Kiszivárgott az AfD választási programjának utolsó tervezete: a szélsőjobboldali párt többek között kiléptetné Németországot az Európai Unióból és az euróövezetből, csaknem betiltanák az abortuszt, és visszavonnák az önrendelkezési törvényt.
Az Alternatíva Németországért (AfD) választási programjának utolsó tervezetében visszatér az Európa-ellenes irányvonalhoz, és kiléptetné Németországot az Európai Unióból és az euróövezetből – írja a Der Spiegel.
„Szükségesnek tartjuk, hogy Németország kilépjen az Európai Unióból és egy új európai közösséget hozzon létre” – olvasható a Der Spiegel birtokába került pártdokumentumban. Eszerint az EU-t egy „gazdasági és érdekcsoportosulással” kívánják felváltani, amelynek érdekében népszavazást is tartanának „az alaptörvény európai cikkelyeinek módosításáról”.
A párt ugyanakkor a jelentés szerint hangsúlyozza, hogy a kemény szakítás kontraproduktív lenne, ezért konszenzusos tárgyalásokat kellene folytatni „mind a régi uniós partnerállamokkal, mind az új érdekelt felekkel”.
A továbbiakban arról írtak, hogy Németországnak „ki kell lépnie az euróövezetből”, és stabil nemzeti valutát kell bevezetnie, „lehetőleg az euró megtartása mellett”. A párt szerint ez ugyancsak „nem történne átmeneti költségek nélkül”, azonban ez még mindig kevesebb lenne, mint „az euróövezetben maradás állandó költségei”.
Betiltanák az abortuszt
Az AfD tervezete további radikális programpontokat tartalmaz. Eszerint csaknem betiltanák az abortuszt, és csak kivételes esetekben, nemi erőszak vagy javallat esetén engedélyeznék. A párt szerint a Németországban évente bejelentett abortuszok száma túlságosan magas. Az AfD az abortusz előtti kötelező tanácsadást is át akarja alakítani.
A terhességi tanácsadás során az anyáknak ultrahangfelvételeket kell mutatni a gyermekről, hogy tisztában legyenek a gyermek fejlődési stádiumával – áll a tervezetben.
A párt a tervezetben a nemi identitással kapcsolatos álláspontját is megfogalmazza. Az AfD vissza akarja vonni a kormánykoalíció által elfogadott önrendelkezési törvényt, amely lehetővé teszi a transzneműek számára, hogy megváltoztassák nemüket és nevüket a személyi igazolványukban. Állítólagos „transzszektáról” és a gyermekek állítólagos „korai szexualizálásáról” is beszél a párt, serdülők nemváltoztatásához használt pubertásblokkolók használatát pedig ugyancsak betiltaná.
Új gazdaságpolitikát vezetnének be
Az AfD emellett olyan gazdaságpolitikára törekszik, amely „a piacgazdaságon, a nemzeti felelősségen és az európai országok közötti baráti együttműködésen” alapul. A párt számára ez kezdetben az euróövezetből való kilépést is magában foglalja, ugyanakkor az AfD meg akarja tartani a készpénzt mint „állampolgári jogot” is.
Hogy az AfD az eurózónából való kilépés után milyen valutát akar bevezetni, még nyitott kérdés. A Bitcoinról azonban dicsérő szavakkal nyilatkozik.
Az AfD több oldalt szentel tervezetében a biztonságpolitikának is. Eszerint Oroszországot olcsó gázszállítóként említi, amellyel újra kellene kezdeni a kereskedelmet, Ukrajnának pedig semleges államként kell küzdenie a jövőjéért „az EU-n és a NATO-n kívül”. Putyin Ukrajna elleni agressziós háborújáról egy szót sem ejtettek.
A kötelező katonai szolgálatról sem esik szó a tervezetben, pedig a párt elnöke, Tino Chrupalla nemrég még ezt követelte. Egészen a közelmúltig az AfD volt az egyetlen párt, amelyik az alapprogramjában ragaszkodott a kötelező katonai szolgálat visszaállításához.
A végleges programot az AfD januári országos pártkongresszusán tárgyalják és fogadják el.
A karib-térségi szigetállam köztársaság lesz, már meg is választották az első elnökét.
Barbados, amelyet a világ elsősorban síkfutó olimpikonjairól ismer, november végén elszakad a brit monarchiától. A Kis-Antillákhoz tartozó sziget köztársaság lesz, és most megválasztották az első elnökét. A 72 éves Dame Sandra Mason 2018 óta az ország főkormányzója, vagyis az angol királynő képviselője az országban.
A köztársasági elnököt a parlament választotta meg. November 30-i eskütétele egybeesik majd az ország függetlené válásának 55. évfordulójával.
A karibi szigetországban az államformaváltást már 1998-ban javasolták egy alkotmány felülvizsgálat eredményeképpen – jegyezte meg a BBC brit közszolgálati média.
A 285 ezer lakosú Barbados a Karib-tenger egyik legnépesebb és leggazdagabb országa.
Valamikor nagyon függött a cukorexportjától, de azóta az idegenforgalom és a bankszektor is fontos bevételi forrása lett.
De nem Barbados az első karibi ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely köztársasággá válik: Guyana már 1970-ben az lett – csupán négy évvel a függetlenné válás után –, és köztársaság lett még Trinidad és Tobago 1976-ban, valamint a Dominikai Közösség is 1978-ban.