Donald Trump amerikai elnök beszédet mond a Kongresszusban, és ismerteti Oroszország Ukrajna elleni háborújának a befejezésére irányuló tervét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Fox News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint fehér házi tisztviselői azt mondták a televíziónak, hogy a „Amerikai Álom Megújítása” című beszéd négy fő részből áll majd: Trump második mandátumának sikerei otthon és külföldön; mit tett a Trump-kormányzat a gazdaságért; követeli, hogy a Kongresszus hagyja jóvá a határbiztonság további finanszírozását; az elnök tervei a béke megteremtésére az egész világon.
A Fox News forrásai azt mondták, hogy az elnök beszélni fog „kormányzatának a rendkívül sikeres első hónapja alatt elért eredményeiről otthon és külföldön egyaránt”. Szintén követelni fogja, hogy a Kongresszus tegyen további határbiztonsági intézkedéseket a deportálások finanszírozására, és folytassa a határfal építését az Egyesült Államok déli határa mentén.
A tévécsatorna egyik forrása hozzátette, hogy Trump a beszédében „vázolja az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó terveit”. Arra is összpontosít majd, hogy a kormánya a Hamász összes militáns túszát kiszabadítsa. Trump beszéde a Kongresszusban holnap, kijevi idő szerint hajnali 4 órakor lesz.
Kash Patel, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója bejelentette, hogy felkérte az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy vizsgálja ki, hová került az Ukrajna támogatására küldött pénz, szerinte az USA nem bízhat teljes mértékben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, aki nem mondja meg, mire megy el a pénz – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Epoch Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az FBI igazgatója elmondta:
A pénzünket ellenünk használták fel, amerikai katonák ellen és ott (Afganisztánban – a szerk.) a szövetségeseink ellen, szó szerint. Attól tartok, most efelé tartunk. És még nem is érintettük a többi dolgot, amit Ukrajnának adtunk. Most kizárólag a pénzről van szó. Megkértem a Kongresszust, hogy vizsgálja ki, hova mentek ezek a pénzek. Az amerikaiak megérdemlik, hogy megtudják a választ, mert ez a mi pénzünk. Ezek a mi adódollárjaink.
Kash hozzátette: nem az a lényeg, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollárt küldött, hanem az, hogy ez az egyik országba küldött összeg százszorosa ennek a milliárdnak. „Nem értem, hogy engedik ezt meg a Kongresszusnak. Zelenszkij kilépett a világközvélemény elé, és azt mondta: „Oroszország rakétát lőtt Lengyelországra”, ami szó szerint háborús cselekmény lenne. De kiderült, hogy Oroszország nem lőtt rakétát. Kiderült, hogy a rakétát Ukrajna területéről indították és Lengyelországban landolt” – emlékeztetett.
Az FBI igazgatója hozzátette: ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még több pénzügyi támogatást és még több felszerelést kér, akkor „felelősséggel kell megközelítenie globális nyilatkozatait, amelyek a háború szélére sodornak minket”. „Egyszerűen nem bízhatunk meg teljesen egy olyan vezetőben, akinek 100 milliárd dollárt adnak, majd azt mondja: „Nem mondom meg, hová tűnt a pénz” – mutatott rá Kash Patel.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kash Patel, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója bejelentette, hogy felkérte az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy vizsgálja ki, hová került az Ukrajna támogatására küldött pénz, szerinte az USA nem bízhat teljes mértékben Volodimir Zelen...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740951180
[modified] => 1740950816
)
[title] => FBI-igazgató: a Kongresszus vizsgálja ki, hová tűnt az Ukrajnának küldött amerikai pénz, mert Zelenszkij megbízhatatlan
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143134&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143134
[uk] => 143151
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 143135
[image] => Array
(
[id] => 143135
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel.jpg
[original_lng] => 92722
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kash-patel.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740985038:8
[_thumbnail_id] => 143135
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1390
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 747641
[1] => 1132
[2] => 747640
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kash Patel
[1] => kongresszus
[2] => Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI)
[3] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 137215
[content] =>
Január 6-án, hétfőn az amerikai kongresszus rendkívüli ülésén hivatalosan is megerősítette a republikánus Donald Trump győzelmét a 2024. novemberi elnökválasztáson, írta a CNN.Az eredményeknek megfelelően a Republikánus Párt képviselője, Donald Trump 312 elektori szavazatot kapott, demokrata ellenfele, Kamala Harris pedig 226-ot.
A tévécsatorna arról számolt be, hogy a szavazatok számlálása „zökkenőmentesen ment”, nem voltak kifogások, rendbontás.
Megjegyzendő, hogy ez egy formális eljárás – ennek során a Kongresszus beolvassa az egyesült államokbeli elektori kollégium szavazatainak adatait.
A képviselőház tagjai vagy a szenátorok megtámadhatják az eredményeket egy adott államban, de ez általában csak kisebb eljárási késedelmet okoz. A folyamat addig tart, amíg a választások győztesét ki nem nyilvánítják az Egyesült Államok leendő elnökévé.
Trump január 20-án teszi le a hivatali esküt, ezt követően hivatalosan is az Egyesült Államok 47. elnökének tekintik. James David Vance ohiói szenátor lesz az alelnök .
Az amerikai Kongresszus újonnan megalakult alsóháza, a képviselőház, pénteken az első szavazási fordulóban Mike Johnson republikánus képviselőt választotta meg elnökének.
A helyi idő szerint délben kezdődött, név szerinti voksoláson a szűk többséget birtokló republikánusok jelöltje, Mike Johnson úgy kapta meg a szükséges többséget, hogy pártjából ketten módosították voksukat.
Fotó: AP/Jacquelyn Martin
Mike Johnson, aki az előző törvényhozási ciklus második felében is betöltötte a házelnöki tisztséget, a szavazás lezárultakor 218 voksot kapott, míg a demokrata képviselőcsoport vezetője, Hakeem Jefrries 215-öt, ami megfelel a demokrata képviselők számának.
Az Egyesült Államok 119. Kongresszusa az alkotmány előírása szerint január 3-án ült össze, amivel egyben megszűnt az előző, 2023 januárja óta hivatalban lévő 118. Kongresszus. A képviselőház tagjait, valamint a felsőház, a szenátus tagjainak harmadát november 5-én, az elnökválasztással egy időben választották meg.
A képviselőház elnökének megválasztása az elnöki hatalomátvétel szempontjából meghatározó, ugyanis a törvényhozásnak január 6-án kell hitelesítenie a novemberi elnökválasztás eredményét, amit megválasztott házelnök hiányában nem tudott volna megtenni. Az elnökválasztás eredményének hitelesítése előfeltétele annak, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump január 20-án letehesse hivatali esküjét.
2023-ban az akkor is szűk többséggel rendelkező republikánusoknak 15 szavazási forduló és 5 nap kellett, hogy megválasszák képviselőházi elnökké Kevin McCarthyt, aki 9 hónapig töltötte be a tisztséget, addig, amíg képviselői kezdeményezésre le nem váltották. A házelnökválasztás első fordulója előtt Donald Trump határozott támogatásáról biztosította Mike Johnson jelöltségét.
Thomas Massie Kentucky állambeli republikánus képviselő előzetesen jelezte, hogy semmiképpen nem hajlandó támogatni Mike Johnson újraválasztását, míg más képviselők fenntartásaikat hangoztatták, de nem utasították el egyértelműen pártjuk jelöltjét.
Mike Johnson nem sokkal az első szavazási fordulót megelőzően több pontból álló listát tett közzé vállalásaival republikánus képviselőtársai számára. Mike Johnsont a republikánusok konzervatív csoportja kritikával illette, amiért az előző Kongresszus házelnökeként december közepén támogatta az átmeneti költségvetési törvényt anélkül, hogy az tartalmazott volna kitételt az államadósságfékre.
A házelnök megválasztását a képviselők hivatali eskütétele követte. A Kongresszus felsőháza, a szenátus új tagjai szintén letették hivatali esküjüket pénteken. Mike Johnson, aki Louisiana állam képviselője, megválasztását követően egyperces néma tiszteletadásra kérte politikustársait a Louisiana állambeli New Orleansban január 1-én elkövetett terrortámadás áldozatainak emléke előtt.
Politikai céljai között említette, hogy a republikánus Kongresszus támogassa Donald Trump elnöki programját a többi között az adócsökkentésben, az életkörülmények javításában és az amerikai energiakitermelés fokozásában. Az amerikai Kongresszusban a november 5-i választás következtében mindkét házban republikánus többség alakult ki. A képviselőházban 220-215 arányú a többség, ugyanakkor a megválasztott republikánus képviselők közül többeket jelölt adminisztrációjába Donald Trump, pótlásukra időközi választást kell tartani, ami befolyásolja az erőviszonyokat.
A szenátusban a republikánusok 53-47 arányú többséget szereztek, miután az előző két évben a demokratáké volt a többség.
A hírt Babják Zoltán polgármester osztotta meg közösségi oldalán.
„Fontos lépések a közösségek és az ország számára! Ma részt vettem Ukrajna Elnökének helyi és regionális önkormányzatok számára szervezett kongresszusán.
Ez nagyszerű lehetőség volt arra, hogy beszélgessek állami vezetőkkel és kollégáimmal, a községek vezetőivel, akikkel már hosszú ideje támogatjuk egymást a nehéz időkben.
Kollégáim sikeres példákat osztottak meg, többek között arról, hogyan sikerült nemzetközi partnerek segítségével megvalósítani infrastrukturális projekteket, adminisztratív szolgáltatások központjainak létrehozását, valamint olyan programok indítását, amelyek a helyi vállalkozások támogatására irányultak a háború ideje alatt. Az ilyen együttműködés alapot adott a gazdasági tevékenység helyreállítására és az életminőség javítására a kistérségekben.
Megvitattuk a legfontosabb kérdéseket is, mint például, hogyan támogathatjuk a belső menekülteket és veteránokat, hogyan fejleszthetjük az integrációs programokat a helyi közösségekben, és hogyan biztosíthatjuk számukra a munkalehetőségeket és szociális támogatást.
Különösen örömteli volt megismerkedni a Poltavai Városi Tanács új elnökével, Katerina Jamscsikovával. Megbeszéltük a közös programok létrehozásának lehetőségét, amely a háború alatt és annak befejezése után a gyermekek egészségügyi ellátását célozza Beregszász városában” – olvasható a bejegyzésben.
Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke kéréssel fordult a Kongresszushoz, hogy utaljanak ki további 24 milliárd dollárt Ukrajnának, elsősorban a katonai támogatás megerősítésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra és a Politico.Pro kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Fehér Ház menedzsment és költségvetési hivatala azt javasolta, hogy a Kongresszus ezt a támogatást is belefoglalhassa a határozati csomagba, hogy elkerülje a támogatás megszűnésének kockázatát az elnöki adminisztráció megváltozása esetén.
A javaslatot hétfőn több képviselő is áttekintette. Az előírás szerint a fenti 24 milliárd dolláros összegből 8 milliárdot az Ukrajna biztonsága terén nyújtott segítségnyújtás kezdeményezésére fordítanak, különös tekintettel az amerikai cégek Ukrajnába történő fegyverszállítási szerződéseinek finanszírozására. A többi 16 milliárdot az amerikai fegyverkészlet feltöltésére kellene fordítani.
A republikánusok egy része azonban már a kérés bejelentésén is felháborodott. Például Mike Lee republikánus szenátor Utahból. „Joe Biden 4,7 milliárd dollárt vett el az adófizetőktől az Ukrajnának nyújtott hitelek egyoldalú elengedésével. A Kongresszus nem adhat ingyenes ajándékot Trump elnök béketárgyalásainak további szabotálása érdekében. Biden minden finanszírozási igényét el kell utasítani” – írta a szenátor a közösségi oldalán.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kérelmet nyújtott be a kongresszusnak Ukrajna gazdasági hiteltartozása felének elengedéséről, az összeg nagysága hozzávetőlegesen 4,65 milliárd dollár – jelentette be Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Kongresszus 2024 áprilisában hagyta jóvá az ukrán biztonsági kiegészítő előirányzatokról szóló törvényt, amely mintegy 61 milliárd dollárt tett ki. A dokumentumban foglaltak szerint a gazdasági támogatást – mintegy 10 milliárd dollárt – nem ingyenesen, hanem feltételesen visszafizetendő kölcsönként nyújtják Ukrajnának.
A Biden által benyújtott dokumentum azonban feljogosít a kölcsön 50%-ának elengedésére. A dokumentum ugyanakkor kimondja, hogy a következő amerikai elnök 2026. január 1-je után elengedheti a másik 50%-ot. „Megtettük a törvényben körvonalazott lépést az Ukrajnának nyújtott gazdasági segítségnyújtás hiteleinek törlésére, és most a Kongresszus elfogadhatja” – mondta Miller.
A szóvivő megjegyezte: miután a Fehér Ház értesítette a Kongresszust a döntésről, a törvényhozók határozatot hozhatnak, amely megfellebbezi azt. De a véleménye szerint ez nem fog megtörténni. „Meglepődnék, ha a Kongresszus megtenne egy ilyen lépést, tekintettel a kongresszus elsöprő kétpárti támogatására a segélycsomagok terén. De mi betartjuk a törvényt” – magyarázta Matthew Miller.
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja azt tervezi, hogy 2025-re további forrásokat kér a Kongresszustól Ukrajna számára – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Jake Sullivannak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Sullivan elmondta, hogy Ukrajna finanszírozásáról van szó, beleértve a katonai támogatást is, amelyet Ukrajna az Oroszország elleni háborúra kap. Szerinte a következő két hónapban a Biden-adminisztráció „jelzést küld” a Kongresszusnak, hogy 2025-ben Kijev további forrásokat kapjon, hogy „a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el”. Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy a finanszírozást milyen formában javasolják jóváhagyni.
Ezenkívül a nemzetbiztonsági tanácsadó arról biztosított, hogy a jelenlegi amerikai kormány azt tervezi, hogy minden dollárt, amelyet a Kongresszus már elkülönített, Ukrajna megsegítésére fordítják Biden mandátumának lejárta előtt. „Amikor fegyvereket szállítunk Ukrajnának, új fegyvereket gyártunk, amelyeket az amerikai hadseregnek adunk. Minden dollárt el fognak költeni, mire az elnök január 20-án elhagyja a hivatalát” – mondta Jake Sullivan.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának kétpárti koalíciója azt követeli a Biden-adminisztrációtól, hogy szigorítsák meg az orosz olajszolgáltató ágazatot sújtó szankciókat, azzal érvelve, hogy a jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy a nagy amerikai cég, az SLB Vlagyimir Putyin hadigépezetét támogassa.A hírt a The Financial Times közölte.
A Kongresszus tagjai arra is felkérték a Pénzügyminisztériumot és az Egyesült Államok külügyminisztériumát, hogy magyarázzák el, hogy a Biden-adminisztráció engedélyezte-e azokat a tranzakciókat, amelyek során a houstoni SLB cég, ismertebb nevén Schlumberger, 17,5 millió dollár értékben importált berendezéseket Oroszországba aaugusztus és tavaly december között. Az SLB a világ legnagyobb olajszolgáltató vállalata.
A kongresszusi követelések azután érkeztek, hogy a Financial Times augusztusi vizsgálata megállapította, hogy az SLB folytatta oroszországi tevékenységének bővítését, kihasználva a nyugati versenytársak távozását.
„Ez az amerikai cég jó formában tartja Vlagyimir Putyin hadigépezetét azáltal, hogy finanszíroz egy barbár ukrajnai inváziót” – áll a levélben, amelyet a Kongresszus több mint 50 tagja írt alá Anthony Blinken külügyminiszternek és Janet Yellen pénzügyminiszternek címezve.
„Sürgetjük, hogy továbbra is támogassa ukrán szövetségeseinket szigorúbb olajszankciók bevezetésével Putyin nyereségének hatékony korlátozása érdekében” – fogalmazták.
A külügyminisztérium és az SLB képviselői nem válaszoltak a kiadvány keresésére.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma kijelentette, hogy „továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden eszközünket felhasználjuk a Kreml bevételeinek csökkentése és az orosz hadigépezet munkájának megnehezítése érdekében”.
„Az amerikai cégeknek tilos bármilyen új befektetést végrehajtani Oroszországban, és azt tervezzük, hogy minden szankciónkat alkalmazunk a joghatóságunk alá tartozó társaságokkal szemben” – közölte a Pénzügyminisztérium.
Az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly felvette az SLB-t a „háború nemzetközi szponzorainak” feketelistájára. A nyugati politikusok azonban elzárkóztak attól, hogy átfogó szankciókat vezessenek be az orosz olaj- és gázipari vállalatok ellen, mert attól tartanak, hogy az megszakítaná a fosszilis tüzelőanyag-exportot.
[type] => post
[excerpt] => Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának kétpárti koalíciója azt követeli a Biden-adminisztrációtól, hogy szigorítsák meg az orosz olajszolgáltató ágazatot sújtó szankciókat, azzal érvelve, hogy a jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy a na...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729517700
[modified] => 1729465344
)
[title] => Az amerikai Kongresszus erősebb oroszellenes szankciókat követel az olajszolgáltató szektorban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130063&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130063
[uk] => 130020
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130021
[image] => Array
(
[id] => 130021
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807.jpg
[original_lng] => 167752
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1573026861-807.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729454545:5
[_thumbnail_id] => 130021
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1980
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A kompromisszumos javaslat három hónapig biztosítja a költségvetést, nem merik megkockáztatni a leállást az elnökválasztás előtt.
Szerdán szavazhat az amerikai képviselőház az új ideiglenes költségvetésről, amely december 20-ig finanszírozná az amerikai kormányzatot. Mike Johnson, a ház republikánus elnöke vasárnap este jelentette be az új javaslatot, amely engedményeket tesz a demokratáknak, és amely szembemegy Donald Trump akaratával, mert kimaradt belőle az úgynevezett SAVE törvény. Ez előírta volna, hogy bizonyítani kelljen az amerikai állampolgárságot, ha valaki regisztrálni akar szavazóként.
Johnson szerint a javaslat „nagyon szűk körű, csak az abszolút minimumot” tartalmazza, amely „feltétlenül szükséges” a kormányzat leállásának elkerülése érdekében.
A CNBC a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a kongresszusi republikánusoknak és demokratáknak mindössze egy hetük van arra, hogy megegyezzenek a kormány finanszírozásáról. Ha nem sikerül megoldást találni, akkor október 1-jén, éjfélkor megkezdődik a kormányzat részleges leállása.
Nem merik megkockáztatni a leállást
Elemzők ezt nem tartják valószínűnek, mert alig több mint egy hónappal a novemberi választások előtt egyik párt sem mer megkockáztatni egy ilyen lépést, ami több ezer szövetségi alkalmazott kényszerszabadságolásával járna.
Erre utalt Johnson is a képviselőkhöz írt levelében.
A történelem igazolja és a jelenlegi közvélemény-kutatások is megerősítik, hogy a kormány leállítása kevesebb mint negyven nappal a sorsdöntő választások előtt politikai hanyagság lenne – fogalmazott.
A Reuters tudósítása szerint a javaslat összhangban van azzal, amit Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségének vezetője sürgetett. Schumer és Hakeem Jeffries, a képviselőház kisebbségi demokrata vezetője is optimista a megállapodás esélyeit illetően.
Jeffries szerint a képviselőházi demokraták értékelni fogják az új javaslatot az előző után, amelyet a republikánusok „helytelenül megpróbáltak teletömni” a pártpolitikával.
Több pénzt kap a titkosszolgálat
Az előző javaslatot a múlt héten 202-220 arányban leszavazta a képviselőház, még 14 republikánus is nemmel voksolt. Az hat hónapig finanszírozta volna a kormányzat működését.
Az új javaslat az ABC News tudósítása szerint többek között 231 millió dollárral megemeli az állam vezetőinek biztonságáért felelős titkosszolgálat költségvetését. A pótlólagos támogatást a kampányra és a jelöltek védelmére korlátozódik, miután kétszer is merényletet kíséreltek meg Trump ellen. Nem kap viszont több pénzt a szövetségi katasztrófavédelmi hivatal, a FEMA.
Johnsonnak szüksége van a demokratákra az ideiglenes költségvetés elfogadásához, mert annyira csekélyre fogyott a republikánus többség a képviselőházban.
Az engedmények azonban folyamatosan veszélyeztetik a pozícióját, hiszen elődje, Kevin McCarthy is abba bukott bele, hogy megegyezett a demokratákkal a kormányzati leállás elkerülése érdekében.
Bár az ideiglenes finanszírozás minden valószínűség szerint átmegy a kongresszus két házán, a következő feladat sokkal nagyobb falat lesz: január 1-jéig ismét emelni kell az adósságplafont, különben nem tudják törleszteni a szövetségi kormány 35 ezermilliárd dolláros hiteleit.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
