A Trump-adminisztráció számos ukrán kitoloncolására készül, végleges parancsot adva arra, hogy visszaküldjék őket háború sújtotta hazájukba.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció számos ukrán állampolgár kitoloncolására készül az Egyesült Államokból – írja a Washington Post alapján a Jevropejszka Pravda. A hazaküldött hadköteles korú férfiakat Ukrajnában azonnal mobilizálhatják, ügyvédeik szerint pedig sokuknak esélyük sincs fellebbezni a döntés ellen.
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.
Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.
A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.
Lengyelország megkezdte több ezer külföldi, köztük ukrán állampolgárok kitoloncolását, az év eleje óta már több mint 1100 embert utasítottak ki erőszakkal – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Lengyelország csak egy részét toloncolja ki azoknak, akiknek el kell hagyniuk az országot, mivel már 31 000 külföldi szerepel a nemkívánatos személyek listáján. A lengyel belügyminisztérium és közigazgatási minisztérium múlt szombaton arról számolt be, hogy az év eleje óta 1100 külföldit toloncoltak ki erőszakkal Lengyelországból. Köztük 15 ukrán állampolgár is volt. Emellett 5-10 évre megtiltották nekik a Lengyelországba való újbóli belépést.
A lengyel belügyminisztérium és közigazgatási minisztérium szerint a kitoloncolt ukránokra vonatkozó adatok felkerültek a Lengyelországban nemkívánatos személyek listájára, amelyet a külföldiek hivatala vezet. Az e minisztérium által gyűjtött adatok szerint idén június végéig kétszer annyi embert vettek fel a nemkívánatos személyek listájára, mint négy évvel ezelőtt, amikor 16 ezren voltak, és majdnem annyit, mint az egész előző évben.
Ez azt mutatja, hogy a Lengyelországban nemkívánatosnak tekintett külföldiek száma folyamatosan növekszik: 2022-ben – 26 000, 2023-ban – 29 000, 2024-ben – 33 000, és már az idei év első felében a szám elérte a 31 000-et. A jelenleg a listán szereplők közül a legnagyobb csoportokat Ukrajna, Grúzia, Szíria, Afganisztán, Fehéroroszország és Oroszország állampolgárai alkotják.
Általánosságban elmondható, hogy a nemkívánatos személyek jelenlegi listája a következőket tartalmazza: 5900 ukrán (közülük 4200-at, azaz több mint 70%-ot jogerősen elítéltek), 4200 grúz (1600 elítélt), 2500 szíriai (köztük 800 elítélt), 2400 afgán állampolgár (ebből 300-an elítéltek), 2200 fehérorosz (500 elítélt), 1900 orosz (köztük 100 elítélt).
Nigel Farage, az ellenzéki Reform UK párt vezetője kedden ismertette tervét, amelynek értelmében 600 ezer illegális bevándorlót toloncolnának ki Nagy-Britanniából. A bejelentésre reagálva egy magas rangú afganisztáni tálib tisztviselő közölte: „befogadnák” mindazokat az afgánokat, akiket Farage elképzelései alapján hazaküldenének – számolt be a hirado.hu.
Farage a párt nevében azt mondta, kitoloncolási célját úgy érné el, hogy megállapodásokat köt olyan országokkal, mint Afganisztán és Irán, valamint felülvizsgálná, sőt kilépne az Európai Emberi Jogi Egyezményből (ECHR), eltörölné a Emberi Jogi Törvényt és három másik nemzetközi egyezményt is felfüggesztene, hogy megszüntessék az illegális migránsok jogi lehetőségeit a kitoloncolás elleni fellebbezésre. Ezzel szemben Keir Starmer miniszterelnök jelezte, hogy ő soha nem lépne ki az ECHR-ből.
A Reform UK párt azt is jelezte, hogy hajlandó lenne pénzzel ösztönözni külföldi rezsimeket, például az Afganisztánban 2021-ben hatalomra kerülő radikális iszlamista tálibokat – akiket az Egyesült Királyság nem ismer el Afganisztán legitim kormányaként – a visszaküldött személyek elfogadására.
Más országok, például Németország, már kötöttek megállapodást a tálibokkal a deportált migránsok fogadására.
Farage keddre időzített beszéde után a brit kormány jelezte, hogy a jövőben esetleg saját megállapodást köthetnének a tálibokkal. Ugyanakkor egy magas rangú kabuli tisztviselő azt sugallta, hogy talán könnyebb lenne a Reform UK párt vezetőjével tárgyalni, mint Keir Starmerrel, mivel „más nézeteket vall”. A tisztviselő a The Telegraphnak elmondta:
„Készen állunk és hajlandóak vagyunk befogadni és szeretettel fogadni bárkit, akit ő [Nigel Farage] hozzánk küld. Készen állunk együttműködni bárkivel, aki segíthet véget vetni az afgán menekültek küzdelmeinek, mivel tudjuk, hogy sokuknak nem jó az élete külföldön. Nem fogadunk el pénzt azért, hogy befogadjuk a saját népünket, de örömmel fogadjuk az újonnan érkezők támogatására szánt segélyeket, mivel az Iránból és Pakisztánból visszatérők elszállásolása és ellátása kihívásokkal jár. Afganisztán minden afgánnak otthont ad, és az Iszlám Emirátus elszántan törekszik arra, hogy ezt az országot olyan hellyé tegye, ahol mindenki – akik már itt vannak, akik visszatérnek, vagy akiket Farage úr vagy bárki más visszaküld Nyugatról – méltóságteljesen élhessen.”
Hozzátette:
Bárkit elfogadunk, akit küld, akár legális, akár illegális menekült Nagy-Britanniában.
Bár a brit belügyminisztérium szóvivője szerint a céljuk eltávolítani azokat az embereket, akiknek nincs joguk az Egyesült Királyságban tartózkodni, a Telegraph szerint valószínűbb, hogy egy ilyen megállapodás inkább Németország példájához hasonlítana, ahol csak külföldi bűnözőkre és elutasított afgán menedékkérőkre terjedne ki. Múlt hónapban Németország újraindította az afgánok kitoloncolását, miután visszatérési megállapodást kötött a tálibokkal, noha Berlin hivatalosan nem ismeri el a tálib kormányt. Az elmúlt évben 109 afgánt – mind elítélt bűnöző – küldtek vissza két repülőjáraton.
Farage tervei szerint egy új törvény kizárná az illegálisan érkezőket – köztük az afgánokat is – a menedékjog igényléséből, így minden tartózkodási kérelmüket elutasítanák, a belügyminiszter pedig jogi lehetőséget kapna a kitoloncolásukra.
Azonban elismerte, hogy azok az afgánok, akik a brit erőknél dolgoztak, mentesülnek majd a menedékjog általános tiltása alól, mondván, hogy a „bátor” tolmácsok, akik segítették a brit erőket a tálibok elleni harcban, maradhatnak az országban, még ha illegális úton érkeztek is.
Arra a kérdésre, hogy nem érheti-e veszély az afgánokat visszaküldésük esetén (kínzás vagy halál), Farage így válaszolt:
Zavar-e? Zavar, de ami igazán zavar, az az, ami az országunk utcáin történik.
Több ezer afgán menedékkérő kérelmét elutasították az Egyesült Királyságban, míg korábban kevesebb mint 100 ilyen eset volt. Az engedélyezési arány 2023-ban 99 százalék volt, míg 2024 utolsó negyedévében mindössze 47 százalék.
A kényszerített és önkéntes visszaküldések jelenleg felfüggesztés alatt állnak és nem folytathatók, mivel a tálibok már nem fogadják el a londoni afgán nagykövetség által kiadott utazási okmányokat.
Afganisztán már most is menekültáradattal néz szembe. Az ENSZ ügynökségei közölték, hogy Irán június óta több mint 450 ezer afgán menekültet deportált az országból, a számok pedig a legutóbbi izraeli háború idején ugrásszerűen nőttek.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Christie Noem, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere több mint 500 000 haiti állampolgár kitoloncolás elleni védelmét tervezi visszavonni, számolt be Reuters.
Christie Noem 2025. szeptember 2-i hatállyal megszünteti körülbelül 521 000 haiti állampolgár ideiglenes védett státuszát (TPS). Az idei év elején már lerövidítette a program időtartamát.
Februárban Noem kezdeményezést nyújtott be a TPS megszüntetésére becslések szerint 350 000 venezuelai, valamint több ezer afganisztáni és kameruni állampolgár számára.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a haiti körülmények lehetővé teszik az állampolgárok visszatérését.
„Haitiban a helyzet olyan mértékben javult, hogy az ország állampolgárai biztonságosan hazatérhetnek” – mondta a szóvivő.
A kitoloncolás elleni védelem fenntartásának szószólói azzal érvelnek, hogy a haiti körülmények indokolják a folyamatos támogatást. Az országban 2016 óta nem tartottak választásokat, a fővárost, Port-au-Prince-t pedig szinte teljes egészében fegyveres bandák ellenőrzik.
Ismét elfajultak a tüntetések Los Angelesben, ahol az illegális migránsok kitoloncolása miatt kezdődtek tüntetések még pénteken. Kivezényelték a Nemzeti Gárdát, de a védelmi miniszter a tengerészgyalogság bevetését sem zárta ki.
A kaliforniai nagyváros, Los Angeles körzetében a szövetségi bevándorlási hatóság és az együttműködő szövetségi szervek intézkedései nyomán pénteken indult tüntetések mostanra részben erőszakossá fajultak. Donald Trump elnök kezdeményezésére a szövetségi kormány átvette a rendelkezést a kaliforniai Nemzeti Gárda egységei felett, és 2000 fegyverest vezényeltek ki a rend helyreállítása érdekében.
Los Angeles belvárosában villanógránátokat, könnygázt és paprikaspray-t is bevetettek vasárnap a Nemzeti Gárda tagjai a tüntetők ellen, akik kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket.
Pete Hegseth védelmi miniszter szombaton a tengerészgyalogság egységeinek kivezénylését helyezte kilátásba, amennyiben a zavargások folytatódnak. Helyi idő szerint vasárap délután több száz fős tömeg gyűlt össze Los Angeles központi részén, és lezárták a nagyvároson keresztül haladó forgalmas autópálya egy részét.
This helmeted rioter outside a Home Depot in Los Angeles was filmed throwing rocks at law enforcement vehicles.
Donald Trump elnök vasárnap az őt kísérő újságíróknak azt mondta, hogy „bármit” hajlandó a helyszínre küldeni annak érdekében, hogy fenntartsák a törvényt és rendet Kaliforniában. Az elnök azt ígérte, hogy az a kaliforniai tisztségviselő, aki akadályozza az illegális bevándorlók kitoloncolását, bűnváddal szembesül majd. Előtte közösségi médiaoldalán ítélte el a bevándorlási hatóság ellen kezdődött zavargást, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „törvényen kívüli zavargások csak megerősítik az elhatározottságunkat”. Kristi Noem belbiztonsági miniszter vasárnap a zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem fogják megengedni „2020 megismétlődését”, ezzel a George Floyd halála után Minnesotából kiindult, országossá vált zavargáshullámra utalt.
Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója törvénytelennek nevezte azt, hogy a szövetségi kormány a Nemzeti Gárdát mozgósította. A demokrata politikus közölte, hogy hivatalosan kezdeményezte a védelmi miniszternél az egységek visszavonását az utcákról, valamint azt, hogy a gárda feletti rendelkezés visszakerüljön a kormányzói kézbe. Gavin Newsom a szövetségi kormánynak a rend helyreállítása érdekében hozott intézkedését az „állami szuverenitás megsértésének” nevezte, valamint azt állította, hogy „nem volt problémánk addig, amíg Trump be nem avatkozott”. Kamala Harris volt alelnök, korábbi kaliforniai szenátor és főügyész „elképedésének” adott hangot közleményében, a történtekért a Trump-adminisztrációt tette felelőssé, és „kegyetlen” politikai programként jellemezte a kormányzat fellépését.
A Los Angeles-ben történteket „túlnyomóan” békés tüntetésként írta le.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnap 50 ezer dollárig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít azonosítani egy maszkos tüntetőt, aki a szombati megmozduláson a hatósági járműveket kődarabokkal dobálta, összetűzésbe keveredett szövetségi hatóság tagjával, valamint „szövetségi tulajdonban okozott kárt”.
A férfiról fényképet is közzétettek. A tüntetők szombaton a Los Angeles megyében fekvő Paramount városban akadályokat emeltek az utcán, gyújtogattak és járműveket rongáltak meg. Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt. A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára. A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt.
Donald Trump kormányzata egy kitoloncolási tervet dolgozott ki, amelyre akár 250 millió amerikai dollárt is fordíthatnak. Erről a The Washington Post számolt be.
A jelentés szerint mintegy 700 000 ukrán és haiti migráns tartózkodik jelenleg az Egyesült Államokban.
A lap megjegyzi, hogy Joe Biden elnöksége idején mind az ukránok, mind a haitiek ideiglenes védelmet kaptak, amely lehetővé teszi számukra, hogy az USA-ban maradjanak, amennyiben nem tudnak visszatérni hazájukba.
„A dokumentumok szerint több mint 200 000 ukrán és 500 000 haiti lehet részese az önkéntes kitoloncolás folyamatnak” – írja a szerző.
A Biden-kormány először 2022-ben adott ideiglenes védelmi státuszt az ukránoknak, miután Oroszország háborút indított. A haitiak 2010 óta rendelkeznek ilyen státusszal, miután egy pusztító földrengés rengeteg emberéletet követelt, és ezt a státuszt többször is meghosszabbították az országban uralkodó biztonsági problémák és instabilitás miatt.
Az ukránok és haitiek mellett az előkészített dokumentumok afganisztáni, palesztin, líbiai, szudáni, szíriai és jemeni állampolgárokat is említenek.
Donald Trump kormánya igyekszik elérni azt az ambiciózus célját, hogy a Fehér Házba való visszatérésének első évében egymillió migránst toloncoljanak ki, számolt be a The Washington Post olyan jelenlegi és volt szövetségi tisztviselőkre hivatkozva, akiknek közvetlen tudomásuk van az adminisztráció belső terveiről.
Mint ismeretes, ez a szám jelentősen meghaladja a korábbi rekordot – az évente több mint 400 000 deportálást Barack Obama elnöksége alatt. De továbbra sem világos, hogy Trump csapata pontosan hogyan tartja számon ezeket a deportálásokat. Az elemzők úgy vélik, hogy a cél irreális a korlátozott finanszírozás, a munkaerőhiány és a hosszadalmas bírósági eljárások miatt, amelyekkel a legtöbb migráns szembesül a kitoloncolás előtt.
A fő stratéga a Fehér Ház jogtanácsosa, Stephen Miller, aki naponta egyeztet a Belbiztonsági Minisztériummal. A deportáltak számának gyors növelésének egyik módja annak az 1,4 millió embernek a kitoloncolása, akiknek már jogerős bírósági határozatuk van, de nem deportálhatóak, mert származási országuk nem hajlandó visszafogadni őket.
Az adminisztráció 30 országgal is tárgyal azon külföldiek befogadásáról, akik nem az adott állam polgárai. Többek között Mexikóval, Costa Ricával, Panamával és még Ruandával is. A kitoloncolás eseteinek növekedését az illegális határátlépések meredek csökkenése kíséri – márciusban kevesebb mint 7000 esetet regisztráltak, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb mutatója.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Marko Buschmann német igazságügyi miniszter elutasította az ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) párt javaslatát a munkanélküli ukrán menekültek hazatoloncolására. A hírt a Tagesschau közölte.
Bushman jelezte, kétségei vannak afelől, hogy a kiutasítás ötletét előterjesztő Alexander Dobrindt „az alkotmányos és európai jogi kereteken belül lehetséges intézkedésekre gondolt”.
„Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne gyorsabban és nagyobb számban integrálni a munkaerőpiacra a hazánkban védelmet kereső ukránokat” – mondta a német igazságügyi tárca vezetője.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag) alsóházában kijelentette, hogy Németország szigorúbb kitoloncolási intézkedéseket fog bevezetni az illegális bevándorlókkal szemben, amelyek alapja akár a terrorizmus dicsőítése is lehet.
„Bárkit, aki az értékeinkkel szemben a terrorizmust dicsőíti, ki kell toloncolni” – jelentette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból, továbbá tárgyalásokat folytat az ügyről Afganisztánnal és a környező országokkal.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – fogalmazott Scholz, hozzátéve; a súlyos bűncselekmények elkövetőinek és a terrorista fenyegetéseknek itt nincs helyük!.
A kancellár további részleteket egyelőre nem osztott meg az intézkedések szigorításával kapcsolatban.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
Nem toloncolják vissza erőszakkal a hadköteles korú ukrán férfiakat Lengyelországból, de Varsó még nem döntötte el, hogy mit tegyen velük – jelentette ki pénteken Jarosław Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Guzy elmondta: „Elég nehéz elképzelni, hogy a lengyel hatóságok erőszakkal visszaküldik a hadköteles korú férfiakat Ukrajnába. Ez nem fog megtörténni.” És mint kifejtette, Varsó „más helyzetben van”, mint egyes országok, mert ukránok milliói élnek Lengyelországban.
A nagykövet szerint tovább folyik az uniós országok egyeztetése az ukránok tartózkodásának kérdésében, miután Ukrajna Külügyminisztériuma úgy döntött, hogy leállítja a hadköteles korú férfiak külföldi konzuli szolgáltatását.
Ugyanakkor, mint a lengyel diplomata megjegyezte, országa kormányának eltérő véleménye van ebben a kérdésben. Varsónak jelenleg nincs konkrét válasza arra, hogy mit kezdjen az ukrán férfiakkal az országban – tette hozzá.
„Jól megértjük azt a helyzetet, amelybe az ukrán kormány került. Általánosságban elmondható, hogy hasonló történelmi tapasztalataink vannak: ha háború van, meg kell védenie magát. A gyakorlatban azonban nem minden ember kész erre. Emlékszem, hogy a teljes körű háború kezdetén sok ukrán férfi visszatért Ukrajnába, de tudom, hogy az összes önkéntes már megtette ezt” – mutatott rá Jarosław Guzy.
[type] => post
[excerpt] => Nem toloncolják vissza erőszakkal a hadköteles korú ukrán férfiakat Lengyelországból, de Varsó még nem döntötte el, hogy mit tegyen velük – jelentette ki pénteken Jarosław Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete az Ukrinform hírügynökségnek adott ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715370720
[modified] => 1715370319
)
[title] => Lengyelország nem toloncolja ki az ukrán férfiakat, de még nem tudja, mit tegyen velük – kijevi lengyel nagykövet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112638&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112638
[uk] => 112640
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 94643
[image] => Array
(
[id] => 94643
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[original_lng] => 20690
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/lengyelorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715363500:2
[_thumbnail_id] => 94643
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2673
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831711759002
[_oembed_73382d0a8c207fd29db5173ee5840f93] =>
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
