Az ENSZ és ötven tagállama megkongatta a vészharangot New Yorkban a kórházak ellen bevetett zsarolóvírusok terjedése miatt, amelyek a paciensekre, sőt a nemzetközi békére nézve is veszélyesek.
A zsarolóvírusok olyan szoftverek, amelyek segítségével a számítógépes kalózok zárolják az áldozatok (magánszemélyek, cégek vagy intézmények) számítógépén lévő adatokat, majd pénzt követelnek a blokkolás feloldásáért.
Amikor ez kórházakat érint, „ez élet-halál kérdése lehet” – mondta helyi idő szerint pénteken Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok kezdeményesére összehívott rendkívüli tanácskozásán szólalt fel.
A főigazgató szerint felmérések kimutatták, hogy az ilyen jellegű, egészségügy elleni támadások mind a méreteiket, mind a gyakoriságukat tekintve növekedtek. Tedrosz kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát az ellenük való harcban. Hangsúlyozta, hogy ezek a zsarolások komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és felszólította a BT-t, hogy ilyen problémaként kezelje a kérdést.
Anne Neuberger, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese által felolvasott közös nyilatkozatban mintegy ötven ország (közöttük Dél-Korea, Ukrajna, Japán, Argentína, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia) hangsúlyozta, hogy „ezek a támadások közvetlen veszélyt jelentenek a közbiztonságra, emberi életeket veszélyeztetnek (…), és fenyegetést jelenthetnek a nemzetközi békére és biztonságra is”.
A nyilatkozatban konkrét nevek említése nélkül felszólították az államokat, hogy „az ügy teljes ismeretében” ne hagyják, hogy a területükön működjenek ezeknek a támadásoknak a felelősei.
A tanácskozáson Anne Neuberger közvetlenül említette Moszkvát: „Egyes államok, mindenekelőtt Oroszország, továbbra is engedélyezik, hogy a számítógépes zsarolások elkövetői teljes büntetlenségben tevékenykedjenek a területükről”.
Franciaország és Dél-Korea Phenjant vádolta. Jay Dharmadhikari, Franciaország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az Észak-Korea elleni szankciók ellenőrzésével megbízott ENSZ-szakértők legutóbbi jelentésére hivatkozva arra hívta fel a figyelmet: tudomásuk van arról, hogy a zsarolóvírussal szerzett pénzekkel tömegpusztító fegyverek terjesztését is finanszírozhatják.
Oroszország azt hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács nem a kiberbűnözés megvitatásának a helye. „Ha a nyugatiak aggódnak az egészségügyi intézmények biztonsága miatt, miért nem hoznak külön intézkedéseket, hogy leállítsák Izraelnek a gázai kórházak elleni rettenetes támadásait” – mondta Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet, aki szerint „a BT figyelmének a virtuális világ felé fordítása kontraproduktívnak, sőt cinikusnak tűnik”.
