Levélben fordult a magyar belügyminiszterhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, melyben a magyar-ukrán határátkelőkön való átjutás felgyorsítását kérik Pintér Sándortól. A KMKSZ kiemeli: sokan jelezték, hogy a karácsonyi ünnepi időszak alatt rendkívül nehézzé vált a határátkelés a megnövekedett forgalom miatt, hosszú órákat kell várnia az embereknek a Kárpátaljáról Magyarországra, vagy éppen visszafele történő utazáskor. A személygépkocsival közlekedők 6-8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára 4 órába is telhet a határon való átjutás. A KMKSZ emlékeztet, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota, vagy az Ukrajnában kialakult háborús helyzet kényszeríti erre. A háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarokra való tekintettel arra kéri a KMKSZ Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden eszközzel segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
Legutóbb az egymást követő légiriadók miatt, csak harmadik nekifutásra sikerült elkezdeni a Kárpátaljai Megyei Tanács soron következő ülését. A tanácsteremben 45 képviselő volt jelen. A napirendi pontok között leginkább szervezésre, ingatlanügyekre és az új kinevezésekre vonatkozó kérdések szerepeltek. Előtte pedig a képviselőknek bemutatták a Megyei Katonai Adminisztráció ideiglenesen megbízott vezetőjét, Miroszlav Bileckijt. A tanácsülést sikerült megnyitni, viszont az esetleges újabb légiriadók miatt a honatyák beleegyeztek abba, hogy gyorsított tempóban fognak dolgozni, ezért a napirendi kérdésekről zömében csomagban szavaztak. Egyes napirendi kérdések heves vitát váltottak ki a képviselők körében. Ilyen volt például az egészségügyi intézmények vezetőit illető prémiumok mértéke és azok differenciált mutatói feltételeinek meghatározása. Bíró Erzsébet szerint helytelen az a premizálási kritérium, mely szerint az adott intézményben a megtakarított vagy túlteljesített üzemanyag felhasználása alapján adnák meg, vagy vonnák meg a prémiumot a vezetőtől, ugyanis ez a kórház által nyújtott szolgáltatások minőségének romlásához vezethet. Ugyancsak helytelennek minősítette a kommunális szolgáltatásokra fordított költségek kritériumát is. A heves szóváltás végül szavazással zárult, melynek során a képviselők bár megszavazták a határozatot, viszont megegyeztek, hogy a gyakorlati alkalmazását tekintve még alakítani fognak rajta. Egy másik kérdés, amely szintén heves reakciókat váltott ki, a Beregszászi Bethlen-kastély sorsa volt. Ez az épület az épített örökség részét képezi. Történelmi jelentőségű épületről van szó, amely felújítást igényel. Ennek összegét előzetesen 200 millió hrivnyára becsülték. Miután a képviselők kimerítő választ kaptak a kérdéseikre, mindenki megnyugodhatott, hogy nem privatizációs eljárásról van szó, hanem a kastély eredeti állapotának helyreállításáról és eredeti funkciójánakmegőrzéséről. Az ülés során személyzeti kérdések is terítékre kerültek. Ilyen volt az Ungvári Nemzetközi Repülőtér egykori igazgatójának tisztségébe történő visszahelyezéséről szóló kérdés is, amit a képviselők végül nem támogattak. A honatyák ugyanakkor támogatták Valentin Packannak, a Kárpátaljai Információs és Analitikai Központ igazgatójává történő kinevezését, aki a gyakorlatilag már másfél éve látja el ezt a feladatot. Egy másik fontos kinevezés, a KMKSZ frakció vezetőjének kijelölése volt, aki Petei Judit lett. A néhai Barta József nyomdokaiba lépő politikus hangsúlyozta, hogy folytatni fogja elődje munkáját a megye és azon belül a magyar kisebbség javát szolgálva. Az ülésen a megyei képviselők támogatták azt, a felsőbb hatalmi szervekhez intézett indítványt, ahol a kezelésen vagy rehabilitáción tartózkodó katonák méltó életkörülményeiről, az egészségügyi intézmények háború idején való konstruktív munkájáról, valamint a kritikus fontosságú vállalkozások munkásainak mozgósítás alóli felmentésével kapcsolatos kérdések tisztázásáról van szó.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ismételten levélben fordult az ukrán vezetőkhöz a határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély kapcsán. Ezúttal Volodimir Zelenszkij elnöknek, Lubinec Dmitro emberi jogi biztosnak és Szerhij Dejnekónak, az Állami Határőrszolgálat vezetőjének címezték kérelmüket.
2023. december 7-én az ukrán kormány módosította az 1998. július 27-i 1147. számú határozattal jóváhagyott, a határrendészetről szóló rendelet 7. pontját. Eszerint Ukrajna állampolgárai a határsávba ezentúl csak az Állami Határőrszolgálat illetékes szervének engedélyével léphetnek be, tartózkodhatnak és végezhetnek munkát. A rendelet nem határoz meg kivételeket az engedélyek megszerzése alóli mentesség tekintetében azon személyek esetében sem, akik állandó lakcímmel rendelkeznek ezeken a területeken vagy ott dolgoznak.
A legnagyobb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet levelében megjegyzi, hogy Kárpátalja 460 kilométer hosszúságban az Európai Unió négy országával – Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával – is határos, s ebben teljesen különbözik az ország bármely más régiójától.
A módosítás öt kárpátaljai járás lakosait érinti hátrányosan. Erre való tekintettel Brenzovics László a határrendészetről szóló rendelet 7. paragrafusa azon szakaszának törlését kéri, amely tartózkodási engedély megszerzését írja elő az állandó jelleggel a határsávban élők és/vagy ott dolgozók számára.
A KMKSZ kiemelte továbbá, hogy „a határozat kimondja, hogy a határsáv olyan terepszakasz, amely közvetlenül az államhatár mentén, annak szárazföldi szakaszain, illetve a határfolyók, tavak és más víztestek partjai mentén, az államhatár vonalától számított 5 kilométer szélességben helyezkedik el, de nem lehet kisebb, mint az államhatár vonalától a határőrségi építmények vonaláig terjedő terepsáv szélessége. A fentiekből kiindulva a lakott település ebbe nem tartozik bele”. Ezért a Szövetség arra kéri Szerhij Dejnekót, adjon pontos magyarázatot arra, hogy szükséges-e az engedély megszerzése azon állampolgárok számára, akik olyan településen élnek, mely 5 kilométerre a határvonaltól helyezkedik el.
