Ukrajna beleegyezett, hogy korlátozza katonái létszámát, amint vége az Oroszország elleni háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint névtelen ukrán tisztviselők az újságnak azt mondták, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és Donald Trump amerikai elnöknek meg kell vitatniuk a béketerv legérzékenyebb kérdéseit – az Egyesült Államok által nyújtott területi és biztonsági garanciákat.
Ugyanakkor szerintük, Kijev „beleegyezett abba, hogy hadseregének létszámát 800 000 katonában korlátozza”.
A georgiai parlament új „Választási törvénykönyv” létrehozását kezdeményezi, amely változtatásokat vezet be az ország külföldön tartózkodó állampolgárai szavazási eljárásában – jelentette ki Salva Papuashvili, a georgiai parlament elnöke, idézte a TV1, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Papuashvili kijelentette, hogy november 17-én, hétfőn a georgiai parlament új „Választási törvénykönyvet” kezdeményez, amely előírja a „normák és technikai fejlesztések rendszerezését, az eljárások pontosítását és a párhuzamos rendelkezések megszüntetését”.
Papuashvili elmondása szerint a változások „jelentősen javítják” a választási folyamat szabályozási keretét. Megjegyezte, hogy a törvénykönyv könnyen érthető lesz, és funkcionálisan szervezett szöveggel rendelkezik majd.
A kódex egyik fontos módosítása a nem rezidensek, azaz a külföldön tartózkodó grúz állampolgárok szavazási eljárása.
„Először is hangsúlyozni kell, hogy a külföldön tartózkodó grúz állampolgárok szavazati jogában semmi sem változik. Mint korábban, Grúzia minden állampolgára, lakóhelyétől és tartózkodási helyétől függetlenül, teljes passzív és aktív szavazati joggal rendelkezik”, mondta.
Ugyanakkor Papuashvili elmondása szerint a változás a szavazási eljárást érinti, és előírja, hogy a helyhatósági választásokhoz hasonlóan a grúz parlamenti választásokon is csak az ország területén lehet szavazni.
„Ez a döntés az állam azon kötelezettségén alapul, amelyet Grúzia alkotmányának 24. cikkelye állapít meg, hogy biztosítsa az akarat szabad kifejezését, amely magában foglalja a külső beavatkozástól való védelmet is” – mondta.
A grúz parlament elnöke kijelentette, hogy a 2024-es parlamenti választások „megmutatták, milyen nyílt és brutális lehet a külső információs és politikai nyomás a választókra”.
„Ebben a tekintetben különösen nagyok a kockázatok a nem rezidensek – a grúz állampolgárok számára, akik egy másik országban tartózkodnak, külföldi joghatóság befolyása alatt állnak, és olyan politikai környezetben, ahol az állam nem tudja megakadályozni a beavatkozást”, jelentette ki.
Október 4-én helyhatósági választásokat tartottak Grúziában, amelyeken a helyi önkormányzatokba választottak képviselőket. A polgárok 64 város polgármesterét és több mint 2000 képviselőt választottak a helyi tanácsokba – a szakrebulókba.
Svájc november 1-jétől korlátozza a védelmi státusz (Status S) megadását Ukrajna hét nyugati régiójából érkező ukrán menekülteknek, jelentette az SRF. Megjegyezték, hogy mivel „a fenntartható stabilizáció… középtávon nem tűnik reálisnak” Ukrajnában, a svájci kormány továbbra is megadja a védelmi státuszt az ukránoknak. A svájci parlament azonban követelte, hogy tegyenek különbséget Ukrajna azon régiói között, amelyekbe a visszatérés elfogadhatónak tekinthető, és azok között, amelyekbe a visszatérés nem fogadható el.
A svájci kormány elfogadhatónak tartja az ukránok visszatérését a Voliny, Rivne, Lemberg, Ternopil, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyékbe.
Az új szabályok idén november 1-jén lépnek hatályba. Azokra, akik már megkapták a védelmi státuszt, nem vonatkoznak az új korlátozások.
A Szövetségi Tanács azt is megállapította, hogy a védelmi státuszt legkorábban 2027 márciusának elején vonják vissza.
„Hogy perspektívába helyezzük a helyzetet: a jelenleg Svájcban tartózkodó és védelmi státusszal rendelkező menekültek közül csak valamivel több mint 10% származik olyan régiókból, amelyeket a szövetségi hatóságok jelenleg biztonságosnak tartanak”, jelentette ki Dominik Mayer, az SRF szerkesztője.
A Migrációs Államtitkárság (SEM) továbbra is egyenként vizsgálja majd meg az ukrán állampolgárok kérelmét. Amennyiben a SEM elutasítja a védelem iránti kérelmet, mert a személy olyan régióból érkezik, ahol a visszatérés elfogadhatónak tekinthető, kiutasítási döntést hoznak. Ha egy adott esetben egy ilyen döntés végrehajtása jogilag lehetetlennek vagy egyénileg elfogadhatatlannak bizonyul, a személyt ideiglenesen Svájcban hagyják. Azok az ukránok, akik az új szabályok értelmében már nem kaphatnak védelmi státuszt, menedékjogot kérhetnek. El is távozhatnak valamelyik uniós országba.
Az EU tagállamainak vezetői megállapodtak abban, hogy korlátozzák az orosz diplomaták mozgásterét, válaszul a kémkedésre és szabotázsra, amelyet Moszkvához kötnek – szemlézi a The Kyiv Independent a Financial Times kiadványát.
A lap EU-forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az intézkedés az Európai Unióban végrehajtott gyújtogatások, kibertámadások, szabotázsok és drónbehatolások következménye.
Az európai hírszerző ügynökségek Moszkva által támogatott ügynököket – akik közül sokan diplomáciai fedél alatt dolgozhatnak – vádolnak ezeknek a provokációknak a koordinálásával.
A javasolt szabályok szerint az EU fővárosaiban tartózkodó orosz diplomatáknak értesíteniük kell majd a többi tagállamot, mielőtt átlépik a határokat. 2024 júniusára Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia csatlakozott a cseh kezdeményezéshez – 2023 májusában léptek életbe az intézkedések Prágában –, és közös levelet nyújtottak be az EU akkori külpolitikai vezetőjének, Josep Borrellnek. A cseh kormány már több orosz diplomatát kitiltott, és korlátozta beutazásukat.
Az új korlátozások véglegesítése még nem történt meg, további tárgyalásokra pedig október 8-án kerül sor.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy korlátozzák Ukrajna említését a jövő heti NATO-csúcs zárónyilatkozatában – írja a Newsweek forrásaira hivatkozva az orosz AiF hírportál.
A lap szerint egy európai tisztviselő elmondta, hogy a dokumentum tervezetében csak egyetlen említés szerepel Ukrajna védelmi képességeiről, és nem tartalmaz nyilatkozatot a NATO Kijev iránti támogatásáról. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban Ukrajna prioritást élvezett Joe Biden elnöksége alatt.
A hír akkor jelent meg, amikor Nagy-Britannia már korábban kijelentette, hogy bár Ukrajna prioritás volt az Egyesült Államok számára Biden elnöksége idején, most megváltozott a helyzet. A NATO-csúcsot a jövő héten rendezik meg, és a tagországok várhatóan megvitatják a szövetség jövőbeli irányait, köztük az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontot is.
Az Egyesült Államok 2026-ban csökkenteni kívánja az Ukrajna számára fegyvervásárlásra szánt költségvetést – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Hegseth az amerikai képviselőházban tartott meghallgatáson, amikor kongresszusi képviselőknek az Ukrajnának szánt jövőbeli fegyverszállításokkal kapcsolatos kérdéseire válaszolt, elmondta: „Csökkentések vannak a költségvetésben erre vonatkozóan.” Szerinte „a jelenlegi kormányzat teljesen másképp tekint erre a konfliktusra (Oroszország Ukrajna elleni háborújára – a szerk.)”.
„Úgy gondoljuk, hogy egy tárgyalásos békemegállapodás a legjobb megoldás mindkét fél és hazánk érdekében, különösen a világban tapasztalható ellentmondásos trendek fényében” – tette hozzá a Pentagon vezetője.
Ukrajna jelenleg csak azokat a fegyvereket kapja az Egyesült Államoktól, amelyek átadását Joe Biden volt amerikai elnök kormánya hagyta jóvá.
Feloldják a nyugati szövetségesek az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára – írja a Euronews. A döntést Friedrich Merz német kancellár jelentette be hétfőn, elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang.
Merz elmondása szerint Ukrajna most már megvédheti magát, például oroszországi katonai létesítmények megtámadásával. Egészen a közelmúltig ezt nem tudta megtenni, és nagyon kevés kivételtől eltekintve nem is tette meg – tette hozzá.
A német kancellár a nyugati döntést szembeállította az orosz háborús katonai hadmozdulatokkal, aminek keretében „Oroszország teljesen könyörtelenül támad polgári célpontokat, városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat bombáz”, miközben szerinte Ukrajna ilyeneket nem tesz. Friedrich Merz azt is elárulta, többek között ezért találkozott a brit, a francia és a lengyel vezetőkkel május 10-én Ukrajnában.
Ugyanakkor hozzátette, az Ukrajnával folytatott jövőbeni fegyverszállítási tárgyalásokat bizalmasan kezelik. A döntés előzménye, hogy Friedrich Merz kancellári beiktatása előtt jelezte, visszavonja elődje, Olaf Scholznak azt a döntését, amivel Berlin megtiltotta Ukrajnának, hogy Taurus cirkálórakétákkal támadjon orosz területeket.
A német kancellár mostani bejelentésével pedig a Kijev legfontosabb szövetségeseinek számító vezető nyugati hatalmak egyöntetűen felsorakoztak az év elején leköszönt Biden-adminisztráció tavaly novemberi, súlyos háborús eszkalációt magában hordozó döntéséhez, amikor engedélyezték a mélységi orosz célpontok támadását ATACMS és Storm Shadow cirkálórakétákkal a kjievi vezetés számára.
A román külügyminisztérium tájékoztatást kért a kijevi hatóságoktól az ukrajnai román kisebbség anyanyelvű oktatásának állítólagos korlátozása, a román nyelv iskolai használatának állítólagos betiltása ügyében – közölte kedden a bukaresti Edupedu.ro oktatási portál.
A portál egy ukrajnai és romániai tanárok által Facebookon terjesztett, a Csernyivci megyében található Vancicauti (Vancsikivci) község polgármesteri hivatalának tulajdonított dokumentum ügyében kért állásfoglalást a bukaresti külügyminisztériumtól. Az Edupedu szerint az átirat az állam nyelvi politikájának érvényesítése ürügyén a román nyelvet kiszorító intézkedéseket ír elő a román kisebbség iskolái számára.
A polgármesteri hivatal ebben – az Ukrán Legfelsőbb Tanács szakbizottságának ajánlására hivatkozva – három „irányelv” érvényesítését írta elő a községi iskola számára, köztük egy olyanét, amely szerint nemcsak a tanórákon, hanem a szünetekben, csoportos foglalkozásokon és iskolai kirándulásokon is „szükséges és fontos” az állam nyelvének használata.
Az Edupedu.ro megkeresésére a román külügyminisztérium azt válaszolta: tájékoztatást és a kérdéses dokumentum egy azonos rangú hivatalos döntéssel történő érvénytelenítését kérte az ukrán féltől, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak ellentétesek az ukrán törvényi előírásokkal és korlátozzák az országban élő nemzeti kisebbségek jogait.
Kijev a román kisebbségre is rátapos
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek.
A román külügyminisztérium honlapján közölt adatok szerint Csernyivci megyében 181 780, Kárpátalján 32 152 román anyanyelvű lakos él. Odessza megyében 724 lakos románnak, 123 751 pedig „moldovainak” vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.
Az Egyesült Államok korlátozhatja Ukrajna hozzáférését a Starlinkhez, ha Kijev nem hajlandó aláírni a stratégiai ásványkincsek feletti ellenőrzés átadását célzó megállapodást – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai tárgyalópartnerek nyomást gyakorolnak Kijevre, hozzáférést követelve a stratégiailag fontos ásványkincsekhez. A híriroda értesülései szerint az ukrán hatóságokkal folytatott tárgyalások során amerikai tárgyalók felvetették annak lehetőségét, hogy az országot lekapcsolják az Elon Musk SpaceX cégének tulajdonában lévő Starlink műholdas internetről.
A Starlink kritikus szerepet játszik Ukrajna katonai és polgári infrastruktúrájának biztosításában, internetkapcsolatot biztosítva még az aktív harci övezetekben is. A rendszer ukrajnai folytatásának kérdése azután került terítékre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter eredeti javaslatát.
Források szerint Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen megerősítette, hogy a Starlink kikapcsolható, ha Kijev nem ért egyet az ásványkincsekre vonatkozó amerikai feltételekkel. Az egyik tárgyaló azt mondta, hogy Ukrajna dolgozik a Starlinken, és azt tekinti a Sarkcsillagának. Azt is megjegyezte, hogy a hozzáférés elvesztése óriási csapás lenne Ukrajna számára.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok korlátozhatja Ukrajna hozzáférését a Starlinkhez, ha Kijev nem hajlandó aláírni a stratégiai ásványkincsek feletti ellenőrzés átadását célzó megállapodást – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740238446 [modified] => 1740241350 ) [title] => Az USA azzal fenyegetőzött, hogy letiltja a Starlinket Ukrajnában, ha Kijev nem írja alá az ásványianyag-egyezményt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141984&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 141984 [uk] => 141932 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 141933 [image] => Array ( [id] => 141933 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205.png [original_lng] => 241469 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205.png [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205.png [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205.png [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205.png [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-205.png [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740234154:12 [views_count] => 2209 [_thumbnail_id] => 141933 [_edit_last] => 12 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508427055000 [_oembed_d690a50ad1978f356aa6f63484afbcd3] =>
Colombia President Gustavo Petro:
"There is total immunity for presidents attending the Assembly, and the U.S. government cannot condition the opinion of the U.S.
The fact that the Palestinian Authority was not allowed entry and that my visa was revoked for asking the U.S. and… pic.twitter.com/S7DgWnj9wi
Az Oroszországgal vívott háborút az erős diplomáciai erőfeszítéseknek és erős fegyvereknek köszönhetően lehet befejezni– hangsúlyozta az elnök.
Minél kevesebb korlátozás lesz a nyugati fegyverek használatára Ukrajnában, Oroszország annál inkább megpróbál elmozdulni a béke irányába, nyilatkozta Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke az Európai Politikai Közösség IV. Csúcstalálkozójának plenáris ülésén Nagy-Britanniában július 18-án, csütörtökön.
Emlékeztetett arra, hogy a fegyveres erők megakadályozták Oroszország előrenyomulását Harkiv térségében. A Kreml polgárainak tízezreit áldozta fel, de nem ért el semmi fontosat és érdemlegeset.
„Ez katonáink és partnereink bölcsességének köszönhetően vált lehetővé, akik feloldották a fegyverhasználati korlátozásokat a határ közelében. Eszkalálódott? Nem. Éppen ellenkezőleg, blokkolta Putyin kísérleteit a háború kiterjesztésére. Reagált Putyin? Nem. Amikor orosz rakéták találták el Ohmatditot, rákbeteg gyerekeket, ez csak azt a gonoszságot mutatta, amelyet Oroszország a háború kezdete óta demonstrált” – mondta az elnök.
Zelenszkij elmondása szerint „a lehető legokosabban kell cselekednünk az eredmények elérése érdekében”.
„Erős diplomáciai erőfeszítésekkel és erős fegyverekkel lezárhatjuk ezt a háborút. Nem szabad elveszítenünk ezeket a lehetőségeket. Minél hatékonyabb lesz a légvédelem, Putyin annál tehetetlenebb lesz. Minél kevesebb korlátozást szabunk a fegyverek hatékony használatára vonatkozóan, Oroszország annál inkább megpróbál a béke irányába elmozdulni. Repülőgépek szállnak fel az orosz repülőterekről, hogy bombázzák gyermekeinket, polgárainkat. Ezeket a repülőtereket meg kell semmisíteni. Ez nemcsak célpont megsemmisítését jelenti, hanem Oroszország azon képességét is, hogy folytassa ezt a háborút. A rakéták és a drónok nem foroghatnak kockán Ukrajna szuverenitását illetően” – hangsúlyozta. Zelenszkij óva intett az Ukrajna háta mögötti „béketárgyalásoktól”, és összefogásra szólította fel Európát.
