Kormánya átalakítását és a koalíciós szerződés újratárgyalását jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedd este a TVP Info közszolgálati hírtelevíziónak adott interjúban – írja az Onet.
A már februárban jelzett kormányátalakításra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Tusk elmondta: erre az elnökválasztás második fordulója után, júniusban kerül sor.
„Júniusban már nyugodt körülmények között visszatérek az egyeztetésekhez a koalíciós partnereimmel” – fogalmazott. Kifejtette: „kisebb létszámú, de mindenki számára jó arányú, sokkal hatékonyabb” kabinetet szeretne alakítani. Hozzátette egyúttal: „nem mindenkinek van oka örömre”. Közölte továbbá: újra szeretné tárgyalni a koalíciós szerződést, melynek – mint elismerte – nem minden célkitűzése teljesült.
Arra a kérdésre, hogy az elnökválasztás első fordulójának eredménye – amely Rafal Trzaskowski kormánypárti és Karol Nawrocki ellenzéki jelölt közötti csekély különbséggel végződött – „sárga lapot” jelent-e a kormány számára, Tusk kijelentette: „a sárga lap nem egy dráma, hanem minden kemény játékos normális sorsa”.
A lengyel kormánykoalíció három tömbből áll: a fő, Polgári Koalíció nevű frakción kívül a Lengyel Parasztpárt és a Lengyelország 2050 pártból álló Harmadik Út nevű blokk alkotja, és tagja az Új Baloldal nevű frakció is.
[type] => post
[excerpt] => Kormánya átalakítását és a koalíciós szerződés újratárgyalását jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedd este a TVP Info közszolgálati hírtelevíziónak adott interjúban – írja az Onet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747837500
[modified] => 1747820053
)
[title] => A lengyel miniszterelnök bejelentette a kormány átalakítását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151714&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151714
[uk] => 151705
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151706
[image] => Array
(
[id] => 151706
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75.jpeg
[original_lng] => 46837
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/682d3f592fc75.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747819785:5
[_thumbnail_id] => 151706
[_edit_last] => 12
[views_count] => 425
[_oembed_73382d0a8c207fd29db5173ee5840f93] =>
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Nyolcadik próbálkozásra sem sikerült megválasztani a koszovói parlament elnökét vasárnap, így a képviselőház korelnöke keddre újabb ülést hívott össze, hogy a választások után több mint két hónappal megkezdhesse munkáját a törvényhozás.
A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával,
a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé.
Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.
Az Önrendelkezés azt szeretné, ha a soraiba tartozó Albulena Haxhiu lenne a parlament új elnöke, ám ehhez mindeddig nem sikerült megszerezni a kellő támogatást, vagyis a 61 képviselői szavazatot. Vasárnap 57-en támogatták a politikus házelnökké választását, 41-en ellenezték, hárman pedig tartózkodtak.
Albin Kurti a kampánya során kijelentette: szeretné, ha pártja abszolút többséget szerezne, és önállóan tudna kormányozni. A kampány során mind az AAK, mind a PDK, mind pedig az LDK kizárta az együttműködést Kurtival. A három párt összesen 48 mandátummal rendelkezik.
Az ellenzéki pártok egyelőre szintén nem tudnak megegyezni abban, kit szeretnének házelnöknek, de míg a PDK teljesen kizártnak tartja, hogy az Önrendelkezés jelöltjére szavazzon, a többi pártnak csak Albulena Haxhiu személye ellen van kifogása, más politikust a bejelentések szerint támogatnának.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
A szíriai forradalmat követően új átmeneti kormány alakult, amelyben először kapott helyet egy katolikus nő, Hind Kabawat. A 23 tagból álló kabinet a társadalom sokszínűségét hivatott képviselni, fő célkitűzése pedig az ország újjáépítése, egy új alkotmány megfogalmazása és a demokratikus választások előkészítése – számolt be a hirado.hu.
A több mint egy évtizedes polgárháborút követően új fejezet kezdődött Szíriában: a tavaly decemberben megbuktatott Bassár el-Aszad rendszere után Ahmad al-Sharaa ideiglenes elnök bejelentette az új átmeneti kormány megalakulását. A 23 fős kabinet összeállítása során hangsúlyt fektettek a társadalmi és vallási sokszínűségre, válaszul a nemzetközi közösség többszöri felszólítására a befogadóbb kormányzás érdekében – írja a Vatican News.
Bár a kabinet túlnyomórészt szunnita arab politikusokból áll, helyet kaptak benne a keresztény, alavita, drúz és kurd kisebbségek képviselői is.
Az etnikai és vallási diverzitás különösen fontossá vált azután, hogy Latakiában és Tartúszban több mint ezer alavita civil halt meg támadások során – ez a vallási kisebbség adta korábban Aszad bázisát.
A kormány egyik legfigyelemreméltóbb kinevezése Hind Kabawat, aki a Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumát vezeti majd. Kabawat katolikus vallású, és az egyetlen nő a kabinetben.
Régóta ismert interkulturális párbeszédet támogató tevékenységéről és a női jogok védelméért folytatott munkájáról. Ellenállóként már korábban is szembeszállt az Aszad-rezsimmel, most pedig célja az egyenlőség és társadalmi megbékélés elősegítése.
Más kisebbségi képviseletek is megjelentek a kormányban: Yarub Badr alavita politikus a Közlekedési Minisztérium élére került, Amgad Badr, aki drúz származású, a mezőgazdasági tárcát vezeti, míg Mohammed Terko kurd vezetőként az oktatásért felel majd.
A legfontosabb posztokat azonban továbbra is Ahmad al-Sharaa szövetségesei töltik be: Assaad al-Shaibani külügyminiszter és Murhaf Abu Qasra védelmi miniszter megőrizték korábbi pozíciójukat.
A belügy élére Anas Khattab került, aki múltja miatt vitákat váltott ki: korábban dzsihadista harcosként és hírszerzési vezetőként tevékenykedett.
Az igazságügyi tárcát Mouzhar al-Waiss veszi át, miután elődje, Shadi Mohammad al-Waisi kénytelen volt lemondani múltbeli kivégzésekben való részvétele miatt.
A vegyes összetételű kormány célja, hogy elnyerje a nemzetközi közösség bizalmát, és meggyőzze a nyugati országokat a Szíriára kirótt gazdasági szankciók feloldásáról.
Al-Sharaa elnök ígéretet tett az ipar újjáépítésére, pénzügyi reformokra és külföldi befektetések ösztönzésére. A Nyugat azonban egyértelművé tette: a szankciók feloldása kizárólag a kormány konkrét tettein múlik.
Ugyanakkor nem mindenki elégedett az új kabinettel. A Szíriai Északkeleti Autonóm Közigazgatás (AANES), amely több mint egy évtizede irányítja az északkeleti kurd területeket, elutasította a kormány összetételét. Bár egy kurd miniszter is helyet kapott a kormányban, az AANES szerint a kabinet nem képviseli megfelelően a kisebbségeket, és teljesen mellőzte az autonóm régió képviseletét.
[type] => post
[excerpt] => A szíriai forradalmat követően új átmeneti kormány alakult, amelyben először kapott helyet egy katolikus nő, Hind Kabawat. A 23 tagból álló kabinet a társadalom sokszínűségét hivatott képviselni, fő célkitűzése pedig az ország újjáépítése, egy új ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743958200
[modified] => 1743946909
)
[title] => Megalakult Szíria új átmeneti kormánya: egy katolikus nő is helyet kapott benne
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146808&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 146808
[uk] => 146883
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 146809
[image] => Array
(
[id] => 146809
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat.jpg
[original_lng] => 52500
[original_w] => 850
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat-300x191.jpg
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat-768x488.jpg
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat.jpg
[width] => 850
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat.jpg
[width] => 850
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat.jpg
[width] => 850
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/hind-kabawat.jpg
[width] => 850
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1744016705:8
[_thumbnail_id] => 146809
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 696
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831849260002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 942077
[1] => 438
[2] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katolikus politikus
[1] => kormányalakítás
[2] => Szíria
)
)
[3] => Array
(
[id] => 145720
[content] =>
Észtország elnöke, Alar Karis hétfőn kinevezett öt új kormánytagot a miniszterelnök, Krišjānis Kariša javaslatára. Az öt új miniszter, akik nem tartoztak a korábbi kormányhoz, a vezető koalíció változásai miatt lettek kinevezve, miután a Reform Párt és az Észtország 200 kizárták a szociáldemokratákat.
A Reform Párt új tagjai a kormányban: Kulder Leis infrastruktuális miniszter, Carmen Joller, a szociális ügyek minisztere, és Andres Sutt energia- és ökológiai miniszter. Az Észtország 200 pártból a következőket nevezték ki: Igor Taro belügyminiszter és Hendrik Terras regionális és mezőgazdasági miniszter.
A kinevezések előtt Karis elnök minden egyes új miniszterrel egyeztetett, hogy megismerje terveiket.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A leendő koalíciós partnerek 11 órakor mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni Ausztriáért” programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. „Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen –, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A tőke hatékony allokációja érdekében intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az átfogó pénzügyi oktatás erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a politikai iszlám elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen. Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára nemzeti cselekvési tervet kíván kidolgozni a szélsőjobboldali fenyegetés ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. Az erőszak általános megelőzése érdekében betiltják bizonyos típusú kések birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
Ismét tárgyal egymással Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakításról – erősítette meg mindkét párt hétfőn, írja az MTI.
„Megbeszélések folynak arról, hogy lehetséges-e egyáltalán az együttműködés, illetve egy kormányalakítási megállapodás megkötése” – ismertette az ÖVP.
Az ÖVP és az SPÖ közösen az osztrák parlamentben mindössze egy mandátumnyi többséggel rendelkezik. A Zöldek és a liberális NEOS is jelezték azonban, hogy bizonyos kérdésekben támogatnának egy ilyen kétpárti koalíciót a törvényhozásban.
Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere hétfőn a megbeszélések mielőbbi sikeres lezárását sürgette. „Fontos, hogy a két párt egymásra találjon” – fogalmazott. Mint mondta, kívánatosnak tartaná további pártok bevonását is tekintettel az szűk parlamenti többségre.
Ugyan a szeptember 29-i osztrák parlamenti választásokon az FPÖ szerezte a legtöbb szavazatot, de először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást az SPÖ-vel és a NEOS liberális párttal, de azok a tárgyalások január elején kudarcba fulladtak. Ezt követően az FPÖ kapott kormányalakítási megbízást, de az ÖVP-vel folytatott egyeztetések szintén zsákutcába jutottak február 12-én.
Libanon új miniszterelnöke szombaton megalakította kormányát, amely az ország első teljes jogú kormánya 2022 óta.
Joseph Aun libanoni államfő közleményben jelentette be, hogy elfogadta Navaf Szalám korábbi ügyvezető kormányának lemondását, és aláírta a rendeletet a Szalám vezette új kormány megalakulásáról.
Aunt, a hadsereg addigi főparancsnokát január elején, több mint két év és számos próbálkozás után választották meg köztársasági elnökké. Az ország törvényei értelmében az államfő jelölheti ki vagy mozdíthatja el a miniszterelnököt.
A Libanon vallási csoportjai közötti hatalommegosztási megállapodás értelmében az elnöknek maronita kereszténynek, a miniszterelnöknek szunnita, a parlament elnökének pedig síita muszlim vallásúnak kell lennie. A síiták részéről a legerősebb tömörülés az Irán támogatását élvező Hezbollah és az Amal Mozgalom, a keresztények részéről pedig a Libanoni Erők nevű mozgalom.
Az utolsó pillanatban jött egy komoly változás a háborús övezetben – Maradnak az izraeli katonák
Szalám 24 miniszterből álló új kabinetjének tagjai egyenlő arányban képviselik a keresztény és a muzulmán felekezeteket.
A diplomáciában járatos Szalám, a Nemzetközi Bíróság korábbi elnöke a bejrúti elnöki palotában újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy kormánya a pénzügyi reformokat, az újjáépítést és az Izraellel közös határon a stabilitás letéteményesének tekintett ENSZ-határozat végrehajtását helyezi előtérbe.
Szalám reményét fejezte ki, hogy a politikailag sokszínű kabinet tagjai „harmonikusan együtt fognak működni”.
„Ez a kormány arra fog törekedni, hogy helyreállítsa a bizalmat a polgárok és az állam, Libanon és arab környezete, valamint Libanon és a nemzetközi közösség között” – hangsúlyozta.
A kormányalakítás egy olyan időszakban sikerült az országban, amikor az Izrael és Hezbollah közötti harcok és a tűzszünet megkötése után újjá kell építeni a komoly károkat elszenvedett déli régiót, és Bejrút azon fáradozik, hogy fenntartsa a biztonságot déli határa mentén.
Több mint hét hónapon át tartó egyeztetések után péntek éjjel megállapodás született Belgiumban az új, koalíciós kormányról és a leendő miniszterelnök személyéről; a jobboldali, Antwerpen polgármesteri tisztségét betöltő Bart De Wever a jövő hét elején teheti le hivatali esküjét – írja az MTI.
A belga királyi palota közlése szerint Bart De Wevert az éjszaka Fülöp király is fogadta, sajtóforrások szerint pedig akár már hétfőn beiktathatják kormányfői tisztségébe.
A Bart De Wever vezette Új Flamand Szövetség (N-VA) a tervek szerint koalícióban fog kormányozni a vallon liberális Reformer Mozgalommal (MR), a centrista Les Engagés-val (Elkötelezettek), illetve flamand részről a kereszténydemokratákkal (CD&V) és – egyedüli baloldali pártként- a szociáldemokrata Vooruittel (Előre).
A kormányalakítási egyeztetések mind ez idáig többször futottak zátonyra, a többi között az adózással, illetve a munkanélküli járulékokkal kapcsolatos ellentétek miatt.
Belgiumban június elején, az európai parlamenti választásokkal egy időben tartottak parlamenti választásokat, amelyeken a Flamand Szövetség (N-VA) szerepelt a legjobban, 25 helyet szerezve meg a 150 tagú képviselőházban.
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője kormányalakítási tárgyalásokra hívta kedden az Osztrák Néppártot (ÖVP).
Kickl hangsúlyozta, hogy pártja vezető testületeinek az esti ülésen tanácsolni fogja az egyeztetések megindítását. Mint mondta, gyorsan tisztázni kell, lehetséges-e egy koalíció. Ehhez az ÖVP-ben változásokra és összetartásra is szükség lesz.
„Amennyiben ez nem biztosított, akkor ez ennyi volt” – tette hozzá, kiemelve, hogy az FPÖ kész az esetleges előrehozott választásokra is.
Kickl a Néppárt FPÖ irányába tett fordulatáról szólva beszélt arról is, hogy nem a múltba, hanem a jövőbe tekint, „a megbocsátásra való képtelenség nem vezet sehova”. Egyben leszögezte, hogy a néppártiaknak fel kell ismerniük, melyik politikai erő kapta a legtöbb szavazatot a választáson és melyik került a második helyre.
Az FPÖ elnöke figyelmeztette az ÖVP-t, hogy „nem akar játszmákat, trükköket, szabotázst, obstrukciót és hatalommegtartási politikát” látni. Mint mondta, egységes és stabil partnerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy egy belülről megosztott ÖVP-t sem akar koalíciós partnerként.
Kickl azt mondta, hogy nem tart az esetleges előrehozott választásoktól sem, és az egyszerűbb utat is választhatta volna az államfővel tartott megbeszélésen, tekintettel pártja sorozatos győzelmeire és a kedvező közvélemény-kutatási adatokra. Hangsúlyozta azonban, hogy ehelyett „az államért viselt politikai felelősség vállalása mellett döntött”.
Az FPÖ elnöke hangsúlyozta, hogy vissza kell állítani a politikába fektetett közbizalmat. Mint mondta, a gondosság, őszinteség és bátorság erősítheti a derűlátás szellemét az országban.
Kickl azt követően kapott kormányalakítási megbízást, hogy a legutóbbi választásokon győztes párt megkerülésével, az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS liberális párt részvételével tartott koalíciós tárgyalások zsákutcába jutottak.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament hétfői együttes ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Marcel Ciolacu (PSD) vezette koalíciós kormánynak.
A második Ciolacu-kormányt a kormányt alkotó pártok és a nem magyar nemzeti kisebbségek 240 képviselője és szenátora szavazta meg. A kabinet parlamenti jóváhagyásához legalább 233 szavazatra volt szükség. A titkos szavazáson az ellenzéki pártok törvényhozói 143 ellenszavazatot adtak le.
Az új román kormány hétfőn lép hivatalba, miután a kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.
