Ezen a véleményét a Bild német kiadásának rovatvezetője, Mark Oliver Rühle fejezte ki.
Konkrétan a La Repubblica című olasz lap cikkét kommentálta, miszerint a NATO informálisan tárgyalja Ukrajna azonnali felvételét a szövetségbe, cserébe azért, hogy Kijev elutasítja az Oroszország által „megszállt” területeket.
Rühle ugyanakkor emlékeztet Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentésére, miszerint az igazságos és tartós béke elérésének egyetlen módja Ukrajnában az ukrán fegyveres erők katonai erejének garantálása, hogy „meggyőzzék Putyint” arról, hogy a csatatéren lehetetlen győzni.
A cikkíró rámutat, hogy Stoltenberg e szavai „nem mondanak ellent annak a tervnek, hogy Ukrajnát felosszák és azonnal felvegyék a NATO-ba”. Az újságíró azt is hangsúlyozza, hogy a második világháború után Németországot is hasonló módon osztották fel. A szovjet megszállási övezetben létrehozták az NDK államot, amely 1990-ig létezett.
Amikor a legtöbb ember a szeretet ünnepére készülődik, a Beregszászi Városi Tanács néhány képviselője azon fáradozik, hogyan járathatná le alaptalan vádakat kitalálva a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Pártot.
A Beregszászi Városi Tanács december 20-án tartotta meg soron következő plenáris ülését, mely ezúttal is eseménydúsra sikeredett. A napirendi pontok áttekintése és a szavazások után két ellenzéki frakcióvezető erős provokációt intézett a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt ellen, illetve törvénytelen dologra szerették volna rávenni a képviselő-testület valamennyi tagját – mondta el az ülést követően Darcsi Karolina, a „KMKSZ” – UMP frakcióvezetője. „Nevezetesen Vitalij Antyipov, a Jevropejszka Szolidarnyiszty párt – mely mindössze három képviselővel rendelkezik a tanácson belül, s közülük egy éppen a mai ülésen tette le képviselői mandátumát – frakcióvezetője, valamint Kovács Zoltán, az Andrij Baloga Csapata Párt beregszászi frakcióvezetője, akik többek között azt kérték a képviselő-testület valamennyi tagjától, hogy intézzenek levelet Magyarország miniszterelnökéhez, sürgetve az európai uniós támogatásokat, illetve a csatlakozását Ukrajnának. Tájékoztattam a képviselőket az ukrán államfő №671/2021. rendeletéről, mely szerint külföldi magas rangú diplomatának, államfőnek vagy magas pozícióban lévő személynek kizárólag Ukrajna elnöke, Ukrajna Miniszteri Kabinetje és Ukrajna külügyminisztere intézhet levelet, észrevételt, megkeresést. Amennyiben a helyi képviselő is szeretne valami hasonló dolgot elkövetni, akkor elsősorban az ukrán külügyminisztériumot, Ukrajna elnökét, illetve az ukrán miniszteri kabinetet kell megkeresni. Nyilvánvalóan provokáció volt a célja a két képviselőtársnak” – fogalmazott Darcsi Karolina, folytatva: „Ezek után Kovács Zoltán egy nyílt beadványt olvasott fel, amelyet Ukrajna elnökéhez intézett, arra kérve őt, hogy tiltsa be a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt tevékenységét a háború ideje alatt. Mondvacsinált, meg nem alapozott vádakkal illette a pártot, valamint olyan kitalációkat fogalmazott meg, amelyek ügyében a KMKSZ vélhetően feljelentést fog tenni, hiszen ez a pártunk becsületének a megsértése, lejáratása, s szándékos provokáció történt. Kíváncsi vagyok egyébként az ukrán ügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat reakciójára az eset kapcsán, hiszen az, hogy két képviselő törvénytelenségre buzdítson egy teljes testületet, azt mindenképp elítélendőnek és felháborítónak tartom” – tette hozzá a KMKSZ-frakció vezetője.
„A tanácsülésen arra is emlékeztettem Vitalij Antyipovot, hogy 2017-ben, amikor az ő pártjának a vezetője – Petro Porosenko – volt Ukrajna elnöke, akkor a kárpátaljai magyarság éppen hozzá fordult több mint 67 ezer aláírással és számos beadvánnyal, melyekben arra kérték az ukrán törvényhozást és az államelnököt, hogy ne fogadják el akkori formájában a jogkorlátozó oktatási törvényt, ami később felvetette a ma is tapasztalható problémákat, s ami miatt például Ukrajna negatív véleményt kapott az oktatási törvényére többek között a Velencei Bizottságtól is. A KMKSZ már 2017-ben megfogalmazta a Petro Porosenkónak címzett levélben, hogy ha abban a formában aláírja az oktatási törvényt, az hátráltatni fogja Ukrajna európai uniós integrációját. Érdekes, hogy hol volt akkor Antyipov képviselő, aki már akkor is képviselő volt a Beregszászi Városi Tanácsban, de nem támogatta a választópolgárok akaratát, amit 67 ezren írtak alá. Most pedig úgy, hogy három képviselővel vannak jelen a tanácsban – amely azt is mutatja, hogy mennyi szavazatot ért el pártjuk a kistérségen belül –, leveleket fogalmaz meg a kistérség valamennyi lakosa nevében, miközben erre neki senki felhatalmazást nem adott” – szögezte le Darcsi Karolina.
Vitalij Antyipov már ezt megelőzően is számos esetben nyilvánult meg provokatívan, sőt magyarellenes kijelentéseket is többször fogalmazott meg a beregszászi városháza üléstermében, ráadásul hamis néven, Anti Viktorként szerzett magyar állampolgárságot és 2019-ben a magyar rendőrség körözési listájának az első helyén szerepelt. Az pedig, hogy mennyire hiteles Kovács Zoltán, aki magyarként kéri egy magyar párt betiltását – amit egyébként a háromtagú frakciójából senki nem támogatott –, az olvasóra bízzuk. Ők beszéltek demokráciáról, miközben az elnöki rendeletet hagyják figyelmen kívül. Azonban nem szabad elfelejteni: az, hogy valaki nem ismeri ezt a rendeletet, nem jelenti azt, hogy az nem létezik. Ez is mutatja, hogy képviselőkként tájékozatlanok voltak, s ezt az is alátámasztotta, hogy egy olyan kérdés kapcsán próbálták rávenni a törvényekkel szembemenő tevékenységre a képviselő-testületet, amelyről már az elmúlt héten döntés született Brüsszelben az európai uniós miniszterelnökök csúcstalálkozóján.
„A mai akció provokatív szándékát mutatja az is, hogy a két képviselő levelét, kérvényét vagy beadványát – hiszen ezt maguk sem tudták meghatározni – ők maguk sem írták alá. Ha e mögött komolyabb szándék áll, akkor a képviselő adja hozzá a nevét, illetve az aláírását, s ne csak negyven percig provokálja a többi képviselőt a tanácsteremben” – kommentálta az esetet Darcsi Karolina.
Szeptember 19-i pártgyűlésén döntött az október 25-i önkormányzati választáson induló képviselőjelöltek listájáról a „KMKSZ”–Ukrajnai Magyar Párt. A párt tagjai megszavazták a jelöltlistákat a megyei, a járási, a kistérségi, valamint a városi tanácsokba.
A gyűlésre a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában került sor, melynek levezető elnöke Barta József, a KMKSZ alelnöke volt. A résztvevők egyöntetűen szavazták meg a képviselőjelölteket körzetenként. A KMKSZ által állított megyei listát Brenzovics László vezeti.
„Óriási munkán vagyunk túl, hiszen Kárpátalja minden olyan településén, járásában és a megyében is indítunk jelölteket, ahol magyarok élnek – ez több száz képviselőjelöltet jelent” – nyilatkozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. A KMKSZ nagyon fontosnak tartja a választásokat, amelynek rendkívül nagy a tétje: „Egyrészt fontos, hogy bejussunk minden szintre, hogy a magyarság és a magyar érdek képviseltetve legyen, másrészt, hogy tudjuk folytatni azokat a fejlesztéseket, amelyeket az elmúlt években véghez vittünk Kárpátalján” – húzta alá. Folyamatban van jelenleg az óvodafejlesztési program, a bázisiskola-program, a Keleti Partnerség program, az Egán Ede-terv végrehajtása, szociális támogatások és más tervek a jövőre tekintve – tette hozzá a KMKSZ elnöke.
„Akárhogy nézem, az élet minden pontja egy politika – legyen az oktatás, egészségügy stb. –, s úgy működik, mint egy háztartás. Tudjuk azt, hogy pénz mindig arra van, amire beosztjuk, és amire oda akarjuk adni. Ezért a nagygazdaságban is ott kell lennünk, hogy a mi ügyeinkre – az anyanyelvi oktatásra, az egészségügyre, az úthálózatra… – legyen állami pénz” – fogalmazott Orosz Ildikó, kiemelve: „Az lesz a miénk, amit kiharcolunk! Ezért el kell menni szavazni, és olyan embereket választani, akik ezt a harcot tovább viszik!”
A magyar érdek megjelenítése a különböző szintű tanácsokban csak magyar pártok jelöltjei által működik – jelentette ki Barta József, hozzátéve: a magyar képviselők olyan számban legyenek jelen a tanácsokban, hogy súllyal rendelkezzenek és befolyásolni tudják azokat a döntéseket, amelyek mindannyiunk életére kihatnak.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára a TV21 Ungvár stábjának elmondta: „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és annak pártja ma egy rendkívül fontos döntést hozott meg: indulunk a választáson, és sikerült véglegesíteni a listáinkat. Olyan jelöltekkel indulunk neki ennek a választásnak, akiknek valóban Kárpátalja az első! Nincs más hátra, mint előre!”
A KMKSZ előrelátását bizonyítja, hogy sok fiatal került fel a listákra – hangsúlyozta Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. „Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon helyes döntés, hiszen nekünk, fiataloknak nagyon fontos az, hogy ne engedjük ki a kezünk közül a jövőnket. Ott kell lennünk, ahol ezek a döntések születnek, s ezúton is minden fiatalt arra biztatok, hogy október 25-én vegyenek részt a választásokon, szavazatukkal pedig támogassák a KMKSZ jelöltjeit!”
Hivatalosan bejegyezte a 2020. október 25-i helyi önkormányzati választások résztvevőjeként a „KMKSZ”–Ukrajnai Magyar Pártot a Központi Választási Bizottság (CVK).
A CVK a „KMKSZ”–Ukrajnai Magyar Pártot a 36. helyen regisztrálta a választásokon induló pártok jegyzékében. Az önkormányzati választásokon való részvételről a párt múlt keddi beregszászi kongresszusának küldöttei döntöttek.
Mint Brenzovics László, a párt elnöke a médiának nyilatkozva elmondta: nagyon fontos, hogy a jelenlegi, rendkívül mély ukrajnai szociális-gazdasági válságban erős képviselete legyen a kárpátaljai magyarságnak.
