A NATO fontossága mellett érvelt Johann Wadephul német külügyminiszter a Funke médiacsoport lapjainak adott, pénteken közzétett interjújában, egyben aggodalmának adott hangot Donald Trump amerikai elnöknek a szövetségből való kilépéssel kapcsolatos szavai miatt.
„Az ilyen kijelentések természetesen aggasztanak” – szögezte le a tárcavezető, ám hangsúlyozta: meg lehet előzni az Egyesült Államok kilépését a szövetségből.
„Úgy vélem, a nyilvánvaló elkötelezettségünk a NATO mellett meg fogja győzni Washingtont, hogy közösen folytassuk ezt a sikertörténetet” – tette hozzá.
Mint mondta, a NATO „óriási fontossággal bír” Németország és a többi tagállam biztonságára nézve, és aláhúzta, hogy a szövetség erősebb, mint valaha. Ezzel kapcsolatban felidézte Svédország és Finnország nemrég történt csatlakozását, illetve az európai országok azon vállalását, amely szerint GDP-jük öt százalékát fordítják védelmi kiadásokra.
Emlékeztetett arra is, hogy Trump nem dönthet egyedül a kilépésről, azt az Egyesült Államok Szenátusának is jóvá kell hagynia.
Az amerikai elnök a héten a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap online kiadásán közölt interjúban neheztelésének adott hangot a tagállamok felé, amiért nem vettek részt az iráni hadműveletekben. Arra a kérdésre, hogy ezek után átgondolná-e az Egyesült Államok tagságát a NATO-ban, Trump határozott igennel válaszolt. „Azt mondanám, ez már túl is van azon, hogy újragondoljuk” – fogalmazott.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország kilépése az Európai Unióból „valós fenyegetés” Karol Nawrocki elnök és pártja nacionalista politikája miatt. Erről a kormányfő X-en közzétett bejegyzésében írt.
Elmondása szerint Lengyelország közel áll a Polexithez – egy kifejezéshez, amely az ország EU-ból való kilépésére utal. A név egy másik kifejezésből származik – Brexit, ami Nagy-Britannia blokkból való kilépésére utal.
Tusk kijelentette, hogy a szélsőjobboldali politikai szövetség, a „Konföderáció” és a lengyel nacionalista párt, a „Jog és Igazságosság” (PiS), amelynek jelöltje volt Nawrocki és megnyerte az elnökválasztást, azt akarják, hogy Lengyelország lépjen ki az Európai Unióból. Ezt „katasztrófának” nevezte az ország számára, és azt mondta, mindent megtesz megakadályozására.
A lengyel miniszterelnök nyilatkozata azután hangzott el, hogy Nawrocki elnök nemrégiben megvétózta a Lengyelország védelmi rendszerének megerősítésére szánt 43,7 milliárd eurós hitelt az Európai Unió SAFE programja keretében.
Nawrocki azzal magyarázta vétóját, hogy a hitel „sok éven át terheli majd gyermekeinket és unokáinkat”, ehelyett alternatívát kínált. A lengyel politikusok azonban azt mondják, hogy az Európai Unió támogatásának elutasítása az EU-ból való kilépés és a blokk elhagyásának szándékát jelezheti.
Donald Tusk úgy véli, hogy az elnök döntése „nyílt Európa-ellenes irányvonal”, és az ilyen lépések gyengíthetik Lengyelország pozícióját az EU-ban.
Az Onet portál adatai szerint minden negyedik lengyel támogatja a Polexit-eljárás megkezdését – 24,7% –, a Jog és Igazságosság párt szavazóinak 47%-a pedig Lengyelország EU-ból való kilépését támogatja.
Újabb területi vita borzolja az Egyesült Államok és Kanada kapcsolatát: egy albertai szeparatista csoport amerikai támogatást keres a tartomány elszakadásához. Bár Washington hivatalosan tagadja az érdemi szerepvállalást, a kiszivárgott találkozók és politikai nyilatkozatok komoly indulatokat váltottak ki Kanadában, ahol egyre reálisabb lehet egy függetlenségi népszavazás kiírása.
A kanadai kormányfő, Mark Carney a héten ismét felszólította az amerikai adminisztrációt Kanada szuverenitásának tiszteletben tartására, miután a Financial Times arról számolt be, hogy a külügyminisztérium tisztviselői tavaly április óta három alkalommal is találkoztak egy albertai függetlenséget támogató csoport vezetőivel.
A szervezet 500 milliárd dolláros hitelkeretet kérnének az amerikai pénzügyminisztériumtól az „átmenet támogatására” – írja a CNN.
A Fehér Ház egy tisztviselője szerint ugyanakkor nem történt kötelezettségvállalás: közlésük szerint az adminisztráció rendszeresen találkozik civil szervezetekkel, de nem ígértek támogatást. A hírek ennek ellenére felháborodást váltottak ki Kanadában, különösen azért, mert az ország éppen egységet próbál mutatni az amerikai vámok és területi fenyegetések ügyében.
Alberta Kanada nyugati részén található, olajban gazdag tartomány, nagyjából Texas méretű, mintegy ötmillió lakossal. Gazdaságát az energia- és mezőgazdasági szektor határozza meg, politikai kultúráját az alacsony adók és az erős gazdasági individualizmus jellemzi.
Gyakran nevezik „energia-tartománynak”: az olajhomok-mezők adják Kanada kőolajtermelésének mintegy 84 százalékát.
A tartomány miniszterelnöke, Danielle Smith barátságos viszonyt ápol Trumppal és több republikánus politikussal. Az elszakadást támogató albertaiak régóta úgy érzik, hogy érdekeik nem jelennek meg megfelelően Ottawában. Szerintük a klímavédelmi intézkedések visszafogják az olajipart, a tartomány több adót fizet be, mint amennyit visszakap, és a konzervatív értékeket elnyomják a népesebb, liberálisabb keleti tartományok.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök újévi beszédében kijelentette, Grönland arra törekszik, hogy függetlenedjen Dániától – írja a Reuters.
A világ legnagyobb területű szigete Dánia autonóm területe, de Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.
A sziget földrajzilag Észak-Amerikához tartozik. Donald Trump megválasztott amerikai elnök már első elnöksége alatt is felvetette, hogy megvásárolná a szigetet Dániától, és néhány napja újra felvetette az ötletet. Grönland mindkét alkalommal nemet mondott Trump felvetésére.
Itt az ideje, hogy mi magunk tegyünk egy lépést és alakítsuk a jövőnket, annak tekintetében is, hogy kivel fogunk szorosan együttműködni, és kik lesznek a kereskedelmi partnereink – mondta újévi beszédében Mute Egede grönlandi kormányfő.
Grönland dán gyarmat volt 1953-ig, majd autonóm területté vált, és 2009-ban azt a jogot is megkapta, hogy népszavazással kinyilvánítsa a függetlenségét. A grönlandi kormány 2023-ban mutatta be első alkotmánytervezetét.
A történelem és a jelenlegi körülmények azt mutatják, hogy a Dán Királysággal való együttműködésünk nem vezetett a teljes egyenlőség megteremtéséhez. Itt az ideje, hogy hazánk megtegye a következő lépést. A világ más országaihoz hasonlóan nekünk is azon kell dolgoznunk, hogy elhárítsuk az együttműködés útjában álló akadályokat – amelyeket a gyarmatosítás béklyóinak nevezhetünk – és előrelépjünk – fogalmazott a grönlandi kormányfő.
Hozzátette, a grönlandi embereken áll, hogy a függetlenségről döntsenek. Arról azonban nem beszélt, mikor tartanának erről népszavazást.
Bár a világ legnagyobb szigete számos természeti erőforrással rendelkezik, gazdasága törékeny, és nagyban függ a halászattól, illetve a Dániából érkező támogatásoktól.
Grönland területe 2 166 086 km², de az északi-sarkvidéki szigetet mindössze 57 ezren lakják.
A Flamand Érdek (Vlaams Belang) pártjának vezetője szerint lejárt a belga rendszer szavatossági ideje. Tom Van Grieken úgy fogalmazott, „egyszerűen elhasználódott. Hét párttal nem lehet kormányozni. Nem is beszélve a konföderációról szóló tárgyalásokról. Készüljünk fel arra, ami elkerülhetetlen, és használjuk fel a belga rendszerválságot arra, hogy a flamand állam felé haladjunk”.
A Flamand Érdek jobboldali párt nem rajong Belgiumért, ezt eddig is lehetett tudni. Tom Van Grieken, a párt elnöke pedig a De Standaard lap hasábjain konkrét tervvel áll elő, miként lehetne létrehozni a független Flandriát. Van Grieken tervének első lépcsője, hogy pártja 2024-ben hatalomra kerüljön, ezután kompromisszumra jutna a francia nyelvű lakossággal a független Flandria kérdésében. Úgy fogalmazott, „vagy leülünk beszélgetni, vagy 2029-ben elválnak útjaink. Ha kompromisszum születik, akkor én, mint flamand nacionalista, azt is elfogadom”.
„Egészségügyi elkülönítés” – ezzel tartják távol a Vlaams Belangot
A szövetségi Belgiumban létezik flandriai parlament és választás is. Legutóbb, 2019-ben a VB 18 százalékot szerzett a flandriai választáson, az idén márciusi felmérések szerint pedig (igaz, némi visszaesés után) Flandria második legerősebb pártja, az Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie, N-VA) mögött. A VB 22,2, az N-VA 23,4 százalékon áll a felmérés szerint.
Az N-VA saját meghatározása szerint flamand nacionalista, konzervatív politikai párt, és Flandria fokozatos, békés elszakítását tűzte ki célul Belgiumtól. Amíg azonban a VB-t politikai karanténba szorították Belgiumban, ezt az N-VA elkerülte.
Van Grieken a cikkben felszólította egyébként az N-VA-t, hogy hagyjon fel a konföderalizmus gondolatával, amely szerint a szövetségi államok korlátozott számú, azonban továbbra is szövetségi szinten szabályozott hatáskörökben állapodnak meg. A VB elnöke azt üzente, „remélem, az N-VA-nál is rájönnek, hogy a konföderációs modell hazugság. Dolgozzunk együtt!”.
A pártelnök hozzátette, szerinte lejárt a belga rendszer szavatossági ideje. Ahogy fogalmazott, „egyszerűen elhasználódott. Hét párttal nem lehet kormányozni. Nem is beszélve a konföderációról szóló tárgyalásokról. Készüljünk fel arra, ami elkerülhetetlen, és használjuk fel a belga rendszerválságot arra, hogy a flamand állam felé haladjunk”.
A De Standaard flamand napilap megjegyzi, hogy az együttműködés egyelőre nem feltétlenül érdeke Bart De Wevernek, az N-VA elnökének. Tény viszont, hogy 2014 óta az N-VA a korábbinál keményebb álláspontot képvisel a bevándorlással, a kisebbségek integrációjával, a belga állampolgárság megszerzésének követelményeivel, a törvényekkel és a renddel, a nemzetbiztonsággal, valamint a külföldön született bűnözők és illegális bevándorlók hazatelepítésével kapcsolatban.
Van Grieken azért hozzáteszi, hogy „a választásokat még messze nem nyertük meg. Két év alatt sok minden történhet. De szeretném hangsúlyozni, ne higgyék, hogy a tárgyalásos szövetség lehetséges. Az ország megreformálásához szükséges különleges többség egy politikai fikció, az alkotmányt nem lehet felülvizsgálni.
Tehát: hagyjuk Belgiumot összeomlani, a belga intézményi logika evolúciójaként. Ehhez azonban a VB-nek a legnagyobb párttá kell válnia”.
Időközben a VRT hírszolgálat elkészítette első pártatlansági vizsgálatát, és eszerint a flamand kereszténydemokrata párt (CD&V), amely néppártként hivatkozik magára, 2021-ben a Het Journaal című lapban szerepelt a legtöbbet, nem kevesebb, mint harmincszor több említéssel, mint a Vlaams Belang. Érdemes hozzátenni, hogy a politikai karantén mellett az általunk is jól ismert Guy Verhofstadt rendszeresen lefasisztázza a pártot.
Az Európai Unióban nem ennyire egyszerű dolog a függetlenség: a katalán példa
Ha már függetlenség, érdekesség, hogy Carles Puigdemont volt katalán vezető jelenleg éppen Belgiumban tartózkodik. Puigdemontot és társait Spanyolországban lázadás vádjával akarják bíróság elé állítani a katalán függetlenségről szóló 2017-es, alkotmányellenesnek ítélt népszavazás megtartásában játszott szerepük miatt. A volt katalán elnök ellen lázadás, közpénzek hűtlen kezelése és egyéb bűncselekmények vádjával indult eljárás.
Néhány hete döntött úgy egyébként az Európai Unió Bírósága, hogy ideiglenes jelleggel helyreállítja Carles Puigdemont szeparatista katalán vezető és társai európai parlamenti képviselői mentelmi jogát, az EP ugyanis tavaly márciusban a spanyol hatóságok kérésére függesztette fel Puigdemont és két másik függetlenségpárti képviselő, Toni Comín és Clara Ponsatí mentelmi jogát.
A döntést július végén az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e határozat ellen a képviselők fellebbezést nyújtottak be, amit az uniós törvényszék novemberben elutasított – a luxemburgi székhelyű testület azonban május végén azt a döntést hozta, hogy felfüggeszti az Európai Parlament által 2021 márciusában hozott határozatok végrehajtását.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
