Magyar Péter kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében. A magyar kormányfő ezt a Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján jelentette ki Berlinben kedden.
Magyar Péter megerősítette, hogy tárgyalások folynak – egyelőre technikai szinten – Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól.
Eddig ezek az egyeztetések nagyon biztatóan haladnak. Reméljük, hogy a héten technikai szinten le is zárulhatnak – értékelt.
Azt mondta, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében.
Kisebbségiként a saját anyanyelvedet használni egy óvodában, egy iskolában, az adminisztrációban, vagy érvényesíteni a kulturális jogaidat, az nem egy extra dolog. Az egy alapvető emberi jog, és mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országnak, amely meg szeretné kezdeni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, be kell tartania ezeket a jogokat – szögezte le.
Magyar Péter kiemelte: nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül ezt a több mint tíz éve húzódó vitás területet rendezni Ukrajnával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban – hangsúlyozta.
Andrij Szibiha ukrán és Orbán Anita magyar külügyminiszter első személyes találkozójukon, amelyre a svédországi Helsingborgban került sor, abban állapodtak meg, hogy már a jövő héten megrendezik a kisebbségi jogok érvényesítésével kapcsolatos szakértői szintű konzultációk második fordulóját – tájékoztatott az ukrán külügyminiszterium hivatalos honlapján a tárca vezetője.
Andrij Szibiha beszámolt arról, hogy Orbán Anitával összefoglalták a nemzeti kisebbségekről szóló kétoldalú szakértői konzultációk első fordulójának eredményeit, amelyre ezen a héten került sor, és megegyeztek abban, hogy már a jövő héten megrendezik a második fordulót.
Hozzátette: a felek elismerik az ezen az úton elért előrelépés fontosságát, és arra törekednek, hogy „konstruktív megoldásokat találjanak és kézzelfogható eredményeket érjenek el”. „A magam részéről hangsúlyoztam, hogy rendkívül fontos Ukrajna EU-csatlakozása és a tárgyalási fejezetek időbeni megnyitása” – fogalmazott Szibiha.
First personal meeting with @_OrbanAnita in Helsingborg.
We took stock of this week’s first round of bilateral expert-level consultations on national minorities and agreed to hold the second round next week.
Kiemelte: tájékoztatta a magyar külügyminisztert a harctéri helyzetről, a békefolyamatról és „Európa új potenciális szerepéről”.
„Megállapodtunk abban, hogy párbeszédünk újrafelvétele mindkét ország, valamint egész Európa számára pozitív fejlemény, és minden szinten összehangoltuk a további kétoldalú kapcsolatokat” – húzta alá az ukrán külügyminiszter.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Az ukrajnai kisebbségek jogai és a vallásszabadsága biztosításának szükségességéről szólt az amerikai elnöki különmegbízott által Moszkvában ismertetett javaslatok egy része – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamenti felsőház szerdai „kormányzati óráján”.
„Azokban a javaslatokban – remélem, nem árulok el nagy titkot –, amelyeket Steven Witkoff magával hozott, és amelyeket részletesen megvitattak az Oroszországi Föderáció elnökével, kifejezetten szerepel, hogy Ukrajnában biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogait és a vallásszabadságot, összhangban a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal” – mondta a tárcavezető.
Lavrov szerint az amerikai béketerv módosításai egyelőre titkosak, de „az emberi jogok ügyében nem lehet titkolózni”.
„Nos, az amerikai félnek az említett, Ukrajnának az emberi jogokra és vallásszabadságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásának biztosítására vonatkozó javaslatait európai értelmezés szerint átdolgozták” – tette hozzá a külügyminiszter.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, a nyugati vezetők közül Donald Trump amerikai elnök az egyedüli, aki „rögtön azt követően, hogy januárban a Fehér Házba költözött, megértést tanúsított azon okok iránt, amelyek az ukrajnai háborút elkerülhetetlenné tették”. Elmondta, hogy Moszkva és Washington megállapodásra jutott az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló munka folytatásáról.
„Miután egész politikai tőkéjüket az Oroszország ellen ukrán polgárok kezével és testével vívott háborúba fektették, reménytelen politikai vakságukban azzal áltatják magukat, hogy valamilyen módon legyőzhetik országunkat. Ahogyan az elnök (Vlagyimir Putyin) hangsúlyozta, nem áll szándékunkban háborúzni Európával, még gondolatunk sincs ilyen” – fogalmazott.
Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy Moszkva minden ellenséges lépésre válaszolni fog, beleértve az európai katonai kontingensek Ukrajnában való vezénylését és az orosz eszközök kisajátítását.
„Európa igyekszik minden lehetséges módon arra felbujtani az ukrán vezetőt, hogy az utolsó ukránig folytassák a harcot. Jelenleg ezt az ideológiai töltetet pénzügyi megfontolások befolyásolják, mert azon kívül, hogy kirabolják Oroszországot és nemzetközi és kereskedelmi jogot megsértve elvegyék az arany- és devizatartalékainkat, nincs más finanszírozási forrásuk” – mondta Szergej Lavrov.
Az RBK című lap emlékeztetett rá, hogy az orosz hatóságok többször is felhívták a figyelmet az orosz nyelv ukrajnai diszkriminálására. Az orosz külügyminisztérium az ukrán nyelv kivételes jogairól szóló törvényt „kényszerű ukránizálásnak” nevezte. Emellett 2025 decemberének elején az ukrán parlament az oroszt megfosztotta védett nyelvi státusától Ukrajnában.
Magyar Levente Magyarország külügyminisztériumának parlamenti államtitkára a közösségi oldalán jelentette be, hogy Tarasz Kacskával, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével egyeztetett.
Az államtitkár beszámolója szerint a felek áttekintették az Ukrajna EU-tagságát elutasító magyar álláspont mögött húzódó okokat, különös tekintettel a kárpátaljai magyarok helyzetére. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban fennálló vitákra közösen találnának megoldást.
My Website
Miniszterelnök-helyettes úr megígérte, hogy személyesen bekapcsolódik abba a kétoldalú munkafolyamatba, amelynek célja közösen megoldásokat találni a kisebbségi jogok kapcsán fennálló vitás kérdésekre. Mi készek vagyunk a folytatásra, de az ukrán féltől végre érdemi lépéseket várunk, különben a mostani biztatás is csak egy újabb be nem váltott ígéret marad, amiből már annyit hallottunk az elmúlt évtizedben, hogy még a Dunánál nagyobb folyókat is el lehetne velük rekeszteni – írta.
Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője Facebook-oldalán tette közzé a következő nyilatkozatot:
„Felháborító, hogy balliberális körökben, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat követelményeként meghatározott kisebbségi jogok tiszteletben tartását ignorálják, sok esetben semmibe veszik, ha Ukrajnáról van szó.
Így történt ez a Renew Europe frakció szerdai konferenciáján, ahol többek között az is elhangzott, hogy a tárgyalási menetrendben nem találunk semmilyen megállapodást arról, hogy Ukrajnának meg kellene oldania a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, mielőtt megnyitná az első klasztert.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetném azokat, akik ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tesznek:
Az Európai Unió által meghatározott koppenhágai kritériumok megkövetelik, hogy a csatlakozási folyamat során a tagjelölt országok biztosítsák a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Emellett az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti az Unió alapvető értékeit – köztük a kisebbségek jogainak védelmét –, míg a 49. cikk ennek érvényesülését elvárásként fogalmazza meg a csatlakozni kívánó álamokkal szemben.
Ezen kívül felhívnám a figyelmet arra is, hogy Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek is előírják az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét.
Mi több, a kisebbségi jogok rendezése kapcsán tavaly júniusban Ukrajna ígéretet tett a Magyarország által 11 pontba foglalt nemzeti kisebbségeket érintő problémák kezelésére és elvárások teljesítésére, mely elvárások az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumában is rögzítve lettek. Ezáltal a kárpátaljai magyarság jogvédelme hivatalosan is Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának részévé vált.
Ezért Ukrajnának a csatlakozási folyamatban a továbblépéshez teljesítenie kell a nemzeti kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyar közösség korábban élvezett jogainak teljeskörű visszaállítását! Ebből nem engedünk!
Nem hunyhatunk szemet a jogsértések felett!” – zárta bejegyzését a képviselőnő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője levéllel fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihalhoz, Ukrajna miniszterelnökéhez. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes kihívásoktól, s a kárpátaljai magyarság továbbra is kéri korábbi jogainak helyreállítását – számolt be a Kárpátalja hetilap.
Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A nemrégiben megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról.
Az események legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be.
A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben.
Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, mint a 12 086-os és 12 364-es számú, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László.
Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint
– tette hozzá.
A kérelemhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogai helyreállításának elősegítése érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
Magyarország garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselője. Bocskor Andrea szerint így elhárult az akadály az elől, hogy Ukrajna elkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Mint mondta: Ukrajna elfogadta annak a 11 pontnak a végrehajtását is, ami elsősorban az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásban fennálló problémák megoldására vonatkozik, és vállalja, hogy az alkotmánynak megfelelően fogja kezelni a kisebbségi jogokat.
„Magyarország mindvégig kitartott emellett az álláspont mellett, hogy a kisebbségi jogoknak szigorúan be kell kerülni a csatlakozási tárgyalási keretbe, és ez az alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna előreléphessen, és ezért amennyiben Ukrajna nem teljesít, ezért bármikor meg tudjuk állítani ezt a folyamatot” – fogalmazott a politikus.
Pénteken ismételten telefonon konzultált Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, áttekintették a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoport eddigi tevékenységének eredményeit.
Szijjártó Péter a konzultációról Facebook-oldalán beszámolva azt írta, megállapították, hogy az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Ezért megállapodtak abban – tette hozzá a miniszter –, hogy a munkacsoport következő ülését a jövő hét második felében tartják.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
A kárpátaljai magyarság szeretné megtartani korábban gyakorolt jogait – erről beszélt a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián Bocskor Andrea, EP-képviselő Brüsszelben. Az Európai Parlamenben megtartott rendezvényen a politikus azt mondta, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A magyarok pedig pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián. Az Európai Parlamentben megtartott rendezvényen a politikus úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, azonban fontos, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – tiszteletben legyenek tartva a nemzetiségek jogai. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára.
