Kim Dzsongun üzenetben gratulált Vlagyimir Putyinnak Oroszország napja alkalmából. A két vezető az elmúlt években többször is találkozott.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető gratuláló üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Oroszország napja alkalmából – jelentette a KCNA (Koreai Központi Hírügynökség). A táviratot Észak-Korea moszkvai nagykövete, Sin Hong-chol adta át az orosz külügyminisztériumnak.
Pár napja Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője megerősítette országa „feltétel nélküli” támogatását Oroszország ukrajnai háborújához, a Szergej Sojguval, az orosz Biztonsági Tanács titkárával folytatott találkozóján.
Putyin tavaly júniusban látogatott Észak-Koreába, először 24 év után. Előző útja 2000-ben volt, amikor még Kim Dzsongil, Kim Dzsongun apja vezette az országot. Kim Dzsongun legutóbb 2023 szeptemberében találkozott Putyinnal Oroszországban, a Vosztocsnij Űrközpontban, majd Vlagyivosztokban is – számolt be a lenta.ru.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető feltétel nélküli támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amikor szerdán fogadta Szergej Sojgut, az orosz Biztonsági Tanács titkárát, aki kevesebb mint három hónapon belül másodszor látogatott az észak-koreai fővárosba.
A phenjani találkozóról csütörtökön a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség számolt be. Az ügynökség által közzétett jegyzőkönyv szerint az észak-koreai vezető megígérte, hogy kormánya feltétel nélkül támogatja Oroszország álláspontját és külpolitikáját minden kulcsfontosságú nemzetközi kérdésben, beleértve Ukrajnát is.
Egyben kifejezte „meggyőződését, hogy Oroszország, mint mindig, győzni fog az igazságkeresés szent ügyében” – derült ki a jelentésből.
Észak-koreai katonák az orosz erők oldalán harcoltak Kurszkban is, ahova tavaly nyáron törtek be az ukrán csapatok.
Egy tizenegy ENSZ-tagállam által összeállított friss szankciófigyelő jelentés szerint Észak-Korea 2024 folyamán hozzávetőleg 9 millió tüzérségi lövedéket és egyéb lőszert – többek között 122 és 152 milliméteres kaliberűeket – szállított Oroszországnak – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda nyomán az Index.
A szállítmányokat orosz távol-keleti kikötőkből vasúton továbbították az ország délnyugati részén található hadianyagraktárakba, ahonnan azokat az Ukrajna elleni orosz hadműveletekben használták fel. A dokumentum legalább 100 észak-koreai ballisztikus rakéta bevetését is megerősíti, amelyek célja civil infrastruktúra rombolása és a lakosság megfélemlítése volt – különösen olyan városokban, mint Kijev vagy Zaporizzsja.
A jelentés további részletei szerint Phenjan ezen túlmenően önjáró tüzérségi egységeket (170 mm), 240 mm-es rakéta-sorozatvető rendszereket, valamint több mint 200 járművet is küldött – köztük újratöltő eszközöket és szállítójárműveket. Az ukrán katonai hírszerzés elemzése alapján a harctéren lefoglalt eszközök között Bulszae–4 típusú páncéltörő rakéták és különböző gránátvetők is szerepelnek. Emellett a beszámolók szerint az orosz hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján javul Észak-Korea rakétáinak pontossága is – vagyis a rezsim technológiai előnyöket is nyer az együttműködésből.
Az eszközök közül legalább egyet 2024-ben gyártottak – ezt a rakétán található „113-as” jelzés, az észak-koreai csucshe-naptár alapján erősíti meg. A jelentés arról is beszámol, hogy Oroszország légvédelmi rendszereket és zavarótechnológiákat juttatott el Észak-Koreának – többek közt legalább egy „Pancir” mobil légvédelmi egységet.
Pár nappal az után, hogy Észak-Korea megerősítette, hogy több mint 10 ezer katonát küldött a kurszki frontra, hogy kisegítse Oroszországot az ukránok ellen, Kim Dzsongun arról beszélt, hogy akár katonai erő alkalmazását is engedélyezné az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben az nem fejezi be „az Oroszország elleni katonai provokációkat”. Vlagyimir Putyin legyőzhetetlennek nevezte a két ország közti szövetséget.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun szerint indokolt volt országa részvétele az orosz–ukrán konfliktusban, mivel ez egy „testvérnemzet” védelmében gyakorolt szuverén jog – jelentette szombaton az állami KCNA hírügynökség az MTI szerint.
Részvételünk a konfliktusban igazságos volt, és a köztársaságunk szuverén jogainak keretein belül történt. A kurszki műveletben részt vevő összes bátor katonát hősnek és a nemzet becsülete legmagasabb képviselőinek tartom – mondta Kim Dzsongun a KCNA szerint. A vezető hangsúlyozta, hogy Phenjan nem habozna engedélyezni a katonai erő alkalmazását, ha az Egyesült Államok továbbra is folytatja „az Oroszország elleni katonai provokációkat”.
Észak-Korea április végén erősítette meg hivatalosan, hogy több mint 10 ezer katonát, valamint fegyvereket küldött Oroszországba, miután a két ország katonai kapcsolatai a Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök által tavaly aláírt, átfogó stratégiai partnerségi szerződés keretében jelentősen megerősödtek.
Kim Dzsongun pénteken látogatást tett Oroszország phenjani nagykövetségén, ahol lányával együtt megerősítette a két ország közötti „legyőzhetetlen szövetséget”, míg Oroszország vezetője Moszkvában fogadta az észak-koreai tábornokokat.
Kim Dzsongun gratulált Oroszországnak a Szovjetunió második világháborús győzelmének 80. évfordulója alkalmából, és kijelentette, hogy Észak-Korea „meg fogja erősíteni és tovább fogja fejleszteni a KNDK és Oroszország közötti, hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokat, a nemes ideológiai alapokat és a legyőzhetetlen szövetséget” – jelentette az állami KCNA hírügynökség.
Először ismerte el hivatalosan Észak-Korea, hogy katonákat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni harcokban. Az állami hírügynökség, a KCNA jelentése szerint Kim Dzsongun vezető utasítására az észak-koreai katonák segítették az orosz hadsereget a Kurszki határvidék „teljes felszabadításában”.
A phenjani bejelentés néhány nappal az után érkezett, hogy Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke dicsérte az észak-koreai csapatok „hősiességét” – ezzel Moszkva először ismerte el nyilvánosan, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán.
Bár Geraszimov azt állította, hogy Moszkva visszanyerte az ellenőrzést a Kurszki régió felett, Ukrajna ezt határozottan cáfolta. A bejelentésre reagálva az Egyesült Államok közölte: Észak-Koreának felelősséget kell vállalnia a háború további elhúzódásáért.
Dél-koreai és nyugati hírszerzési források már tavaly jelentették, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött a Kurszki térségbe. A KCNA szerint a csapatküldés a Phenjan és Moszkva közötti kölcsönös védelmi szerződés értelmében történt.
„Az igazságért harcoló hősök az anyaország becsületének képviselői” – idézte Kim Dzsongunt az állami hírügynökség. A közlemény szerint a Kurszkban tanúsított „szövetség és testvériség” vére pecsételte meg a két ország kapcsolatát, amely így tovább erősödhet minden területen – írja a BBC.
A jelentés nem tért ki arra, hogy az észak-koreai katonák visszatérhetnek-e hazájukba a küldetésük befejezése után.
Az első hírek arról, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán, tavaly októberben láttak napvilágot, nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin megerősítették kétoldalú kapcsolataikat egy olyan egyezmény aláírásával, amely kötelezi őket egymás támogatására külső agresszió esetén.
Katonai szakértők szerint az Észak-Koreából küldött egységek – köztük a híresen elit Vihar Hadtest katonái – valójában nincsenek felkészülve a modern hadviselés követelményeire.
„Ezek alig kiképzett katonák, akiket orosz tisztek vezetnek, akikkel nem is értik egymást” – mondta korábban Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg volt páncélosparancsnoka.
Ennek ellenére Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka is figyelmeztetett: az észak-koreai katonák komoly kihívást jelentenek a frontvonalon. „Sokan vannak. 11 000–12 000 rendkívül motivált és jól felkészített katona, akik offenzív hadműveleteket hajtanak végre. Szovjet taktikák alapján működnek, és a létszámukra támaszkodnak” – mondta a TSN Tizsdeny ukrán hírműsornak adott interjújában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan országokat is bevonna az ukrajnai békefolyamatba, mint Kína, India, Brazília, Dél-Afrika vagy épp Észak-Korea. Az elnök közülük külön kiemelte Észak-Koreát, mint Oroszország szoros szövetségesét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön felvetette, hogy az Oroszországgal baráti viszonyt ápoló országok is részt vehetnének a békefolyamatban és az orosz–ukrán háború befejezését célzó tárgyalásokon –számolt be a The Kyiv Independent.
Az Arhangelszk orosz atom-tengeralattjáró tengerészeivel beszélgetve Putyin felsorolta Kínát, Indiát, Brazíliát, Dél-Afrikát és Észak-Koreát azok között, akiket lehetséges résztvevőknek tart.
A találkozón Putyin partnernek nevezte Észak-Koreát, és megjegyezte, hogy a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködésről szóló, tavaly aláírt szerződés hatályba lépett.
A megállapodás értelmében mindkét ország köteles támadás esetén „minden rendelkezésre álló eszközzel” segítséget nyújtani a másiknak. Az orosz elnök elmondta, hogy az együttműködés Észak-Koreával „katonai-technikai és katonai téren” is folyamatos. Észak-Korea Oroszország kulcsfontosságú katonai beszállítójává vált, tüzérségi lövedékeket, rakétákat és csapatokat biztosít Oroszország számára, olajtermékekért és fejlett rakétatechnológiáért cserébe.
Tavaly ősszel 12 000 észak-koreai katonát telepítettek az orosz Kurszki területre, megerősítve Moszkva egységeit Ukrajna határon átnyúló betörése ellen. Az ukrán erők kezdetben 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglaltak el, majd az orosz csapatok észak-koreai erősítéssel megerősítve ellentámadásba kezdtek a hónap elején, visszafoglalva kulcsfontosságú területeket, köztük Szudzsa városát. Nyugati sajtóinformációk szerint Észak-Korea mintegy 3000 további katonát küldött Oroszországba januárban és februárban, hogy kompenzálja a harctéri veszteségeket.
Kim Dzsongun fokozza Oroszország katonai támogatását, katonákat, rakétákat és tüzérséget küldve az agresszornak. Az észak-koreai csapatok súlyos veszteségeket szenvednek, de a Kreml még több segítséget követel.
A dél-koreai katonai források szerint januárban és februárban Észak-Korea körülbelül 3000 katonát küldött Oroszországba. Észak-Korea további rakétákat, tüzérségi felszereléseket és lőszereket is küldött, hogy támogassa Oroszországot. Emellett Észak-Korea a katonai helyzet függvényében akár még több fegyvert is szállíthat.
Az Észak-Korea által Oroszországba küldött katonai felszerelés jelentős mennyiségű rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, 170 mm-es önjáró tarackokat és mintegy 220 darab 240 mm-es rakétás sorozatvetőt tartalmaz.
Észak-Korea mintegy 11 000 katonát küldött a háborúba Ukrajna ellen, ami az első részvétele volt egy nagyszabású konfliktusban az 1950-1953 közötti koreai háború óta. A Szöuli Egyesített Vezérkar becslései szerint körülbelül 4000-en vesztették életüket vagy sebesültek meg.
Több mint két órán át tárgyalt biztonsági kérdésekről, az ukrajnai helyzetről, valamint a Moszkva és Washington közötti párbeszéd megkezdéséről Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Kim Dzsongun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) államfője.
Ezt Szergej Sojgu mondta el pénteken Phenjanban újságíróknak.
„Megvizsgáltuk azon döntések végrehajtásának eredményeit, amelyek a két látogatás, Kim Dzsongun elvtárs oroszországi és az orosz elnök phenjani látogatása eredményeként születtek” – nyilatkozott a volt orosz védelmi miniszter.
Elmondta, hogy a megbeszéléseken egyebek között szó volt „a kommunikációról és a párbeszéd megkezdéséről az Egyesült Államokkal, mindarról, ami Ukrajnában történik”, valamint „sok más kérdésről, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a különböző régiók és különösen a Koreai-félsziget biztonságának kérdéséhez.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun személyesen figyelemmel kísérte a stratégiai cirkálórakéták tesztindítását, s az esemény során elrendelte az ország nukleáris erőinek teljes harckészültségbe helyezését – számol be a Reuters.
A észak-koreai vezető szavai szerint az erőteljes csapásmérő képesség a legjobb eszköze a visszatartásnak és a védelemnek.
A tesztelést annak érdekében végezték, hogy figyelmeztessék „a biztonsági környezetet megsértő és a konfrontáció eszkalálódását elősegítő ellenségeket”, valamint hogy bemutassák Észak-Korea nukleáris arzenáljának különböző eszközeinek készültségét.