A berlini közigazgatási bíróság megkérdőjelezte a német kormány Georgiát biztonságos országnak minősítését, ami befolyásolja a kitoloncolási eljárásokat – számolt be a Jevropejszka Pravda a DPA-ra hivatkozva.
2023 végén Németország Georgiát biztonságos országnak minősítette. Ennek eredményeként a németországi georgiai állampolgárok menedékjogi eljárásait speciális szabályok szerint folytatják le.
Georgia biztonságos ország státusza egy georgiai házaspár esetében lefolytatott eljárás során kérdőjeleződött meg, amikor egyszerűsített eljárással védekeztek a kitoloncolás ellen.
Panaszai során a házaspár azt állította, hogy elnyomásnak vetették alá őket, amiért részt vettek a jelenlegi georgiai kormány oroszbarát törvényeinek elfogadása elleni tiltakozásokon.
A berlini bírák határozatukban az EU Bíróságának precedensére hivatkoztak, amely egy másik, Moldovát érintő ügyben kimondta, hogy egy ország nem minősíthető biztonságos országnak, ha területének egy része nem biztonságos.
A bíróság véleménye szerint ez az Oroszország által megszállt Abházia és Dél-Oszétia georgiai területekre is vonatkozik az instabil emberi jogi helyzet miatt.
A berlini fellebbviteli bíróság döntése értelmében a grúz házaspár mindaddig Németországban maradhat, amíg nem rendeződik a menedékjog megadása – pontosított a bíróság sajtótitkára a DPA-nak adott kommentárjában.
A német szövetségi belügyminisztérium szerint 2024-ben több mint 1600 embert deportáltak az országból Georgiába.
Az Oroszországban „illegálisan” tartózkodó ukránoknak szeptember 10-ig kell távozniuk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, amely arra kötelezi azokat az ukrán állampolgárokat, akiknek nincs jogalapjuk az Oroszországi Föderációban való tartózkodásra, hogy 2025. szeptember 10-ig „szabályozzák státuszukat”, vagy el kell hagyniuk az országot, áll a rendelet szövegében, amelyet az orosz sajtó terjeszt.
„Azok az ukrán állampolgárok, akik az Oroszországi Föderációban tartózkodnak, és nincs jogalapjuk az Oroszországi Föderációban való tartózkodásra kötelesek elhagyni az Oroszországi Föderáció területét, vagy 2025. szeptember 10-ig rendezniük kell jogállásukat az Oroszországi Föderációban”, áll a rendeletben.
Ugyanakkor azt állítják, hogy vélhetően nem indítanak eljárást azon ukrán állampolgárok ellen, akik illegálisan tartózkodnak Oroszországban, de személyesen fordulnak a Belügyminisztériumhoz a legalizálásért.
Ezenkívül a dokumentum kimondja, hogy minden „külföldinek”, aki Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók megszállt területein tartózkodik, ujjlenyomatot kell leadnia. 2025. június 10-ig HIV- és drogteszten is át kell esniük, és fényképet kell készíteniük. Azoknak, akik ezt megtagadják, legkésőbb szeptember 10-ig el kell hagyniuk a területet.
Kémkedés címén megfosztották akkreditációjától a moszkvai brit nagykövetség két diplomatáját – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint Alkesh Odedra, a nagykövetség második titkára és Michael Skinner, a diplomáciai képviselet politikai osztálya első titkárának férje hamis adatokat adott meg Oroszországba való belépésekor, és az ország biztonságát veszélyeztető hírszerzési és felforgató tevékenységet folytatott. Mindkettőjüket megfosztják akkreditációjuktól, és felszólították, hogy két héten belül hagyják el Oroszországot.
Szeptemberben a moszkvai brit diplomáciai képviselet politikai osztályának hat tagját fosztották meg az akkreditációtól hírszerzési és felforgató tevékenység címén.
Az FSZB akkor azt közölte, hogy dokumentumokat kapott arról, hogy London koordinálta a helyzet eszkalálódását a világban.
A szolgálat szerint az Oroszországban és a Független Államok Közösségében (FÁK) folytatott felforgató politikát főként a brit külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai igazgatósága koordinálja. Az FSZB állítása szerint az ukrajnai háború megindítása után ez a szervezeti egység különleges szolgálattá vált, amelynek feladata, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.
A kiutasított britek egyebek között részt vettek a migránsok érdekeiért lobbizó, Oroszországban idegen ügynökké nyilvánított civil szervezetek találkozóin.
Emellett az FSZB szerint London diplomatáknak álcázott kémeket küldött Oroszországba, és fiatalkorúakat használt a kémtevékenység leplezésére.
November végén az FSZB arról számolt be, hogy Wilkes Edward Pryor, a brit nagykövetség második titkára hírszerző és felforgató munkát végzett, valamint hamis adatokat szolgáltatott, amikor engedélyt kapott az országba való beutazásra. Őt is megfosztották akkreditációjától.
A román vezetés a Bécsi Egyezményben foglaltakkal ellentétes tevékenységekért persona non gratává nyilvánította Oroszország bukaresti katonai, légiközlekedési és tengerészeti attaséját, valamint helyetteseiket. Bukarest négy orosz diplomatát nyilvánított persona non gratává. A román külügyminisztérium a Bécsi Egyezmény megsértését jelentette be, számolt be a román külügyminisztérium sajtószolgálata szerdán, március 5-én.
„A Külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a román vezetés úgy döntött, hogy az Oroszországi Föderáció bukaresti katonai attaséját, légiközlekedési attaséját és tengeri attaséját, valamint helyetteseiket persona non gratává nyilvánítják Románia területén az 1961-es bécsi diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezményben foglaltakkal ellentétes tevékenységért” – áll a közleményben.
Megjegyezték, az ügyet Emil Ryazan miniszter, az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője utasítására az orosz féllel román külügyminisztériumba való behívás során közölték.
A georgiai hatóságok kiutasítottak 25 külföldit a kaukázusi országból, akik részt vettek a tavaly novemberben és decemberben lezajlott kormányellenes tüntetéseken – közölte szombaton a georgiai belügyminisztérium.
A tárca hozzátette, hogy a kiutasítottak közül néhányan önként elhagyták az országot, másokat hatósági fellépéssel küldtek el. A mostani bejelentéssel 430-ra emelkedett a 2024-ben Georgiából kiutasított külföldiek száma; ez 126 százalékkal több, mint 2023-ban – tette hozzá a minisztérium.
A kiutasítottak között mások mellett iráni, algériai, indiai, marokkói, egyiptomi, iraki, török, orosz és nigériai állampolgárok vannak – derül ki a közleményből.
Georgiában november óta több tüntetést tartottak az ellen a döntés ellen, amellyel felfüggesztették az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. A tüntetők az októberi választások megismétlését is követelték.
Lettország újabb 13 georgiai (grúz) állampolgárnak tiltotta meg a belépést az országba. A belépési tilalmat határozatlan időre vezették be.
Erről Lettország külügyminisztere, Baiba Brože tájékoztatott.
13 grúz állampolgárt felvettem a lettországi nemkívánatos személyek listájára, megtiltva számukra a belépést az országba
– nyilatkozta.
A grúz állampolgárok számára, akik bekerültek a nemkívánatos személyek listájára, határozatlan időre van érvényben a belépési tilalom. Az említett személyek neveit nem hozták nyilvánosságra.
Az FSZB az ország biztonságát veszélyeztető tevékenységgel vádolta. Az orosz külügyminisztérium bekérette a brit nagykövetet az incidens miatt.
Kiutasítják Oroszországból Wilkes Edward Pryort, a brit nagykövetség politikai osztályának másodtitkárát az ország biztonságát veszélyeztető hírszerzői és felforgató tevékenység miatt – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja.
A közlemény szerint a kémelhárítási tevékenység során kiderült, hogy Nagy-Britannia be nem jelentett hírszerzési tevékenységet folytat a moszkvai nagykövetsége fedésében. Emiatt a külügyminisztérium az érdekelt hivatalokkal együttműködve Wilkes Edward Pryor akkreditációjának megvonásáról határozott, és előírta számára, hogy két héten belül hagyja el Oroszországot.
Az FSZB szerint Pryort a brit külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai igazgatósága vezényelte Moszkvába, hogy fedett beosztásban pótolja az egyik brit hírszerzőtisztet a hat közül, akit Oroszország augusztusban kiutasított.
„Az országunkba való beutazási engedély megszerzésekor szándékosan hamis adatokat adott meg, amivel megsértette az orosz törvényeket” – hangzott ez az FSZB indoklása.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő közölte, hogy Nigel Casey brit nagykövetet az üggyel kapcsolatban bekérették az orosz külügyminisztériumba. Az orosz-ukrán háború kitörése óta rendszeresek a kölcsönös kitoloncolások Moszkva és a nyugati országok között.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken bejelentette, hogy visszavonta hat moszkvai brit diplomata akkreditációját, mivel tevékenységük a szolgálat szerint kémkedésre és szabotázsra utaló jeleket mutatott.
Az FSZB közölte, hogy olyan dokumentumok birtokában van, amelyek azt mutatják, hogy a brit külügyminisztérium Kelet-Európáért és Közép-Ázsiáért felelős londoni osztálya koordinálta a „politikai és katonai helyzet eszkalálódását”, és azt a feladatot kapta, hogy biztosítsa Oroszország stratégiai vereségét az Ukrajna elleni háborúban. A közlemény szerint „a feltárt tények alapot adnak arra, hogy az igazgatóság által Moszkvába küldött brit diplomaták tevékenységét az Oroszországi Föderáció biztonságára nézve fenyegetőnek tekintsük”.
„Ezzel összefüggésben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján – és válaszul a London által tett számos barátságtalan lépésre –, az orosz külügyminisztérium más ügynökségekkel is együttműködve megszüntette a moszkvai brit nagykövetség politikai osztálya hat tagjának akkreditációját, akiknek tevékenységében kémkedésre és szabotázsra utaló jeleket találtak” – jelentették be.
A hat diplomatát meg is nevezte az orosz állami televízió, és fényképeket is mutatott róluk. „Az angolok nem fogadták el a jelzéseinket, hogy fel kell hagyni ezzel a gyakorlattal, ezért úgy döntöttünk, hogy első lépésként kiutasítjuk ezt a hat embert” – hangoztatta az adásban az FSZB egyik munkatársa. Az TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz külügyminisztérium szóvivőjét, Marija Zaharovát idézte, aki szerint a moszkvai brit nagykövetség tevékenysége jóval túlment a diplomáciai konvenciókon. A szóvivő azzal vádolta meg a képviseletet, hogy szándékos, az orosz nép megkárosítására irányuló tevékenységet folytat.
A mali junta három napot adott a svéd nagykövetnek az ország elhagyására, miután Stockholmban bejelentették a fejlesztési segélyek megszüntetését az Oroszországhoz közeledő nyugat-afrikai országnak.
A bamakói külügyminiszter azzal indokolta Kristina Kuhnel kiutasítását, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésért és kereskedelemért felelős svéd miniszter, Johann Forssell „ellenséges” kijelentést tett Mali irányában.
„Nem lehet támogatni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, és ezzel egy időben évente több száz millió (svéd) korona értékű fejlesztési segélyt felvenni. A kormány ezért úgy döntött, hogy 2024-ben fokozatosan megszünteti a Malinak folyósított fejlesztési segélyeket” – közölte pénteken az X-en a svéd miniszter.
A tárcavezető szóvivője később hozzátette, hogy a fejlesztési segély megszüntetéséről még decemberben született döntés, humanitárius segélyt továbbra is folyósítanak.
Svéd diplomáciai források szerint a kétoldalú „fejlesztési együttműködési stratégia” 190 millió dollár svéd támogatást irányzott elő Malinak a 2021-25-ös évekre.
Svédország egyébként júniusban már elhatározta bamakói nagykövetségének 2024 végéig történő bezárását.
Oroszország persona non gratává nyilvánította Moldova oroszországi nagykövetségének egyik alkalmazottját, válaszul Moldova döntésére a kisinyovi orosz nagykövetséggel kapcsolatban. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma kedden beidézte Moldova ideiglenes ügyvivőjét, Alekszandr Ketrarát, ahol átadták neki a jegyzéket a nagykövetség munkatársának persona non gratává történő nyilvántartásáról.