarios Lazaridis és Yannis Andrianos lesznek. A Polgári Védelem Minisztériumában Evangelos Tournas veszi át Kefalogiannis helyét miniszterként, Kosztasz Katsafados pedig helyettes miniszter lesz.
Az eskütételre szombaton 11 órakor kerül sor.
Csütörtökön az Euronews is megírta, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) felszólította a görög parlamentet, hogy az EU-s mezőgazdasági alapokat érintő állítólagos szervezett csalás ügyében folytatott nyomozás miatt 11 EP-képviselő mentelmi jogát függesszék fel. A jelentések szerint a képviselők egytől egyig ugyanannak a politikai pártnak a tagjai, ugyanakkor öt korábbi képviselő ellen is vizsgálat folyik, illetve egy volt vidékfejlesztési miniszterhelyettes érintettségével kapcsolatban is nyomoznak. Az EPPO minden szükséges információkat továbbított a görög parlamentnek.
Az EPPO szervezett csalás gyanúja miatt nyomoz, melyben a görög OPEKEPE ügynökség (ez foglalkozik az EU-s pénzek koordinálásával és pályázatokkal) köztisztviselői lehetnek érintettek. A közlemény szerint a nyomozás jelenleg a bizonyítékok felderítésénél tart, egyes eljárásoknál pedig szükség van arra, hogy a képviselők ne bújhassanak a mentelmi joguk mögé. Megjegyzik, hogy „információjuk van arról, hogy egy volt vidékfejlesztési miniszter és a helyettese a feladatkörük gyakorlása során korrumpálódhattak.”
Mi történt eddig az OPEKEPE-ügyben?
A jelenleg vizsgált ügy korábbi EPPO-vizsgálatok folytatása, melyek célja az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett esetleges bűncselekmények kivizsgálása. Az EPPO leszögezi, hogy a görög hatóságokkal együttműködve kívánnak eljárni. A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügy vizsgálata 2025-ben kezdődött, és a szervezet gyaníthatóan szabálytalan ügyeire vonatkozik. Olyan esetekre fókuszálnak, amikor a támogatásokat a földterület tulajdonjogáról vagy műveléséről szóló hamis vagy félrevezető nyilatkozatok alapján ítélték oda, magyarán jogellenes kifizetések történhettek.
A nyomozás részeként 2025 októberében az illetékes hatóságok nagyszabású műveletet indítottak, melynek során az ország különböző régióiban legalább 37 személyt tartóztattak le, és azzal vádoltak őket, hogy részt vettek a mezőgazdasági támogatások törvénytelen elosztásában.
Raja Nazarjan, az 51. összehívású bolgár parlament elnöke megerősítette, hogy nem tölti be megbízott miniszterelnöki tisztségét, amíg előrehozott választásokat nem tartanak az országban, közölte az Ukrinform a Novinite beszámolójára hivatkozva.
Nazarjan döntését azután jelentette be, hogy konzultált Bulgária új elnökével, Iliana Yotovával.
Mind Nazarjan, mind Yotova egyetértett abban, hogy a megbízott miniszterelnök-jelöltnek politikailag semleges személyiségnek kell lennie, hogy biztosítsák az előrehozott parlamenti választások tisztaságát, beleértve a Belügyminisztérium vezetését is.
Nazarjan megjegyezte, hogy egy politikai személyiség kinevezése gyanút kelthet a választási folyamatba való beavatkozással kapcsolatban.
Megjegyezték, hogy miután az elnök kinevezi az ügyvezető miniszterelnököt, annak egy hete lesz javaslatot tenni a kormány összetételére.
Ezt követően ki kell tűzni az előrehozott parlamenti választások időpontját, amelyeket két hónapon belül kell megtartani.
Nazarjan pontosította, hogy március 29. nem időpontja a választásoknak, bár a végleges dátumot még nem hirdették ki nyilvánosan.
Bulgária legnagyobb parlamenti frakciója – a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) – hétfőn lemondott a jogáról, hogy új kormányt alakítson, arra hivatkozva, hogy mihamarabb új választásokat kell tartani.
Roszen Zseljazkov, a jobbközép pártegyesülés képviselője, az előző miniszterelnök, akinek kormánya az állami szintű korrupció és a megszorításokat tartalmazó új költségvetés elleni, hetekig tartó tüntetések nyomán mondott le röviddel az euró januári bevezetése előtt, új megbízatást kapott Rumen Radev elnöktől a kabinet megalakítására, amit azonnal visszaadott a államfőnek. Az eseményt a bolgár állami tévé élőben közvetítette.
Zseljazkov azt mondta: „egy évvel ezelőtt megbíztak egy új kormány megalakításával. A kormány sikeresen működött, biztosítva az állam stabilitását és biztonságát, de számos ok miatt lemondott. Most visszaadom az újabb megbízatást. Úgy véljük, hogy a lehető leggyorsabban új választásokat kell tartani. Úgy véljük, hogy március 29. megfelelő nap lesz az új parlamenti választások megtartására” – tette hozzá.
„Az első mandátumot érvénytelennek nyilvánítom, a következő napokban a második legnagyobb parlamenti frakciónak, a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciójának adok kormányalakítási megbízást, hogy ne akadályozzuk az alkotmányos eljárást” – jelentette ki Rumen Radev államfő.
A PP-DB vezetői korábban már bejelentették, hogy nem alakítanak kormányt, és a mandátumot azonnal visszaadják az elnöknek, miután megkapták.
Az első két kísérlet kudarca után a harmadik mandátumot az államfő döntése alapján bármely politikai szövetség megkaphatja. Ha a mostani törvényhozás keretében minden lehetőséget kimerítettek a kormány megalakítására, az elnök ideiglenes kormányt nevez ki a parlamenti választások előrehozatalára.
Várhatóan a jelenlegi parlament keretében a kormányalakítási kísérlet nem jár sikerrel, és március végén vagy április elején előrehozott választásokat tartanak az országban.
A GERB-SZDSZ koalíció az első helyen végzett a 2024 októberében tartott legutóbbi választásokon, bár csak 2025 januárjában vette át a kormányzást, hónapokig tartó tárgyalások után, és a megosztott parlamentben más pártok támogatására szorult. A 240 fős jelenlegi törvényhozásban csupán 66 mandátuma van, és nem volt valószínű, hogy elegendő támogatást tudna szerezni egy új kormány megalakításához.
A Reuters a Jevropejszka Pravdára hivatkozva arról számolt be, hogy a francia szocialisták azzal fenyegetőznek, hogy megbuktatják a kormányt, ha nem teljesítik a költségvetési követeléseiket.
Pénteken kijelentették, hogy a jövő hét elején bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a milliárdosokat nem kényszerítik több adó fizetésére.
„Erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy ne szavazzunk bizalmatlanságot a miniszterelnökkel szemben, de eddig nem látjuk a kompromisszumkészség jelét” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője pénteken a BFM TV-nek.
„Ha hétfőig semmi sem változik, akkor vége” – tette hozzá.
A mélyen megosztott francia parlament számtani helyzetét tekintve a szocialistáknak esélyük van megbuktatni Sébastien Le Corneille miniszterelnök gyenge kisebbségi kormányát, ha egyesülnek a szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal, akik szintén kijelentették, hogy el akarják távolítani őt.
Franciaország jelentős, 43,8 milliárd eurós megszorításokat tervez az államadósság és költségvetési hiány csökkentése érdekében. Az ellenzéki pártok – a baloldaltól a jobboldali Nemzeti Tömörülésig – hevesen tiltakoznak a terv ellen, és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik Francois Bayrou kormányát.
Újabb bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba szerdán a francia kormány ellen az ellenzéki pártok, miután François Bayrou miniszterelnök bemutatta az ország pénzügyeinek helyreállítását célzó intézkedéseit. A 43,8 milliárdos megtakarítás 2026-ig a lakosság egészét érintené, mindenekelőtt a szociális juttatások jelentős csökkentésével.
A miniszterelnök egy kétirányú tervet mutatott be: az egyik az adósság csökkentésére, a másik a termelés növelésére irányul a lassú növekedés közepette, miközben megkíméli a katonai kiadásokat, amelyek 2026-ig 6,7 milliárd euróval nőnek. A kormány célja, hogy 2029-re fokozatosan a GDP 2,9 százalékára csökkentse a hiányt.
Ennek elérése érdekében az állam azt az első szabályt tűzte ki maga elé, hogy 2026-ban nem költhet többet, mint 2025-ben, kivéve az adósságteher növekedését és a fegyveres erők költségvetésének többletkiadásait. A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad.
François Bayrou elmondta, hogy a legvagyonosabbak hozzájárulását is tervezi, ezenkívül az egészségügyi kiadásokat illetően ötmilliárd eurós csökkentést irányoz elő a kormány. Az állami, önkormányzati és szociális kiadások csökkentése 21 milliárd eurós megtakarítást tenne lehetővé, a szociális juttatások és a jövedelemadó-skála befagyasztásának várható bevételei pedig további 7 milliárd eurót jelentenének.
A kormány a termelés növelése érdekében a 11 munkaszüneti nap közül kettő eltörlését javasolja: húsvéthétfőt és május 8-át, a második világháború befejezésének emléknapját. Ez az intézkedés a miniszterelnök szerint több milliárd eurót hozna az állami költségvetésnek. A döntés végrehajtási szabályait a kormánynak meg kell vitatnia a szakszervezetekkel és a munkaadókkal is.
Könnyen megbukhat a kormány a megszorítások miatt
A kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben. Ha az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett jobboldali Nemzeti Tömörülésig – összefognak, ugyanúgy megbuktathatják a jelenlegi kormányt, ahogy azt december elején tették a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
Ha Francois Bayrou nem változtat a javaslatain, megbuktatjuk – figyelmeztetett Marine Le Pen, míg a politikai spektrum másik végén Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormány szociális háborút hirdet.
Utóbbi párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon pedig arra kérte a Nemzeti Tömörülést és a szocialistákat, hogy csatlakozzanak az Engedetlen Franciaország bizalmatlansági indítványához annak érdekében, hogy Bayrou-t eltávolítsák. Amennyiben az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés is úgy dönt, hogy megbuktatja a kormányt, annak sorsa a mérsékeltebb szocialistákon múlhat.
Geert Wilders jobboldali politikus bejelentette, hogy a Szabadságpárt kilép a holland kormánykoalícióból, aminek következtében a kabinet összeomlott és előre hozott választások lesznek az országban. A holland kormány a migrációval kapcsolatos viták miatt bukott meg.
A Szabadságpárt (PVV) kilép a kormánykoalícióból – írta Geert Wilders, a holland PVV elnöke a közösségi médiában. Wilders a hétvégén kijelentette, hogy pártja távozik a jobboldali koalícióból, ha a szövetséges pártalakulatok nem támogatják a PVV migrációs javaslatait.
A felvetések között szerepel a határ lezárása a migránsok előtt, a családegyesítés ideiglenes leállítása és a menedékkérők Szíriába való visszaküldése. A felek a tárgyalások során nem tudtak megegyezni, ezért Wilders szerint a koalícióból történő kilépés volt az egyetlen megoldás. A holland kormány összeomlása miatt előrehozott választások lesznek az országban.
Nem ez az első eset, hogy a migráció miatt megbukik a holland kabinet: 2023-ban Mark Rutte akkori miniszterelnök kormánya szintén a menedékkérőkkel kapcsolatos viták miatt bomlott fel.
Mint ismert, a 2023-as holland általános választásokon a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) szerezte meg a legtöbb szavazatot 23,49 százalékkal. A párt 37 mandátumot szerzett a 150 fős alsóházában. A voksolást követően hosszú, mintegy fél évig tartó koalíciós tárgyalások után 2024 nyarán megalakult egy jobboldali négypárti kormány Hollandiában.
A koalíció tagjai a Szabadságpárt (PVV), a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD, Mark Rutte korábbi pártja), az Új Társadalmi Szerződés (NSC) és a Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB). Geert Wilders, a PVV vezetője nem lett az új kormány tagja, de továbbra is irányítja pártját a parlamentből.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
[type] => post
[excerpt] => Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-b...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742417400
[modified] => 1742392738
)
[title] => Elfogadta a parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145123
[uk] => 145238
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145124
[image] => Array
(
[id] => 145124
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[original_lng] => 390843
[original_w] => 976
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742469910:3
[_thumbnail_id] => 145124
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3038
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508429026000
[_oembed_86d6a9b3e1c0252b07bc3856cecd1403] =>
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
