A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.
Márciusban a lengyelek, a litvánok, a lettek és az észtek is kiléptek, az Oroszország jelentette katonai fenyegetésre hivatkozva. Petteri Orpo finn miniszterelnök az ottawai megállapodás széttépése mellett a védelmi kiadások meredek megemelését is bejelentette.
Finnország kilép a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből, és a következő években növelni fogja védelmi kiadásait – jelentette be kedden Petteri Orpo finn kormányfő.
Orpo azt mondta: bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent.
Az ottawai egyezményből történő kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira – tette hozzá.
Sajtótájékoztatóján a finn kormányfő bejelentette azt is, hogy 2029-re a GDP legalább 3 százalékára fogják növelni az ország védelmi kiadásait, amelyek akkorra nagyjából 3 milliárd eurót tesznek majd ki.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy javasolni fogja az ország kilépését a gyalogsági aknák és kazettás lőszerek alkalmazását tiltó két egyezményből.
A Jevropejszka Pravda értesülései szerint Tusk ezt a Szejmben tartott felszólalásában mondta, amelyet az RMF FM idézett.
„Javaslom, hogy Lengyelország lépjen ki az Ottawai Egyezményből és lehetséges, hogy a Dublini Egyezményből is; a gyalogsági aknákról és a kazettás lőszerekről beszélek”, jelentette ki.
Az Ottawai Szerződés egy egyezmény, amely tiltja a gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását. Célja, hogy felszámolja a gyalogsági aknák fegyveres konfliktusok eszközeként való használatát.
A kazettás bombák betiltásáról szóló egyezmény ezzel szemben egy nemzetközi megállapodás, amelyet 2008. május 30-án fogadtak el Dublinban.
Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacsoportja dolgoz ki.
A Telegraph szerint az volt a terv, hogy az Egyesült Államok és más országok biztosítják a bíróság joghatóságát, hogy olyan személyeket is felelősségre vonjanak, akik nemcsak a bűncselekmények elkövetésében vettek részt, hanem azok tervezésében is.
A washingtoni támogatás elvesztése komoly csapást jelentene a nemzetközi hírnévre és tekintélyre – írja a cikk.
Ez elég radikális változás. Átírni a történelmet, és úgy tenni, mintha ezt a háborút nem Oroszország indította volna – ezt egyszerűen nem fogadhatjuk el
– mondta egy európai diplomata a lapnak.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacso...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740330480
[modified] => 1740311223
)
[title] => Az Egyesült Államok kiléphet a különleges bíróságból, amely a háborús bűnöket vizsgálná Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142084
[uk] => 141908
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 141910
[image] => Array
(
[id] => 141910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[original_lng] => 639691
[original_w] => 800
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740304024:5
[_thumbnail_id] => 141910
[_edit_last] => 5
[views_count] => 628
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508427112000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6531
[1] => 21633
[2] => 858545
[3] => 124
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háborús bűnök
[1] => kilépés
[2] => különleges bíróság
[3] => Oroszország
[4] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 139971
[content] =>
Argentina elnöke, Javier Milei úgy döntött, hogy kilépteti az országot az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), és utasította a Külügyminisztériumot, hogy készítse elő a szükséges eljárásokat. Ezt február 5-én jelentette be egy sajtótájékoztatón az argentin elnök szóvivője, Manuel Adorni.
„Javier Milei elnök utasította a külügyminisztert, Gerardo Wertheint, hogy léptesse ki Argentínát a WHO-ból. Ez a döntés a koronavírus-járvány idején a közegészségügy kezelésével kapcsolatos mélyreható nézeteltéréseken alapul, amelyek együtt Alberto Fernández kormányával a legnagyobb karanténhoz vezettek minket” – idézte Adornit az El Economista.
Szavai szerint Argentína nem kap finanszírozást a WHO-tól, ezért nem fog elveszíteni pénzt a kilépés után. Emellett, ahogyan ő állítja, a döntés nem fogja befolyásolni az egészségügyi szolgáltatások minőségét sem.
Az ISNA iráni hírügynökség keddi jelentése szerint Irán az atomalku felmondását fontolgatja válaszul arra az esetre, ha az ENSZ ismét szigorú szankciókat vezetne be ellene.
Az ISNA Ebrahim Rezaira, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy mindezt Madzsid Taht-Ravancsi külügyminiszter-helyettes vetette fel Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselőivel pénteken Genfben tartott megbeszélésén.
Rezai szerint a találkozón véleménycserét folytattak az európaiakkal. „Genfben nem tárgyaltunk, mert nem volt olyan dokumentum, amelyről ténylegesen tárgyalhattunk volna” – mondta. „Célunk egyelőre az volt, hogy meghatározzuk a tárgyalások keretét. Még messze vagyunk a tényleges tárgyalásoktól” – tette hozzá.
Irán 2015-ben írta alá az atomalkut, hivatalos nevén a közös átfogó akciótervet (JCPOA), amelynek keretében a nyugati szankciók alóli mentességért cserébe visszafogta atomprogramját.
Az Egyesült Államok 2018 májusában kilépett a megállapodásból, és újból életbe léptette az Irán elleni korábbi szankciókat, amire Teherán válaszul visszavonta nukleáris tevékenységének a megállapodásban szereplő egyes korlátozásait.
Néhány napja Irán bejelentette, hogy urándúsító centrifugák ezreit akarja beépíteni és a meglévőket pedig üzembe helyezni nukleáris létesítményeiben. Teherán ezzel arra reagált, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa november végén Bécsben határozatban emlékeztette Iránt az 1970-ben ratifikált atomsorompó-szerződés (NPT) szerinti „jogi kötelezettségeire”.
Teherán kitart azon álláspontja mellett, hogy joga van az atomenergia polgári célú felhasználásához, különösen az energiatermeléshez, de nem akar atomfegyvert előállítani.
Irán mindenek előtt annak szeretné elejét venni, hogy visszaállítsák a régi ENSZ-szankciókat az úgynevezett Snapback-mechanizmus útján. Ez utóbbi lehetővé teszi a büntetőintézkedések újbóli bevezetését úgy, hogy ahhoz nem szükséges a megállapodást aláíró államok mindegyikének hozzájárulása. Irán ezt egyoldalú nyomásgyakorlásként értékeli.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Örményország kilép a volt szovjet tagállamok katonai szövetségéből, a keleti NATO-ként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSzSz). A bejelentést az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján tette a parlament plenáris ülésén.
Szavai azért váltották ki a nemzetközi közvélemény figyelmét, mert Jereván évek óta távolodik Moszkvától, miközben Örményország korábban magától fogadott orosz katonákat, bázis létesítését is lehetővé téve számukra. Elemzők szerint a mostani bejelentés összhangban lehet azzal, hogy Pasinján kormánya haza akarja küldeni az orosz katonákat.
Bár a szövetség fontos eleme a tagországok között fennálló kölcsönös védelmi garancia, az örmény kormányfő bírálta, mert nem védték meg a főként örmények lakta Hegyi-Karabahot, amikor Azerbajdzsán támadta, ami többször előfordult. Sőt, Pasinján szerint a 2020-as offenzíva idején segítették Azerbajdzsánt a szövetség tagjai.
Az örmény miniszterelnök bejelentése a kilépésről szól, de annak gyakorlati lefolytatásáról nem tudni részleteket, még azt sem tudni, hogy mikor bonyolítják le. A szavakon túl egyelőre annyi történt, hogy az anyagi hozzájárulást nem fizette meg a tagság folytatásához, amit kötelező megtenni.
Niger, Mali és Burkina Faso kormányai bejelentették vasárnap, hogy kilépnek a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), mert úgy ítélik meg, hogy a szervezet jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be ellenük.
A három afrikai ország – amelyeket jelenleg katonai junta irányít – közös nyilatkozata szerint a szervezet külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Barents-Euro-Sarkvidéki Tanácsból (BEAC) – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
A tanács tevékenysége a nyugati résztvevők (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország és az Európai Unió) hibájából 2022 márciusa óta gyakorlatilag megbénult. A finn elnökség a rotáció elvének megsértésével nem erősítette meg készségét, hogy 2023 októberében átadja a BEAC vezetését Oroszországnak, meghiúsítva a szükséges előkészítési tevékenységet – mutatott rá indoklásában az orosz diplomáciai tárca.
„A jelenlegi körülmények között kénytelenek vagyunk bejelenteni az Oroszországi Föderáció kilépését a BEAC-ból” – hangzott a közlemény.
A moszkvai külügyminisztérium szerint Szergej Lavrov tárcavezető erről értesítést küldött a tagállamokbeli hivatali partnereinek, Josep Borrellnek, az uniós diplomácia vezetőjének, valamint a norvégiai Kirkenes városában működő Nemzetközi Barents Titkárságnak.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Igor Grosu moldovai parlamenti elnök hétfőn bejelentette: kezdeményezi az ország kilépését a Független Államok Közössége (FÁK) Parlamenti Közgyűléséből.
„Döntést hoztam arról, hogy kezdeményezem Moldova kilépését a FÁK Parlamenti Közgyűléséről szóló megállapodásból” – mondta Grosu sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a FÁK struktúrái „haszontalanok” az ország számára. Elmondása szerint a döntést az állampolgárokkal, a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) képviselőivel és Maia Sandu államfővel folytatott konzultációt követően hozták meg.
A parlament állandó elnökségének következő ülésén Grosu azt fogja javasolni, a képviselők forduljanak a köztársaság miniszterelnökéhez, Dorin Receanhoz azzal a kéréssel, hogy készítsen elő törvényjavaslatot a parlamentközi egyezmény felmondásáról. A törvényhozó testületet az Európa-barát PAS irányítja, amelynek Grosu az elnöke. Grosu Oroszország ukrajnai akcióit „törvénytelennek”, Moszkva Chisinauval szembeni politikáját pedig „barátságtalannak” nevezte .
Moldova FÁK-kal szembeni viszonya azután kezdett megváltozni, hogy a 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu győzött, aki soha nem vett részt a szervezet egyetlen csúcstalálkozóján sem. Idén még keményebb lett a retorika, miután Nicolae Popescu külügyminiszter bejelentette, hogy megkezdi a társulás keretében aláírt számos megállapodás felmondását.
Ezt az ellenzék élesen bírálta. Igor Dodon volt moldovai elnök úgy véli, hogy az ország nem maradhat fenn a FÁK-kal, az Eurázsiai Gazdasági Unióval és Oroszországgal való szoros együttműködés nélkül. Rámutatott, hogy a jelenlegi kormánynak ez a politikája az elmúlt évek legsúlyosabb válságába sodorta az országot, mivel a moldovai agrártermékek exportőrei elvesztették piacaikat, az Oroszországtól vásárolt gáz és más energiahordozók ára pedig többszörösére emelkedett.
Dodon szerint ezt az irányvonalat külföldi körök nyomására és az ország érdekeivel szemben folytatják.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO