Pár nappal az után, hogy Észak-Korea megerősítette, hogy több mint 10 ezer katonát küldött a kurszki frontra, hogy kisegítse Oroszországot az ukránok ellen, Kim Dzsongun arról beszélt, hogy akár katonai erő alkalmazását is engedélyezné az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben az nem fejezi be „az Oroszország elleni katonai provokációkat”. Vlagyimir Putyin legyőzhetetlennek nevezte a két ország közti szövetséget.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun szerint indokolt volt országa részvétele az orosz–ukrán konfliktusban, mivel ez egy „testvérnemzet” védelmében gyakorolt szuverén jog – jelentette szombaton az állami KCNA hírügynökség az MTI szerint.
Részvételünk a konfliktusban igazságos volt, és a köztársaságunk szuverén jogainak keretein belül történt. A kurszki műveletben részt vevő összes bátor katonát hősnek és a nemzet becsülete legmagasabb képviselőinek tartom – mondta Kim Dzsongun a KCNA szerint. A vezető hangsúlyozta, hogy Phenjan nem habozna engedélyezni a katonai erő alkalmazását, ha az Egyesült Államok továbbra is folytatja „az Oroszország elleni katonai provokációkat”.
Észak-Korea április végén erősítette meg hivatalosan, hogy több mint 10 ezer katonát, valamint fegyvereket küldött Oroszországba, miután a két ország katonai kapcsolatai a Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök által tavaly aláírt, átfogó stratégiai partnerségi szerződés keretében jelentősen megerősödtek.
Kim Dzsongun pénteken látogatást tett Oroszország phenjani nagykövetségén, ahol lányával együtt megerősítette a két ország közötti „legyőzhetetlen szövetséget”, míg Oroszország vezetője Moszkvában fogadta az észak-koreai tábornokokat.
Kim Dzsongun gratulált Oroszországnak a Szovjetunió második világháborús győzelmének 80. évfordulója alkalmából, és kijelentette, hogy Észak-Korea „meg fogja erősíteni és tovább fogja fejleszteni a KNDK és Oroszország közötti, hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokat, a nemes ideológiai alapokat és a legyőzhetetlen szövetséget” – jelentette az állami KCNA hírügynökség.
Először ismerte el hivatalosan Észak-Korea, hogy katonákat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni harcokban. Az állami hírügynökség, a KCNA jelentése szerint Kim Dzsongun vezető utasítására az észak-koreai katonák segítették az orosz hadsereget a Kurszki határvidék „teljes felszabadításában”.
A phenjani bejelentés néhány nappal az után érkezett, hogy Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke dicsérte az észak-koreai csapatok „hősiességét” – ezzel Moszkva először ismerte el nyilvánosan, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán.
Bár Geraszimov azt állította, hogy Moszkva visszanyerte az ellenőrzést a Kurszki régió felett, Ukrajna ezt határozottan cáfolta. A bejelentésre reagálva az Egyesült Államok közölte: Észak-Koreának felelősséget kell vállalnia a háború további elhúzódásáért.
Dél-koreai és nyugati hírszerzési források már tavaly jelentették, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött a Kurszki térségbe. A KCNA szerint a csapatküldés a Phenjan és Moszkva közötti kölcsönös védelmi szerződés értelmében történt.
„Az igazságért harcoló hősök az anyaország becsületének képviselői” – idézte Kim Dzsongunt az állami hírügynökség. A közlemény szerint a Kurszkban tanúsított „szövetség és testvériség” vére pecsételte meg a két ország kapcsolatát, amely így tovább erősödhet minden területen – írja a BBC.
A jelentés nem tért ki arra, hogy az észak-koreai katonák visszatérhetnek-e hazájukba a küldetésük befejezése után.
Az első hírek arról, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán, tavaly októberben láttak napvilágot, nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin megerősítették kétoldalú kapcsolataikat egy olyan egyezmény aláírásával, amely kötelezi őket egymás támogatására külső agresszió esetén.
Katonai szakértők szerint az Észak-Koreából küldött egységek – köztük a híresen elit Vihar Hadtest katonái – valójában nincsenek felkészülve a modern hadviselés követelményeire.
„Ezek alig kiképzett katonák, akiket orosz tisztek vezetnek, akikkel nem is értik egymást” – mondta korábban Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg volt páncélosparancsnoka.
Ennek ellenére Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka is figyelmeztetett: az észak-koreai katonák komoly kihívást jelentenek a frontvonalon. „Sokan vannak. 11 000–12 000 rendkívül motivált és jól felkészített katona, akik offenzív hadműveleteket hajtanak végre. Szovjet taktikák alapján működnek, és a létszámukra támaszkodnak” – mondta a TSN Tizsdeny ukrán hírműsornak adott interjújában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan országokat is bevonna az ukrajnai békefolyamatba, mint Kína, India, Brazília, Dél-Afrika vagy épp Észak-Korea. Az elnök közülük külön kiemelte Észak-Koreát, mint Oroszország szoros szövetségesét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön felvetette, hogy az Oroszországgal baráti viszonyt ápoló országok is részt vehetnének a békefolyamatban és az orosz–ukrán háború befejezését célzó tárgyalásokon –számolt be a The Kyiv Independent.
Az Arhangelszk orosz atom-tengeralattjáró tengerészeivel beszélgetve Putyin felsorolta Kínát, Indiát, Brazíliát, Dél-Afrikát és Észak-Koreát azok között, akiket lehetséges résztvevőknek tart.
A találkozón Putyin partnernek nevezte Észak-Koreát, és megjegyezte, hogy a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködésről szóló, tavaly aláírt szerződés hatályba lépett.
A megállapodás értelmében mindkét ország köteles támadás esetén „minden rendelkezésre álló eszközzel” segítséget nyújtani a másiknak. Az orosz elnök elmondta, hogy az együttműködés Észak-Koreával „katonai-technikai és katonai téren” is folyamatos. Észak-Korea Oroszország kulcsfontosságú katonai beszállítójává vált, tüzérségi lövedékeket, rakétákat és csapatokat biztosít Oroszország számára, olajtermékekért és fejlett rakétatechnológiáért cserébe.
Tavaly ősszel 12 000 észak-koreai katonát telepítettek az orosz Kurszki területre, megerősítve Moszkva egységeit Ukrajna határon átnyúló betörése ellen. Az ukrán erők kezdetben 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglaltak el, majd az orosz csapatok észak-koreai erősítéssel megerősítve ellentámadásba kezdtek a hónap elején, visszafoglalva kulcsfontosságú területeket, köztük Szudzsa városát. Nyugati sajtóinformációk szerint Észak-Korea mintegy 3000 további katonát küldött Oroszországba januárban és februárban, hogy kompenzálja a harctéri veszteségeket.
Kim Dzsongun fokozza Oroszország katonai támogatását, katonákat, rakétákat és tüzérséget küldve az agresszornak. Az észak-koreai csapatok súlyos veszteségeket szenvednek, de a Kreml még több segítséget követel.
A dél-koreai katonai források szerint januárban és februárban Észak-Korea körülbelül 3000 katonát küldött Oroszországba. Észak-Korea további rakétákat, tüzérségi felszereléseket és lőszereket is küldött, hogy támogassa Oroszországot. Emellett Észak-Korea a katonai helyzet függvényében akár még több fegyvert is szállíthat.
Az Észak-Korea által Oroszországba küldött katonai felszerelés jelentős mennyiségű rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, 170 mm-es önjáró tarackokat és mintegy 220 darab 240 mm-es rakétás sorozatvetőt tartalmaz.
Észak-Korea mintegy 11 000 katonát küldött a háborúba Ukrajna ellen, ami az első részvétele volt egy nagyszabású konfliktusban az 1950-1953 közötti koreai háború óta. A Szöuli Egyesített Vezérkar becslései szerint körülbelül 4000-en vesztették életüket vagy sebesültek meg.
Több mint két órán át tárgyalt biztonsági kérdésekről, az ukrajnai helyzetről, valamint a Moszkva és Washington közötti párbeszéd megkezdéséről Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Kim Dzsongun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) államfője.
Ezt Szergej Sojgu mondta el pénteken Phenjanban újságíróknak.
„Megvizsgáltuk azon döntések végrehajtásának eredményeit, amelyek a két látogatás, Kim Dzsongun elvtárs oroszországi és az orosz elnök phenjani látogatása eredményeként születtek” – nyilatkozott a volt orosz védelmi miniszter.
Elmondta, hogy a megbeszéléseken egyebek között szó volt „a kommunikációról és a párbeszéd megkezdéséről az Egyesült Államokkal, mindarról, ami Ukrajnában történik”, valamint „sok más kérdésről, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a különböző régiók és különösen a Koreai-félsziget biztonságának kérdéséhez.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun személyesen figyelemmel kísérte a stratégiai cirkálórakéták tesztindítását, s az esemény során elrendelte az ország nukleáris erőinek teljes harckészültségbe helyezését – számol be a Reuters.
A észak-koreai vezető szavai szerint az erőteljes csapásmérő képesség a legjobb eszköze a visszatartásnak és a védelemnek.
A tesztelést annak érdekében végezték, hogy figyelmeztessék „a biztonsági környezetet megsértő és a konfrontáció eszkalálódását elősegítő ellenségeket”, valamint hogy bemutassák Észak-Korea nukleáris arzenáljának különböző eszközeinek készültségét.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető a hét végén kijelentette, hogy országára nézve veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok biztonsági partnerségének fokozása Dél-Koreával és Japánnal, ezért ígéretet tett Phenjan atomfegyver-programjának a gyorsítására – derült ki a KCNA észak-koreai állami hírügynökség közleményéből.
A KCNA szerint Kim Dzsongun új terveket említett egy mindent elrettentő erő, így az atomfegyverzet gyors fejlesztésére, és egyértelművé tette, hogy a nukleáris erők fejlesztése politikájának megingathatatlan része.
A Koreai Néphadsereg megalapításának évfordulója alkalmából tartott szombati beszédében Kim Dzsongun arról beszélt, hogy az amerikai–japán–dél-koreai biztonsági együttműködés megingatja a katonai egyensúlyt a Koreai-félszigeten, és súlyos kihívás állama biztonsága szempontjából.
Messze még Amerika és Észak-Korea megbékélése
A nyilatkozattal Kim Dzsongun azt is jelezte, hogy rövid időn belül nem várható a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Washingtonnal. Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy második elnöksége idején jó kapcsolatokat kíván fenntartani az észak-koreai vezetővel. Úgy fogalmazott, hogy „nagyon nagy érték mindenkinek, hogy jól kijövök vele”. Donald Trump egyben Észak-Koreát tekintve célként jelölte meg a teljes nukleáris leszerelést.
Trump 2018 és 2019 között háromszor találkozott Kim Dzsongunnal, hogy megvitassák Észak-Korea nukleáris programjának lezárását. Az egyeztetések végül is zátonyra futottak, egyebek között azért, mert az amerikai elnök elutasította Kim Dzsongunnak azt az ajánlatát, hogy felszámolja fő nukleáris komplexumát, cserébe a szankciók széles körű enyhítéséért.
Kim Dzsongun észak-koreai diktátor készen áll arra, hogy továbbra is támogassa az Oroszországi Föderációt az Ukrajna elleni háborúban – számolt be a Yonhap News Agency és a Reuters, írta az RBC-Ukrajina.
Kim Dzsongun az orosz–ukrán háborúról szólva kijelentette, hogy Észak-Korea továbbra is támogatni kívánja az Oroszországi Föderációt, és ez a segítség „változhatatlan lesz”.
Az észak-koreai diktátor nyilatkozatában ugyanakkor nem említette Oroszország Ukrajna elleni támadását és a Kreml agresszív lépéseit, csak olyan mondatokat tartalmazott, amelyek szerint az orosz fél állítólag „védi a szuverenitást” és a „területi integritást”.
„A Észak-Korea hadserege és népe rendületlenül támogatja és ösztönzi az orosz hadsereg és nép igazságos ügyét, hogy megvédje szuverenitását, biztonságát és területi integritását az Észak-Korea és Oroszország közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés szellemében” – mondta Kim Dzsongun.
Az észak-koreai diktátor az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea háromoldalú katonai együttműködését is bírálta. A Kim Dzsongun elmondása szerint ez feltehetően növeli a feszültséget, és katonai egyensúlyhiányhoz vezet a régióban.
Kim Dzsongun megígérte, hogy ellenintézkedéseket tesz, beleértve az ország nukleáris erőinek továbbfejlesztését – közölte vasárnap a KCNA észak-koreai állami hírügynökség. „Észak-Korea nem akar szükségtelen feszültséget a regionális helyzetben, hanem folyamatos ellenintézkedéseket fog tenni a regionális katonai egyensúly biztosítása érdekében” – mondta Kim Dzsongun szombaton a védelmi minisztériumban tett látogatásán.
Az észak-koreai sajtó szerint „újra megerősítette a nukleáris erők továbbfejlesztésére irányuló rendíthetetlen politikáját”.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
Oroszország védelmi minisztere találkozott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, és megállapodtak a két ország közötti katonai együttműködés fokozásáról – közölte az észak-koreai állami média.
Az orosz védelmi miniszter a látogatáson azt mondja, hogy az országok közötti együttműködés minden területen növekszik, miközben Kim Dzsongun azt húzta alá, hogy Észak-Korea változatlanul támogatni fogja Oroszországot – írta a The Guardian.
Andrej Belouszov észak-koreai látogatása nagyban hozzájárul a két ország védelmi képességeinek megerősítéséhez és a két hadsereg közötti baráti, kölcsönös együttműködés és a kapcsolatok fejlesztésének előmozdításához – közölte a KCNA hírügynökség.
A látogatásra a háborús feszültségek eszkalálódása közepette került sor, mivel Phenjan csapatokat telepített Nyugat-Oroszországba, hogy azzal segítse Moszkvát – hívta fel a figyelmet a lap. Az észak-koreai hírügynökség szerint Kim Dzsongun a konfliktusba való közvetlen katonai beavatkozásnak minősítette a nyugati hatalmak azon döntését, hogy Kijev rakétáival oroszországi célpontokat támadhat, és azt mondta, Oroszországnak joga van határozottan fellépni önvédelemből.
Nyugati félelmek szerint a két ország kiterjesztheti a fegyverkereskedelmét, beleértve az észak-koreai tüzérségi lövedékeket, lőszereket vagy más katonai szállítmányokat Oroszországnak, Moszkva pedig cserébe fejlett technológiákat vagy fegyverrendszereket szállíthat, ezzel segítve Phenjan rakéta- és nukleáris programját.
A világ fél szeme most Donald Trump megválasztott amerikai elnökön van, ugyanis most történelmi lehetőség van arra, hogy USA és Észak-Korea közelítsen egymáshoz. Trump első hivatali idejében nem volt felhőtlen a kapcsolat a két ország között, ám most annak ellenére, hogy Kim Dzsongun észak-koreai elnök kifejezetten oroszbarát politikát folytat, és nukleáris segítség is szóba került, előrelépés történhet, és rendezheti viszonyát az Egyesült Államok és Észak- Korea. Trump úgy véli, hogy van olyan jó a kapcsolata az észak-koreai vezetővel, hogy ennek köszönhetően nem robbant ki egy nukleáris háború.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata tárgyalásokat kíván folytatni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, remélve, hogy egy új diplomáciai lépés csökkentheti a fegyveres konfliktus kockázatát – állítja két, az ügyet jól ismerő személy a Reuters szerint.
Trump csapatából többen úgy látják, hogy – a már meglévő kapcsolatra építve –Trumpnak most van a legnagyobb esélye arra, hogy megtörje a jeget Kimmel azután, hogy az első hivatali ideje alatt kicsit sem volt felhőtlennek mondható a kapcsolatuk.
A források szerint a politikai megbeszélések eddig zökkenőmentesen folytak, és a megválasztott elnök még nem hozott végleges döntést.
Hogy Kim Dzsongun milyen lépéseket tesz Trump irányába, még nem világos, hiszen az észak-koreaiak Joe Biden volt amerikai elnök négyéves közeledési kísérletét teljesen figyelmen kívül hagyták, továbbá Kim egy kibővített rakétaarzenállal sokkal szorosabbra fűzte a kapcsolatát Oroszországgal.
Az Egyesült Államokkal való tárgyalások terén már eljutottunk addig, ameddig csak tudtunk – mondta Kim az állami média szerint a múlt héten egy pjongcsangi katonai kiállításon tartott beszédében.
Trump 2017–2021-es elnöksége alatt háromszor találkozott Kimmel, Szingapúrban, Hanoiban és a koreai határon. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök az országba látogatott. Találkozójuk nem hozott konkrét eredményeket, még akkor sem, ha Trump úgy jellemezte tárgyalásaikat, hogy „sikeres volt”. Az Egyesült Államok felszólította Észak-Koreát, hogy mondjon le atomfegyvereiről, míg Kim teljes szankciómentességet követelt, majd újabb fenyegetéseket fogalmazott meg.
Egyelőre nem világos, hogy az új diplomáciai erőfeszítések milyen eredményt hoznának.
Trump kezdeti célja az lehet, hogy helyreállítsa az alapvető bizalmat, de további politikai célokat még nem határoztak meg. A kérdés különben is háttérbe szorul a sürgetőbb közel-keleti és ukrajnai konfliktusokhoz kapcsolódó aggodalom miatt.
Az észak-koreai állami média még nem említette nyilvánosan Trump újraválasztását, sőt Kim azt állította, hogy az Egyesült Államok fokozza a feszültséget és a provokációkat, növelve a nukleáris háború kockázatát.
Pénteken pedig Trump az eredeti észak-koreai stratégiát végrehajtó egyik embert, Alex Wong volt külügyminisztériumi tisztviselőt nevezte ki helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójává. Ő volt az, aki Észak-Koreáért felelős helyettes különmegbízottként segített tárgyalni a csúcstalálkozóról az észak-koreai vezetővel.