A KCNA állam hírügynökség szerint a nagy befolyással rendelkező Kim Jo Dzsong mindenekelőtt az éppen folyamatban lévő amerikai-dél-koreai közös tavaszi hadgyakorlatokat kifogásolta.
Ha békét akar az új amerikai kormány, akkor „kerülnie kell a balhét” – jelentette ki kedden Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, aki maga is magas tisztséget tölt be az országot irányító kommunista Koreai Munkapártban.
A nyilatkozatot egy nappal az amerikai külügyminiszter és a védelmi tárcavezető szöuli látogatása előtt tették közzé.
„Megragadjuk ezt az alkalmat, hogy figyelmeztessük a földünkön lőporszagot eregetni próbáló új amerikai vezetést. Ha nyugodt álmokat szeretne a következő négy évben, inkább tartózkodjon a balhékeltéstől, amint éppen első lépéseit teszi” – hangoztatta Kim Jo Dzsong, akit a KCNA idézett. „A hadgyakorlatok tartása és az ellenségeskedés nem fér össze a párbeszéddel és együttműködéssel” – tette hozzá Kim Jo Dzsong, aki nyilatkozataiban a szöuli vezetés éles bírálójaként vált ismertté. Nagyban becsmérelte Dél-Koreát, amiért a koronavírus-járvány, valamint a belpolitikai és gazdasági nehézségek miatt számítógépes szimulációkra korlátozta a hadgyakorlatot.
Kijelentette, hogy a 2018-ban fejlődésnek indult Korea-közi kapcsolatok nem térnek vissza egyhamar, és Észak-Korea résen lesz az esetleges további provokációk miatt. Közölte azt is, hogy Phenjan fontolóra veszi a kilépést a Korea-közi katonai megállapodásból, amely feszültségek enyhítését szolgálja a határon. Hozzátette, hogy a kommunista ország vezetése megvizsgálja egy sor olyan szervezet feloszlatását is, amely az együttműködés javítását szolgálja Dél-Koreával.
A Fehér Ház hétfői közlése szerint Észak-Korea eddig visszautasította az Egyesült Államok párbeszédre irányuló próbálkozásait. Az Egyesült Államok Donald Trump korábbi amerikai elnök hivatali ideje alatt látványos enyhítési politikába kezdett Észak-Koreával szemben. Trump háromszor találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, egy alkalommal az Észak- és Dél-Korea közötti panmindzsoni demilitarizált övezetben. A tárgyalások azt követően rekedtek meg, hogy nem tudtak egyezségre jutni egyebek mellett a Phenjan elleni büntetőintézkedések feloldásáról.
International waters of #AzovSea & #BlackSea are blocked by ?? https://t.co/WG21RVMKs2. Our partners showed a strong response to ?? by supplying arms to ??.Now we expect unified reaction also:when RUS ships can’t enter world’s ports,they’ll understand the price of their impudence
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A 32 éves Jodzsong kétségtelenül egyre nagyobb hírnevet szerez nemzetközi szinten, júniusban tett nyilatkozatával pedig, melyben tulajdonképpen megfenyegette Dél-Koreát, a nemzetközi sajtó is felfigyelt Kim Dzsongun húgára.
Kim Jodzsong retorikája sokkal harsányabb, mint bátyjáé, mondhatni kifejezetten szélsőséges ahhoz képest, melyet eddig megszoktunk az észak-koreai rezsimtől. A júniusi konfliktus kiváltó oka a Kim Dzsongun diktatúrája ellen tiltakozó aktivisták szórólapkampánya volt, mikor is észak-koreai disszidensek és aktivisták hőlégballonok segítségével olyan szórólapokat juttattak át a határon Észak-Koreába, melyeken komoly kritikákat fogalmaztak meg az emberi jogi helyzettel és a phenjani rezsimmel kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy Jodzsong korábban tiszteletteljes és illedelmes viselkedést tanúsított, mára megmutatta valódi arcát, megszólalásai agresszívak, túlontúl magabiztos retorikája pedig kétségkívül szándékos. A szórólapos eset után ugyanis Jodzsong az észak-koreai menekülteket söpredéknek és csőcseléknek nevezte, akik megsértették az ország méltóságát, továbbá Kim Dzsongun presztízsét.
Bár a szórólapos akció a dél-koreai kormánytól abszolút független aktivisták műve volt, Jodzsong nagyon súlyos választ adott a történtekre. Miután a disszidensek átküldték Észak-Koreába az 500 ezer szórólapot, 500 apró könyvet és 1000 adathordozót, Jodzsong felrobbantatta a két ország határán fekvő 8 millió dollár értékű irodát, melyet Dél-Korea épített, mindezt azért, hogy Dél-Korea “drágán megfizessen elkövetett bűneiért” – írja a Daily Beast.
Habár az észak-koreai rezsimet komoly titkok övezik, a kiszivárgott információk szerint egy másik testvér Kim Dzsongcshol kerülhetett volna vezetői szerepbe az országban, azonban állítólagos túlzott nőiessége miatt a harmadik fiútestvér, Kim Dzsongun lett Kim Dzsongil utódja a diktátor halála után. A legidősebb testvér, Kim Dzsongnam azért nem kerülhetett az ország élére, mert még 2001-ben hamis útlevéllel próbált belépni Japánba, azonban a reptéren elfogták és Kínába toloncolták.
Az ismert japán kiadvány, az „Iomiuri”, amerikai, dél-koreai és japán forrásokra hivatkozva közölte, hogy „az USA és Észak-Korea közötti eredményes tárgyalások céljából” titokban készítette fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjének, Kim Dzsongun-nak a lánytestvérét, Kim Yo Dzsong-ot az USA-beli látogatásra.
Meg kell jegyezni, hogy Észak-Korea vezetőjének lánytestvére különös bizalmat élvez, és testvére mellet a „második embernek” tartják az országban. Az „Iomiuri” közölte, hogy ennek az Egyesült Államokbeli látogatásnak hozzá kell járulnia a hivatalos Phenjan és Washington közötti tárgyalások „zsákutcából” való kivezetéséhez.
A források szerint, amelyekre a japán kiadvány hivatkozik, Dél-Korea felső vezetése úgy véli, hogy ennek az októberi látogatásnak a sikeres lebonyolítása jelentősen extra pontokat hozhat Donald Trumpnak a november 3-i elnökválasztáson.
Donald Trump június 17-én egy évre meghosszabbította a 2008 óta érvényben lévő Észak-Korea ellen bevezetett szankciókat, mivel, az amerikai adminisztráció szerint, az észak-koreai vezetés továbbra is komoly veszélyt jelent az USA nemzetbiztonságára, gazdaságára és külpolitikájára.
Emlékeztetőül, az Egyesült Államok és Észak-Korea 2018-ban kezdte meg a tárgyalásokat a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. A Donald Trump és Kim Dzsongun közötti első csúcstalálkozóra Szingapúrban került sor.
Ennek eredményeként a felek megállapodtak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság atomfegyver-mentesítésében cserébe az Egyesült Államok garantálta a biztonságot és a szankciók feloldását. Ezek után az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetői még kétszer találkoztak, de nem értek el komoly sikert a tárgyalásokon.
Ez év februárjában pedig ismertté vált, hogy Észak-Korea 2019-ben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa erre vonatkozó szankciói ellenére, folytatta nukleáris- és rakétaprogramjainak fejlesztését.
A Reuters ügynökség szerint a jelentés információkat tartalmaz arról, hogy Észak-Korea tavaly közel 13 rakéta-tesztet hajtott végre és 25-t lőtt fel. Ezen kívül az észak-koreai hackerek világszerte kiber-támadásokat hajtottak végre pénzintézetek és a kriptovaluta-tőzsdék ellen.
Érdekes módon a tárgyalások ellenére Kim Dzsongun megjegyezte, hogy „országa addig fog rakéta-teszteket végrehajtani, amíg meg nem szűnik az USA ellenséges politikája Észak-Korea ellen”. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjének ezen kijelentése ellenére Donald Trump amerikai elnök megjegyezte, hogy még mindig számít arra, hogy Észak-Korea vezetője teljesíti a neki tett ígéreteit.