Észtország elnöke, Alar Karis hétfőn kinevezett öt új kormánytagot a miniszterelnök, Krišjānis Kariša javaslatára. Az öt új miniszter, akik nem tartoztak a korábbi kormányhoz, a vezető koalíció változásai miatt lettek kinevezve, miután a Reform Párt és az Észtország 200 kizárták a szociáldemokratákat.
A Reform Párt új tagjai a kormányban: Kulder Leis infrastruktuális miniszter, Carmen Joller, a szociális ügyek minisztere, és Andres Sutt energia- és ökológiai miniszter. Az Észtország 200 pártból a következőket nevezték ki: Igor Taro belügyminiszter és Hendrik Terras regionális és mezőgazdasági miniszter.
A kinevezések előtt Karis elnök minden egyes új miniszterrel egyeztetett, hogy megismerje terveiket.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A leendő koalíciós partnerek 11 órakor mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni Ausztriáért” programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. „Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen –, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A tőke hatékony allokációja érdekében intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az átfogó pénzügyi oktatás erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a politikai iszlám elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen. Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára nemzeti cselekvési tervet kíván kidolgozni a szélsőjobboldali fenyegetés ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. Az erőszak általános megelőzése érdekében betiltják bizonyos típusú kések birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
Ismét tárgyal egymással Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakításról – erősítette meg mindkét párt hétfőn, írja az MTI.
„Megbeszélések folynak arról, hogy lehetséges-e egyáltalán az együttműködés, illetve egy kormányalakítási megállapodás megkötése” – ismertette az ÖVP.
Az ÖVP és az SPÖ közösen az osztrák parlamentben mindössze egy mandátumnyi többséggel rendelkezik. A Zöldek és a liberális NEOS is jelezték azonban, hogy bizonyos kérdésekben támogatnának egy ilyen kétpárti koalíciót a törvényhozásban.
Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere hétfőn a megbeszélések mielőbbi sikeres lezárását sürgette. „Fontos, hogy a két párt egymásra találjon” – fogalmazott. Mint mondta, kívánatosnak tartaná további pártok bevonását is tekintettel az szűk parlamenti többségre.
Ugyan a szeptember 29-i osztrák parlamenti választásokon az FPÖ szerezte a legtöbb szavazatot, de először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást az SPÖ-vel és a NEOS liberális párttal, de azok a tárgyalások január elején kudarcba fulladtak. Ezt követően az FPÖ kapott kormányalakítási megbízást, de az ÖVP-vel folytatott egyeztetések szintén zsákutcába jutottak február 12-én.
Libanon új miniszterelnöke szombaton megalakította kormányát, amely az ország első teljes jogú kormánya 2022 óta.
Joseph Aun libanoni államfő közleményben jelentette be, hogy elfogadta Navaf Szalám korábbi ügyvezető kormányának lemondását, és aláírta a rendeletet a Szalám vezette új kormány megalakulásáról.
Aunt, a hadsereg addigi főparancsnokát január elején, több mint két év és számos próbálkozás után választották meg köztársasági elnökké. Az ország törvényei értelmében az államfő jelölheti ki vagy mozdíthatja el a miniszterelnököt.
A Libanon vallási csoportjai közötti hatalommegosztási megállapodás értelmében az elnöknek maronita kereszténynek, a miniszterelnöknek szunnita, a parlament elnökének pedig síita muszlim vallásúnak kell lennie. A síiták részéről a legerősebb tömörülés az Irán támogatását élvező Hezbollah és az Amal Mozgalom, a keresztények részéről pedig a Libanoni Erők nevű mozgalom.
Az utolsó pillanatban jött egy komoly változás a háborús övezetben – Maradnak az izraeli katonák
Szalám 24 miniszterből álló új kabinetjének tagjai egyenlő arányban képviselik a keresztény és a muzulmán felekezeteket.
A diplomáciában járatos Szalám, a Nemzetközi Bíróság korábbi elnöke a bejrúti elnöki palotában újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy kormánya a pénzügyi reformokat, az újjáépítést és az Izraellel közös határon a stabilitás letéteményesének tekintett ENSZ-határozat végrehajtását helyezi előtérbe.
Szalám reményét fejezte ki, hogy a politikailag sokszínű kabinet tagjai „harmonikusan együtt fognak működni”.
„Ez a kormány arra fog törekedni, hogy helyreállítsa a bizalmat a polgárok és az állam, Libanon és arab környezete, valamint Libanon és a nemzetközi közösség között” – hangsúlyozta.
A kormányalakítás egy olyan időszakban sikerült az országban, amikor az Izrael és Hezbollah közötti harcok és a tűzszünet megkötése után újjá kell építeni a komoly károkat elszenvedett déli régiót, és Bejrút azon fáradozik, hogy fenntartsa a biztonságot déli határa mentén.
Több mint hét hónapon át tartó egyeztetések után péntek éjjel megállapodás született Belgiumban az új, koalíciós kormányról és a leendő miniszterelnök személyéről; a jobboldali, Antwerpen polgármesteri tisztségét betöltő Bart De Wever a jövő hét elején teheti le hivatali esküjét – írja az MTI.
A belga királyi palota közlése szerint Bart De Wevert az éjszaka Fülöp király is fogadta, sajtóforrások szerint pedig akár már hétfőn beiktathatják kormányfői tisztségébe.
A Bart De Wever vezette Új Flamand Szövetség (N-VA) a tervek szerint koalícióban fog kormányozni a vallon liberális Reformer Mozgalommal (MR), a centrista Les Engagés-val (Elkötelezettek), illetve flamand részről a kereszténydemokratákkal (CD&V) és – egyedüli baloldali pártként- a szociáldemokrata Vooruittel (Előre).
A kormányalakítási egyeztetések mind ez idáig többször futottak zátonyra, a többi között az adózással, illetve a munkanélküli járulékokkal kapcsolatos ellentétek miatt.
Belgiumban június elején, az európai parlamenti választásokkal egy időben tartottak parlamenti választásokat, amelyeken a Flamand Szövetség (N-VA) szerepelt a legjobban, 25 helyet szerezve meg a 150 tagú képviselőházban.
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője kormányalakítási tárgyalásokra hívta kedden az Osztrák Néppártot (ÖVP).
Kickl hangsúlyozta, hogy pártja vezető testületeinek az esti ülésen tanácsolni fogja az egyeztetések megindítását. Mint mondta, gyorsan tisztázni kell, lehetséges-e egy koalíció. Ehhez az ÖVP-ben változásokra és összetartásra is szükség lesz.
„Amennyiben ez nem biztosított, akkor ez ennyi volt” – tette hozzá, kiemelve, hogy az FPÖ kész az esetleges előrehozott választásokra is.
Kickl a Néppárt FPÖ irányába tett fordulatáról szólva beszélt arról is, hogy nem a múltba, hanem a jövőbe tekint, „a megbocsátásra való képtelenség nem vezet sehova”. Egyben leszögezte, hogy a néppártiaknak fel kell ismerniük, melyik politikai erő kapta a legtöbb szavazatot a választáson és melyik került a második helyre.
Az FPÖ elnöke figyelmeztette az ÖVP-t, hogy „nem akar játszmákat, trükköket, szabotázst, obstrukciót és hatalommegtartási politikát” látni. Mint mondta, egységes és stabil partnerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy egy belülről megosztott ÖVP-t sem akar koalíciós partnerként.
Kickl azt mondta, hogy nem tart az esetleges előrehozott választásoktól sem, és az egyszerűbb utat is választhatta volna az államfővel tartott megbeszélésen, tekintettel pártja sorozatos győzelmeire és a kedvező közvélemény-kutatási adatokra. Hangsúlyozta azonban, hogy ehelyett „az államért viselt politikai felelősség vállalása mellett döntött”.
Az FPÖ elnöke hangsúlyozta, hogy vissza kell állítani a politikába fektetett közbizalmat. Mint mondta, a gondosság, őszinteség és bátorság erősítheti a derűlátás szellemét az országban.
Kickl azt követően kapott kormányalakítási megbízást, hogy a legutóbbi választásokon győztes párt megkerülésével, az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS liberális párt részvételével tartott koalíciós tárgyalások zsákutcába jutottak.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament hétfői együttes ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Marcel Ciolacu (PSD) vezette koalíciós kormánynak.
A második Ciolacu-kormányt a kormányt alkotó pártok és a nem magyar nemzeti kisebbségek 240 képviselője és szenátora szavazta meg. A kabinet parlamenti jóváhagyásához legalább 233 szavazatra volt szükség. A titkos szavazáson az ellenzéki pártok törvényhozói 143 ellenszavazatot adtak le.
Az új román kormány hétfőn lép hivatalba, miután a kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.
Hosszú és „időnként eléggé rázós” út fog elvezetni az osztrák koalíciós megállapodáshoz – vélekedett Karl Nehammer osztrák kancellár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken indult egyeztetéseiről szólva.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. A szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta.
Ennek ellenére Alexander van der Bellen osztrák államfő a néppárti Nehammert bízta meg kormányalakítással.
„Hosszú és feltehetően gyakran nagyon is rázós út áll előttünk” – jelentette ki a hivatalban lévő kancellár újságíróknak nyilatkozva, miután a nap folyamán az ÖVP és az SPÖ tárgyalódelegációja megkezdte az egyeztetéseket.
Nehammer ismételten arról beszélt, hogy a gazdasági és bevándorlási kérdésekre akarja majd helyezni a hangsúlyt. Mindazonáltal, ha a két pártnak sikerül is áthidalnia jelentős nézeteltéréseit olyan kérdésekben, mint például a tehetősek megadóztatása, akkor is csak mindössze egy mandátumnyi többségük lesz a parlamentben. A kancellár ezért közölte, hogy egy harmadik párt bevonását is fontolgatják a leendő koalícióba, ami csak tovább fogja bonyolítani a várhatóan akár két-három hónapig is elhúzódó egyeztetéseket.
Egy korábbi sajtótájékoztatón Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője jóval derűlátóbb képet festett. „A mai megbeszélések nagyon pozitív benyomást keltettek arról, hogy e tárgyalások, amennyiben ugyanolyan bizalomteljes módon zajlanak, igen is kormányalakításhoz vezethetnek” – mondta.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Herbert Kickl, a múlt heti ausztriai választáson győztes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője szombaton bejelentette: közölte Alexander Van der Bellen államfővel azt az álláspontját, hogy őt kell megbíznia kormányalakítással.
Herbert Kickl pártelnök azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy egyeztetett a köztársasági elnökkel, aki a választások után megszokott módon minden parlamentbe jutott párt vezetőivel konzultál, mielőtt dönt arról, kit bíz meg kormányalakítással.
Az FPÖ vezetője egyúttal a többi pártot is felszólította arra, hogy fogadják el őt kancellárnak, és ne alakítsanak olyan koalíciót, amely az FPÖ-t kizárva választási „vesztesekből” állna. Mint nyilatkozott, az utóbbi figyelmeztetését
Van der Bellen államfőnek is elmondta, hozzátéve, hogy ez „arculütés, végzetes jelzés lenne a választók felé”. A választók a szabadságpártot hatalmazták fel arra, hogy kormányozzon – szögezte le.
zt is kijelentette, hogy az FPÖ elé emelt fal a választási eredmény tükrében a „demokrácia elé emelt fal” is lenne.
A radikális jobboldali FPÖ a szavazatok közel 29 százalékát szerezte meg a választáson, és mindenképpen koalíciós partnerre van szüksége ahhoz, hogy kormányozhasson. A parlamentbe bejutó főbb pártok azonban mind ez idáig elzárkóztak attól, hogy szövetségre a lépjenek az FPÖ-vel, legalábbis amíg azt Kickl vezeti.
Kickl most megismételte, hogy pártja nem zárkózik el az együttműködés elől egyetlen más parlamenti erővel sem. Hozzátette, hogy olyan koalíciót szeretne, amely stabil többséggel rendelkezik, és a legfontosabb aktuális témákban meg tud egyezni.
A választáson a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) lett a második 26,5 százalékkal, a harmadik legtöbb voksot (21,1 százalék) pedig a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kapta.
Az SPÖ nevében Klaus Seltenheim szövetségi igazgató szombaton úgy nyilatkozott: Kickl egyértelműen értésre adta, hogy az Osztrák Néppárttal kíván kormányozni, így az ÖVP-é a feladat, hogy megakadályozza az FPÖ kormányra kerülését.
Alexander Van der Bellen hétfőn és kedden folytatja konzultációit a parlamentbe jutott pártokkal. Kickl szerint az államfő csak azt követően kíván nyilatkozni az egyeztetésekről, ha az utolsót is befejezte.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét.
A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett.
Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.
A másik két tábor, a választásokon élen végzett, de a kormányból kimaradt baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra kérte képviselőtársait, hogy „a lehető leghamarabb szabaduljanak meg” Michel Barnier kormányától, amelynek szerinte „nincs sem legitimitása, sem jövője. Az új Macron-katasztrófafilm szereplőgárdája ismert. A nemzetgyűlési választások veszteseinek kormánya az aggodalomra okot adó belügyminiszter kezében van” – írta az X-en Mélenchon a keményvonalasként ismert Bruno Retailleau-ra utalva, aki eddig az LR frakcióvezetője volt a szenátusban.
A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure „a demokráciának bemutató, reakciós kormánynak” nevezte a Barnier-kormányt, s hozzátette: „találkozunk a bizalmatlansági vitán”, mivel a baloldal egy bizalmatlansági indítvánnyal azonnal meg akarja buktatni a kormányt a nemzetgyűlésben, jóllehet annak elfogadásához a Nemzeti Tömörörülés szavazataira is szüksége van.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint az új kormány „a macronizmus visszatérését jelzi” és „nincs jövője”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy a pártok közötti erőviszonyok tekintetében mostantól Marine Le Pen pártja képviselőinek szavazatán múlhat a kormány túlélése illetve megbuktatása egy bizalmatlansági indítvánnyal a parlamentben.
„Ez az „új” kormány a macronizmus visszatérését jelzi a hátsó ajtón keresztül. Nem engedhető meg, hogy szánalmas pártpolitikai cselekkel és politikai számításokkal visszatérjen az, amit a francia nép két alkalommal demokratikusan elutasított. Ez tehát egy olyan kormány, amelynek semmilyen jövője nincs” – írta Jordan Bardella az X-en.
Michel Barnier október 1-én tartja a nemzetgyűlésben általános politikai beszédét. Kormányának első és legsürgetőbb feladata pedig a költségvetés elfogadása lesz, miközben Franciaország jelentős államadósággal küzd.
Az új kormány egyik legismertebb személyisége a baloldal és mindeddig Emmanuel Macron pártja által is élesen bírált új belügyminiszter. Bruno Retailleau a „rend, a tekintély és a határozottság” nevében a bevándorlással kapcsolatosan a korábbiaknál szigorúbb politikát kíván megvalósítani, elképzelései jelentősen egyeznek a Nemzeti Tömörülés javaslataival.
„A rendőrök, akik életüket kockáztatják honfitársaink biztonságáért, számíthatnak rám: én leszek az első számú támaszuk. A franciák egy dolgot várnak el a köztisztviselőktől: eredményeket. Célom, hogy cselekedjek, egyetlen jelszóval: helyreállítani a rendet, hogy biztosítsam a társadalmi szerződést” – írta az X-en az új belügyminiszter, aki az elmúlt években élesen bírálta Emmanuel Macron politikájának lazaságát a bevándorlás, a biztonság és a szekularizáció területén.
Az eddig az európai ügyekért felelős miniszter, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot kapta meg a külügyi tárca vezetését, s az elnöki pártból érkezett az új gazdasági miniszter, a nagyközönség számára ismeretlen Antoine Armand is. Helyén maradt az eddigi védelmi miniszter, az elnöki párthoz tartozó Sébastien Lecornu és Rachida Dati jobboldali kulturális miniszter.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726999200
[modified] => 1726998698
)
[title] => Megalakult az új francia kormány
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127345&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127345
[uk] => 127417
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 127346
[image] => Array
(
[id] => 127346
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[original_lng] => 1207476
[original_w] => 1007
[original_h] => 565
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727029397:2
[_thumbnail_id] => 127346
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 847
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d30bebe4cd32958af338878b8728e20c] =>
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
