A görög parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely felgyorsítja a menedékkérelmüket elutasított migránsok kitoloncolását, valamint lehetővé teszi, hogy egyes esetekben az Európai Unión kívüli visszaküldési központokba kerüljenek.
A döntés értelmében a kitoloncolásokat csak akkor lehet végrehajtani EU-n kívüli „visszaküldési központokba”, ha Görögország kétoldalú megállapodásokat köt harmadik országokkal. A görög bevándorlási miniszter szerint az európai kormányok már tárgyalnak ilyen országokkal, és az első központok 2027-re indulhatnak.
A tárcavezető közlése szerint Görögország már két afrikai országgal is folytatott egyeztetéseket, de nem hozták nyilvánosságra, mely államokról van szó.
Görögország – amely az Európai Unió egyik fő belépési pontja a Földközi-tenger térségében – korábban a 2015–2016-os migrációs válság egyik leginkább érintett országa volt, amikor több mint egymillió ember érkezett a térségbe.
Bár az érkezők száma azóta csökkent, az utóbbi években ismét nőtt a tengeri érkezések száma többek között Kréta és Gavdosz szigetein, főként líbiai indulási pontokból. Az új uniós szabályok még jóváhagyásra várnak, de több emberi jogi szervezet már bírálta az intézkedéseket.
Az EU-tagállamok a migrációs jogszabályok megsértőiként küldik haza az ukrán állampolgárokat, közölte az Állami Migrációs Szolgálat vezetője.
Az Európai Unió haza akarja küldeni az ukrán állampolgárokat. Azokat, akik illegálisan hagyták el Ukrajna területét, deportálják, közölte Natalija Naumenko, az Állami Migrációs Szolgálat vezetője a Glavkomnak adott interjújában.
Elmondása szerint ez elsősorban az alábbi kategóriákat érinti:
azok, akik az ellenőrző pontokon kívül léptek be az EU-ba (feltételesen „a Tiszán keresztül”);
azok a személyek, akik NEM igényeltek vagy hosszabbítottak meg időben az EU-ban való legális tartózkodásra jogosító okmányokat;
azok az ukránok, akik az EU területén bűncselekményeket követtek el.
Ezenkívül, közölte Naumenko, idén elkezdődött az ukránok hazatérésének tendenciája.
„2025-ben az ukrán állampolgárok határlépéseinek mérlege negatív volt: 14,77 millió belépés 16,13 millió kilépéssel szemben (azaz 1,36 millióval több kilépés volt, mint belépés). 2026 januárja és áprilisa között azonban a tendencia megváltozott: kilépések – 4,169 millió, belépések – 4,186 millió. Bár nem sokkal – 17 ezerrel –, ez az első időszak, amikor a határátlépések dinamikája pozitív a teljes körű agresszió kezdete óta” – jegyezte meg. Hozzátette azonban, hogy állampolgáraink hazatérésével kapcsolatos következtetésekhez meg kell várnunk a 2026-os év első felére és az egész évre vonatkozó adatokat.
A Kongói Demokratikus Köztársaság az amerikai kormánnyal kötött új megállapodás alapján befogad az Egyesült Államokból kitoloncolt, harmadik országbeli állampolgárokat – közölte vasárnap a kinshasai kormány.
A kormány tájékoztatása szerint az érintettek áprilistól már érkeznek. A közlemény szerint a program költségeit az Egyesült Államok fedezi, így az a kongói kormánynak nem jelent kiadást.
A hatóságok a főváros, Kinshasa közelében készítettek elő létesítményeket a kitoloncoltak elszállásolására.
Az Egyesült Államok korábban is küldött harmadik országbeli kitoloncoltakat több afrikai országba, köztük Ghánába, Kamerunba, Egyenlítői-Guineába és Eswatinibe. Jogvédő szervezetek ezt aggályosnak találták.
A most bejelentett megállapodás egybeesik az amerikai kormányzat azon törekvéseivel, hogy tető alá hozzon egy Kongó és Ruanda közötti békemegállapodást, illetve biztosítsa az Egyesült Államok hozzáférését fontos kongói ásványkincsekhez.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Asztana valószínűleg egy Vlagyimir Putyinnal kötött háttéralku miatt ad át olyan oroszokat, akik korábban bírálták a moszkvai vezetést. Ez viszont súlyosan sérti a nemzetközi jogot.
Már Kazahsztán sem biztonságos hely Putyin elnök és az ukrajnai invázió bírálói számára. Négy nap alatt két embert adtak ki Oroszországnak a kazah hatóságok, mindketten politikai üldözöttek voltak.
Hétfő hajnalban a kazah rendőrség átadta az orosz hadseregnek Szemjon Bazsukov dezertőrt, aki korábban megszökött egy orosz katonai bázisról a kazahsztáni Priozerszkben. Bazsukov rendelkezett menedékkérői státusszal, így a kiadatása nemzetközi jogba ütközött.
Ez már a második alkalom, hogy Bazsukovot őrizetbe vették, miközben megpróbált elrejtőzni az orosz hatóságok elől. Édesanyja elmondása szerint Szemjon 2022-ben kapott orosz állampolgárságot (előtte hontalan volt), belépett a hadseregbe, majd az ukrajnai háborúba vezényelték. A nő jogvédőknek azt mondta: fia rövid idő után „átlátta az egész helyzetet”, megszökött, Kazahsztánba ment, és ott politikai menedékjogot kért.
Oroszország körözést adott ki ellene, elfogták, majd egy orosz katonák által bérelt bázisra szállították, ahonnan februárban ismét megszökött.
Bazsukov őrizetbe vétele a második ismert eset, amikor Kazahsztán olyan orosz katonát adott ki, aki nem akart részt venni az Ukrajna elleni háborúban. 2024-ben hasonló módon adták ki Kamil Kaszimov szerződéses katonát, akit ezután hat év börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban.
Az Európai Bizottság az elmúlt évi mutatókat illetően az Európai Unióból való kitoloncolások számának jelentős növekedését helyezi kilátásba, jelentette ki Magnus Brunner, az EU belügyi biztosa a Welt am Sonntagnak adott interjújában, írta a Jevropejszka Pravda a Spiegelre hivatkozva.
„Az év első három negyedévében a kitoloncolási arány 19%-ról (2023) 27%-ra (2025) emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a 2019 óta mért legmagasabb kitoloncolási arányra számítunk” – mondta Magnus Brunner. Ez azonban „messze nem elég” – tette hozzá.
Az EU-biztos szerint minden fronton harcolni kell az illegális bevándorlók ellen: „Ez azt jelenti, hogy következetesen kitoloncoljuk azokat, akik elvesztették az EU-ban való tartózkodás jogát.”
Ez azt is jelenti, hogy „gyorsan elutasítjuk azoknak a kérelmeit, akiknek kevés esélyük van a menedékjog megszerzésére”, és „szorosan együttműködünk a harmadik országokkal annak érdekében, hogy megakadályozzuk az embereket abban, hogy a veszélyes utazásokra induljanak el”.
December elején az EU-tagállamok belügyminiszterei – szintén német nyomásra – megállapodtak a migrációs és menedékjogi jogszabályok további szigorításában. Többek között fokozni akarják a nyomást az elutasított menedékkérőkre, és hatékonyabban végrehajtani a kitoloncolásokat. Ennek megfelelően a szabályozás célja, hogy megteremtse a visszaküldő központok létrehozásának lehetőségét az EU-n kívüli harmadik országokban. Ezek az úgynevezett visszaküldő központok fogadják azokat a menedékkérőket, akiknek el kell hagyniuk az országot, de nem tudják őket visszaküldeni hazájukba vagy származási országukba.
A megállapodás tartalmaz egy „szolidaritási alapot” is 2026-ban. A tartózkodási joggal nem rendelkező bevándorlók visszatéréséről szóló páneurópai szabályozás mellett a megállapodás új menedékjogi szabályokat és az úgynevezett biztonságos származási országok közös uniós listáját is érinti. A javaslatot még nem hagyták jóvá véglegesen. Az Európai Tanács tárgyalóinak még meg kell állapodniuk az Európai Parlamenttel az álláspontjukról, hogy megállapodásra jussanak a jogi dokumentumok végleges szövegéről.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság az elmúlt évi mutatókat illetően az Európai Unióból való kitoloncolások számának jelentős növekedését helyezi kilátásba, jelentette ki Magnus Brunner.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767637080
[modified] => 1767601355
)
[title] => Az Európai Bizottság jelentős növekedésről számolt be az EU-ból való kitoloncolások számát illetően
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174171&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174171
[uk] => 173955
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 173957
[image] => Array
(
[id] => 173957
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312.jpg
[original_lng] => 113122
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1753961650-312.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767594159:12
[_thumbnail_id] => 173957
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1100
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 622746150002
[_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
Mivel nincs belügyminiszter, ebben a kérdésben Benjamin Netanjahu miniszterelnök az illetékes.
Izrael elhalasztja a döntést az ukrán menekültek Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után biztosított védelmi státusz meghosszabbításáról, számolt be a Haaretz.
Belügyminiszter hiányában a kérdésben a hatáskört Benjamin Netanjahu miniszterelnökre ruházták át.
Az ukrán menekültek, akik közül sokan legális státusz nélkül érkeztek Izraelbe, ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak, amelyet évente megújítanak. Az ilyen engedélyek érvényessége a következő hónapban lejár.
Az emberi jogi és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, felszólítják Izraelt a védelem meghosszabbítására. Megjegyezték, hogy sok ukrán nem tud hazatérni, miközben a dokumentumok megújításával kapcsolatos bizonytalanság megakadályozza őket a munkavégzésben.
Az izraeli hatóságok arról számoltak be, hogy a kérdést mérlegelik, és döntés a közeljövőben várható.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A Trump-adminisztráció számos ukrán kitoloncolására készül, végleges parancsot adva arra, hogy visszaküldjék őket háború sújtotta hazájukba.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció számos ukrán állampolgár kitoloncolására készül az Egyesült Államokból – írja a Washington Post alapján a Jevropejszka Pravda. A hazaküldött hadköteles korú férfiakat Ukrajnában azonnal mobilizálhatják, ügyvédeik szerint pedig sokuknak esélyük sincs fellebbezni a döntés ellen.
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.
Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.
A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Lengyelország megkezdte több ezer külföldi, köztük ukrán állampolgárok kitoloncolását, az év eleje óta már több mint 1100 embert utasítottak ki erőszakkal – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Lengyelország csak egy részét toloncolja ki azoknak, akiknek el kell hagyniuk az országot, mivel már 31 000 külföldi szerepel a nemkívánatos személyek listáján. A lengyel belügyminisztérium és közigazgatási minisztérium múlt szombaton arról számolt be, hogy az év eleje óta 1100 külföldit toloncoltak ki erőszakkal Lengyelországból. Köztük 15 ukrán állampolgár is volt. Emellett 5-10 évre megtiltották nekik a Lengyelországba való újbóli belépést.
A lengyel belügyminisztérium és közigazgatási minisztérium szerint a kitoloncolt ukránokra vonatkozó adatok felkerültek a Lengyelországban nemkívánatos személyek listájára, amelyet a külföldiek hivatala vezet. Az e minisztérium által gyűjtött adatok szerint idén június végéig kétszer annyi embert vettek fel a nemkívánatos személyek listájára, mint négy évvel ezelőtt, amikor 16 ezren voltak, és majdnem annyit, mint az egész előző évben.
Ez azt mutatja, hogy a Lengyelországban nemkívánatosnak tekintett külföldiek száma folyamatosan növekszik: 2022-ben – 26 000, 2023-ban – 29 000, 2024-ben – 33 000, és már az idei év első felében a szám elérte a 31 000-et. A jelenleg a listán szereplők közül a legnagyobb csoportokat Ukrajna, Grúzia, Szíria, Afganisztán, Fehéroroszország és Oroszország állampolgárai alkotják.
Általánosságban elmondható, hogy a nemkívánatos személyek jelenlegi listája a következőket tartalmazza: 5900 ukrán (közülük 4200-at, azaz több mint 70%-ot jogerősen elítéltek), 4200 grúz (1600 elítélt), 2500 szíriai (köztük 800 elítélt), 2400 afgán állampolgár (ebből 300-an elítéltek), 2200 fehérorosz (500 elítélt), 1900 orosz (köztük 100 elítélt).
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Nigel Farage, az ellenzéki Reform UK párt vezetője kedden ismertette tervét, amelynek értelmében 600 ezer illegális bevándorlót toloncolnának ki Nagy-Britanniából. A bejelentésre reagálva egy magas rangú afganisztáni tálib tisztviselő közölte: „befogadnák” mindazokat az afgánokat, akiket Farage elképzelései alapján hazaküldenének – számolt be a hirado.hu.
Farage a párt nevében azt mondta, kitoloncolási célját úgy érné el, hogy megállapodásokat köt olyan országokkal, mint Afganisztán és Irán, valamint felülvizsgálná, sőt kilépne az Európai Emberi Jogi Egyezményből (ECHR), eltörölné a Emberi Jogi Törvényt és három másik nemzetközi egyezményt is felfüggesztene, hogy megszüntessék az illegális migránsok jogi lehetőségeit a kitoloncolás elleni fellebbezésre. Ezzel szemben Keir Starmer miniszterelnök jelezte, hogy ő soha nem lépne ki az ECHR-ből.
A Reform UK párt azt is jelezte, hogy hajlandó lenne pénzzel ösztönözni külföldi rezsimeket, például az Afganisztánban 2021-ben hatalomra kerülő radikális iszlamista tálibokat – akiket az Egyesült Királyság nem ismer el Afganisztán legitim kormányaként – a visszaküldött személyek elfogadására.
Más országok, például Németország, már kötöttek megállapodást a tálibokkal a deportált migránsok fogadására.
Farage keddre időzített beszéde után a brit kormány jelezte, hogy a jövőben esetleg saját megállapodást köthetnének a tálibokkal. Ugyanakkor egy magas rangú kabuli tisztviselő azt sugallta, hogy talán könnyebb lenne a Reform UK párt vezetőjével tárgyalni, mint Keir Starmerrel, mivel „más nézeteket vall”. A tisztviselő a The Telegraphnak elmondta:
„Készen állunk és hajlandóak vagyunk befogadni és szeretettel fogadni bárkit, akit ő [Nigel Farage] hozzánk küld. Készen állunk együttműködni bárkivel, aki segíthet véget vetni az afgán menekültek küzdelmeinek, mivel tudjuk, hogy sokuknak nem jó az élete külföldön. Nem fogadunk el pénzt azért, hogy befogadjuk a saját népünket, de örömmel fogadjuk az újonnan érkezők támogatására szánt segélyeket, mivel az Iránból és Pakisztánból visszatérők elszállásolása és ellátása kihívásokkal jár. Afganisztán minden afgánnak otthont ad, és az Iszlám Emirátus elszántan törekszik arra, hogy ezt az országot olyan hellyé tegye, ahol mindenki – akik már itt vannak, akik visszatérnek, vagy akiket Farage úr vagy bárki más visszaküld Nyugatról – méltóságteljesen élhessen.”
Hozzátette:
Bárkit elfogadunk, akit küld, akár legális, akár illegális menekült Nagy-Britanniában.
Bár a brit belügyminisztérium szóvivője szerint a céljuk eltávolítani azokat az embereket, akiknek nincs joguk az Egyesült Királyságban tartózkodni, a Telegraph szerint valószínűbb, hogy egy ilyen megállapodás inkább Németország példájához hasonlítana, ahol csak külföldi bűnözőkre és elutasított afgán menedékkérőkre terjedne ki. Múlt hónapban Németország újraindította az afgánok kitoloncolását, miután visszatérési megállapodást kötött a tálibokkal, noha Berlin hivatalosan nem ismeri el a tálib kormányt. Az elmúlt évben 109 afgánt – mind elítélt bűnöző – küldtek vissza két repülőjáraton.
Farage tervei szerint egy új törvény kizárná az illegálisan érkezőket – köztük az afgánokat is – a menedékjog igényléséből, így minden tartózkodási kérelmüket elutasítanák, a belügyminiszter pedig jogi lehetőséget kapna a kitoloncolásukra.
Azonban elismerte, hogy azok az afgánok, akik a brit erőknél dolgoztak, mentesülnek majd a menedékjog általános tiltása alól, mondván, hogy a „bátor” tolmácsok, akik segítették a brit erőket a tálibok elleni harcban, maradhatnak az országban, még ha illegális úton érkeztek is.
Arra a kérdésre, hogy nem érheti-e veszély az afgánokat visszaküldésük esetén (kínzás vagy halál), Farage így válaszolt:
Zavar-e? Zavar, de ami igazán zavar, az az, ami az országunk utcáin történik.
Több ezer afgán menedékkérő kérelmét elutasították az Egyesült Királyságban, míg korábban kevesebb mint 100 ilyen eset volt. Az engedélyezési arány 2023-ban 99 százalék volt, míg 2024 utolsó negyedévében mindössze 47 százalék.
A kényszerített és önkéntes visszaküldések jelenleg felfüggesztés alatt állnak és nem folytathatók, mivel a tálibok már nem fogadják el a londoni afgán nagykövetség által kiadott utazási okmányokat.
Afganisztán már most is menekültáradattal néz szembe. Az ENSZ ügynökségei közölték, hogy Irán június óta több mint 450 ezer afgán menekültet deportált az országból, a számok pedig a legutóbbi izraeli háború idején ugrásszerűen nőttek.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Christie Noem, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere több mint 500 000 haiti állampolgár kitoloncolás elleni védelmét tervezi visszavonni, számolt be Reuters.
Christie Noem 2025. szeptember 2-i hatállyal megszünteti körülbelül 521 000 haiti állampolgár ideiglenes védett státuszát (TPS). Az idei év elején már lerövidítette a program időtartamát.
Februárban Noem kezdeményezést nyújtott be a TPS megszüntetésére becslések szerint 350 000 venezuelai, valamint több ezer afganisztáni és kameruni állampolgár számára.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a haiti körülmények lehetővé teszik az állampolgárok visszatérését.
„Haitiban a helyzet olyan mértékben javult, hogy az ország állampolgárai biztonságosan hazatérhetnek” – mondta a szóvivő.
A kitoloncolás elleni védelem fenntartásának szószólói azzal érvelnek, hogy a haiti körülmények indokolják a folyamatos támogatást. Az országban 2016 óta nem tartottak választásokat, a fővárost, Port-au-Prince-t pedig szinte teljes egészében fegyveres bandák ellenőrzik.
