2025. február 23-ban állapodott meg az SPD és az ellenzéki CDU, ezt viszont még Frank-Walter Steinmeier államfőnek is jóvá kell hagynia.
A múlt héten az amerikai választások mellett a német koalíció szétesésétől volt hangos a gazdasági sajtó. Olaf Scholz kancellár (SPD) szerda este kirúgta a pénzügyminiszterét: Christian Lindnert, mivel a Szabad Demokraták (FDP) fiskálisan konzervatív vezetője ellenezte a kormányfő tervét, hogy a 2025-ös költségvetésben 3 milliárd euróval növeljék Ukrajna támogatását.
Válaszul csütörtök reggelre a szabaddemokrata párt kilépett a hárompárti kormánykoalícióból és visszahívta valamennyi miniszterét.
A kancellár január közepére bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagban. Amennyiben ezt elveszíti, feloszlik a parlament és előrehozott választásokat tartanak Németországban. Most nyilvánosságra került a voksolás dátuma: az SPD és az ellenzéki CDU egy 2025. február 23-i időpontban állapodott meg, de erre még Frank-Walter Steinmeier államfőnek is rá kell bólintania.
Robert Habeck alkancellár tegnap délelőtt találkozott a szövetségi elnökkel, hogy új választásokhoz vezető rendezett útról tárgyaljanak – írja a Handelsblatt.
A kormánykoalíció válsága miatt a jövő hétre tervezett szaúd-arábiai útját is lemondta a német államfő. Mivel Olaf Scholznak már nincs többsége a Bundestagban, szinte biztosan elveszíti a bizalmi szavazást, amit követően a köztársasági elnök kiírhatja a választásokat: a kancellárról szóló voksolását december 16-án tartják a német törvényhozásban.
A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek párt is előrehozott választásokat sürgetett hétfőn Németországban, csatlakozva azon ellenzéki felhívásokhoz, amelyek elindítói minél előbb szeretnének világos viszonyokat teremteni a kérdésben.
Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből. Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került. Scholz akkor azt mondta, hogy január 15-én kér bizalmi szavazást a parlamentben, ám ez heves politikai vitát váltott ki. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a bizalmi szavazás azonnali megtartását követelte.
A szociáldemokraták (SPD) megmaradt partnere, a Zöldek most csatlakozott azon felhívásokhoz, hogy az előrehozott választások előfeltételének számító bizalmi szavazást Scholz hozza előre.
Azt várjuk tőle, hogy még a héten világos viszonyokat teremtsen – jelentette ki Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a parlamentnek a fennmaradó idejét a választásokig nem a szétesett koalíció törvényhozási menetrendjének, hanem olyan sürgős ügyeknek kellene szentelnie, mint a német alaptörvény megerősítése a szélsőségesnek tartott pártokkal szemben, amelyek erőre kaphatnak az előrehozott voksoláson. Ezenfelül egy újabb ukrajnai támogatás és az országos tömegközlekedési átalánydíj elfogadását is említette.
Scholz már vasárnap jelezte, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag), amennyiben a parlamenti pártok vezetői ezt szükségesnek látják.
Bjarni Benediktsson miniszterelnök vasárnap este sajtótájékoztatón bejelentette az izlandi kormánykoalíció felbomlását és előrehozott választások kitűzését sürgette november 30-ra.
A RÚV közszolgálati műsorszolgáltató tájékoztatása szerint az izlandi kormányfő elmondta, hogy hétfőn fog egyeztetni Halla Tómasdóttir államfővel a parlament feloszlatásáról.
A RÚV szerint a választásokat a parlament feloszlatásától számítva legkésőbb 45 napon belül kell kiírni.
Benediktsson, a konzervatív Függetlenségi Párt vezetője, áprilisban vette át a miniszterelnökséget, miután elődje, Katrín Jakobsdóttir lemondott, hogy jelöltként indulhasson a júniusi elnökválasztáson.
Benediktsson szerint a Függetlenségi Pártból, Haladó Pártból és a Baloldali-Zöld Mozgalomból álló kormánykoalíció szakadását a bevándorlással és az energetikával kapcsolatos ügyekben kialakult nézeteltérések okozták.
Benediktsson egyben hangsúlyozta, hogy pártja az ő vezetésével készül a közelgő választásra.
A rendes parlamenti választások 2025 szeptemberében lettek volna esedékesek.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Az államfő nem tudott kormányalakítási megbízást adni, mert a szélsőjobboldali Szabadságpárttal egyik párt sem akar együtt kormányozni.
Politikai patthelyzet alakult ki Ausztriában, mert egyetlen párt sem hajlandó együttműködni a szeptember végi választáson győztes Szabadságpárttal, az FPÖ-vel. Ezt az osztrák elnök jelentette be, miután konzultált a legnagyobb pártok vezetőivel.
„Szokatlan esettel állunk szemben. Teljesen újdonság, hogy van egy választási győztes, amellyel láthatóan egyik másik párt sem akar kormányozni. A Néppárt kizárja az együttműködést a Herbert Kickl vezette FPÖ-vel. A szociáldemokraták és a Zöldek sem akarnak az FPÖ-vel kormányozni. Mindannyian egyértelmű nyilatkozatokat tettek erre vonatkozóan” – mondta Alexander Van der Bellen.
Az államfő arra kérte az FPÖ, a második helyen végzett Osztrák Néppárt (ÖVP) és a harmadik Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetését, hogy folytassanak tárgyalásokat a következő napokban.
A szokásjog alapján az államfőnek Herbert Kicklt kellene megbíznia a kormányalakítással. Ha az FPÖ vezetője nem tud kormányt alakítani, az alternatíva a Néppárt által vezetett koalíció lenne a balközép szociáldemokratákkal és a liberális Neosz párttal.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely fordulópontot hozott. Első alkalommal győzött az FPÖ a voksok 29 százalékával, a 2. helyen végzett ÖVP-nek ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése (26%), és először csúsztak vissza a harmadik helyre a szociáldemokraták (21%).
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Hiába győzedelmeskedett a június 9-i előre hozott parlamenti választásokon a jobbközép Bulgária Polgárok Európai Fejlődéséért (GERB) párt, nem kapott elegendő támogatást a kormányalakításhoz. Ezért ma délelőtt Rumen Radev államfő a második politikai erőnek, a Folytatjuk a változást (PP) pártnak adott mandátumot, amit a korábbi miniszterelnök, Nikolaj Denkov azonnal teljesítetlenül visszaadott. Minden jel arra mutat, Bulgáriában egyre jobban mélyül a politikai válság és elkerülhetetlennek tűnnek az újabb előre hozott választások.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi, június 9-i parlamenti voksoláson a bolgár Folytatjuk a változást (PP) csak a harmadik legjobb eredményt érte el, hamar a második legnagyobb politikai erővé vált a képviselőházban – köszönhetően a török liberálisok, a Mozgalom az Igazságért és Szabadságért (DPSZ) párt kettészakadásának. A PP növekedését jelzi az is, hogy miután a jobbközép Bulgária Polgárok Európai Fejlődéséért (GERB) párt – a június 9-i előre hozott választások győztese – nem kapott elegendő támogatást a kormányalakításhoz, a PP-t képviselő Nikolaj Denkov kapta meg a kormányalakítás lehetőségét Rumen Radev államfőtől.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Ebben a parlamentben nem lehet stabil többséget kialakítani, ezért teljesítetlenül adjuk vissza a megbízást – közölte Denkov az elnökkel a miniszterelnök-jelölti megbízás kézhezvételekor. A bolgár alkotmány rendelkezései szerint azt követően, hogy a második, kormányalakításra vonatkozó felkérést is visszaadják, az államfő a következő parlamenti frakciónak adja a megbízást a kormányalakításra. Amennyiben viszont a kísérlet ismét kudarccal végződik, parlamenti választásokat kell kiírni.
Mint ismeretes Roszen Zseljazkov, a jobbközép GERB párt miniszterelnök-jelöltje július 3-án nem nyerte el a parlamenti képviselők többségének a bizalmát a kormányalakításhoz. A 240 bolgár képviselő közül csupán 98 fő támogatását sikerült megszerezni, de Bojko Boriszovék nem is kerestek újabb partnert a kormányalakításhoz, mintha direkt nem akartak volna kormányozni. Így pártjuk 68 képviselőjenek és a vele szövetségben lévő etnikai DPSZ párt 30 honatyájának szavazata nem volt elegendő a parlamenti többséghez. A török kisebbség, a muzulmán bolgárok és romák által támogatott liberális párt 15 képviselője pedig nem volt hajlandó szavazni az új kormánykoalícióra.
Ahmed Dogan alapító pártelnök és Deljan Peevszki jelenlegi pártelnök vitája vezetett el a pártszakadáshoz: 20 képviselőt kizártak a pártból, néhányan önként távoztak, Peevszki valószínűleg új pártot fog alapítani.
Politikai elemzők szerint a DPSZ a legutóbbi választásokon túlságosan megerősödött, félő volt, hogy egy esetleges következő voksoláson a várható alacsony választói részvétel miatt a legmagasabb szavazati arányt éri el, ami a többi párt létét veszélyezteti. Ezért a többi politikai szereplő összefogva a Peevszki ellenes érdekcsoportokkal, kihasználva a párt belső ellentéteit, szakadást idéztek elő. A cél az volt, hogy a DPSZ ismét harmadik vagy negyedik helyezett legyen a politikai palettán.
Rumen Radev legközelebb jövő hétfőn adhat kormányalakítási megbízást a széttöredezett parlamentben, ám egyelőre nem tudni, melyik párt mellett dönthet. Kérdés emellett az is, melyik párt lenne hajlandó vállalni a kormányzást, tekintve, hogy többen sodródtak a szakadás szélére, így nem szívesen vállalnak politikai felelősséget. Több politikus arra kéri az államfőt, hogy írjon ki előre hozott választásokat novemberre, akkorra ugyanis már ismertté válik az amerikai elnökválasztás eredménye. Félő azonban, hogy a bolgárok kiábrándultsága a politikai elit iránt még mélyebbre süllyed, egyes becslések nem tartják kizártnak, hogy a legutóbbi 30 százalékos részvételi arány 20 százalék körülire csökkenne, ezáltal pedig az új, 51. parlament legitimitása még kissebbé válna.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását kedd este elfogadja Emmanuel Macron államfő, akinek pártja alulmaradt az előrehozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig – közölték kormányzati források a keddi kormányülést követően.
Emmanuel Macron kezdeményezésére a kormány először ült össze a választások óta, és egyben az utolsó alkalommal.
Az államfő emlékeztett arra, hogy Gabriel Attal a választásokat követően lemondott, s a leköszönő, s ezért politikailag minimális szerepet kapó kormány helyzete ügyvivőként még egy ideig megmaradhat, várhatóan az olimpiai játékok végéig, azért, hogy „a folyamatosság jegyében biztosítsa a francia állam minimális működését”. A köztársasági elnök kedden köszönetet mondott a minisztereknek, Gabriel Attal pedig kifejezte háláját a kormánytagoknak és az államfőnek a bizalomért, amit az elmúlt hónapokban élvezett. Beszélt „a szenvedélyről, amellyel fél éve, két éve, hét éve szolgáltuk Franciaországot, és elindítottuk a nagy átalakulásokat hazánk számára”, valamint „a francia nép iránti kötelességéről”.
„Eltűnhettünk volna. Elkerültük a legrosszabbat. A jövő előttünk áll” – írta közleményében a miniszterelnök, aki pártja veresége ellenére az egyik legnépszerűbb francia politikus továbbra is.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, s a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a Nemzetgyűlésben.
A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni. A kormány formális lemondása lehetővé teszi, hogy a kormány képviselőnek megválasztott tagjai visszaszerezzék parlamenti mandátumukat, és így részt vehessenek csütörtökön a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásában, akinek személyéről a háttérben már folynak az egyeztetések.
Ez az átmeneti időszak eközben időt ad a politikai csoportosulásoknak is, hogy hogy megpróbáljanak kompromisszumokat és szövetségeket kötni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Ehhez azonban elsőként konszenzusos személyben kellene megállapodniuk, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Az egy hete tartó egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoztak.
Az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlés elnöki tisztére is „egységes jelöltet” követel.
„Nem folytatjuk a tárgyalásokat semmiről, amíg ez a kérdés nem rendeződik” – írta a baloldali politikus az X-en.
A baloldalon nagy a nyomás, mert az elnöki tábor egy része már napok óta próbál alternatív többséget kialakítani a jobbközép Köztársaságiakkal az Új Népfronttal szemben a nemzetgyűlés elnöki tisztének megtalálásához, amelyet egyébként a jelenlegi elnök, az elnöki táborhoz tartozó Yaël Braun-Pivet szeretne megtartani. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról”.
A politikai bizonytalanság közepette egy dolog biztos a leendő francia kormány számára: az államháztartás ismét mínuszba kerül.
Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és 2027-ben elérheti a 3600 milliárd eurót – jelentette ki Pierre Moscovici, az állami számvevőszék elnöke hétfőn. A korábbi miniszter és uniós biztos főszámvevő szerint az adósságszolgálat jelenleg évi 60 milliárd euróba kerül az országnak, ez 2027-ben 80 milliárd euróra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás jut olyan területekre, mint például az oktatás, az igazságszolgáltatás, a biztonság vagy a gazdaság zöld átállítására – fűzte hozzá.
Moscovici szerint az új kormány legfontosabb feladata az államadósság csökkentése kell, hogy legyen. Hozzátette: Ez nem jobboldali vagy baloldali feladat, ez mindenki számára kötelező.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Benny Gantz izraeli centrista háborús kabinetminiszter elhalasztotta szombatra tervezett, a várakozások szerint lemondó nyilatkozatát. Így egyelőre megmenekült Benjamin Netanjahu kormánya.
A múlt hónapban Gantz a konzervatív miniszterelnöknek június 8-ig szabott határidőt, hogy egyértelmű stratégiát dolgozzon ki Gázával kapcsolatban, ahol Izrael pusztító katonai offenzívát hajt végre a Hamász palesztin fegyveres csoport ellen – írta a Reuters.
De miután az izraeli erők négy izraeli túszt mentettek ki élve Gázából, a miniszter szóvivője közölte, hogy nyilatkozatát elhalasztják. Nem adtak új időpontot a beszédre, amelytől vezető izraeli lapok politikai kommentátorai azt várták, hogy bejelenti lemondását.
Bár Gantz centrista pártjának távozása nem jelentene közvetlen veszélyt Netanjahu kormánykoalíciójára, amely a parlament 120 képviselői helyéből 64-et birtokol, könnyen eróziót indíthatna el a kormányban és a törvényhozásban is. Gantz távozásával Netanjahu elveszítené annak a centrista tömbnek a támogatását, amely elősegítette a kormány bel- és külföldi elfogadását, miközben a gázai háború nyolc hónapja során egyre fokozódik a nyomás a kabineten és a miniszterelnökön.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Könnyen indulhatott volna kormányválsággal az év Németországban. A szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata kormánykoalíció legkisebb pártja, az FDP vezetése megkérdezte ugyanis a tagságot arról, hogy feladják-e az együttműködést partnereikkel. A voksolók 52 százaléka végül a koalíció fenntartása mellett döntött.
A koalícióban maradásról tartott szavazást tagjai között a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP). A voksolást azért írták ki, mert a párt nem jutott be a helyi parlamentbe sem Bajorországban, sem Hessenben a tavaly őszi tartományi választásokon, támogatottsága pedig lassú csökkenésben van.
Az egyébként nem kötelező érvényű szavazáson a tagság szűk többsége arra szavazott, hogy maradjanak Olaf Scholz kancellár hárompárti kormánykoalíciójában.
Az alacsony adókat követelő, valamint a vállalkozásokat középpontba helyező politikai alakulat nem szívesen kormányoz a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel, ez a mostani a voksolásból is egyértelműen kiderült. Egyelőre azonban az FDP nem robbantotta fel a koalíciót, ahogy arra sokan számítottak.
A 76 ezer párttagból mindössze 26 ezren vettek részt a szavazáson.
Bijan Djir-Sarai, a párt főtitkára a szavazás után kijelentette, az 52 százalékos eredmény világosan mutatja, hogy a párt folytatni akarja a kormányzást. „A szavazati joggal rendelkező képviselők túlnyomó többsége azt akarja, hogy az FDP továbbra vállalja a kormányzás felelősségét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai kihívások óriásiak, a gazdaságpolitikában, a költségvetési politikában, de a migráció terén is.
Az FDP elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszteri pozíciót tölt be Olaf Scholz kancellár kormányában.
A hárompárti koalíciója azzal az ígérettel került hatalomra, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a 21. századba, ez azonban egyelőre mondhatni visszafelé sült el, a német gazdaság rég nem látott módon bukdácsol, az egyre növekvő migrációs nyomás pedig próbára teszi a lakosság tűrőképességét.
Mindez pedig egyértelműen megtépázta a pártok támogatottságát, mely együttesen is csak a 33 százalékot ér el jelenleg.
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Amint arról tegnap beszámoltunk felmentését kérte Zuzana Caputová államfőtől Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő, aki ezt Pozsonyban, vasárnapi sajtótájékoztatóján jelentette be. Döntését megelőzte, hogy a héten kormányának két minisztere is bejelentette távozási szándékát. A köztársasági elnök a kialakult kormányválságra a megbízott miniszterelnök egyik megoldási javaslatát sem találta elfogadhatónak – számolt be az M1 híradója.
Zuzana Caputová tegnap bejelentette, hogy más megoldása nem lévén ügyvezető kormányt nevez ki Szlovákiában a szeptember 30-ra tervezett előrehozott választásokig tartó időszakra. Az államfő azt mondta: ennek élén a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke, Ódor Lajos áll majd.
Így pedig először az ország történetében magyar nemzetiségű miniszterelnöke lesz Szlovákiának.
Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő korábban döntését azzal indokolta, hogy az államfő nem fogadott el javaslatai közül egyet sem, amelyek – mint mondta – biztonságosabb megoldást jelentettek volna, mint egy szakértői kormány kinevezése. Az ügyvezető szlovák miniszterelnök azután közölte ezt a döntését, hogy csütörtökön és pénteken kabinetjének két minisztere is bejelentette távozási szándékát. Eduard Heger – miután kormánya egy ellene beadott parlamenti bizalmatlansági szavazáson megbukott – tavaly december óta ügyvezető kormány élén látja el feladatait.
Heger, aki egy csütörtökön elmondott rendkívüli televíziós beszédében még azt hangsúlyozta, hogy az instabilitás elkerülése érdekében az ügyvezető kormánynak fenn kell maradnia a szeptemberi választásokig, vasárnap úgy nyilatkozott: lehetőséget akar adni az államfőnek arra, hogy egy szakértői kormány kinevezésével stabilan vezesse az országot a szeptemberi előrehozott választásokig.
[type] => post
[excerpt] => Zuzana Caputová tegnap bejelentette, hogy más megoldása nem lévén ügyvezető kormányt nevez ki Szlovákiában a szeptember 30-ra tervezett előrehozott választásokig tartó időszakra. Az államfő azt mondta: ennek élén a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi a...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1683534780
[modified] => 1683501160
)
[title] => Magyar nemzetiségű miniszterelnöke lesz az ügyvezető kormánynak Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=78146&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78146
[uk] => 78171
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 78147
[image] => Array
(
[id] => 78147
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos.webp
[original_lng] => 51212
[original_w] => 1740
[original_h] => 1293
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-300x223.webp
[width] => 300
[height] => 223
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-768x571.webp
[width] => 768
[height] => 571
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-1024x761.webp
[width] => 1024
[height] => 761
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-1536x1141.webp
[width] => 1536
[height] => 1141
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos.webp
[width] => 1740
[height] => 1293
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos.webp
[width] => 1740
[height] => 1293
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1683536531:2
[_thumbnail_id] => 78147
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2258
[translation_required_done] => 1
[_oembed_247fea3ac39feb453001703b3badea45] =>
Humbled and honored to be chosen as the next Director General of @UNmigration. I am ready to work with ALL our member states and global partners to unleash the opportunities provided by effective, orderly and humane migration. ?︎ pic.twitter.com/cTpfjjlKHp
I’m honoured to be appointed as Defence Secretary by @RishiSunak
I’d like to pay tribute to the enormous contribution Ben Wallace has made to UK defence & global security over the last 4 years https://t.co/CXWOaYnmUJ
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Demonstrációt szerveztek a szlovák Orvos Szakszervezet Szövetség tagjai november 17-én a pozsonyi kormányhivatal elé. A szlovák kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások egyre gyakoribbá váltak, ugyanis egészségügyi dolgozók ezrei mondtak fel a jelenlegi szlovák ellátási rendszer körülményei miatt.
Októberben több mint 2100 szlovákiai orvos döntött úgy, hogy a jelenlegi körülmények között nem folytatja munkáját, és beadja a felmondását. Az Orvos Szakszervezetek Szövetség azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy nem értenek egyet a szlovákiai egészségügy működésével, és még januárban ismertették az egészségügyi ellátási rendszer javítására tett javaslataikat.
Azoknak az orvosoknak, akik múlt hónapban adták be a felmondásukat, november végén jár le a két hónapos felmondási idejük, így decemberre ténylegesen veszélybe kerülhet néhány szlovák kórház működése. Ugyanis olyan kulcsfontosságú osztályok orvosai nyújtották be a felmondásukat, mint a traumatológia, belgyógyászat, kardiológiai, aneszteziológia, intenzív ellátás, gyermekgyógyászat, nőgyógyászat és az újszülöttosztály.
Eduard Heger kormányfő november 13-án egy tévéműsorban kérte az orvosokat arra, hogy vonják vissza a felmondásukat. Szerinte a jelenlegi kormány annyit tesz az egészségügyért, mint eddig egyetlen kormány sem az elmúlt 17 évben. Ugyanakkor megérti, hogy nemcsak a bérekkel van gond, hanem más téren is fejlesztésekre van szükség. Kiemelte: készen áll a megegyezésre.
A kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások egyre gyakoribbá váltak az utóbbi időszakban, azonban még mindig nem sikerült megegyezniük. Legutóbb szerdán ültek össze a felek, ekkor Peter Visolajsky, az orvosszakszervezet elnöke elmondta: a megbeszélések november 21-én folytatódnak.
A megállapodás még nem született meg, de már közelítünk felé – jelentette ki Visolajsky, hozzátéve: az orvosok az utcán adnak majd hangot követeléseiknek, ezért november 17-re a pozsonyi kormányhivatal elé szerveztek tüntetést.
Az Infostart azt írja: nem véletlenül választották ezt a napot a demonstrációra, mivel 33 éve ezen a napon Prágában békés diáktüntetést tartottak, amelyet a rendőrök erőszakosan fojtottak el. Ezért 1989 óta Csehországban és Szlovákiában is a demokráciáért és a szabadságért vívott harc napja.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Demonstrációt szerveztek a szlovák Orvos Szakszervezet Szövetség tagjai november 17-én a pozsonyi kormányhivatal elé. A szlovák kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások egyre gyakoribbá váltak, ugyanis egészségügyi dolgozók ezrei mondtak fel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668783600
[modified] => 1668733435
)
[title] => Már megint kormányválság fenyegeti Szlovákiát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=63016&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63016
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63017
[image] => Array
(
[id] => 63017
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[original_lng] => 35480
[original_w] => 622
[original_h] => 415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1668726294:12
[_thumbnail_id] => 63017
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1352
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3bae04a2fc95bbf53faf0a01f03feb56] =>
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
