A Reuters a Jevropejszka Pravdára hivatkozva arról számolt be, hogy a francia szocialisták azzal fenyegetőznek, hogy megbuktatják a kormányt, ha nem teljesítik a költségvetési követeléseiket.
Pénteken kijelentették, hogy a jövő hét elején bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a milliárdosokat nem kényszerítik több adó fizetésére.
„Erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy ne szavazzunk bizalmatlanságot a miniszterelnökkel szemben, de eddig nem látjuk a kompromisszumkészség jelét” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője pénteken a BFM TV-nek.
„Ha hétfőig semmi sem változik, akkor vége” – tette hozzá.
A mélyen megosztott francia parlament számtani helyzetét tekintve a szocialistáknak esélyük van megbuktatni Sébastien Le Corneille miniszterelnök gyenge kisebbségi kormányát, ha egyesülnek a szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal, akik szintén kijelentették, hogy el akarják távolítani őt.
Franciaország jelentős, 43,8 milliárd eurós megszorításokat tervez az államadósság és költségvetési hiány csökkentése érdekében. Az ellenzéki pártok – a baloldaltól a jobboldali Nemzeti Tömörülésig – hevesen tiltakoznak a terv ellen, és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik Francois Bayrou kormányát.
Újabb bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba szerdán a francia kormány ellen az ellenzéki pártok, miután François Bayrou miniszterelnök bemutatta az ország pénzügyeinek helyreállítását célzó intézkedéseit. A 43,8 milliárdos megtakarítás 2026-ig a lakosság egészét érintené, mindenekelőtt a szociális juttatások jelentős csökkentésével.
A miniszterelnök egy kétirányú tervet mutatott be: az egyik az adósság csökkentésére, a másik a termelés növelésére irányul a lassú növekedés közepette, miközben megkíméli a katonai kiadásokat, amelyek 2026-ig 6,7 milliárd euróval nőnek. A kormány célja, hogy 2029-re fokozatosan a GDP 2,9 százalékára csökkentse a hiányt.
Ennek elérése érdekében az állam azt az első szabályt tűzte ki maga elé, hogy 2026-ban nem költhet többet, mint 2025-ben, kivéve az adósságteher növekedését és a fegyveres erők költségvetésének többletkiadásait. A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad.
François Bayrou elmondta, hogy a legvagyonosabbak hozzájárulását is tervezi, ezenkívül az egészségügyi kiadásokat illetően ötmilliárd eurós csökkentést irányoz elő a kormány. Az állami, önkormányzati és szociális kiadások csökkentése 21 milliárd eurós megtakarítást tenne lehetővé, a szociális juttatások és a jövedelemadó-skála befagyasztásának várható bevételei pedig további 7 milliárd eurót jelentenének.
A kormány a termelés növelése érdekében a 11 munkaszüneti nap közül kettő eltörlését javasolja: húsvéthétfőt és május 8-át, a második világháború befejezésének emléknapját. Ez az intézkedés a miniszterelnök szerint több milliárd eurót hozna az állami költségvetésnek. A döntés végrehajtási szabályait a kormánynak meg kell vitatnia a szakszervezetekkel és a munkaadókkal is.
Könnyen megbukhat a kormány a megszorítások miatt
A kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben. Ha az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett jobboldali Nemzeti Tömörülésig – összefognak, ugyanúgy megbuktathatják a jelenlegi kormányt, ahogy azt december elején tették a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
Ha Francois Bayrou nem változtat a javaslatain, megbuktatjuk – figyelmeztetett Marine Le Pen, míg a politikai spektrum másik végén Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormány szociális háborút hirdet.
Utóbbi párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon pedig arra kérte a Nemzeti Tömörülést és a szocialistákat, hogy csatlakozzanak az Engedetlen Franciaország bizalmatlansági indítványához annak érdekében, hogy Bayrou-t eltávolítsák. Amennyiben az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés is úgy dönt, hogy megbuktatja a kormányt, annak sorsa a mérsékeltebb szocialistákon múlhat.
Geert Wilders jobboldali politikus bejelentette, hogy a Szabadságpárt kilép a holland kormánykoalícióból, aminek következtében a kabinet összeomlott és előre hozott választások lesznek az országban. A holland kormány a migrációval kapcsolatos viták miatt bukott meg.
A Szabadságpárt (PVV) kilép a kormánykoalícióból – írta Geert Wilders, a holland PVV elnöke a közösségi médiában. Wilders a hétvégén kijelentette, hogy pártja távozik a jobboldali koalícióból, ha a szövetséges pártalakulatok nem támogatják a PVV migrációs javaslatait.
A felvetések között szerepel a határ lezárása a migránsok előtt, a családegyesítés ideiglenes leállítása és a menedékkérők Szíriába való visszaküldése. A felek a tárgyalások során nem tudtak megegyezni, ezért Wilders szerint a koalícióból történő kilépés volt az egyetlen megoldás. A holland kormány összeomlása miatt előrehozott választások lesznek az országban.
Nem ez az első eset, hogy a migráció miatt megbukik a holland kabinet: 2023-ban Mark Rutte akkori miniszterelnök kormánya szintén a menedékkérőkkel kapcsolatos viták miatt bomlott fel.
Mint ismert, a 2023-as holland általános választásokon a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) szerezte meg a legtöbb szavazatot 23,49 százalékkal. A párt 37 mandátumot szerzett a 150 fős alsóházában. A voksolást követően hosszú, mintegy fél évig tartó koalíciós tárgyalások után 2024 nyarán megalakult egy jobboldali négypárti kormány Hollandiában.
A koalíció tagjai a Szabadságpárt (PVV), a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD, Mark Rutte korábbi pártja), az Új Társadalmi Szerződés (NSC) és a Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB). Geert Wilders, a PVV vezetője nem lett az új kormány tagja, de továbbra is irányítja pártját a parlamentből.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
[type] => post
[excerpt] => Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-b...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742417400
[modified] => 1742392738
)
[title] => Elfogadta a parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145123
[uk] => 145238
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145124
[image] => Array
(
[id] => 145124
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[original_lng] => 390843
[original_w] => 976
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742469910:3
[_thumbnail_id] => 145124
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2160
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508429026000
[_oembed_86d6a9b3e1c0252b07bc3856cecd1403] =>
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Ismét tárgyal egymással Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakításról – erősítette meg mindkét párt hétfőn, írja az MTI.
„Megbeszélések folynak arról, hogy lehetséges-e egyáltalán az együttműködés, illetve egy kormányalakítási megállapodás megkötése” – ismertette az ÖVP.
Az ÖVP és az SPÖ közösen az osztrák parlamentben mindössze egy mandátumnyi többséggel rendelkezik. A Zöldek és a liberális NEOS is jelezték azonban, hogy bizonyos kérdésekben támogatnának egy ilyen kétpárti koalíciót a törvényhozásban.
Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere hétfőn a megbeszélések mielőbbi sikeres lezárását sürgette. „Fontos, hogy a két párt egymásra találjon” – fogalmazott. Mint mondta, kívánatosnak tartaná további pártok bevonását is tekintettel az szűk parlamenti többségre.
Ugyan a szeptember 29-i osztrák parlamenti választásokon az FPÖ szerezte a legtöbb szavazatot, de először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást az SPÖ-vel és a NEOS liberális párttal, de azok a tárgyalások január elején kudarcba fulladtak. Ezt követően az FPÖ kapott kormányalakítási megbízást, de az ÖVP-vel folytatott egyeztetések szintén zsákutcába jutottak február 12-én.
Összeomlott csütörtökön a norvég kormánykoalíció az energiapiacot érintő európai uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő viták miatt.
A Jonas Gahr Störe miniszterelnök szociáldemokrata Munkáspártjával alkotott kormánykoalícióból csütörtökön kilépett a Centrum Párt. Ezt Trygve Slagsvold Vedum pártvezető és eddigi pénzügyminiszter, valamint a Centrum Párt frakcióvezetője, Marit Arnstad jelentette be Oslóban.
A koalíció felbomlása azonban nem jelenti Störe miniszterelnökségének végét, mert a szociáldemokraták egyedül is tovább kormányozhatnak a következő választásokig, a megüresedő nyolc miniszteri posztot viszont be kell tölteniük.
Arnstad azt mondta, a kormánykoalíció felbomlása ellenére azt szeretnék, ha Störe maradna a kormányfő.
A miniszterelnök nem sokkal később kiadott nyilatkozatában közölte, hogy egyedül terveznek tovább kormányozni, a jövő héten pedig be fogja mutatni kabinetje új tagjait. Mindezekről tájékoztatta V. Harald királyt.
Közölte, hogy további jó együttműködést remél a Centrum Párttal, és hangsúlyozta, hogy a szakítás oka egy szakkérdés körül felmerült nézeteltérés volt.
„Politikai barátokként válunk el” – tette hozzá.
Störe eddigi koalíciós partnerével is kisebbségi kormányt vezetett 2021 óta, a szükséges parlamenti többséget más pártok külső támogatásával biztosította. A következő parlamenti választás szeptemberben lesz, a norvég alkotmány nem ismeri az előrehozott választás intézményét.
A kormánykoalíció felbomlásához az Európai Unió 2019-ben elfogadott, Tiszta energiát az európaiaknak című – nyolc rendeletből, illetve irányelvből álló – energiapiaci csomagjának norvégiai átültetése körüli viták vezettek. Norvégia ugyan nem tagja az EU-nak, de része az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), amelynek az EU is, és az egyik legfontosabb gázbeszállítója az egész blokknak. Brüsszel arra kérte Oslót, hogy a szóban forgó csomagot EGT-tagként és uniós partnerként szintén hajtsa végre.
A Centrum Párt vehemensen tiltakozott az uniós joganyag teljes átültetése ellen, Störe viszont legalább három, kevésbé vitatott irányelvet hajlandó volt átültetni. A Centrum Párt azzal indokolta álláspontját, hogy az uniós csomag végrehajtása korlátozná Norvégia ellenőrzését saját energetikai szektora felett, valamint hogy a szorosabb összefonódás az uniós energetikai piaccal magasabb energiaárakat vonna maga után.
Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök hétfőn fogadja Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt elnökét, hogy az új helyzetet megvitassa vele.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) bejelentette, hogy készen áll kormánykoalíciós tárgyalás kötni az Osztrák Szabadságpárttal (ÖFP) – írja az Euronews. Az ÖVP újonnan kinevezett ügyvezető elnöke, Christian Stocker arról is beszélt, hogy elfogadja az Osztrák Szabadságpárt esetleges felkérését, miután ezt az ÖVP elnöksége is egyhangúlag támogatta.
A Néppárt Christian Stocker korábbi főtitkárt jelölte ügyvivő vezetőjének vasárnap, miután az előző nap az addigi pártelnök és kancellár, Karl Nehammer benyújtotta lemondását mindkét tisztségéről a koalíciós tárgyalások összeomlása nyomán. Stocker új tisztségében adott első nyilatkozatában közölte, hogy az ÖVP kész a tárgyalásokra az FPÖ-vel.
Ausztriában a kormányalakítási tárgyalások szombaton szakadtak meg az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) között, miután a NEOS liberális párt pénteken meglepetésszerűen kilépett a hárompárti koalíciós egyeztetésekből. A tárgyalások azóta húzódnak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat.
A szeptember 29-i választásokon az Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 28,8 százalékát kapta. A második helyen az Osztrák Néppárt végzett a szavazatok 26,3 százalékával, a harmadik pedig az Osztrák Szociáldemokrata Párt lett a voksok 21,2 százalékával. Van der Bellen nem zárta ki, hogy Kicklt bízza meg kormányalakítással. Mint mondta, beszélgetésre hívta az FPÖ elnökét, hogy ezzel lehetőséget biztosítson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ esetleges együttműködésének. Van der Bellen hangsúlyozta, Nehammer arról számolt be neki, hogy „az ÖVP-n belül elcsitultak a Kickllel való együttműködést elutasító hangok”. Az államfő szerint ezzel „egy új, eddig nem létező út nyílhat”.
„A Kickl-kormány-ellenes hangok lényegesen halkabbak lettek” – Van der Bellen pedig ezzel magyarázta, hogy megbeszéléseket kíván folytatni az Osztrák Szabadságpárt elnökével. Az államfő a jövő héten nevezi meg, hogy kit nevez ki Nehammer utódjának az ügyvezető kancellári tisztségben.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A 64 éves Christian Stocker néppárti főtitkár veheti át átmenetileg a pártelnöki tisztséget. Ausztria kormányválságban van, miután a kancellár lemondott, az előrehozott választás lehetőségét sem lehet kizárni.
Az osztrák kormányzó konzervatívok vezetősége vasárnap válságtanácskozást tartott, hogy megválasszák Karl Nehammer kancellár utódját, aki szombaton bejelentette lemondását, miután a radikális jobboldal nélküli kormánykoalíció megalakítására tett kísérletek kudarcba fulladtak.
Több mint két órával a tanácskozás kezdete után több osztrák médium arról számolt be, hogy a 64 éves Christian Stocker néppárti (ÖVP) főtitkár átmenetileg átveszi a pártelnöki tisztséget. A párt részéről azonnali kommentár nem érkezett a Reuters megkeresésére.
Nem könnyű a helyzet. Úgy vélem, most mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a nemzeti válságba való csúszást − mondta Markus Wallner, Ausztria kilenc tartománya közül a legnyugatibb, Vorarlberg kormányzója a kancellári hivatalban tartott ÖVP-vezetői értekezlet előtt vasárnap reggel újságíróknak. Wallner kijelentette, hogy ellenzi az előrehozott választást, mivel az hónapokkal késleltetné az új kormány felállítását. Ennek lehetőségét azonban nem lehet kizárni, a stabil politikai többség eléréséért ugyanis lehet, hogy elengedhetetlen lesz egy újabb voks, ebből pedig minden jel szerint a szabadságpárt (FPÖ) jönne ki a legjobban.
A friss mérések ugyanis azt mutatják, az ő népszerűségük nőtt a legnagyobbat a szeptemberi választás óta, amelyet egyébként 29 százalékos részarányukkal meg is nyertek a 26,3 százalékot elérő néppárt és a 21 százalékos szociáldemokraták előtt.
Az osztrák kormányválság előzménye, hogy Nehammer kancellár a választási kampányban és azt követően is ragaszkodott ahhoz, hogy pártja nem kormányozna Kickllel, az FPÖ elnökével, mert az biztonsági kockázatot jelent az ország számára, ugyanakkor azt mondta, hogy Kickl pártjának nagy része megbízható. Nehammer utódja valószínűleg nyitottabb lesz a koalícióra az FPÖ-vel, amely formálisan Orbán Viktor miniszterelnök pártjával áll szövetségben.
Az ÖVP és az FPÖ számos kérdésben közel áll egymáshoz, például mind a két párt kemény álláspontot képvisel a bevándorlással kapcsolatban, olyannyira, hogy az FPÖ már azzal is vádolta az ÖVP-t, hogy az ellopta az terveit. A két párt 2017 végétől 2019-ig kormányzott is már együtt, amikor egy, az FPÖ akkori vezetőjét érintő botrány miatt összeomlott a koalíciójuk. Tartományi szinten kilenc tartományból ötben kormányoznak együtt, köztük a mérsékelt ÖVP-s Wallner által vezetett Vorarlbergben.
Az országos dinamika azonban most már más, mint volt pár éve, mert ha most szövetségre lépnének, az ÖVP először lenne kisebbségi partner az FPÖ mellett, ami az ÖVP vezetői pozícióját nehézzé és sokak számára nemkívánatossá teszi.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelezte a parlamenti pártoknak, hogy 48 órán belül szeretné kinevezi az új miniszterelnököt, és mandátuma végéig nem kíván kiírni új nemzetgyűlési választásokat – közölte az államfő környezete az AFP hírügynökséggel.
A Michel Barnier kormányával szembeni bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőin kívül a köztársasági elnök valamennyi parlamenti párt képviselőjét fogadta kedden. A két és fél órás találkozón Emmanuel Macron elmondta, hogy „48 órán belül” szeretné az új miniszterelnököt kinevezni, de azt nem árulta el, hogy melyik táborból. Az elnökségi forrás szerint Emmanuel Macron megállapította, hogy „a politikai erők között egyetértés van abban, hogy többé nem akarnak függni a Nemzeti Tömörüléstől”.
Az államfő – aki az elmúlt napokban folyamatosan konzultált a pártokkal – azt is jelezte, hogy „nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést” és új választásokat kiírni 2027, azaz a mandátuma vége előtt. Leghamarabb erre 2025 nyarán, egy évvel az előző választások után lehetne lehetősége az alkotmány szerint.
Franciaországot a nyár folyamán csaknem két hónapon át egy lemondott kormány irányította ügyvezetőként, miután a július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztagúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt.
Ez utóbbi két tömb buktatta meg múlt szerdán bizalmatlansági indítvánnyal a kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
A keddig egyeztetést követően Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára és Marine Tondelier, a baloldali szövetséghez tartozó Zöldek vezetője elmondta: amennyiben a következő kormány nem él a parlament megkerülésének alkotmányos lehetőségével, a mérsékelt baloldali pártok többet nem kezdeményeznek és nem szavaznak meg bizalmatlansági indítványt. A szocialisták nyitottak a kormányzásra a jobbközép és centrista pártokkal, a Zöldek azonban ezt kizárták, és mindkét párt ragaszkodik ahhoz, hogy baloldalról érkezzen a következő kormányfő.
A találkozón a kommunisták is ott voltak, az Új Népfront nevű baloldali szövetséget irányító radikális baloldal azonban nem kapott meghívást, ami feszültséget okozott a partnerek között.
„Az üres szék politikája a baloldal gyengítésének egy formája” – ismerte el Olivier Faure, a szocialisták vezetője, hangsúlyozva, hogy ő továbbra is megoldást akar keresni a „válságból való kiútra”.
A radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország elnöke bírálta az Új Népfront többi tagját, akik elfogadták az Elysée-palota meghívását.
„Vajon tisztában vannak-e azzal, hogy milyen ellenhatást vált ki az, amit tesznek? Emmanuel Macron kihasználja őket, és minden egyes órával az elnök szerez pontokat” – vélte Mélenchon, aki továbbra is a köztársasági elnök lemondását szorgalmazza.
Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak nemzetgyűlési frakcióvezetője nem tartja hihetőnek egy baloldali miniszterelnök esetleges kinevezését.
A Nemzeti Tömörülés az Engedetlen Franciaországhoz hasonlóan nem kapott meghívást a keddi egyeztetésre.
Az elnök környezetéből származó információ szerint a kritérium a meghíváshoz a kompromisszum lehetősége volt, és „kompromisszumot sem a Nemzeti Tömörülés, sem az Engedetlen Franciaország nem akar”.
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Emmanuel Macron csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy kitölti francia elnöki megbizatását „annak 2027-ben esedékes végéig”, miközben Michel Barnier kormányának előző napi parlamenti megbuktatását követően több vezető politikus is a köztársasági elnök lemondását szorgalmazta.
„Az Önök által demokratikusan rám bízott mandátum öt évre szól, és én azt a végéig fogom gyakorolni” – mondta a francia elnök. Azt is bejelentette, hogy a „következő napokban” kinevez egy új miniszterelnököt, akit egy, a „közérdeket szolgáló kislétszámú” kormány megalakításával fog megbízni.
Emmanuel Macron elismerte, hogy a jelenlegi politikai válság kiindulópontja a Nemzetgyűlés váratlan feloszlatása volt a júniusi európai parlamenti választások eredményét követően, s az új választások kiírása értetlenséget váltott ki Franciaországban.
„Sokan hibáztattak engem ezért a döntésért, és tudom, hogy sokan továbbra is a szememre hányják. Ez tény, és ez az én felelősségem” – mondta az elnök, mielőtt védelmébe vette ezt a megoldást, és bírálta „a köztársaságellenes frontba tömörült szélsőbaloldalt és szélsőjobboldalt”, amely a tervezett költségvetési megszorításokra hivatkozva szerda este megszavazta a bizalmatlansági indítványt a három hónapja kinevezett Barnier-kormány ellen, csak azért, hogy „válságot teremtsen”.
„Miért viselkedtek így ezek a képviselők? Nem önökre gondolnak, a hónap végi nehézségeikre, az önök terveire. Csak egy dologra gondolnak, az elnökválasztásra, hogy felkészüljenek rá, hogy siettessék azt, méghozzá cinizmussal és egyfajta káoszkeltéssel” – fogalmazott az államfő.
A következő elnökválasztás 2027-ben esedékes, de a bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország már a szavazást megelőző vitában is Emmanuel Macron lemondását követelte.
„Soha nem fogom átvállalni mások felelőtlenségét, különösen nem a parlamenti képviselőkét, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal megbuktatják Franciaország költségvetését és kormányát” – hangsúlyozta Macron.
Az államfő szerint a következő kormánynak egyetlen „prioritása” lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek. Macron jelezte, hogy addig is, még „december közepe előtt egy külön törvényt terjesztünk a parlament elé”, amely biztosítja „a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát”.
A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és „számítok arra, hogy lesz többség, amely elfogadja” – mondta az elnök.
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államhaztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.
Az RTL kereskedelmi rádió megbízásából a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet által végzett reprezentatív felmérés szerint a kialakult helyzet megosztja a franciákat: 53 százalékuk helyesli a megszorításokra készült kormány megbuktatását, de 82 százalékuk aggódik a következmények miatt. A piacok viszont nyugodtak maradtak: a párizsi tőzsde csütörtökön enyhén emelkedett.
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kormány bukása „csökkenti az államháztartás konszolidációjának valószínűségét”.
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
