Ukrajna Külügyminisztériuma cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Ukrajnában betiltásra kerülne a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Heorhij Tihij valótlannak nevezte azokat az állításokat, miszerint Ukrajna a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) pártjának betiltására készülne.„
A hivatalos válaszunk egyszerű: a nevezett szervezettel kapcsolatban semmilyen ilyen jellegű intézkedés nem történt. Az ezzel ellentétes híradások a médiában hamisak. Kétoldalú kapcsolatainkban amúgy is bőven van megoldandó kérdés, nem szükséges ezeket tovább terhelni megalapozatlan sajtóértesülésekkel
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 1-jén tartotta legújabb választmányi ülését a jánosi Helikon Hotelben. A rendezvényen a szervezet vezetői és meghívott vendégek áttekintették az elmúlt időszak eredményeit, valamint megvitatták a kárpátaljai magyarságot érintő legfontosabb aktuális ügyeket.
Az ülést Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte Brenzovics Lászlót, hogy tartsa meg beszédét.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online jelentkezett be az ülésre. Beszédében hangsúlyozta, hogy a politika felelősségvállalást jelent, és a Szövetség továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelmében. Kiemelte, hogy a szervezet a háborús viszonyok ellenére is működőképes, és a helyi közösségek aktívan részt vesznek az alapszervezeti gyűléseken. Az elnök szerint a legfontosabb kérdés a béke megteremtése, amely azonban a jelenlegi helyzetben nem lesz gyors és egyszerű folyamat. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások során kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítására. A KMKSZ célja, hogy visszakapja azokat a jogokat, amelyeket a kárpátaljai magyarság az ukrán függetlenség kezdetén élvezett.
Ehhez kapcsolódva Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője a kárpátaljai magyarság kitartását és közösségi összetartását dicsérte a háború árnyékában. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem nem állhat meg, és örömmel nyugtázta, hogy a nehézségek ellenére egyetlen magyar intézményt sem kellett bezárni Kárpátalján. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány végig kitartott a kárpátaljai magyar közösség mellett, és a békefolyamat megindulása bizakodásra ad okot, noha hosszú és nehéz útra kell számítani. Beszélt az európai parlamenti munkájáról is, külön kiemelve, hogy a kisebbségi jogok védelmére és Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának figyelemmel kísérésére helyezi a hangsúlyt.
A tájékozottság fontosságát hangsúlyozta Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára, aki bemutatta a Szövetség új reklámkampányát, amelynek célja a saját sajtótermékek népszerűsítése. Elmondta, hogy a Kárpátalja hetilap címlapján elhelyezett QR-kód és a TV21 Ungvár által készített oktatófilm segít a közönség elérésében. A TV21 hamarosan teljes egészében az interneten lesz követhető, ezért lényeges, hogy minél többen kövessék az új csatornákat. Felhívta a figyelmet a közösségi oldalak követésének jelentőségére is, hiszen így a friss információk gyorsabban eljutnak az érdeklődőkhöz.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, beszédében a kárpátaljai magyar oktatási intézményhálózat előtt álló kihívásokat és a 2027-től életbe lépő változásokat elemezte. A líceumi rendszer átalakulása miatt 2027-től a gimnáziumok és szakiskolák helyzete is jelentősen módosul. Az új szabályozás értelmében a líceumoknak minimum 60 fős évfolyamokat kell fenntartaniuk, megfelelő infrastrukturális feltételekkel, ami veszélyezteti sok kistérségi intézmény fennmaradását.
A gazdasági lehetőségekről Juhász Edina, a KMKSZ beregszászi fejlesztésösztönző irodájának munkatársa beszélt, hangsúlyozva a közvetlen uniós források kiaknázásának fontosságát. Az iroda segít a pályázók felkészítésében, tanácsadással, partnerek keresésével és szakértői támogatással. Juhász Edina kiemelte: „Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai szervezetek is megtanulják kihasználni ezeket a pályázati lehetőségeket, mert amennyiben Ukrajna EU-társulása és csatlakozása megindul, úgy megindulnak majd Ukrajna számára a speciális alapok is.
A közösségi programokat érintő témák között Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke a magyar lovas hagyományok megőrzésének és a gyermekprogramok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda szerepét az élményalapú oktatásban, amelynek célja a magyar hagyományok megszerettetése a legfiatalabb generációval. Bejelentette, hogy tavasszal itt lovasoktatás indul, amely a hét minden napján elérhető lesz azok számára, akik meg szeretnék tanulni a lovaglás alapjait.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a március 15-i megemlékezések fontosságát és a kulturális programok jelentőségét emelte ki. Elmondta, hogy a Szövetség csendes koszorúzásokat szervez több településen, valamint kulturális eseményekkel tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Bátorította a közösség tagjait, hogy csatlakozzanak ezekhez a megemlékezésekhez, hangsúlyozva a múlt megőrzésének közös felelősségét. Továbbá elmondta, hogy a KMKSZ folytatja a rászoruló gyermekek támogatását, és terveik szerint a jövőben több gyermekotthon lakóit látják vendégül a Tiszacsomai Emlékparkban, ahol népi játékokkal és múzeumi tárlatvezetéssel gazdagítják élményeiket.
Sin József, a KMKSZ alelnöke arról tájékoztatott, hogy az alapszervezeti közgyűlések eddig rendben és zavartalanul zajlottak, de hangsúlyozta a helyi közösségek meghatározó szereplőinek bevonását a gyűlésekbe. Aláhúzta a fiatalok aktivizálásának szükségességét is, hiszen az öt évvel ezelőtti választások óta egy új generáció vált szavazókorúvá, akiket meg kell szólítani és be kell vonni a közéletbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában a közeljövőben több szintű választásokra is sor kerülhet, ezért fontos a magyar közösség mozgósítása.
A beszámolók egyhangú elfogadása után a választmány jóváhagyta a 2025-ös megyei közgyűlés időpontját, helyszínét és kvótáját. Brenzovics László zárómondataiban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet továbbra is súlyos, azonban a közösségnek meg kell őriznie a reményt a békés jövőre.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője levéllel fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihalhoz, Ukrajna miniszterelnökéhez. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes kihívásoktól, s a kárpátaljai magyarság továbbra is kéri korábbi jogainak helyreállítását – számolt be a Kárpátalja hetilap.
Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A nemrégiben megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról.
Az események legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be.
A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben.
Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, mint a 12 086-os és 12 364-es számú, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László.
Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint
– tette hozzá.
A kérelemhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogai helyreállításának elősegítése érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.
– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.
– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?
– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.
Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.
– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?
– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.
– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?
– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.
– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?
– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.
– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?
– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.
– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?
– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.
– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?
– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke levélben fordult Pintér Sándorhoz, Magyarország belügyminiszteréhez, a kárpátaljai magyarságot nagy számban érintő, számunkra jelentős mértékű kellemetlenséget és hátrányt okozó, a határátkelőkön kialakult helyzet megoldásának ügyében.
A kárpátaljai magyar vezető a következőkről tájékoztatta a magyar belügyminisztert: „Számos honfitársunk jelezte, hogy a karácsonyi ünnepek előtt állandósult az az áldatlan állapot, amely többórás várakozásra kényszeríti a Kárpátaljáról Magyarországra vagy éppen visszafelé utazókat. A személygépkocsival közlekedők 6‒8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára szintén 2‒4 órába telik a határon való átjutás. Szeretnénk jelezni, hogy a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem mert családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota vagy az Ukrajnában kialakult lehetetlen háborús helyzet kényszeríti erre” – emelte ki Brenzovics László levelében, kérve Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy a magyar nemzet egységének megerősítése, a jogfosztott és háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarok léthelyzetének enyhítése céljából segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
