Mindkét párt eredményesnek nevezte az előzetes koalíciós tárgyalásokat, úgy látják, könnyedén együtt fognak tudni működni.
Megállapodtak az érintett német pártok a koalícióalakítással kapcsolatban az előzetes tárgyalások során, ezzel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások – jelentette be szombaton Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, valamint Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke.
A CDU elnöke arról számolt be, hogy több kérdésben sikerült egyetérteniük a pártoknak egymással, köztük gazdasági és migrációs témákban. Klingbeil azt mondta, a Szociáldemokratáknak több szempontját is sikerült érvényesíteni.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, a CDU nyerte a február 23-i németországi választásokat, ám az abszolút többség hiányában kormánykoalíció alakítására kényszerülnek, amire nem a másodikként bejutó AfD-t, hanem a harmadik helyen záró SPD-t kérik fel.
Bejelentette lemondását a kancellári tisztségről és az ÖVP elnökségéről is Karl Nehammer, miután az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) is kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások azt követően, hogy pénteken a liberális NEOS visszalépett a tárgyalásoktól. A fejleményekről Alexander Van der Bellen elnököt is tájékoztatták, aki vasárnap szólalhat meg.
Bejelentette lemondását és az Osztrák Néppárt (ÖVP) éléről is távozik Karl Nehammer kancellár, miután a kudarcba fulladtak a kormánykoalíció alakításáról szóló tárgyalások a szociáldemokratákkal (SPÖ) – írja a Die Presse. Ausztriában a szeptemberi parlamenti választásokat követően kezdődtek kormányalakítási tárgyalások, miután Alexander Van der Bellen elnök nem a választásokon nyertes Osztrák Szabadságpárt (ÖFP) vezetőjét, Herbert Kickl-t kérte fel a kormányalakításra, mivel a pártok az ÖFP-vel való együttműködést megtagadták, helyette Karl Nehammer kapta a megbízatást októberben.
Miután a liberális Neos pénteken kiszállt a kormányalakításról szóló tárgyalásokból, szombaton az ÖVP bejelentette, hogy megszakította a tárgyalásokat az SPÖ-vel. Karl Nehammer a tárgyalások megszakadását követően írásban reagált a Die Presse-nek, nyilatkozatában azt írta: „Eddig mindent megpróbáltunk. A lényeges kulcspontokban nem lehet megegyezni, így nincs értelme pozitív jövőt hozni Ausztria számára.” Ezt követően Nehammer videóbejegyzést közölt az X közösségi platformon, amelyben bejelentette, hogy lemond a kancellári és a Néppárt elnöki tisztségéről a következő napokban.
A videóban az immár távozásra készülő osztrák kancellár a szociáldemokratákat tette felelőssé a tárgyalások meghiúsulásáért.
„Hosszasan és őszintén tárgyaltunk, azonban a legfontosabb kérdésekben nem tudunk megállapodni az SPÖ-vel” – írta a videóbejegyzéshez Karl Nehammer, aki az SPÖ szerinte „juttatás- és vállalkozásellenes politikájával” és új adónemek bevezetésére vonatkozó követeléseire hivatkozva magyarázta a tárgyalások megszakadását, utalva az örökösödési és az ingatlanadóval kapcsolatos nézetkülönbségekre. „Ezért befejezzük a tárgyalásokat az SPÖ-vel, és nem folytatjuk azokat” – tette hozzá, aki a videóban részletesebben is beszél a fejleményekről.
„Nyilvánvaló, hogy az SPÖ-ben a pusztító erők kerültek fölénybe.”
„A Néppárt nem írhat alá olyan programot, amely üzletellenes, verseny- és teljesítményellenes” – mondta Karl Nehammer a közzétett videóban. „Tartom a szavam!” – tette hozzá, valamint megköszönte, hogy belügyminiszterként és kancellárként is szolgálhatott.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Nehammer lemondásának előzményének – ahogy erről a hirado.hu is beszámolt – a pénteki nap eseményei tekinthetők, amikor a liberális NEOS párt bejelentette, hogy visszalépett a kormányalakításról szóló tárgyalásoktól. A tárgyalások azóta húzódtak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer konzervatív kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat. Nehammer a saját pártjából, vagyis az ÖVP-ből, a balközép SPÖ-ből és a liberális NEOS-ból próbált koalíciót létrehozni. Az ÖVP és az SPÖ korábban együtt kormányoztak Ausztriában, de a szeptemberben megválasztott parlamentben a 183 képviselői helyből együttesen csupán 92 mandátumuk van, ami nem jelentene stabil többséget, ezért a két párt a NEOS bevonását határozta el.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint az euroszkeptikus FPÖ támogatottsága csak nőtt azóta, hogy a szeptember 29-i választásokon megszerezte a szavazatok 29 százalékát. A párt a koalíciós tárgyalásokat nem demokratikus, „vesztesek koalíciójának” létrehozására irányuló kísérletnek minősítette. Alexander Van der Bellen elnököt szombaton már tájékoztatták a felek, aki vasárnap szólalhat meg.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Miközben Lengyelország fő pártjai arra készülnek, hogy bejelentik jelöltjeiket a jövő évi elnökválasztásra, csökken az esély arra, hogy közös kormánykoalíciós jelölt legyen.
A lengyel alkotmány értelmében a 2015-ben és 2020-ban a jelenleg ellenzékben lévő PiS párt által jelölt Andrzej Duda hivatalban lévő konzervatív elnök nem indulhat harmadik ciklusra, így a Donald Tusk miniszterelnök által vezetett kormánykoalíció előtt megnyílik az út, hogy „saját” államfője legyen.
Ez megkönnyítené a törvényhozást, hiszen a kormány bármilyen törvényjavaslatát megvétózhatja az elnök, akit régi pártja iránti lojalitással vádolnak. A koalíció azonban nem tud megegyezni egy közös jelöltben, mivel minden párt a sajátját akarja – írja az Euractiv.
Donald Tusk miniszterelnök a múlt héten bejelentette: a kormány vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) tömb november végéig belső választáson dönt arról, hogy kit indítson az elnökválasztáson. A két lehetséges jelölt Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester és Radoslaw Sikorski külügyminiszter.
Trzaskowski a 2020-as választáson a második helyen végzett Andrzej Duda jelenlegi államfő mögött. Sikorski eddig csak a KO legnagyobb pártjában, a Polgári Platformban 2011-ben megrendezett belső választáson indult, de rögtön alulmaradt Bronislaw Komorowskival szemben, aki aztán államfő lett.
A Lengyelország 2050 nevű kormánypárt szerdán közölte, hogy saját jelöltet indít: Szymon Holownia, a parlamenti alsóház (szejm) elnöke indul a jövő májusi lengyelországi elnökválasztáson. Mint mondta, független jelölt és független államfő akar lenni. „Nálam nem fordulhat majd elő, hogy a kormányfő telefonon hív, és utasításokat akar adni” – jelentette ki.
A politikus az előző, 2020-as elnökválasztáson is indult, akkor a harmadik helyen végzett a voksok 14 százalékával. Holownia jelöltségéről már korábban támogatóan nyilatkozott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, a szintén koalíciós partner Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke.
A PSL-nek és a Lengyelország 2050-nek külön frakciója van a szejmben, de szerződés keretében (mint Harmadik Út) együttműködnek. Kosiniak-Kamysz azt is szorgalmazta, hogy Holownia az egész kormánykoalíció jelöltje legyen.
A koalíció utolsó pártja, a Baloldali Párt is várhatóan saját jelöltet indít, valószínűleg egy nőt.
A lengyelországi pártok közül korábban két parlamenti tömörülés nevezte meg jelöltjét. Egyikük Slawomir Mentzen, a szélsőjobboldali és újliberális kispártokból álló Konföderáció politikusa. A másik Marek Jakubiak alsóházi képviselő, a szintén ellenzéki Szabad Republikánusok nevű, kis parlamenti csoport tagja.
A PiS ebben a hónapban jelenti be jelöltjét. A párt olyan jelöltet keres, aki ugyanolyan népszerű a társadalomban, mint Duda. Média- és pártforrások szerint a legvalószínűbb név a Nemzeti Emlékezet Intézetének volt vezetője, Karol Nawrocki és a volt oktatási miniszter, Przemysław Czarnek.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Csütörtökön, hetekkel a választások után kezdődtek el a koalíciós tárgyalások Németországban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) között. Az előrejelzések szerint várhatóan legalább másfél hónapig nem fognak dűlőre jutni a pártok, azonban pesszimistább elemzők ennél is hosszabb időt jósolnak a kormányalakításnak, hiszen előfordult már, hogy a németek a választást követően fél évig sem tudtak megegyezni abban, hogy ki alakítson kormányt.
A semleges, és a járványügyi óvintézkedések követelményeinek megfelelően tágas helyen, a berlini nemzetközi vásár (Messe Berlin) épületeiben kezdett koalíciós tárgyaláson nagyjából háromszáz politikus vesz részt. A tervezett közös kormányzás súlyponti elemeihez igazítva huszonkét munkacsoportot alakítanak. A külügyek területét például két munkacsoportra osztották: az egyikben diplomáciai, védelempolitikai és emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak, a másikban pedig a menekültügy, a migráció és az integráció kérdéseivel.
A témák felosztása egyben jelzi, hogy hol van leginkább szükség az eltérő politikai irányzatokat képviselő partnerek elképzeléseinek összehangolására. Az egyik ilyen kérdés éppen a menekültek és a munkavállalás céljával érkező külföldiek ügye. Főleg a nagyvonalú szabályozás mellett kiálló Zöldek és a bevándorlás korlátozására leginkább törekvő FDP programját kell összecsiszolni. Ugyancsak sok vita várható az adórendszer és az államháztartás kérdéseiben, és az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem ügyében. Csaknem minden vitapontra jellemző, hogy a Zöldek és az FDP nézetei állnak a legtávolabb egymástól, az SPD pedig rugalmas, mindkét fél felé nyitott.
Az első napokban a munkacsoportokat és a munkaterveket állítják össze. A tárgyalások fő szakasza október 27-én kezdődik, és várhatóan november 10-ig tart. Utána a pártonként hat vezető politikusból összeállított fő tárgyalócsoport tekinti át a huszonkét területen elért eredményeket, és a még nyitott kérdéseket. A koalíciós szerződést legkésőbb november végére öntik végső formába. Utolsó lépésként a december 6-val kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz eddigi pénzügyminisztert, a szociáldemokraták jelöltjét – aki a 2005 óta kancellár Angela Merkelt váltja a tisztségben –, és megalakítják Németország új szövetségi kormányát.
A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, százhetvenkét napig tartott a kormányalakítás. A hétfőn ismertetett menetrend szerint ezúttal jóval gyorsabb lehet a folyamat. Olaf Scholz kormánya lehet az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
