A cseh parlament alsóháza, a Képviselőház eltörölte az államfő azon jogkörét, hogy kinevezze és felmentse a Cseh Köztársaság nemzetközi szervezetekbe delegált nagyköveteit, és ezt a jogot Petr Macinka külügyminiszterre ruházta át, számolt be az Ukrinform.
A külügyi törvény módosítását a Szenátus még nem tárgyalta.
Eközben a cseh elnök sajtószolgálata már reagált a parlament lépéseire.
„A Képviselőház által jóváhagyott törvényjavaslat, amely megfosztaná az elnököt a Cseh Köztársaság nemzetközi szervezeteken belül működő állandó képviseletei vezetőinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó jogkörétől, újabb kísérletet jelent az államfő alkotmányos hatásköreinek korlátozására. Ez a köztársasági elnök külpolitikai hatásköreinek gyakorlására vonatkozó mozgástér szűkülését jelenti. Ezért a köztársasági elnök további lépéseket fog mérlegelni” – mondta Vit Kolar, Prága város szóvivője.
Emlékeztetett arra, hogy a koalíciós többség alkotmánysértési kísérletei már ahhoz vezettek, hogy az elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az állam külföldi képviseletének kérdésében, mivel akadályozták az ankarai NATO-csúcstalálkozóra való utazását.
A litván parlament kedden támogatta a Fehéroroszországgal kötött, a határ menti lakosok utazására vonatkozó különleges rendszerről szóló megállapodás érvénytelenítését, amelyet a 16 éve úgy nem is működött, számolt be az LRT.
A litván parlament június 30-i ülésén egyhangúlag megszavazta a Fehéroroszországgal 2010-ben kötött, a határ menti lakosok utazásáról szóló megállapodás érvénytelenítését.
A megállapodás előírta, hogy a fehéroroszok és litvánok bizonyos, az államhatár közelében élő csoportjai vízummentes határátlépési jogot kapnak, és különleges engedélyekkel félévente legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a szomszédos ország területétől számított 50 km-es körzetben.
Az ilyen különleges utazási rendszerre vonatkozó engedélyeket azok a személyek kaphatják meg, akiknek erre indokolt családi, kereskedelmi-gazdasági, kulturális vagy egyéb fontos okaik voltak – de munkavállalási joguk nem volt.
A litván Szejm 2011-ben ratifikálta a megállapodást, de az soha nem lépett hatályba, mert Belarusz nem tájékoztatta Vilniust a szükséges belső eljárások befejezéséről.
A megállapodásból való kilépést a litván külügyminisztérium kezdeményezte 2026 tavaszán. A múlt héten benyújtottak egy határozattervezetet a Szejm-nek.
[type] => post
[excerpt] => A litván parlament kedden támogatta a Fehéroroszországgal kötött, a határ menti lakosok utazására vonatkozó különleges rendszerről szóló megállapodás érvénytelenítését, amelyet a 16 éve úgy nem is működött, számolt be az LRT.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782933240
[modified] => 1782912442
)
[title] => A litván parlament érvénytelenítette a Fehéroroszországgal kötött, a határ menti lakosok utazásáról szóló „halott” megállapodást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190683&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190683
[uk] => 190581
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190582
[image] => Array
(
[id] => 190582
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg
[original_lng] => 122179
[original_w] => 1254
[original_h] => 836
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg
[width] => 1254
[height] => 836
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg
[width] => 1254
[height] => 836
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg
[width] => 1254
[height] => 836
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782902161:12
[_thumbnail_id] => 190582
[_edit_last] => 12
[views_count] => 853
[_algolia_sync] => 979326636002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4304
[1] => 2352
[2] => 12242
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Fehéroroszország
[1] => korlátozások
[2] => Litvánia
)
)
[2] => Array
(
[id] => 190130
[content] =>
Israel Katz izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy az izraeli katonák a libanoni állásaikon maradnak, és joguk van korlátozások nélkül intézkedéseket tenni az Izraelt fenyegető veszélyek elhárítására, számolt be Reuters, közölte az Ukrinform.
Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah csoport között pénteken tűzszünet lépett hatályba Libanonban a hónapokig tartó eszkalálódó harcok után. A szombati izraeli légicsapásokban azonban legalább 20 ember halt meg – jelentette az NNA libanoni állami hírügynökség. Izrael azt állította, hogy a légicsapások válaszul szolgáltak a Hezbollah dél-libanoni bombázására.
Katz kijelentette, hogy az izraeli erők minden pozícióban maradnak az úgynevezett biztonsági övezetben, amely körülbelül 10 km-re húzódik Dél-Libanonba.
„Nem voltak és nincsenek korlátozások az izraeli védelmi erők katonáival szemben Libanonban a fenyegetések elhárítása érdekében” – mondta egy nyilatkozatban.
Hozzátette, hogy „az izraeli védelmi erők összes, a libanoni művelet során elért eredményét megőrizzük”, mivel a csapatok továbbra is a biztonsági övezetben vannak bevetve, és harci műveleteket folytatnak a Hezbollah ellen.
„A bejelentett tűzszünet értelmében az izraeli védelmi erők minden olyan pozícióban ottmaradnak, amely az északi településeket védi a biztonsági övezetben” – mondta Katz, hozzátéve, hogy az izraeli védelmi erők „nem fogják elhagyni a libanoni biztonsági övezetet”.
Az izraeli hadsereg megszállta Dél-Libanon egyes területeit. A Hezbollah azt állítja, hogy joga van harcolni az izraeli erők ellen Libanonban, de leállítja az Észak-Izrael elleni támadásokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, miszerint korlátozni tervezik az ukrán menekültek az Európai Unióba való belépésének egyszerűsített szabályait. Ez magában foglalja többek között a hadköteles korú férfiak beutazásának lehetségesszigorítását. Ez von der Leyennek az EU-csúcs előtt az EU tagországok vezetőihez intézett leveléből vált ismertté, írta a Spiegel.
A levél értelmében az Európai Bizottság javasolni fogja az orosz agresszió miatt távozott ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítását, de annak érvényességét oly módon korlátoznák, hogy az „ne ássa alá Ukrajna önvédelmi képességét”.
A kiadvány megjegyezte, hogy egy ilyen kijelentés arra utalhat, hogy korlátozni kívánják a katonai szolgálatot teljesíteni köteles ukrán férfiak befogadását. Ugyanakkor von der Leyen nem részletezte a jövőbeli javaslatot.
Mint ismeretes, az EU-ban tartózkodó ukránok jelenleg az úgynevezett Ideiglenes Védelmi Irányelv hatálya alatt állnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy menedékjogot kapjanak a kérelmek egyedi elbírálása nélkül. Ez a mechanizmus 2027. március 4-ig érvényes. Az EU szerint már több mint 4,3 millió ukrán élt vele. Korábban, az EU belügyminisztereinek júniusi találkozóján Németország és számos más állam támogatta azt az elképzelést, hogy megnehezítsék a hadköteles korú ukrán férfiak befogadását. Többek között a 23 és 60 év közötti férfiak kizárásának lehetőségét vitatták meg az egyszerűsített szabályok hatálya alól.
Néhány uniós ország már elkezdte csökkenteni az ukrán menekültek szociális juttatásait. Lengyelország március óta csökkentett bizonyos ellátásokat, Németországban pedig az újonnan érkezett ukránok 2025 áprilisától alacsonyabb mértékű támogatásban részesülnek a menedékkérők megsegítéséről szóló jogszabályoknak megfelelően.
Donald Trump amerikai elnök háborús döntési hatáskörének korlátozásáról, az Irán elleni katonai műveletek kongresszusi jóváhagyásáról fogadott el határozatot az amerikai képviselőház szerdán.
A Kongresszus alsóházában a demokratákhoz csatlakozó 4 republikánus képviselő voksával szavazták meg a jogszabályt, amely gyakorlati értelemben szimbolikus, de jelzésértékű. Ha a törvény az elnök asztalára kerül is aláírásra, azt Donald Trump nagy valószínűséggel megvétózza.
Az elnök háborús jogköreinek korlátozásáról szóló másik tervezetről szavazott még májusban a felsőház, a szenátus, ahol az nem kapta meg a többséget.
Az amerikai elnök háborús jogköreiről egy 1973-as törvény szól, amely többi között 60 napban maximálja a kongresszusi jóváhagyás nélkül folytatható katonai műveletek hosszát. A vietnámi háború idejéből származó törvényt a Fehér Ház alkotmányellenesnek tartja, és nem fogadja el.
Donald Trump elnök ugyancsak szerdán az elnöki hivatalban újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az egyeztetések Iránnal „nagyon jól” haladnak, és közölte, hogy hétvégére akár megállapodás is létrejöhet.
Kijelentette, hogy az Iránnal fennálló tűzszünetet érvényesnek tekinti, az elmúlt napok kölcsönös katonai csapásainak ellenére. „A világban azon a részén a tűzszünet az, amikor valaki mérsékelten nyit tüzet” – magyarázta Donald Trump álláspontját, és megjegyezte, hogy Irán akár provokálva is érezhette magát az előző napokban területét érő, amerikai értékelés szerint „önvédelemből indított” csapások miatt.
Az elnök egyben rámutatott, hogy a Hormuzi-szoros azonnal megnyílik a megállapodás aláírását követően.
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Az Európai Unió ellentmondásosnak tartja, hogy egyes ukránok, akik hadkötelesek, a távozásuk után automatikusan ideiglenes védelmet kapnak az európai országokban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ylva Johanssonnal, az EU-ban lévő ukránok ügyében illetékes különleges képviselője Deutsche Welle német médiumnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint jelenleg az Európai Unió országaiban folynak a tárgyalások az EU-ban ideiglenes védelem alatt álló, hadköteles korú ukrán férfiakra vonatkozó lehetséges korlátozásokról. Johansson szerint az EU tagállamai jelenleg csak megvitatják ezt a kérdést, és még nincs közös megoldás. „Személyes véleményem szerint nem tűnik teljesen logikusnak, hogy sok olyan hadköteles férfi, akinek nincs joga elhagyni Ukrajnát, azonnal ideiglenes védelmet kap, amint átlépi a határt, akár illegálisan is” – magyarázta.
Johansson azt is kijelentette, hogy ezt a megközelítést „ellentmondásos jelzésnek” tartja Ukrajna számára, mivel az EU egyidejűleg támogatja Kijevet az Oroszország elleni háborúban, beleértve a katonai eszközöket is. „Ezért véleményem szerint van értelme bizonyos kivételeket bevezetni, de ebben a kérdésben még nem született megállapodás. Szóval, meglátjuk. Ha azonban bevezetnek bármilyen korlátozást, azt hiszem, azok nagyon csekélyek lesznek” – biztosított a különleges EU-megbízott.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió ellentmondásosnak tartja, hogy egyes ukránok, akik hadkötelesek, a távozásuk után automatikusan ideiglenes védelmet kapnak az európai országokban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ylva Johanssonnal, az EU-ban lévő ukránok ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1779219900
[modified] => 1779214426
)
[title] => Az EU korlátozhatja a hadköteles ukrán férfiak ideiglenes védelmére vonatkozó jogokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186645&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186645
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 31267
[image] => Array
(
[id] => 31267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg
[original_lng] => 49432
[original_w] => 730
[original_h] => 411
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg
[width] => 730
[height] => 411
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg
[width] => 730
[height] => 411
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg
[width] => 730
[height] => 411
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg
[width] => 730
[height] => 411
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg
[width] => 730
[height] => 411
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779203637:5
[_thumbnail_id] => 31267
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1001
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 85382676000
[_oembed_5b35e2b7a1facc9108395eab719f318d] =>
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
A Starlink használatának oroszok számára történő korlátozásáról hozott döntés pozitív tényező Ukrajna számára, de ez nem befolyásolta az ukrán hadsereg közelmúltbeli sikeres műveletét az ország déli részén – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Tagesschau német orgánumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a dél-ukrajnai hadműveletet, amelynek során mintegy 300 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, már a Starlinkről szóló döntés megszületése előtt előkészítették. „A Starlinknek semmilyen befolyása nem volt arra a konkrét műveletre… Az előkészületek egy hónappal a döntés előtt kezdődtek” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a művelet sikere az ukrán hadsereg érdeme. „Csak azt szeretném, ha megértenénk, hogy a katonáink ezt külső technikai beavatkozás nélkül tették” – hangsúlyozta.
Az elnök megjegyezte, hogy a Starlinkhez való hozzáférés korlátozása az orosz fél számára pozitív Ukrajna számára, és segíti a hadsereget a csatatéren. „A Starlink-ügy mindenképpen segít most… pozitív módon kapcsolódik a hadsereghez” – mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz csapatok alternatív megoldásokat kereshetnek. „Az oroszok alternatívát fognak keresni. Ez egyértelmű” – jegyezte meg az államfő.
Az államfő beszámolója szerint a sikeres művelet taktikai döntés volt Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vezetésével. „Nem hozzuk nyilvánosságra a részleteket, hogy miért történt. Megtette, és sikeres volt” – mondta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Starlink használatának oroszok számára történő korlátozásáról hozott döntés pozitív tényező Ukrajna számára, de ez nem befolyásolta az ukrán hadsereg közelmúltbeli sikeres műveletét az ország déli részén – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771966200
[modified] => 1771956460
)
[title] => Zelenszkij szerint az ukrán fegyveres erők déli ellentámadását már az orosz Starlink lekapcsolása előtt előkészítették
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179122&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179122
[uk] => 179136
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179123
[image] => Array
(
[id] => 179123
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43.jpg
[original_lng] => 28574
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-43.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771954866:3
[_thumbnail_id] => 179123
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1092
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8fd94797da230d8591b67f2534d9006c] =>
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
Donald Trump amerikai elnök szerdán újraélesztette első elnöki ciklusának egyik legmeghatározóbb intézkedését: bejelentette, hogy 12 ország állampolgárai nem léphetnek be az Egyesült Államokba, és további hét országból érkezők szigorított beutazási korlátozásokkal szembesülnek majd.
A tilalom, amely jövő hétfőn lép életbe, segíthet elkerülni azt a káoszt, amely 2017-ben a hasonló, azonnali hatályú rendelet után alakult ki az amerikai repülőtereken: nyolc évvel ezelőtt utasokat tartóztattak fel, illetve jogvédőknek és ügyvédeknek kellett több érintett segítségére sietniük.
Trump már idei hivatalba lépésekor jelezte, hogy új utazási tilalmat tervez bevezetni. Ezúttal azonban sokkal magabiztosabb jogi alapokra támaszkodhat, miután a legfelsőbb bíróság korábban már az ő oldalára állt.
A mostani tilalmi lista több ponton átfedést mutat azzal, amelyet Trump előző elnöki ciklusa alatt hirdetett ki. Akkor tizenhárom, többségében muszlim többségű és afrikai országra terjedt ki az utazási korlátozás. Ezek az országok Irán, Líbia, Szomália, Szíria, Jemen, Észak-Korea, Venezuela, Eritrea, Kirgizisztán, Mianmar, Nigéria, Szudán és Tanzánia voltak. A tilalmat Joe Biden elnöksége első napján visszavonta.
A mostani rendelkezés értelmében a következő országok állampolgárai kerülnek teljes beutazási tilalom alá: Afganisztán, Irán, Mianmar, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen.
Az AP News beszámolója szerint a rendelet részleges korlátozást ír elő további hét ország esetében: Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela.
A kitiltott országok között kiemelendő Afganisztán. Esetükben a tilalom kivételt tesz azokkal, akik különleges bevándorlói vízummal rendelkeznek – vagyis azokkal, akik az Egyesült Államok kormányával működtek együtt a húszéves afganisztáni háború idején. Afganisztán a világ egyik legnagyobb menekültküldő országa: 2024 szeptemberéig egy 12 hónapos időszak alatt mintegy 14 000 afgánt telepítettek le az Egyesült Államokban.
Trump – aki elnöksége első napján felfüggesztette a menekültprogramot – azzal indokolta a döntést, hogy Afganisztánban nincs megfelelően működő, együttműködő kormányzati szerv az útlevelek és hivatalos dokumentumok kiadására, valamint nem alkalmazzák a szükséges biztonsági átvilágítási protokollokat. Emellett az afgán vízumbirtokosok körében magas a vízumtúllépések aránya.
Irán tekintetében Trump korábban terrorizmust támogató államként hivatkozott az országra. A jelenlegi tilalom kizárólag a különleges vízummal rendelkező személyek, illetve az üldöztetés elől menekülő kisebbségek számára engedi meg a beutazást. Irán vallási és politikai vezetője a közelmúltban közölte, hogy országuk nem kíván felhagyni az urándúsítással.
Trump közölte: a döntés során figyelembe vette az amerikai külpolitikai, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási célokat. Az intézkedés előkészítésére már január 20-án, hivatali visszatérésének első napján kiadott egy elnöki rendeletet, amelyben utasította a Belbiztonsági Minisztériumot és a nemzetbiztonsági főigazgatót, hogy március 21-ig állítsanak össze egy tiltólistát azokról az országokról, amelyek lakosai „ellenséges attitűdöt” tanúsítanak, és nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára – írja a Guardian.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint a teljes és részleges beutazási tilalom a kijelölt országok azon külföldi állampolgáraira vonatkozik, akik június 9-én az Egyesült Államokon kívül tartózkodnak, és június 9-én nem rendelkeznek érvényes vízummal. A kiáltvány azt is kimondja: A június 9-e előtt kiadott bevándorló vagy nem bevándorló vízum „nem vonható vissza e proklamáció alapján” – számolt be róla a Reuters.
Az amerikai elnök döntését egy közösségi médiában közzétett videóban indokolta a vasárnapi, Colorado állambeli Boulderben történt terrortámadásra hivatkozva, mondván, az ilyen esetek is bizonyítják, milyen veszélyt jelenthetnek azok a látogatók, akik túllépik vízumuk időtartamát. Az említett elkövető egyiptomi állampolgár volt, azonban érdekesség, hogy Egyiptom nem szerepel a beutazási tilalom alá eső országok listáján. A Belbiztonsági Minisztérium szerint turista vízummal érkezett, és annak lejárta után is az országban tartózkodott.
Trump azt állította, hogy egyes országok nem rendelkeznek megfelelő átvilágítási és dokumentációs eljárásokkal, vagy nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat.
Ezt az álláspontját a Belbiztonsági Minisztérium éves jelentésére alapozta, amely a vízumlejárat után az országban maradó külföldiek arányát vizsgálja.
Mint mondta: „Nincs rájuk szükség. A 21. században egyik terrortámadást láthattuk a másik után, amelyet a világ minden tájáról veszélyes helyről érkező külföldi vízumtúllépők hajtottak végre. Biden nyitott ajtók politikájának köszönhetően ma milliók és milliók vannak ezekből az illegális bevándorlókból, akiknek nem kellene az országunkban tartózkodniuk” – közölte a Fox News.
Hozzátette: a lista változhat, ha egyes országok „érdemi javulást” mutatnak, ugyanakkor új országokat is fel lehet venni, ha világszerte új fenyegetések bukkannak fel.
A tilalom több kérdést is felvet, például az Egyesült Államokban tanuló külföldi diákok sorsát. Május 22-én Trump kormányzata megvonta a Harvard Egyetem jogát arra, hogy külföldi diákokat fogadjon, és arra kötelezte a már ott tanuló külföldi hallgatókat, hogy más intézménybe iratkozzanak át, különben elveszítik legális tartózkodási státuszukat. A Trump-adminisztráció azzal is fenyegetőzött, hogy a szigorításokat más egyetemekre is kiterjeszti. Másnap azonban egy bíró felfüggesztette Trump intézkedését, ideiglenesen megakadályozva annak végrehajtását. Trump és republikánus szövetségesei régóta azzal vádolják az elit egyetemeket, hogy baloldali elfogultsággal működnek.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak el kell törölniük a nyugati fegyverek által az Oroszországi Föderáció területén végrehajtott támadásokra vonatkozó korlátozásokat, és biztosítaniuk kell a folyamatos fegyver- és lőszerellátást – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a Parlament elnöke a „Háború, demokrácia és parlament: Ukrajna 2024” elnevezésű tájékoztatóján a washingtoni Ukraine House-ban, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Emocionálisan kommentálta a legutóbbi hatalmas orosz rakétatámadást Ukrajna, az Ohmatdit Gyermekkórház és a szülészeti kórház ellen. Fotókat mutatott be a támogatást szállító autók sorairól.
„Partnereinknek is meg kell tanulniuk a szolidaritás leckéjét. Szükséges, hogy ilyen gépkocsisorok legyenek fegyverekkel, amelyek időben megérkeznek Ukrajna határára” – hangsúlyozta Sztefancsuk.
Elmondása szerint Ukrajna mindenekelőtt azt akarja, hogy az ENSZ Alapokmánya által garantált védelemhez legyen joga, és azt a lehető legteljesebb mértékben kihasználja.
„Szükséges az Orosz Föderáció területén a nyugati fegyverekkel történő támadásokra vonatkozó korlátozások eltörlése, stabil és kiszámítható fegyver-, lőszerellátásra van szükségünk, F-16-osokra, pilóták képzésére, lőszerre van szükség ezekhez a gépekhez” – hangsúlyozta a parlament elnöke.
Kiemelte: az egyetlen lehetőség az ellen a 25 repülőtér elleni támadás, ahonnan orosz katonai repülőgépek szállnak fel, hogy irányított légibombákat indítsanak Ukrajna fölé.
Elmondása szerint a legutóbbi orosz támadás tanóra kell, hogy legyen azok számára, akik megpróbálják rávenni Ukrajnát, hogy tárgyaljon Oroszországgal.
„Ez egy újabb példa arra, hogyan kell felfognunk azokat a mantrákat, amelyek szerint Oroszország békét akar. Láthatják, milyen az úgynevezett orosz béke”, fogalmazott Sztefancsuk.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak el kell törölniük a nyugati fegyverek által az Oroszországi Föderáció területén végrehajtott támadásokra vonatkozó korlátozásokat, és biztosítaniuk kell a folyamatos fegyver- és lőszerellátást, jelen...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720548480
[modified] => 1720545301
)
[title] => Sztefancsuk felszólította a Nyugatot, hogy oldja fel az Oroszország elleni támadások korlátozását az Ohmatdit elleni támadás után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121138&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121138
[uk] => 121112
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121114
[image] => Array
(
[id] => 121114
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[original_lng] => 56795
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720534501:5
[_thumbnail_id] => 121114
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3274
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7e7b40edf8b4677b0c786472038213] =>
💯 We need to stop discussing Russian "red lines" and lift ban on use of weapons – Danish PM https://t.co/4GPvKkW7UH
