A Fülöp-szigetek kormánya ellenintézkedés-csomaggal fog válaszolni a kínai partiőrök és hadihajók agresszív és veszélyes támadásaira – jelentette be ifjabb Ferdinand Marcos elnök Manilában.
A lépések arányosak, szándékosak és ésszerűek lesznek a nyílt, rendhagyó és törvénytelen, valamint kényszerítő, agresszív és veszélyes támadásokkal szemben, amelyeket a kínai partiőrség és haditengerészet ügynökei követnek el – közölte az elnök, de nem osztott meg további részleteket a tervezett lépésekkel kapcsolatban.
„Egyetlen nemzettel sem keressük a konfliktust” – írta Marcos az X-en, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a Fülöp-szigetek lakói nem fognak gyáva módon csöndben maradni.
Az elnök azt is kifejtette, hogy nemzetközi szövetségesei fölajánlották segítségüket az ország szuverenitásának megtartásához.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője, Vu Csian kijelentette, hogy a Fülöp-szigetekiek felelősek a konfliktus eszkalációjáért, és a Kína szuverenitását veszélyeztető félrevezető információkat terjesztenek.
A Fülöp-szigetek egyre messzebb téved egy veszélyes ösvényen. A kínai oldal nem fogja engedni, hogy a Fülöp-szigetekiek akaratuk szerint cselekedjenek – közölte Vu.
„Jogos, határozott és visszafogott tettekkel reagáltunk. A Fülöp-szigeteki oldalnak be kéne látnia, hogy a provokációkkal csak többet ártanak saját maguknak, mint használnak, és a külföldi támogatással nem mennek semmire” – tette hozzá a szóvivő.
Múlt hét szombaton a kínai partiőrség vízágyúval lőtt egy civil hajót, amely ellátmányt szállított a Second Thomas-zátonynál állomásozó katonák számára. Az incidens miatt a hajó megrongálódott, és legénységének néhány tagja is megsérült. Az ügy kapcsán a Fülöp-szigeteki külügyminisztérium hétfőn bekérette a kínai nagykövetség ügyvivőjét.
Kína csaknem az egész Dél-kínai-tengert saját felségterületének tekinti, beleértve a Second Thomas-zátonyt is, amely a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül található.
John Aquilino amerikai admirális, az Indo-csendes-óceáni Parancsnokság vezetője szerint Kínában a második világháború óta nem látott fegyverkezés zajlik. Minden jel szerint ezek arra utalnak, hogy le tudják rohanni Tajvant – számolt be a Bloomberg.
Kína márciusban annak ellenére jelentett be jelentős védelmi kiadásnövelést, hogy az ország tavaly nem hozta azokat a gazdasági mutatókat, amelyeket előzetesen terveztek. Az emelt büdzsével immár 231 milliárd dollárra nő, amely bebetonozza a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) helyét az Egyesült Államok hadereje mögött. Aquilino az amerikai képviselőház fegyveres erők bizottsága előtt előkészített tanúvallomásában beszélt a Távol-kelettel kapcsolatos aggályokról és veszélyekről.
Amióta az admirális átvette a parancsnokság vezetését, azóta a PLA nagyjából 400 vadászgéppel és 20 nagyobb hadihajóval bővítette a képességeit, valamint csak 2020 óta megduplázták a ballisztikus- és cirkálórakétákból álló készleteket az országban.
Minden jel arra mutat, hogy a PLA teljesíti Hszi Csin-ping elnök azon utasítását, hogy 2027-re készen álljon Tajvan lerohanására. A kínai haderő cselekedetei arra utalnak, hogy képesek is teljesíteni a kínai elnök által preferált elvárást, hogy erőszakkal egyesítsék Tajvant a szárazföldi Kínával, ha utasítást kapnak rá – mondta az admirális.
Hozzátette, hogy számos olyan hadgyakorlatot tart Peking, amely egyértelműen Tajvan elfoglalására készíti fel a katonákat.
Kína a saját területének tartja a Dél-kínai-tengeren fekvő apró szigetet, Tajpej vezetését pedig szeparatistának. A pekingi vezetés többször vádolta meg azzal az Egyesült Államokat, beavatkozik az ország belügyeibe, és feszültséget gerjeszt a Távol-Keleten.
