400 millió dolláros költségcsökkentésről egyeztetnek az Egészségügyi Világszervezet Genfben ülésező tagállamai, mivel az Egyesült Államok kilépésével a korábbi pénzügyi tervek tarthatatlanná váltak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai 400 millió dolláros költségcsökkentésről egyeztetnek, mivel az ügynökség legnagyobb kormányzati finanszírozója, az Egyesült Államok január végén bejelentette hogy kilép a szervezetből – derült ki egy hétfőn közzétett dokumentumból.
A szervezet éves végrehajtó tanácsi ülésén Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató egyúttal megvédte az ügynökség munkáját és a közelmúltbeli reformokat, majd megismételte az Egyesült Államokhoz intézett felhívását, hogy gondolják át a kilépést, és kezdjenek párbeszédet a WHO-val a további változásokról.
Örömmel fogadnánk az Egyesült Államok és valamennyi tagállam javaslatait arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnánk jobban szolgálni önöket és a világ népét – mondta az ENSZ szakosodott szervezetének a főigazgatója.
Jön a költségcsökkentés
A költségvetés csökkentését a jövő hétig tartó, Genfben megrendezett végrehajtó tanácsi ülésen vitatják meg, amelyen a tagállamok képviselői az ügynökség finanszírozásáról és a 2026–2027-es időszakra vonatkozó munkájáról tárgyalnak. A végrehajtó tanács a hétfőn közzétett dokumentum szerint a költségvetés alapprogramokra vonatkozó részének az előirányzott 5,3 milliárd dollárról való csökkentését javasolja 4,9 milliárd dollárra.
Ez része a 2026–2027-es időszakra eredetileg javasolt 7,5 milliárd dolláros tágabb költségvetésnek, amely a gyermekbénulás felszámolására és a vészhelyzetek kezelésére szánt összegeket is tartalmazza.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után nem sokkal kezdeményezte az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból. A kilépési folyamat egy évig tart. Az Egyesült Államok a WHO legnagyobb kormányzati befizetője, a teljes költségvetés mintegy 18 százalékát biztosítja. A WHO már közvetlenül az USA bejelentése után is elrendelt néhány költségcsökkentő intézkedést. Az Egészségügyi Világszervezetet részben a tagállamok által fizetett tagdíjból, másrészt önkéntes adományokból és beruházásokból finanszírozzák. Egyes programok költségvetésének kétharmadát mindössze öt donorország biztosítja.
A Starmer-kormány bejelentette, hogy költségcsökkentési okokból hadihajókat, helikoptereket és drónokat von ki a szolgálatból. A haditengerészetet különösen súlyosan érinti a megszorítás, fontos védelmi képességet veszített el a flotta, miközben a nemzetközi helyzet egyre súlyosabb.
Sürgősségi költségcsökkentési intézkedéseket vezetnek be a brit haderőnél – jelentette be John Healey brit védelmi miniszter. A döntés értelmében jelentős katonai eszközöket vonnak ki a szolgálatból, beleértve a Királyi Haditengerészet két kétéltű rohamhajóját, egy fregattot és 31 helikoptert – írja az Independent brit napilap. Kétéltű rohamhajó így egyáltalán nem marad a brit flottában.
Healey a konzervatívok által hátrahagyott állítólagos 22 milliárd fontos költségvetési hiányra hivatkozott az intézkedések indoklásaként. A miniszter szerint elavult technológiákról van szó, és a lépés az elkövetkező öt évben 500 millió font megtakarítást eredményez.
A bejelentés sokként érte a parlamenti képviselőket, akik szerint ezzel kétségessé vált, hogy az Egyesült Királyság képes lenne-e megvédeni a Falkland-szigeteket egy esetleges újabb invázió esetén.
A briteknek azonban nem csak a Falkland-szigetek miatt kell aggódniuk. A baloldali Starmer-kormány a jelek szerint lelkesen asszisztál Joe Biden amerikai elnök azon törekvéséhez, hogy még Donald Trump hivatalba lépése előtt kirobbantsa a harmadik világháborút. Mint arról beszámoltunk, Starmer nem csupán engedélyt adott az ukránoknak a Storm Shadow rakéták bevetésére orosz területen, de a Reuters hírügynökség szerint az első ilyen támadás már meg is történt.
Ez pedig az egyik orosz parlamenti képviselő és korábbi elnöki tanácsadó szerint egyúttal azt jelenti, hogy a brit haderő legitim célponttá vált az oroszok számára.
A hadihajók mellett a helikopterflotta is jelentősen csökken: 14 Chinook és 17 Puma helikoptert vonnak ki véglegesen a szolgálatból, ezek modernebb technológiával való pótlása még hosszú éveket vehet igénybe. Szintén elkaszálták a Watchkeeper MK1 drónokat annak ellenére, hogy darabonként körülbelül 5 millió fontba kerültek.
A védelmi miniszter azt is elmondta, hogy a kormány jelenleg stratégiai védelmi felülvizsgálatot végez, és nem zárható ki további költségcsökkentés. Már korábban felmerült, hogy a hadsereg létszámát 63 000 főre csökkenthetik.
Az ellenzék bírálta a döntéseket, kiemelve, hogy ezek veszélyeztethetik az ország védelmi képességeit. Ben Wallace korábbi védelmi miniszter a The Telegraph brit napilapban megjelent véleménycikkében hangsúlyozta, hogy bár fontos a katonai modernizáció, egy típus kivonásakor ügyelni kell arra, hogy annak megfelelő pótlásáról is gondoskodjanak, hogy a lépés ne eredményezzen képességvesztést. Ilyen bejelentést azonban nem tett a Starmer-kormány – hívta fel a figyelmet Wallace.
