Kétségbevonhatatlan Bukarest „stratégiai hozzájárulása” Moldova reformtörekvéseihez és európai integrációjához – mondta szombaton Chisinauban tett hivatalos látogatása során Klaus Iohannis román államfő.
A román államelnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis gratulált Moldova elnökének, Maia Sandunak az európai integráció útján megtett „történelmi lépésekhez”, és Bukarest ebben betöltött stratégiai szerepét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az elmúlt tíz évben ez volt a román külpolitika egyik legnagyobb sikere. A közös sajtótájékoztatón biztosította hivatali kollégáját, hogy Bukarest a jövőben is szilárdan támogatja Moldovát reform- és demokratizálódási törekvéseiben, a jogállam alapelveinek gyakorlatba ültetésében és az Európai Unióhoz vezető útján. Hangsúlyozta, hogy ennek előnyeit majd az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra és a gazdaság területén is megérzik a Romániával szomszédos ország állampolgárai. Külön hangsúlyozta a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat és az energiaszektor területén való együttműködést. A többi között a Jászvásár-Ungheni-Chisinau gázvezeték 2021 októberi beindítását említette. Kitért az ukrajnai háború Moldovát érintő hatásaira. E téren is Bukarest támogatásáról biztosította hivatali kollégáját és felhívást intézett valamennyi nemzetközi partneréhez, hogy továbbra is nyújtsanak tartalmas és tartós támogatást Moldovának. Maia Sandu moldovai államfő az Agerpres beszámolója szerint kiemelte, hogy Románia kulcsszerepet játszik Moldova energiafüggetlenségének megteremtésében, és megköszönte Bukarest támogatást. Emlékeztetett, hogy folyamatban van az Isaccea-Vulcanesti-Chisinau vezeték építése, és hamarosan elkezdődik a Suceava-Balti vezeték építése, melyek összekötik Moldova villamosenergia-hálózatát a románnal és az európai piaccal. Megköszönte Bukarestnek a Pruton átívelő öt új közúti híd építésében nyújtott segítségét. Románia továbbra is Moldova legerősebb nemzetközi támogatója – húzta alá. A két államfő közös nyilatkozatot is aláír a Moldova védelmi képességének megerősítését célzó kétoldalú együttműködésről. Klaus Iohannis hivatalos látogatásának apropóját az adta, hogy Románia és Moldova is ezen a napon ünnepli a román nyelv napját. A két államfő délután Mihai Eminescu román költő chisinau-i szobrát is megkoszorúzta.
Az Európai Unió versenyképességének javítását, a brüsszeli döntéshozatal felgyorsítását, a tagállamok szerepének erősítését, valamint az európai intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását szorgalmazta szerdán Bukarestben Sergio Mattarella olasz és Klaus Iohannis román államfő.
A román elnöki hivatalban tartott megbeszélésüket követő közös sajtóértekezleten mindkét vezető méltatta a két ország közötti kiváló gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyeknek a „lelke” – a román elnök szerint – az Olaszországban élő román, illetve a Romániában élő olasz közösség. Az újságírók kérdései azonban főleg a június 9-én véget ért európai parlamenti választásokra, az európai vezető tisztségek elosztását célzó politikai egyeztetésekre irányultak.
Klaus Iohannis „elnapolta” a választ a NATO-főtitkári jelöltségével kapcsolatos kérdésre. Azt mondta: a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén fogják megvitatni a helyzetet, ezt követően fog a nyilvánosság előtt beszélni a témáról.
A román elnök azt viszont részletesen kifejtette, milyen elvárásai vannak az Európai Unió új vezetésével kapcsolatban. Leszögezte: az Európai Unió államok és nem politikai pártok szövetségeként jött létre, és bár a brüsszeli pártcsaládoknak elvitathatatlan szerepük van az Európai Parlament működtetésében, szerinte megengedhetetlen, hogy nagyobb befolyásuk legyen, mint a tagállamoknak.
A román elnök szerint az Európai Unió vezető tisztségeinek elosztása a tagállamok közös felelőssége, a folyamatba valamennyi tagállamot be kell vonni, egyik országot sem szabad a döntéshozatalból kirekeszteni.
Iohannis szerint az Európai Unió egy nagy sikerű projekt, amely előtt nagy jövő áll, de csak akkor, ha helyes válaszokat ad a kihívásokra, oly módon, hogy világviszonylatban is „számítson”. Ehhez azonban feddhetetlen vezetőkre van szükség, „csökkenteni kell a távolságot Brüsszel és az európai polgárok között”, meg kell hallgatni elvárásaikat, és javítani kell a kommunikációt – sorolta Iohannis. Az uniós polgárok és Brüsszel közötti rossz kommunikációra példaként hozta fel, hogy a megélhetésüket féltő, elégedetlenségüknek tüntetésekkel hangot adó gazdák idén szembesültek egy olyan döntés következményeivel, amelyet még 2020-ban hozott az unió, és amelyről annak idején nem konzultált velük.
Az olasz államfő azt emelte ki, hogy helyre kell állítani az uniós intézményekbe vetett bizalmat, fel kell gyorsítani a döntéshozatalt az Európai Unióban, mert az EU-nak olyan kihívásokra kell megfelelő módon reagálnia, amelyek „nem fognak várni a válaszaira”.
Sergio Mattarella elmondta, hogy Moldovából érkezett romániai hivatalos látogatására. Úgy értékelte: fontos támogatni az EU-tagjelölt országokat – köztük Moldovát és Ukrajnát – a csatlakozási feltételek mielőbbi teljesítésében. Az olasz elnök szerint nemcsak az unió bővítésére, hanem gazdasági fejlődésére, versenyképessége fejlesztésére is figyelmet kell fordítani, mert az európai projektnek nem lehet más célja, mint a közös értékeken – demokrácián, jogállamiságon, társadalmi igazságosságon – alapuló jólét és biztonság szavatolása.
Romániai hivatalos látogatása során az olasz államfő Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is találkozik.
A kétkamarás román parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Johannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a legfelsőbb védelmi tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Johannis szerint ennek megelőlegezett költségeit a román védelmi minisztérium utólag elszámolja az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójánál (EUMAM Ukrajna).
A román államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába.
A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
A román elnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva –, a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Johannis arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy Románia idén mintegy 5000 katonával és csaknem 2500 belügyi alkalmazottal járul hozzá a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz: közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Johannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Sosoaca kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Sosoaca szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.
Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
Újságírók szerint Iohannis levélben tájékoztatta a parlamentet arról, hogy engedélyt adott az Ukrajnának szánt katonai segélyek Finnországból történő átutalására, valamint arra, hogy mintegy 50 ukrán katona Romániában kapjon kiképzést.
A Digi24 forrásai szerint az ukrán pilóták várhatóan nyáron érkeznek a bázisra. Az ukrán pilóták kiképzése már más országokban is folyik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710841800
[modified] => 1710801483
)
[title] => Iohannis jóváhagyta az ukrán pilóták kiképzését az országban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107146&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107146
[uk] => 107181
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101674
[image] => Array
(
[id] => 101674
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[original_lng] => 512706
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710847596:2
[_thumbnail_id] => 101674
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1195
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19635
[1] => 820
[2] => 100258
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Klaus Iohannis
[1] => Románia
[2] => ukrán pilóták kiképzése
)
)
[4] => Array
(
[id] => 106755
[content] =>
Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.
Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.
„A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Iohannis jó egészséget és békét kívánt a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában élő magyar polgártársainak.
A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszerelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.
„Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel” – hangoztatta Ciolacu.
Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni etnikai hovatartozástól függetlenül.
Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának! – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
Klaus Iohannis román államfő bejelentette kedden, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét.
Iohannis azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.
Bejelentésében egyebek mellett arra hivatkozott: a „gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának” jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.
Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közvetített videonyilatkozatát évfordulós visszatekintővel kezdte. Kiemelte: húsz éve vonták fel Románia zászlaját a NATO brüsszeli székháza előtt. Hozzátette: azóta a 75 éve alakult védelmi szövetség alapértékei – a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása – jelentették az iránytűt, amely a valódi demokrácia megerősítése felé vezette Romániát.
Bár szerinte a románok számára a NATO-tagság biztonságérzetet jelent, úgy vélekedett, a szövetség keleti szárnyának megerősítése életbevágó fontosságúvá vált, amióta bebizonyosodott, hogy Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára.
Felidézte: első román államfői mandátumát azzal kezdte, hogy kötelezettségvállalást fogadtatott el a parlamenti pártokkal a védelmi kiadások emeléséről a GDP 2 százalékára, az ukrajnai háború kezdete óta pedig Románia már a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi képességeinek erősítésére. Úgy értékelte: ebben a bonyolult helyzetben Románia a stabilitás és a biztonság pillérének bizonyult a keleti szárnyon.
A román elnök szerint a NATO-nak is szüksége van a megújulásra, küldetésének átértékelésére, és ebben hasznos lehet annak a térségnek a – történelmi ismeretekre támaszkodó – jobb megértése, amelynek a biztonságát most felborította az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború.
Iohannis második elnöki megbízatása december végén jár le. A román médiában már régóta folynak a találgatások arról, hogy milyen fontos európai uniós vagy NATO-tisztséget tud Bukarest kialkudni számára.
Bár a kormánykoalíció pártjai eldöntötték, hogy előrehozzák szeptemberre az év végén esedékes elnökválasztást, Iohannis – az EU vagy a NATO vezetésében történő szerepvállalás felől érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva – még kedden is azt állította: nem áll szándékában lerövidíteni elnöki mandátumát.
A román elnök Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a NATO-főtitkári tisztségért. Február végén John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora már bejelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy Mark Rutte váltsa Jens Stoltenberget. A védelmi szövetséget tíz éve vezető korábbi norvég miniszterelnök 2024 októberéig tölti be a tisztséget.
A NATO vezetésében jelenleg is van román tisztségviselő, Mircea Geoana főtitkárhelyettes személyében, aki 2019 óta tölti be hivatalát.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Románia sokféle módon fogja a továbbiakban is segíteni Ukrajnát, mindaddig amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden.
A román elnököt Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén újságírók kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése.
„Nem vetődik fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik. Románia nem fog harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába” – szögezte le a román államfő.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a témáról Jakov Milatovic is, aki szerint „nem vetődik fel”, hogy Montenegró katonákat küldjön Ukrajnába, de Romániához hasonlóan Montenegró is – kétoldalú alapon, illetve más országokkal közösen – az orosz támadás elindítása óta támogatja Ukrajnát az agresszor elleni harcban.
A montenegrói államfő rámutatott: román hivatali partnerével folytatott bukaresti tárgyalásain kiemelt helyen szerepeltek a biztonsági kérdések, mindkét NATO-tagállam egyaránt érdekelt a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri térség stabilitásában.
Jakov Milatovic elmondta: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről – egyebek mellett az idegenforgalom bővítéséről, a közvetlen légi összeköttetés megteremtéséről – tárgyalt Klaus Iohannisszal, és köszönetet mondott Romániának a Montenegró uniós csatlakozását támogató következetes álláspontjáért.
A román elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: túl régóta húzódik már a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációja, a folyamatot fel kell gyorsítani, meg kell tenni a döntő lépéseket valamennyi csatlakozni óhajtó nyugat-balkáni ország estében, miként szerinte Ukrajna és Moldova integrációja érdekében is „gyors lépéseket kell tenni”.
Klaus Iohannis szerint jogos és teljesíthető célkitűzés Podgorica részéről, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió tagjává váljon.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Klaus Iohannis román államfő összehívta az ország Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanácsát, hogy megvitassák egyebek mellett Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, számolt be a román elnök adminisztrációjának sajtószolgálata.
A román nemzetbiztonsági tanács ülésére február 21-én, szerdán kerül sor. A Tanács ülésének napirendjére felkerült a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetének alakulása Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben és annak Romániára gyakorolt következményei.
Ezen túlmenően a találkozó résztvevői megvitatják a védelmi tervezés terén elért eredményeket, különös tekintettel a fegyverkezési programok végrehajtására, valamint a létszám növelésére és a személyi állomány megtartására tett erőfeszítésekre. Szóba kerülnek a nemzetbiztonság egyéb aktuális kérdései is.
Az Európai Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és népe mellett, „ez a meggyőződésem annak ellenére, hogy egyes hangok arra hivatkoznak, hogy belefáradtak az irántuk mutatott szolidaritásba” – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében.
„A demokrácia, a területi integritás és a szuverenitás, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme nem lehet fáradtság tárgya” – húzta alá a román elnök. Mint mondta, Románia továbbra is részt vesz az Ukrajnát támogató közös uniós erőfeszítésben, valamint a szomszédos Moldova támogatásában is, amelyet intenzíven érint a térség válsága.
Iohannis beszédében megerősítette a román népnek „Európa tagadhatatlan erejébe és a közös, szolidáris európai fellépés értékébe vetett bizalmát”.
„A koronavírus-járvány hatásai, az Ukrajna elleni orosz háború, a közel-keleti konfliktus csak néhány azon drámai fejlemények közül, amelyek az elmúlt években próbára tették nemcsak a reagálási képességeinket, hanem az unióhoz, az értékekhez és az elvekhez való őszinte ragaszkodásunkat is” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozás tagadhatatlan előnyökkel járt Románia számára, és hangsúlyozta, hogy az országa és a többi uniós tagállam közötti légi és tengeri határellenőrzések márciusi felszámolását „gyorsan követnie kell a szárazföldi határellenőrzések megszüntetésének”.
A román államfő beszédében kitért arra is, hogy a globális kihívások mellett egyre csökken az uniós intézményekbe vetett közbizalom, azonban az EU egysége nem ingott meg a számos megpróbáltatás ellenére sem.
„Mindazonáltal tisztában kell lennünk a növekvő euroszkepticizmussal. Ennek hívei olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyek részben valósak, azonban rossz és veszélyes megoldásokat kínálnak, amelyek válságba sodornák társadalmainkat” – hívta fel a figyelmet.
Iohannis kiemelte: az Európai Unió gazdasági súlyát tükröznie kell nemzetközi politikai szerepének. Az EU rendelkezik a céljai eléréséhez szükséges jogi és intézményi eszközökkel, de az is nyilvánvaló, hogy ésszerűsíteni kell a döntéshozatali kapacitásokat – tette hozzá.
„Alaposan elemeznünk kell, hogy milyen intézkedéseket hozhatunk, miközben egyesek úgy vélik, hogy a döntéshozatali mechanizmusok valódi hatékonysága lehetetlen az uniós szerződések módosítása nélkül, míg mások radikálisan kizárják ezt a lehetőséget” – fejtette ki.
Véleménye szerint „ki kell használni a jelenlegi szerződések keretében rendelkezésre álló összes lehetőséget a zökkenőmentesebb és gyorsabb döntéshozatal érdekében, a szerződések módosítási lehetőségének kizárása nélkül”.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője a vitában románul elmondott felszólalását magyar köszöntéssel kezdte, majd kijelentette, hogy Klaus Iohannis román elnök „2020-ban a magyar nyelvet politikai eszközként használta ellenfeleivel szemben”.
Azzal vádolta meg Iohannist, hogy elnöki mandátumának kezdete óta nem reagál a magyar közösség azon javaslatára, miszerint az ország román többségének paktumot kellene kötnie a kisebbségekkel. Az Európai Unióban már léteznek sikeres kisebbségvédelmi modellek, de ezekről Bukarestben még beszélni sem lehet – jelentette ki.
Meglátása szerint Romániában erősödnek a szélsőséges hangok. Az idegengyűlölet és az antidemokratikus, Európa-ellenes magatartás ugyanarról a tőről fakad – szögezte le.
„Egyetértek önnel abban, hogy sok még a tennivaló Romániában, amint az Európai Unióban is Romániáért. Az Európai Unióba való teljes integráció útján haladunk, ezért a schengeni övezethez való teljes csatlakozásnak valósággá kell válnia” – tette hozzá felszólalásában Vincze Loránt.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és népe mellett, „ez a meggyőződésem annak ellenére, hogy egyes hangok arra hivatkoznak, hogy belefáradtak az irántuk mutatott szolidaritásba” – jelentette ki Klaus Iohannis.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707402600
[modified] => 1707396953
)
[title] => A román elnök szerint az EU-nak továbbra is ki kell állnia Ukrajna mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103149&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103149
[uk] => 103247
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 103150
[image] => Array
(
[id] => 103150
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis.jpg
[original_lng] => 254600
[original_w] => 1774
[original_h] => 887
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-1536x768.jpg
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis.jpg
[width] => 1774
[height] => 887
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis.jpg
[width] => 1774
[height] => 887
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707460689:8
[_thumbnail_id] => 103150
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1263
[_oembed_294f70992bf0c1522472201480e84601] =>
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
A román államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte szerdán az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Klaus Iohannis elnök szerdai X-bejegyzésében történelmi jelentőségűnek nevezte az értékelést, amely szerinte Ukrajna és Moldova átfogó reformtörekvéseinek teljes mértékben megérdemelt elismerése.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
A bukaresti külügyminisztérium (MAE) is üdvözölte az Európai Unió bővítéséről szóló éves jelentést, az első ilyen típusú dokumentumot, amely Ukrajnára, a Moldovai Köztársaságra és Georgiára vonatkozó értékelést is tartalmaz, miután 2022 júniusában az Európai Tanács elismerte ezen országok európai perspektíváját, Ukrajnának és a Moldovának pedig megadta a tagjelölti státust.
A minisztérium reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság javaslata nyomán még idén megszületik a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával, Georgia pedig megkapja a tagjelölti státuszt.
A külügyi tárca üdvözölte az Európai Bizottság értékelését a nyugat-balkáni tagjelölt államok előrehaladásáról is, és jelezte: továbbra is támogatja a térség országainak integrációját a bővítési módszertannak megfelelően, továbbá „érdeklődéssel vette tudomásul”, hogy a brüsszeli bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan. Bukarest egyetértését hangoztatta a bizottság azon javaslatával, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges szintet.
A román külügyminisztérium szerint az EU bővítése „geostratégiai befeketés” az értékközösségen alapuló egységes Európába, amely Európa békéjét és stabilitását, ezáltal a tagállamok javát szolgálja.
[type] => post
[excerpt] => A román államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte szerdán az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukraj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699527000
[modified] => 1699507704
)
[title] => Üdvözölte a román elnök az Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásával kapcsolatos friss brüsszeli javaslatot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94751&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94751
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 94752
[image] => Array
(
[id] => 94752
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[original_lng] => 62467
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699500505:12
[_oembed_294f70992bf0c1522472201480e84601] =>
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
