Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök telefonon tárgyalt Ukrajna légvédelmének megerősítéséről – írja az Ukrinform.
A görög miniszterelnökkel az elért megállapodásaink végrehajtásáról, valamint a folyamatban lévő védelmi együttműködésünkről beszéltem, különösen a légvédelem megerősítése terén – írta Zelenszkij a Telegramon.
Zelenszkij a Kijevet ért reggeli orosz rakétacsapásról is beszámolt a beszélgetőpartnernek.
Megállapodtunk abban is, hogy felgyorsítjuk a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatos munkát – jegyezte meg Zelenszkij.
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
Bejelentette pártja győzelmét Kiriákosz Micotákisz volt kormányfő a vasárnap Görögországban megtartott, előrehozott parlamenti választásokon.
Azt mondta, a választóktól felhatalmazást kapott a szükséges reformok megvalósítására.
Micotákisz egyebek között erős gazdasági növekedést ígért, amely lehetővé tenné a fizetések emelését és az egészségügyi rendszer reformját.
Az athéni belügyminisztérium vasárnap esti közlése szerint Micotákisz Új Demokrácia (ND) pártja a szavazatok 40,5 százalékát tudhatja magáénak, és ezzel abszolút többséget szerzett a 300 tagú törvényhozásban.
A legnagyobb ellenzéki párt, az Alekszisz Ciprasz korábbi miniszterelnök (2015–2019) által vezetett Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) a szavazatok 17,8 százalékát kapta.
Az új választási rendszer alapján az ND legkevesebb húsz további mandátumot kaphat, és így mintegy 160 képviselői hellyel biztosíthatja a kormányalakításhoz szükséges többséget a 300 fős törvényhozásban.
Az ND és a Sziriza mellett előrejelzések szerint hat párt lépte át a 3 százalékos parlamenti küszöböt. Bejutott a törvényhozásba a balközép PASZOK-Mozgalom (11,9 százalék), Görögország Kommunista Pártja (7,6 százalék), a jobboldali Görög Megoldás (4,5 százalék), a jobboldali Spártaiak, a szintén jobboldali Demokratikus Hazafias Mozgalom – Győzelem, és feltehetően bekerül a baloldali Szabadság Útiránya is.
A választói részvétel mintegy 52 százalék volt.
A legutóbbi, májusban tartott voksoláson ugyan szintén győzelmet aratott Kiriákosz Micotákisz pártja, de abszolút többség híján egyedül nem tudott kormányt alakítani.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
A két legnagyobb görög ellenzéki párt kedden elutasította a koalíciós kormányalakításra felajánlott mandátumot, ezáltal júniusra újabb szavazást írnak ki Görögországban – írja a Reuters.
Kiriákosz Micotákisz – akinek pártja, az Új Demokrácia vasárnap a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a Sziriza 20,1 százalékával szemben – ellenezte a koalícióra lépést, és második szavazást sürgetett a teljes többség megszerzéséért.
A második szavazást az előzetes tervek szerint június 25-én tartják, amikor életbe lép a győztes pártnak járó bónuszszavazatok rendszere, mely biztosíthatja az Új Demokráciának azt a parlamenti többséget, amellyel egyedül kormányozhat. Katerina Sakellaropoulou görög elnökasszony ideiglenesen egy ügyvivő kormányt fog kinevezni.
A baloldali Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz és a szocialista PASOK párt vezetője, Nikosz Androulakisz visszautasította a külön-külön felajánlott mandátumot.
Nincs okom titkolni, hogy a választási eredmény váratlanul ért – mondta a Sziriza vezetője, Ciprasz, akinek pártja 2015 és 2019 között kormányzott. A Sziriza veresége a görög baloldal megosztottságát tárta fel. A korábbi Sziriza-tagok által alapított két kis baloldali párt nem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. Az ellenzéki pártoknak pedig nincs elég mandátumuk ahhoz, hogy az Új Demokrácia nélkül kormánykoalíciót alakítsanak.
A görög kormányfő a Reutersnek a választások előtt úgy nyilatkozott, hogy pártjának kényelmes többséget akar biztosítani, mondván, hogy az egypárti kormányzás stabilabb, mint a koalíció.
Bónuszmandátumokat szerezhet az Új Demokrácia
A választási szabályok szerint az eredménytelen első fordulót követően a második szavazás győztese a szavazatok 25 százalékának megszerzése esetén 20, 40 százalékos eredmény esetén pedig akár 50 bónusz mandátumot is kaphat a parlamentben. Ha Micotákisz ismét a szavazatok 40 százalékát, vagy ennél is kevesebbet szerezne, akkor is meglenne a többsége.
A bónusz mandátumok bebiztosítására az Új Demokráciának van a legnagyobb esélye, mivel riválisa, a Sziriza május 21-én a szavazatok mindössze ötödét szerezte meg. Az, hogy Mitsotakis összesen hány mandátumot szerez, attól függ, hogy hány más párt juthat be a parlamentbe.
Görögországban ma parlamenti választásokat tartanak, a jelenlegi jobbközép kormány négyéves mandátuma ugyanis júliusban lejár. Az elmúlt időszak azonban az Új Demokrácia vezette kormány botrányaitól volt hangos: a kormányzat megfigyelte többek között a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, de az is előfordult, hogy titkos megbeszélést folytatott a szaúdiakkal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezéséről. Mindemellett a társadalmat a februárban történt vonatkatasztrófa is megrázta, országszerte ezrek tüntettek a vasúttársaság és a kormány ellen, a vasutasok pedig sztrájkot hirdettek.
Az Új Demokrácia elnöke, Kiriákosz Micotákisz vezette kormány hivatala alatt számos nehézséggel kellett szembenéznie, mely időszakot a demokráciát erősen aláásó botrányok is tarkították, így különösen érdekes lehet milyen eredményeket hoz a vasárnapi görög parlamenti választás.
Lehallgatási botrány: ellenzéki pártvezetőt is megfigyelt a kormány
A görög társadalmat az elmúlt évben telefonlehallgatásokkal kapcsolatos botrány rázta meg, mely során politikusokat – többek között az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) pártjának vezetőjét, Níkosz Andrulakiszt – és újságírókat hallgatott le a jelek szerint a görög kormány a Predator elnevezésű kémprogram segítségével.
A helyzetet a jelenlegi miniszterelnök azzal tetézte, hogy – míg korábbi nyilatkozata szerint nem tudott a szocialista párt vezetőjének megfigyeléséről –, a május 10-én megtartott pártvezetői vitán már arról beszélt, tudja, hogy miért figyelték meg Andrulakiszt, azonban a politikus nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
A lehallgatásokhoz használt kémprogram minden alkalmazáshoz hozzáfér a célpont mobiltelefonján, beleértve üzeneteket, fényképeket, valamint jelszavakat is, továbbá a készülék kamerája és mikrofonja felett át tudja venni az irányítást.
Az ügy kivizsgálására létrejött uniós PEGA vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Predator kémprogramot politikusok, újságírók és állampolgárok ellen használták fel, továbbá a technológiát a görög kormány még más országokba, többek között Madagaszkárra és Szudánba is eljuttatta.
Ötvenhét halálos áldozata volt Görögország eddigi legnagyobb vasúti katasztrófájának
Február végén halálos vonatbaleset történt Lárisza város közelében, amely 57 áldozatot követelt, több százan pedig megsérültek. A vasúti szerencsétlenség – amelyet egy személyvonat és tehervonat ütközése okozott, mivel ugyanazon a vágányon haladtak – komoly tüntetési hullámot váltott ki országszerte, a megmozdulásokhoz a vasutasok is csatlakoztak. A demonstrálók mindamellett, hogy megemlékeztek a baleset áldozatairól, az infrastruktúra felújítását követelték az államtól, szerintük ugyanis a fejlesztések elmaradása szerepet játszott a katasztrófa bekövetkezésében.
A kormány emberi mulasztásnak tulajdonította történteket, azonban a vasúti dolgozók szakszervezetei hangsúlyozták, a szerencsétlenség a hiányos biztonsági rendszerek és a létszámhiány miatt elkerülhetetlen volt. A balesettel összefüggésben Lárisza város pályaudvarának állomásfőnökét őrizetbe vették.
A tragédia kapcsán Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet – miután a mindenkori görög kormány az elmúlt húsz évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket –, továbbá bocsánatot kért az áldozatok családtagjaitól.
A vonatbaleset áldozatainak hozzátartozói azonban további lépéseket tesznek az ügyben, 17 személy ellen nyújtottak be keresetet, akik közt a görög miniszterelnök is szerepel a török Anadolu hírügynökség értesülései szerint.
Elharapódzó rendőri erőszak
A vonatszerencsétlenség miatt március elején mintegy kétezer diák vonult végig a görög fővároson, és egyperces néma csenddel emlékezetek meg az áldozatokról az athéni parlament előtt, majd a kormány lemondását követelték. Diákok tüntettek mindemellett Lárisza és Szaloniki városában is.
Azonban a csendes virrasztásnak indult tüntetés zavargásba csapott át, melynek következtében a résztvevők összetűzésbe kerültek a rohamrendőrökkel.
A hatóságoknak könnygázt kellett bevetniük, hogy megfékezzék az indulatokat. A rendőrség a demonstráció kezelésével kapcsolatban számos kritikát kapott, mely szerint indokolatlan erőszakot alkalmaztak tüntetőkkel szemben. Az egyik ilyen eset során a motoros rendőrök egy csoport békés tüntető elé petárdákat dobtak.
A rendőrség korábban is a bírálatok össztüzébe került, többek között a Sziriza baloldali párt azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák.
Mindemellett a görög ombudsman adatai azt mutatják, hogy fokozódott az elégedetlenség a rendőri tevékenység tekintetében, ugyanis 2019-hez képest három év alatt a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal emelkedett, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek is.
„A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megütött hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében” – mondta Andreasz Pottakisz, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakisz szerint a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.
A titkos szaúdi terv a világbajnokság megvásárlására
Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a Politico értesülései szerint titokban ajánlatot tett Görögországnak és Egyiptomnak, mely szerint a szaúdiak új sportstadionok építését finanszírozzák, ha a két ország mindezért cserébe közösen pályázik az öböl menti országgal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. A javasolt megállapodás továbbá kiemelte, az összes mérkőzés háromnegyedét Szaúd-Arábiában rendeznék.
A nagyvonalú ajánlat – amely valószínűleg több milliárd eurós építési költséget jelent – egy 2022 nyarán a szaúdi koronaherceg és görög miniszterelnök közötti magánbeszélgetésen hangzott el az ügyet ismerő magas rangú tisztviselő állítása szerint.
A Politico ugyan nem tudta megerősíteni, hogy a felajánlást a görög és egyiptomi fél elfogadta-e, azonban kiemelték: a három ország egy közös pályázatot készül beadni, amelyet tavaly Ahmed al-Khatib szaúdi idegenforgalmi miniszter is megerősített.
Mindezek ellenére a Politico által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, habár az Új Demokrácia pártjának előnye a vonatbaleset óta csökkent, továbbra is hét százalékponttal vezet a a legerősebb ellenzéki ellenpólussal, a Szirizával szemben.
