Donald Trump kijelentései után erősödtek fel a találgatások, amelyekre most a NATO vezetése is reagált.
Mark Rutte, a NATO főtitkára cáfolta azokat a találgatásokat, hogy az Egyesült Államok esetleg kilépne a szövetségből – áll a Die Welt hétköznap megjelenő német lap Welt am Sonntag című vasárnapi kiadványában közölt interjúban.
Mark Rutte leszögezte: nem látja jelét annak, hogy az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, de hangsúlyozta, hogy egy erősebb szövetségen belüli erősebb Európára van szükség.
A NATO-főtitkár azután nyilatkozott, hogy feszültséget gerjesztettek Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli kijelentései, miszerint az európai szövetségesek nem hajlandók támogatni az Iránnal vívott háborút, a NATO-t „papírtigrisnek” nevezte és azt mondta, hogy fontolgatja a szövetségből való kilépést.
Mark Rutte, aki a múlt héten a Fehér Házban találkozott az amerikai elnökkel, a vasárnap megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy „Donald Trump egyértelműen csalódott számos NATO-szövetségesben”. Hozzátette, hogy „megérti” az amerikai elnök álláspontját, de megerősítette, hogy „az amerikai nukleáris ernyő továbbra is az európai biztonság végső garanciája” és meggyőződése szerint „ez így is marad”.
Az amerikai elnökkel március 8-án folytatott megbeszélés kapcsán Mark Rutte kijelentette, hogy Európa nagyobb szerepet akar vállalni a NATO-ban.
„Ez egy fejlődés az egészségtelen függőségből egy valódi partnerségen alapuló transzatlanti szövetség felé” – mondta Mark Rutte, majd megjegyezte, hogy az európaiak és a kanadaiak már érezhetően fokozzák erőfeszítéseiket. „Németország példát mutat számos szövetségesének ebben a tekintetben.” Mark Rutte meggyőződésének adott hangot, hogy a transzatlanti szövetség erősebbé válik, ha ez a tendencia folytatódik. Hozzátette: „egy erősebb NATO biztonságosabb világot jelent mindannyiunk számára”.
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború kapcsán Mark Rutte úgy vélekedett, hogy Irán Európa biztonságát is veszélyezteti.
„Kínával és Észak-Koreával együtt Irán kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatásában” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint „Irán évtizedek óta a káosz exportőre, nemcsak saját régiójában, hanem világszerte is”.
Mark Rutte Európa jobb védelme érdekében a védelmi ipar megerősítését szorgalmazta. Szerinte „ez kulcsfontosságú az elrettentés és a védelmünk fenntartásához. Biztos vagyok benne, hogy a NATO egésze, de minden egyes szövetségese is úgy fog cselekedni, hogy elhárítsa az akadályokat és felszabadítsa a védelmi ipar potenciálját az Atlanti-óceán mindkét partján”.
Kiszivárgott az AfD választási programjának utolsó tervezete: a szélsőjobboldali párt többek között kiléptetné Németországot az Európai Unióból és az euróövezetből, csaknem betiltanák az abortuszt, és visszavonnák az önrendelkezési törvényt.
Az Alternatíva Németországért (AfD) választási programjának utolsó tervezetében visszatér az Európa-ellenes irányvonalhoz, és kiléptetné Németországot az Európai Unióból és az euróövezetből – írja a Der Spiegel.
„Szükségesnek tartjuk, hogy Németország kilépjen az Európai Unióból és egy új európai közösséget hozzon létre” – olvasható a Der Spiegel birtokába került pártdokumentumban. Eszerint az EU-t egy „gazdasági és érdekcsoportosulással” kívánják felváltani, amelynek érdekében népszavazást is tartanának „az alaptörvény európai cikkelyeinek módosításáról”.
A párt ugyanakkor a jelentés szerint hangsúlyozza, hogy a kemény szakítás kontraproduktív lenne, ezért konszenzusos tárgyalásokat kellene folytatni „mind a régi uniós partnerállamokkal, mind az új érdekelt felekkel”.
A továbbiakban arról írtak, hogy Németországnak „ki kell lépnie az euróövezetből”, és stabil nemzeti valutát kell bevezetnie, „lehetőleg az euró megtartása mellett”. A párt szerint ez ugyancsak „nem történne átmeneti költségek nélkül”, azonban ez még mindig kevesebb lenne, mint „az euróövezetben maradás állandó költségei”.
Betiltanák az abortuszt
Az AfD tervezete további radikális programpontokat tartalmaz. Eszerint csaknem betiltanák az abortuszt, és csak kivételes esetekben, nemi erőszak vagy javallat esetén engedélyeznék. A párt szerint a Németországban évente bejelentett abortuszok száma túlságosan magas. Az AfD az abortusz előtti kötelező tanácsadást is át akarja alakítani.
A terhességi tanácsadás során az anyáknak ultrahangfelvételeket kell mutatni a gyermekről, hogy tisztában legyenek a gyermek fejlődési stádiumával – áll a tervezetben.
A párt a tervezetben a nemi identitással kapcsolatos álláspontját is megfogalmazza. Az AfD vissza akarja vonni a kormánykoalíció által elfogadott önrendelkezési törvényt, amely lehetővé teszi a transzneműek számára, hogy megváltoztassák nemüket és nevüket a személyi igazolványukban. Állítólagos „transzszektáról” és a gyermekek állítólagos „korai szexualizálásáról” is beszél a párt, serdülők nemváltoztatásához használt pubertásblokkolók használatát pedig ugyancsak betiltaná.
Új gazdaságpolitikát vezetnének be
Az AfD emellett olyan gazdaságpolitikára törekszik, amely „a piacgazdaságon, a nemzeti felelősségen és az európai országok közötti baráti együttműködésen” alapul. A párt számára ez kezdetben az euróövezetből való kilépést is magában foglalja, ugyanakkor az AfD meg akarja tartani a készpénzt mint „állampolgári jogot” is.
Hogy az AfD az eurózónából való kilépés után milyen valutát akar bevezetni, még nyitott kérdés. A Bitcoinról azonban dicsérő szavakkal nyilatkozik.
Az AfD több oldalt szentel tervezetében a biztonságpolitikának is. Eszerint Oroszországot olcsó gázszállítóként említi, amellyel újra kellene kezdeni a kereskedelmet, Ukrajnának pedig semleges államként kell küzdenie a jövőjéért „az EU-n és a NATO-n kívül”. Putyin Ukrajna elleni agressziós háborújáról egy szót sem ejtettek.
A kötelező katonai szolgálatról sem esik szó a tervezetben, pedig a párt elnöke, Tino Chrupalla nemrég még ezt követelte. Egészen a közelmúltig az AfD volt az egyetlen párt, amelyik az alapprogramjában ragaszkodott a kötelező katonai szolgálat visszaállításához.
A végleges programot az AfD januári országos pártkongresszusán tárgyalják és fogadják el.
A karib-térségi szigetállam köztársaság lesz, már meg is választották az első elnökét.
Barbados, amelyet a világ elsősorban síkfutó olimpikonjairól ismer, november végén elszakad a brit monarchiától. A Kis-Antillákhoz tartozó sziget köztársaság lesz, és most megválasztották az első elnökét. A 72 éves Dame Sandra Mason 2018 óta az ország főkormányzója, vagyis az angol királynő képviselője az országban.
A köztársasági elnököt a parlament választotta meg. November 30-i eskütétele egybeesik majd az ország függetlené válásának 55. évfordulójával.
A karibi szigetországban az államformaváltást már 1998-ban javasolták egy alkotmány felülvizsgálat eredményeképpen – jegyezte meg a BBC brit közszolgálati média.
A 285 ezer lakosú Barbados a Karib-tenger egyik legnépesebb és leggazdagabb országa.
Valamikor nagyon függött a cukorexportjától, de azóta az idegenforgalom és a bankszektor is fontos bevételi forrása lett.
De nem Barbados az első karibi ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely köztársasággá válik: Guyana már 1970-ben az lett – csupán négy évvel a függetlenné válás után –, és köztársaság lett még Trinidad és Tobago 1976-ban, valamint a Dominikai Közösség is 1978-ban.
