A finn kormány mintegy 50 millió eurós kölcsönt nyújt Ukrajnának. Az erre vonatkozó megállapodást november 12-én írták alá Kijevben, számolt be az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A pénzeszközöket 2025-ben biztosítják, és Ukrajna helyreállítását célzó projektekre fordítják. Ezek többek között az energetikai, az oktatási és az infrastruktúrális ágazatokra vonatkozó projektek.
A támogatási komponens az összköltség legalább 35%-a lesz, amely kedvezményes finanszírozási feltételeket tesz lehetővé.
A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Finnország az ország GDP-jéhez viszonyítva az ötödik legnagyobb katonai, humanitárius és pénzügyi segély adományozója Ukrajnának – mintegy 2,5 milliárd eurót, vagyis országa GDP-jének 0,9%-át.
A világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet hitelt nyújtana Ukrajnának, amelynek fedezete az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközei lennének, s a tartozást így Oroszországtól fogja visszakövetelni. Amennyiben pedig az oroszok nem fizetnek, akkor elkobozzák az Oroszországi Föderáció befagyasztott szuverén vagyonát.
Úgy kívánnak pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek, hogy a hitelfedezeteként az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközeit használnák fel – számolt be szombaton a Financial Times. „Az Ukrajnát támogató koalíció követelni fogja Oroszországtól az adósság visszafizetését, ha pedig nem teszi, akkor elkobozzák az Oroszországi Föderáció befagyasztott szuverén vagyonát” – közölte a lap.
A helyzetet ismerő illetékesek szerint ilyen javaslatot kaptak a G7-országok Belgiumból. Meg kell jegyezni, hogy két állam már kifejezte egyetértését, és kijelentette, hogy ez a módszer a fő lehetőség az Oroszországi Föderáció befagyasztott vagyonának feloldására Ukrajna javára. A javasolt terv a kiadvány beszélgetőpartnerei szerint segíteni fogja a nyugati országokat a Kijevnek tett támogatási ígéreteik teljesítésében.
Az újság forrásaiból származó információkat Alexander De Croo belga miniszterelnök múlt havi nyilatkozatai is megerősítik. A lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az EU nem utalhatja át Ukrajnának az Oroszországi Föderáció befagyasztott vagyonából 2023-ban befolyt bevételt, mivel az Európai Tanács által elfogadott törvénynek nincs visszamenőleges hatálya.
Ugyancsak ezen a napon az orosz külügyminisztérium „banális lopásnak” nevezte az orosz vagyonból származó bevételek Ukrajnába utalását. Maria Zakharova szóvivő emellett megjegyezte, hogy az ukránok következő generációinak vissza kell fizetniük azt a 33 milliárd eurót, amelyet ilyen formában kölcsönként Kijevnek nyújtanak. Az EU-csúcs február 1-jén hagyta jövő az Európai Bizottság (EB) javaslatát, amely szerint az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételt – hozamokat és egyéb pénzügyi eredményeket – Ukrajnának nyújtott segély finanszírozására fordítják.
A Nyugat 288 milliárd dollár értékű vagyont és befektetéseket veszítene el, ha elkobozná és Ukrajna újjáépítésére fordítaná a befagyasztott orosz eszközöket, és Moszkva válaszképpen hasonló intézkedést hozna – számolt be múlt vasárnap az orosz állami RIA hírügynökség.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az Amerikai Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy 2 milliárd dolláros kölcsönt ajánl fel Lengyelországnak, hogy támogassa a szövetséges ország védelmi korszerűsítését, amely az Ukrajnába irányuló fegyverek csomópontja.
Az amerikai külügyminisztérium közleményében az AP szerint azt írta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok „szilárd” szövetségese, amelynek „biztonsága létfontosságú a NATO keleti szárnyának kollektív védelme szempontjából”, és hogy az ilyen finanszírozást Washington legfontosabb biztonsági partnerei számára tartják fenn.
Lengyelország az ukrajnai orosz inváziója óta Ukrajna elkötelezett támogatója, nagyszámú saját tankot, vadászgépet és egyéb felszerelést adott át, emellett az Ukrajnába érkező nyugati fegyverek nagy részének elosztó központja is volt.
Lengyelország hadserege a modernizáció folyamatán megy keresztül, azzal, hogy az átadott – nagyrészt régi szovjet technológián alapuló – eszközöket újakra cseréli, megrendeléseket adva amerikai és dél-koreai védelmi vállalatoknak.
A közelmúltban a lengyel-ukrán kapcsolatokban feszültséget okozott az a kereskedelmi vita, amelynek középpontjában az ukrán gabona lengyel (valamint magyar és szlovák) piacra való bejutása állt, és a lengyel gazdák által elérhető árak csökkenését okozta. A vita közepette Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem küld több fegyvert Ukrajnának.
A megjegyzés némi zavart keltett. Elemzők megjegyezték, hogy a nyilatkozat a lengyel választások előtt hangzott el, ugyanakkor aggodalmakat is felvetett, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás gyengülhet.
Amerikai tisztviselők igyekeztek csökkenteni a feszültséget, dicsérve Lengyelország szerepét Ukrajna megsegítésében, megjegyezve, hogy Lengyelország stratégiai érdeke, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen Oroszországgal szemben.
