A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottsága megszavazta pénteken Ludovic Orban volt pártelnök kizárását a politikai alakulatból, de ezt a döntést a párt szélesebb vezetőségi testületének, az országos tanácsnak is jóvá kell még hagynia.
A végrehajtó bizottság döntését követően Orban kész tényként kezelte kizárását, ugyanis várhatóan az országos tanács is jóváhagyja a végrehajtó bizottság határozatát. A végrehajtó grémium 31 tagja szavazott Orban kizárása mellett, ketten ellene két tartózkodás mellett. Orban szeptember végén vesztette el a PNL elnöki tisztségét, miután a párt tisztújító kongresszusán kihívója, a Klaus Iohannis államfő által támogatott miniszterelnök, Florin Citu legyőzte. Orban ezt követően élesen bírálta a párt új vezetőségét, és a hetek óta húzódó kormányválság során ellenezte, hogy a liberálisok az ellenzéki szociáldemokratákkal alakítsanak koalíciót. Orban ironikusan azt mondta, „megtisztelőnek tartja, hogy a Klaus Iohannis államfő által irányított romboló banda áldozata”, mert azt mutatja, hogy neki semmi köze nem volt a két és fél hónapja tartó kormányválsághoz, „amelyet felelőtlen módon ez a csoportosulás idézett elő”. Orban pénteken is éles szavakkal bírálta mind a PNL elnökét, Florin Citu ügyvivő kormányfőt, mind Iohannist. Ez utóbbiról azt mondta, elnézést kellene kérnie attól a 6,5 millió választótól, aki rá szavazott a 2019-es államfőválasztáson, hiszen most „gúnyt űz” belőlük azzal, hogy a liberálisok az ellenzéki szociáldemokratákkal, a nagy ellenfelükkel akarnak kormánykoalícióra lépni. Az 58 éves Orban 1992 óta tagja a liberális pártnak, 2007 és 2008 között közlekedési miniszter volt Calin Popescu Tariceanu kormányában, 2017 nyarától idén szeptember végéig a PNL elnöke volt, 2019 és 2020 között pedig a kormányfői posztot is betöltötte. Orban körülbelül egytucatnyi liberális parlamenti képviselő és szenátor támogatását élvezi, akik korábban vele együtt kiléptek a párt képviselőházi és szenátusi frakcióiból. Az ő esetleges kizárásukról a liberálisok egyelőre nem döntöttek. Orban konkrét terveket még nem jelentett be, de várhatóan új pártot alapít. Ezzel a döntéssel meghiúsult matematikailag is annak a lehetősége, hogy visszaállítható legyen a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta volt koalíció, így a liberálisok csak a PSD-vel és az RMDSZ-el kormányozhatnak. A felek közötti kormányalakítási tárgyalások még folyamatban vannak.
Az Európai Néppárt EP-frakciója levélben értesítette a tagokat arról, hogy szerdán szavazhatnak Deutsch Tamásnak, a Fidesz–KDNP delegációvezetőjének kizárásáról. Az egyelőre lehetőségként beharangozott voksról a politikai csoport vezetése mondja ki az utolsó szót – ez hétfőn vagy kedden történhet meg.
Míg múlt héten napirendre sem került Deutsch Tamás kizárásának ügye az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójában,
a politikai csoport most szerdán már átfogóan megvitatja a Fidesz–KDNP delegációvezetőjének ügyét, és lehetséges, hogy a képviselők szavaznak is a Fidesz egyik alapítójának kizárásáról. A néppárt eljárási szabályainak megfelelően a tagokat ugyanis előre értesítették a voksolás kitűzésének lehetőségéről.
Utóbbi teljes egészében a politikai csoport vezetésének hatáskörébe tartozik. Manfred Weber frakcióvezető, illetve a kilenc néppárti frakcióvezető-helyettes hétfőn és kedden is összeülnek – ekkor születhet döntés a kizárási szavazás tényleges megtartásáról.
Láttuk az információs levelet, amelyben az eljárás menetét ismertetik az EP-képviselőkkel. Eszerint amennyiben sor kerül a Deutsch Tamásról szóló voksra, a frakciónak nemcsak a kizárandó képviselőt, de a vele azonos nemzetiségű párttársakat is meg kell majd hallgatnia.
A szavazás titkos lenne, a járványhelyzet miatt online is beküldhetők a voksok. A néppárti politikusok tizenöt percig adhatnák le a szavazataikat, ezután rögtön ismertetnék is az eredményt. Adott tag kizárásához a frakció tagjainak kétharmados többségével, a szavazásra jogosult képviselők legalább ötven százalékának jelenlétében döntenek.
Pedig bocsánatkérés is volt már Deutsch Tamás lehetséges kizárása azután került terítékre a frakcióban, hogy a politikus a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban kritikával illette a frakcióvezetőt, és az általa védelembe vett jogállamisági mechanizmust. – A Gestapo és az ÁVH is azt mondta, ami most a tervezett mechanizmussal kapcsolatban rendszeresen elhangzik: akinek nincs takargatnivalója, annak nincs félnivalója – fogalmazott akkor Deutsch Tamás egy Manfred Weber-idézetre reagálva.
A Fidesz politikusa később bocsánatot is kért Webertől, mint mondta, nem a személyét bírálta, hanem egy eljárásmódot.
Noha a néppárt liberális szárnya már múlt héten szavazott volna a kizárásról, az akkori frakcióülésen csak pár percet szántak az ügynek. Az ülést követően Deutsch Tamás lapunknak nyilatkozott: azt mondta, a bevándorlás jelentette európai sorskérdésben alapvető véleménykülönbség van a pártcsaládon belül. Hangot adott annak is, hogy a költségvetési alku végrehajtását övező viták miatt rendkívül szerencsétlen az időzítése a kizárási kezdeményezésnek. (Noha az állam- és kormányfők múlt csütörtökön végső egyezségre jutottak az 1800 milliárd eurós csomag feltételrendszeréről, a balliberális többségű EP azt a héten állásfoglalásban tervezi bírálni.)
Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójában kezdeményezés indult Deutsch Tamás kizárására a politikus egy friss nyilatkozata miatt.
A Fidesz-alapító a Magyar Nemzet – nek az üggyel kapcsolatosan elmondta: az tökéletesen megmutatja, miért kell nemet mondani a brüsszeli jogállamisági mechanizmusra.
– Harminc évvel ezelőtt a kommunisták Prágában bezártak, most pedig Brüsszelben egyesek kizárnának. Ilyen, ha az ember kiáll a szabadságért és a hazájáért. Amennyiben valóban létezik ilyen kizárási kezdeményezés, akkor az viccnek is durva, és tökéletesen megmutatja, miért kell minden eszközzel elutasítani a készülő büntetőmechanizmust. Ugyanazt akarják ugyanis csinálni majd Magyarország ellen, amit most néhányan ellenem terveznek. Politikai okokból büntetnének
– fogalmazott Deutsch Tamás a Magyar Nemzetnek azzal kapcsolatosan, hogy az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójában kezdeményezés indult a Fidesz–KDNP delegációvezetőjének kizárására. A politikus a közelmúltban a beharangozott jogállamisági eljárással kapcsolatosan kijelentette: a Gestapo és az ÁVH is azt mondta, ami most a tervezett mechanizmussal kapcsolatban rendszeresen elhangzik: akinek nincs takargatnivalója, annak nincs félnivalója. Ám nagyon is jól emlékszünk arra, hogy a valóságban önkényes politikai döntések alapján bárkit, bármikor, bármiért meg lehetett büntetni.
Deutsch újabb politikai fenyegetésnek tartja a kizárási kezdeményezést, ami szerinte kimeríti a politikai családon belüli erőszak fogalmát.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra is, hogy a tavasszal épp Donald Tusk, a pártcsalád elnöke volt az, aki egyenesen lenácizta Orbán Viktort.
– Az Európai Néppárt elnöke tehát durván és személyében támadhat valakit, lenácizhatja az egyik tagpárt elnökét, egy uniós ország miniszterelnökét? Amikor pedig határozottan tiltakoztunk a durva támadás ellen, többen még méltatlankodva nekünk is rontottak a frakcióban. Én sosem intéztem személyes támadást egyetlen párttársam ellen sem, egy tervezett eljárásrendet kritizáltam – húzta alá a politikus.
Kijelentette: – Szomorú, ha az Európai Néppárton belül politikai retorzió fenyegethet, mert szabadon elmondod és határozottan képviseled az álláspontodat. Nehezen tudja elhessegetni az ember a gondolatot, hogy a kizárási kezdeményezés brüsszeli bosszú a jogállaminak mondott, tervezett büntető mechanizmus magyar elutasítása miatt.
Az EPP-frakcióban, amennyiben zöld jelzést kap a liberális szárny kezdeményezése, már december 9-én szavazhatnak Deutsch Tamás lehetséges kizárásáról.
Az Európai Néppárton belüli, Magyar Nemzet – hez is eljuttatott kizárási kezdeményezés szövege.
