Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta hivatalos feloszlatását az október 27-re kitűzött parlamenti választások előtt – jelentette a helyi média pénteken.
A parlament feloszlatásáról szóló indítványt a 120 tagú kneszetben 62 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A javaslatot kizárólag a koalíció képviselői támogatták, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök.
A kneszet a választások után felálló, 26. parlament megalakulásáig szünetet tart. A szünet idején a parlamenti bizottságok különleges eljárás keretében továbbra is ülésezhetnek, és a kormány vagy legalább 25 képviselő kezdeményezheti a plénum összehívását is, de ehhez és az érdemi jogalkotáshoz ekkor rendkívüli, széles körű politikai egyetértés szükséges.
Éjfélkor, a parlament feloszlatásáról szóló szavazás előtt a kneszet elfogadta a férfiak kötelező katonai szolgálati idejének 30 hónapról 32 hónapra emelését. A férfiak kötelező szolgálati idejét 2015-ben 36 hónapról 32 hónapra csökkentették, majd 2020-ban 30 hónapra mérsékelték.
Az utolsó éjszaka a kneszet elfogadta a 2023. október 7-i terrortámadás emlékezetéről szóló törvényt is, amely meghatározza a nemzeti megemlékezés kereteit, és létrehozza az úgynevezett Emlékezet Hatóságát. Az új szervezet feladata az emlékhelyek létrehozása, valamint a megemlékezések megszervezése lesz.
Az utolsó hetet éles politikai konfliktusok jellemezték. amikor a koalíció gyorsított eljárásban több rendkívül megosztó törvényt fogadott el, és számos költségvetési átcsoportosítást hagyott jóvá. A parlament utolsó ülésnapjain maratoni szavazássorozatban fogadták el a legvitatottabb jogszabályokat, köztük a legfőbb ügyész hatáskörének jelentős szűkítését, az ultraortodox katonai szolgálatot megtagadók letartóztatásának ideiglenes befagyasztását, valamint a kormány médiára gyakorolt befolyását jelentősen kiterjesztő médiatörvényt.
Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész levélben figyelmeztette a kormányt, hogy a péntektől ügyvezetőként működő kabinet köteles önmérsékletet tanúsítani minden olyan kérdésben, amely nem sürgős.
Indoklása szerint fennáll a „fokozott veszélye annak, hogy a szűk pártpolitikai érdek elsőbbséget élvez a közérdekkel szemben”, illetve hogy olyan kész helyzet alakul ki, amely a következő kormányt „visszafordíthatatlan helyzet elé állítja”. Ezért előírta, hogy a minisztériumok minden, a napi ügyvitel körén kívül eső döntés előtt kötelesek előzetesen egyeztetni vele.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az első világháború idején az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás elismerését.
„Erkölcsi és történelmi kötelességéből fakadóan Izrael elismeri az örmény nép ellen az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett népirtást” – szögezi le a határozat, amely azt is kimondja, hogy el kell ítélni a történelmi események tagadását, relativizálását és meghamisítását.
A történelmi igazságtételnek nevezett döntés várhatóan tovább élezi az amúgy is feszült izraeli-török viszonyt. „Sohasem késő helyesen cselekedni” – mondta a javaslatot benyújtó Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen.
Tíz évvel ezelőtt az izraeli parlament, a Kneszet oktatási bizottsága már kimondta, hogy elismeri az örmény népirtást, majd 2018 májusában – az izraeli-török kapcsolatok megromlása idején – a parlament plenáris ülése jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.
A 2023. október 7-i terrortámadás és a gázai háború megindítása után a török kormány megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, és leállította a török légitársaságok izraeli járatait, de a diplomáciai kapcsolat fennmaradt. Az izraeli-török kapcsolatok szakértői évek óta arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás elismerése Törökországot a diplomáciai kapcsolatok megszakítására késztetheti.
A döntés azért is váratott magára, mert az Izraellel szoros kapcsolatokat ápoló Azerbajdzsán is ellenzi azt. Jeruzsálemnek az iráni fenyegetés és a jelentős fegyverüzletek miatt stratégiai érdeke a jó kapcsolat fenntartása az Iránnal határos országgal. Izraelben attól is tartottak, hogy az örmény népirtás elismerése relativizálhatná a holokauszt egyediségét.
A határozat elismeri, hogy az örmény népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és a közösség vezetőinek százait, majd az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen.
A férfiakat kényszermunkára hurcolták és meggyilkolták, a nőket, gyermekeket és időseket pedig a szíriai sivatagba vezető halálmenetekre kényszerítették, ahol tömeggyilkosságok, nemi erőszak, szándékos éheztetés és szomjaztatás következtében mintegy másfélmillió ember vesztette életét, és megsemmisült Anatólia több ezer éves örmény kulturális örökségének jelentős része.
Törökország soha nem ismerte el a népirtást.
Eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért Izrael szerint is erkölcsi és történelmi kötelesség volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan kísérletet, amely e történelmi események elferdítésére vagy tagadására irányul.
A Ynet értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.
Az izraeli Kneszet jóváhagyott egy törvényt, amely engedélyezi a halálbüntetés alkalmazását – akasztás általi kivégzést – az izraeli állampolgárok meggyilkolásáért elítélt palesztinok számára, közölte az Aljazeera.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök személyesen támogatta a kezdeményezést a szavazás során, amely az ország szélsőjobboldali erőinek győzelmét jelentette. Az új szabályok visszamenőleg nem hatályosak, és csak a jövőbeli bírósági ügyekre vonatkoznak.
A törvény felhatalmazza az izraeli bíróságokat arra is, hogy halálbüntetést vagy életfogytiglani szabadságvesztést szabjanak ki saját állampolgáraikra. Izraeli és palesztin emberi jogi csoportok elítélték a döntést, drakonikusnak és a jövőbeli támadások elrettentésére alkalmatlannak nevezve azt. A törvényt várhatóan hamarosan megtámadják az izraeli Legfelsőbb Bíróságon. Az ország ezzel egy radikális büntetési intézkedést vezet be, amely jelentős hazai és nemzetközi figyelmet keltett.
Feloszlott a kneszet, így két éven belül negyedszer írnak ki új választásokat Izraelben, várhatóan jövő év március 23-ra – jelentette kedden a 12-es kereskedelmi tv esti híradója.
Kedden éjfélkor 9 hónap és 6 nap után automatikusan feloszlik a huszonharmadik izraeli parlament, mert a koalíciós kormány nem szavaztatta meg az ország költségvetését az előre kitűzött időpontig, december 23-ig.
A kormányhivatalok bénultságának megakadályozására, és a pénzügyi folyamatosság biztosítására a koalíció két fő pártja, a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali Likud és a Beni Ganz vezette centrista Kék-Fehér az utolsó pillanatban jóváhagyta az eddigi költségvetés további folytatását, és elfogadott az átmenetet biztosító pénzügyi csomagot a jövő évre.
Netanjahu az összes helyi tévécsatornán közvetített kedd esti beszédében már a Likud választási kampányának legfőbb pontjait ismertette: a sikeres békekötéseket arab államokkal, és a koronavírus elleni oltóanyag gyors beszerzését a lakosság számára.
Az új választások időpontja várhatóan március 23-án lesz, a törvényben előírt kilencven nappal a kneszet feloszlása után. Ez az időpont mindössze két munkanapot biztosít a szavazatszámlálásra az egy hétig tartó peszach ünnepe előtt, ami jelentős kihívást jelent majd a szavazatszámlálók számára. A választásokon induló pártok legkésőbb február 7-én nyújthatják be képviselőjelöltjeik listáját.
A választásokig, illetve az új kormány felállásáig tartó mintegy öt hónapban ügyvivő kormány irányítja az országot, amelyben hivatalukban maradnak az eddigi koalíciós kormány miniszterei.
A 12-es TV legfrissebb közvéleménykutatása szerint a Benjámin Netanjahu kormányfőségét támogató jobboldali-vallásos tömbnek nem lesz többsége a márciusi választásokon, de elképzelhető, hogy ismét patthelyzet alakul ki, és nem születik stabil kormány.
Beni Ganz Kék-Fehér pártjának az utóbbi hetek felmérései szerint folyamatosan csökken a népszerűsége. A keddi felmérés mindössze 5 képviselői helyet jósolt a jelenleg 15 képviselőt adó pártnak a 120 tagú kneszetben. Ha ez a szám négy alá csökken, akkor a párt nem lépi át a 3,25 százalékos választási küszöböt, és kiesik a képviselőházból.
Ganz legfőbb választási ígérete a március 2-án megrendezett választásokon az volt, hogy semmiképpen sem lép be olyan kormányba, amelyet a három vádirat miatt várhatóan február elején bíróság elé álló Benjámin Netanjahu vezet.
Azonban három választás során sem tudott sem a Kék-Fehér, sem a Likud átütő erejű győzelmet elérni, mindig olyan patthelyzet alakult ki, amelyben Netanjahu vallásos-jobboldali tömbjével meg tudta akadályozni a másik oldal kormányalakítását.
A harmadik választás után Ganz, ígéretét feladva, koalíciós egyezményt kötött Netanjahuval. Az alku nyomán fél éve tartó, minden szombat este sok ezer embert mozgósító tüntetéshullám követeli Netanjahu lemondását, és távozását a közéletből, amíg nem tisztázta magát a vádak alól.
A 13-as TV értesülései szerint Beni Ganz és Gabi Askenázi, a párt második embere – jelenleg külügyminiszter – azt fontolgatják, hogy induljanak-e a tavaszi választásokon, vagy inkább visszavonuljanak.
A május 17-én felesküdött koalíciós kormány legfőbb céljának a koronavírus-járvány elleni védekezést nevezte meg, de ellentmondásos döntéseiket rengeteg bírálat érte az eddigi hónapokban.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
