Elon Musk amerikai milliárdos 2022 vége óta rendszeresen tartja a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével – írta a The Wall Street Journal jelenlegi és volt amerikai, európai és orosz tisztviselők köréből érkező információkra hivatkozva.
A források szerint a Musk és Putyin közötti megbeszélések személyes témákat, üzleti és geopolitikai feszültségeket érintenek.
Két tisztségviselő arról számolt be, hogy az orosz elnök egy alkalommal arra kérte a milliárdost, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetőnek tett szívességből tartózkodjon a Starlink műholdas internetszolgáltatásának Tajvan feletti aktiválásától. A The Wall Street Journal megjegyezte, hogy Musk Kreml-kapcsolatainak ismerete a jelek szerint jelentős titok a kormányon belül, ugyanis a Fehér Ház több tisztviselője is úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak ezekről az egyeztetésekről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a maga részéről azt mondta, hogy a Kreml és a milliárdos közötti egyetlen kapcsolatfelvétel egy telefonbeszélgetés volt, amelynek során Musk és Putyin „az űrről, valamint a jelenlegi és jövőbeli technológiákról” tárgyaltak. Peszkov azt is hozzátette, hogy sem Putyin, sem a Kreml tisztviselői nem folytatnak rendszeres beszélgetéseket az amerikai üzletemberrel.
Január 11-én Olaf Scholz német szövetségi kancellár és Emmanuel Macron francia elnök képviselői egyeztettek az ukrán féllel Kijevben a „normann formátumú” párbeszéd keretein belül.
„Itt az ideje megállapodni a donbászi konfliktus leállításáról, és Ukrajna készen áll a szükséges döntésekre az „normandiai négyek” országai vezetőinek újabb csúcstalálkozóján”, jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Franciaország (Emmanuel Bonn diplomáciai tanácsadó) és Németország (Jens Pletner, a német kancellár külügyi tanácsadója) képviselőivel folytatott megbeszélések során, akik január 6-án Moszkvában tárgyaltak az orosz elnök adminisztrációjának helyettes vezetőjével.
Az ukrán fél kijelentette, készen áll újabb négyoldalú csúcstalálkozóra, hogy „komoly előrehaladás” legyen a donbászi konfliktus rendezésének folyamatában. A találkozó résztvevői megvitatták a jelenlegi helyzetet valamint a konfliktus rendezésével és a helyzet enyhítésével kapcsolatos további lépéseket.
A kijevi találkozón a felek megállapodtak abban, hogy továbbra is fenntartják a kapcsolatot a tanácsadók szintjén, hogy felkészüljenek a „normandiai négyek” országai vezetőinek újabb csúcstalálkozójára. Kijev közölte, hogy átadta az európai tanácsadóknak a minszki egyezmények végrehajtásáról és az előző csúcstalálkozó határozatáról szóló információt.
Mint ismeretes, a legmagasabb szintű, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország közötti találkozó még a koronavírus világjárvány előtt, 2019 decemberében volt Párizsban.
Azóta jelentősen megnőtt a feszültség a régióban. Többek között az ukrán és külföldi sajtó megbízható információja szerint, valamint Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok hírszerzőitől származó jelentések szerint Oroszország az ukrán határ közelében több mint 100 ezer fős hadsereget vont össze és behatolásra készül. Bár Moszkva nem tagadja, hogy jelentős számú katonai alakulat van jelen az ukrán határ közelében, de határozottan tagadja a támadásról szóló vádakat.
„Ukrajna, Franciaország és Németország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden szinten újrainduljon a „normann formátumú” produktív munka. Arra számítunk, hogy az orosz fél támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, valamint a párizsi csúcstalálkozó határozatai végrehajtásában elért előrelépést is” – jelentette ki január 11-én Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője.
A fent említett konzultációkra az előző napi orosz-amerikai genfi tárgyalásokat követően került sor az EU és Ukrajna azon aggodalmai hátterében, miszerint az európai biztonságról szóló amerikai–orosz megállapodásokra az ő részvételük nélkül sor. Az Egyesült Államok már többször biztosította európai partnereit annak kapcsán, hogy ebben az „ügyben” minden döntést egyeztetni fognak.
Emlékeztetőül, Németország és Franciaország vezetői ismét a „normann formátum” újraélesztését szorgalmazták. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ezt még december 10-én jelentették be párizsi találkozójukon. 2021. december 17-én Brüsszelben a francia elnök közölte, hogy „vissza kell ültetni Oroszországot a tárgyalóasztalhoz”, és reményét fejezte ki a párbeszéd előrehaladása tekintetében. Ez év elején pedig, az Európai Bizottság elnökével, Ursula fon der Leyen-nel való találkozóján Macron elnök közölte, Scholz kancellárral azt javasolták Putyinnak, hogy a közeljövőben tartsák meg a „normann formátumú” találkozót.
Telefonon konzultált Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a közelgő orosz–amerikai tárgyalásokról – adta hírül az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a megbeszélés során Blinken ukrán partnerének megerősítette, hogy az USA rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ukrajnai határok közelében zajló orosz csapatösszevonások tükrében. A felek egyúttal megvitatták a donbászi konfliktus békés megoldására irányuló erőfeszítéseket is.
Az amerikai külügyminiszter egyúttal jelezte, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna szoros egyeztetést folytat az orosz agresszió megfékezéséről. „A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélés során megerősítettem, hogy az USA teljes mértékben támogatja Ukrajnát. Továbbra is szorosan konzultálunk Ukrajnával, a NATO-val, szövetségesekkel és partnereinkkel a további orosz agresszió megfékezésére tett diplomáciai erőfeszítéseinket illetően” – mutatott rá Antony Blinken.
Congratulations to @KatalinNovakMP, Hungary's first female president. You have made history, and I am confident our partnership will achieve results in the years to come. I look forward to working together to advance our shared values and strengthen Allied unity.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 10, 2022
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Щиро вдячний @POTUS і ?? народу за черговий пакет безпекової допомоги для ?? у розмірі $725 млн. Ми отримаємо, зокрема, вкрай необхідні боєприпаси для HIMARS та артилерії. Чудовий подарунок до Дня захисників і захисниць ??! Російський агресор буде переможений, ?? буде вільною!
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
Remember – what exactly allows us to be united now, united for justice. Every person matters. That is, every person is important, every life is important. Glory to all those who protect ?? and the international order on the legal front! Glory to all who are now fighting for ??! pic.twitter.com/MSEgYOpYNJ
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Every time there are doubts about the type of weapons for ??, about the range or other characteristics – it means that ?? soldiers are giving their lives so that we have this time. The time that is spent to convince so that the supply of the necessary weapons takes place. pic.twitter.com/0k9dMOZl1X
A közelmúltban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Erica Dupont-Moretti igazságügy-miniszterrel elindította az igazságszolgáltatási rendszer problémáinak valamint azok megoldásának megvitatását.
A több hónapig tartó megbeszélések kezdetét, amelyeken mindegyik, az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó szakma képviselői, valamint az „egyszerű emberek is részt vesznek, a nyugat-franciaországi Poitiers városában jelentették be.
A reformok startjáról szóló bejelentés helyszíne kapcsán az elnöki palotában elmondták: elsősorban, az államfő nem a fővárosban akarta elindítani a reformot, hogy elkerülje azt az asszociációt, hogy azt a jogi elit fogja elvégezni saját részére, vezetni magának, másodsorban pedig, a hivatalban lévő elnök még soha nem járt Poitiers tartományban.
A reformok bejelentését megelőzően az Élysee palotában tartott tájékoztatón közölték, hogy az ország vezetője be akarja jelenteni az „igazságszolgáltatási rendszer teljes átalakítását”. Ugyanakkor ezen terv, ugyanúgy, mint az ország innovatív fejlesztési tervének „Franciaország–2030” megvalósítását várhatóan Emmanuel Macron nem ezen elnöki ciklusa (2017–2022 o.) alatt tervezik, hanem sikeres választási esetében a második terminusa alatt fejezik be.
Franciaország elnöke ezzel mintegy azt demonstrálja a választók előtt, hogy még temérdek tennivaló van előtte országa jobbá tétele és fejlesztése terén. Ennek kapcsán a Poitiers-i Kongresszusi Palotában az elnök és az igazságügyi miniszter eszmecserét tartott szakemberek, a rendvédelmi szervek dolgozói, jogász diákok és egyszerű „aktív polgárok” részvételével arról, hogy hogyan kell megváltoztatni az igazságszolgáltatást.
A reform kapcsán Franciaország elnöke két fő célt tűzött ki az illetékesek előtt: „a nemzet és az igazságszolgáltatás közötti (bizalom) helyreállítását” és „az állam hatékonyságának biztosítását”. A „modern igazságszolgáltatási rendszer” felépítéséhez el kell érni annak „hatékonyságát”, „átláthatóságát” és „társadalmi nyitottságát”, jelentette ki Macron elnök.
Francia igazságügyi minisztériumi forrás szerint a konzultációk első szakasza november közepéig tart, amikor „a helyszínen tartanak üléseket különböző szintű képviselők, az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás alkalmazottai részvételével. Ezzel párhuzamosan mindenki benyújthatja javaslatát a speciálisan erre a célra létrehozott parlonsjustice.fr weboldalon. Macron elnök felszólította polgártársait, hogy csatlakozzanak és ismertessék álláspontjaikat.
A második, úgynevezett „szakértői” szakaszban 7 munkacsoport különböző témákban – polgári igazságszolgáltatás, bűnügyi igazságszolgáltatás, igazságszolgáltatás a börtönökben, bírói tevékenység vezetése – jövő év január közepéig lebonyolítja a szükséges megbeszéléseket.
A harmadik szakasz – az úgynevezett „konvergencia és általánosítás szakasza” – a munkacsoportok és egy speciálisan létrehozott, Jean-Marc Sovie vezetése alatt működő Független Bizottság közötti párbeszéd. Ezt követően a Független Bizottság összefoglalja és megfogalmazza a javaslatokat, amelyeket február végéig kell benyújtani az elnöknek. Ami magát Jean-Marc Sovie-t illeti, az egyházi szexuális zaklatás kérdéseivel foglalkozó Független bizottság vezetéséről híres.
Fontos, hogy az „igazságszolgáltatás egész családjának” képviselői részt vegyenek „az össznépi megvitatásban”, fogalmaztak ironikusan az elnöki palotában: „bírák, ügyészek, bírósági titkárok, bírósági számvevők, ügyvédhallgatók, ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, börtönfelügyelők, kiskorúak jogvédői, rendőrök, csendőrök, belső biztonsági erők képviselői, vállalatok jogi igazgatói…”
Az elnöki kezdeményezés nem maradt kritika nélkül. Macron elképzelését az igazságszolgáltatás ebben a formában való nagyszabású reformjának végrehajtását több bírósági szakszervezet képviselője is kritizálta. A „globális átépítés” mértékére valamint időzítésére utalva kritizálták Macron hat hónappal elnöki mandátuma lejárta előtti kezdeményezését.
Sőt, a jelenlegi parlament 2022. február végén befejezi munkáját, úgyhogy minden olyan módosítást, amely a törvényhozás jóváhagyását követeli meg, a következő elnöki mandátum idejére kell elhalasztani. Cecil Mamlen, az legnagyobb bírói szakszervezeti szövetség (Union syndicale des magistrats, USM) alelnöke kijelentette, hogy „nem megfelelő az időpont”, hogy ezek a konzultációk „túl közel vannak az (elnöki) ötéves mandátum végéhez ahhoz, hogy komolyan lehessen venni őket”.
Az Elysee palotában erre reagálva kijelentették, először is, mindenekelőtt a lehető leghamarabb „pragmatikusan végrehajtják” mindazt, ami a parlament közreműködése nélkül megváltoztatható, még a választásokig. Másodszor pedig, „függetlenül attól, hogy milyen végrehajtó hatalom mi lesz 2022-ben, az majd támaszkodhat az Igazságügyi Vezérkar következtetéseire”. Más szakszervezet is kritikát fogalmazott meg.
A francia elnök az igazságszolgáltatás problémáiról szólva a bírák „nagyobb felelősségét” is szorgalmazta. „Ami a finanszírozás növelését illeti, az Elysee palotában úgy vélik: ezen a téren már sok minden történt. Az igazságszolgáltatás költségvetése 5 év alatt 33%-al nőtt, 650 új bírói állást jött létre”, – közölte a forrás. „A bíráknak épp ideje megváltozniuk és jobban dolgozniuk”.
Ha azonban a bírói szakszervezetek bírálják is ezeket a konzultációkat, akkor sem szándékoznak bojkottálni. „Nem az a cél, hogy mindenben engedetlenséget mutassunk”, – mondta Lucille Pue, a Magistrates Union főtitkára a sajtónak. „Reméljük, hogy az Igazságügyi Vezérkar a formátuma nem fogja beárnyékolni a valódi problémát”.
Általánosságban elmondható, hogy mindenből ítélve, ha Macron elnök egyezségre akar majd jutni az „igazságszolgáltatás családja” képviselőivel, ahhoz minimum bizonyos pénzügyi (költségvetési) alkukat kell kötnie.
A francia átlagpolgár pedig eközben az igazságszolgáltatás fő problémájának annak túlzott lágyságát tartja. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 10 válaszadóból 9 úgy gondolja, hogy az igazságszolgáltatásnak „szigorúbbnak kell lennie a szabálysértőkkel szemben”.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint a franciák 93%-a „túl lassúnak”, 69%-a pedig „átláthatatlannak” tartja az igazságszolgáltatást. És csak 34%-uk nevezte „hatékonynak” a francia igazságszolgáltatást, míg a válaszadók 53%-a azt mondta, hogy „nem érez bizalmat az igazságszolgáltatással szemben”.
