Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, az újjáélesztheti a szövetséget, és több lehetőséget biztosíthat Kijev számára az integrációra a szövetségbe – jelentette ki Aljona Hetmancsuk, Ukrajna NATO-nagykövete a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványnak nyilatkozva, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben egyre gyakrabban beszél az Egyesült Államok esetleges kilépéséről a NATO-ból. Egyre gyakoribbak lettek a nyilatkozatok, amelyek szerint a szövetségesek megtagadták hadihajóiknak a Hormuzi-szorosba küldését, amire Trump szólított fel.
Az amerikai elnök hasonló kijelentései aggodalommal töltötték el a NATO-tagokat, például Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, aki szerint a forgatókönyv „Putyin álomtervének tűnik”. Ukrajna NATO-nagykövete, Aljona Hetmancsuk azonban meglepő optimizmussal reagált a hírre, és a Politiconak azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi turbulencia a blokk újjáéledéséhez vezethet. „Ahelyett, hogy a NATO összeomlásáról beszélnék, inkább a szövetség újragondolásáról beszélnék” – mondta pénteken.
Hetmancsuk azzal érvelt, hogy „paradox módon” ezek a problémák további lehetőségeket nyithatnak Ukrajna szövetségi integrációja előtt, ami segítene a NATO-nak „sokkal hatékonyabbá, halálosabbá, innovatívabbá és az orosz fenyegetés elhárítására képesebbé” válni.
Az ukrán NATO-nagykövet visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a NATO egy „papírtigris”, amely nem képes megfélemlíteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Megjegyezte, hogy bár a Kreml évtizedek óta próbálja aláásni a szövetséget, soha nem mert közvetlenül megtámadni egyetlen tagállamot sem.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, az újjáélesztheti a szövetséget, és több lehetőséget biztosíthat Kijev számára az integrációra a szövetségbe – jelentette ki Aljona Hetmancsuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775327820
[modified] => 1775307615
)
[title] => Az USA kilépése a NATO-ból új lehetőségeket teremt Kijev számára – Ukrajna NATO-nagykövete
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182651&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182651
[uk] => 182659
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182652
[image] => Array
(
[id] => 182652
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[original_lng] => 42510
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775305778:8
[_thumbnail_id] => 182652
[_edit_last] => 12
[views_count] => 817
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 844649634000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 21633
[1] => 2044386
[2] => 115
[3] => 63
[4] => 404
[5] => 51697
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kilépés
[1] => lehetőség
[2] => NATO
[3] => Ukrajna
[4] => USA
[5] => védelmi szövetség
)
)
[1] => Array
(
[id] => 180029
[content] =>
A Moldovai Parlament Külpolitikai Bizottsága jóváhagyta tanácsadói véleményeket a FÁK létrehozásáról szóló megállapodásból, a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv, valamint a FÁK statútumának felmondásáról. Ezen megállapodások felmondását a moldovai külügyminisztérium kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy „abban nem tartják be a FÁK alapvető értékeit és elveit”, olvasható a külügyminisztérium magyarázó jegyzetében.
Azt is hangsúlyozzák, hogy a FÁK létrehozásáról szóló megállapodás felmondása „természetes és elkerülhetetlen lépés az Európai Unióhoz való csatlakozás céljának elérése felé”.
A moldovai hatóságok úgy vélik, hogy miután a parlament felmondja a megállapodásokat, az állami költségvetés évente mintegy 3,1 millió lejt takarít meg (körülbelül 185 000 dollár az éves befizetés a FÁK költségvetésébe). A FÁK tagállamaival a felmondás után is folytatják a kétoldalú és többoldalú platformokon a kapcsolatokat, és a köztársaság továbbra is számos FÁK-megállapodás részese marad, többek között a kereskedelmi, gazdasági és szociális ágazatokban.
Joanna Kluzik-Rostkowska, a parlament nemzetvédelmi bizottságának alelnöke kijelentette, hogy túl korai még a gyalogsági aknák tárolóhelyeiről beszélni.
Lengyelország február 20-án kilép az ottawai egyezményből, amely tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását és átadását, számolt be a Polszke Ragyio.
Joanna Kluzik-Rostkowska, a parlament nemzetvédelmi bizottságának alelnöke helyesnek nevezte a döntést, és egyben kiemelte az ukrán tapasztalatokat ezen képességek terén.
„Az invázió kezdetén az ukránok közel hárommillió gyalogsági aknát használtak a határon, ami jelentősen késleltette az oroszok előre nyomulását. Érthető módon kiderült, hogy ezekre az aknákra szükség van. Egyértelmű volt, hogy bármilyen konfliktus esetén a gyalogsági aknák lengyel területen is felbukkannak. Az egyetlen kérdés az, hogy orosz aknák lesznek-e, vagy a sajátjuk” – jegyezte meg. Elmondása szerint azonban még túl korai a gyalogsági aknák tárolási helyéről beszélni. Hozzátette, hogy a személyzet megfelelő kiképzése is rendkívül fontos.
Az Egyesült Államok hivatalosan is megszüntette tagságát az Egészségügyi Világszervezetben, lezárva a kilépési folyamatot, amelyet Donald Trump első elnöki rendelete indított el 2025 januárjában. A döntést a WHO járványkezelése miatti kritikákra hivatkozva indokolták, és az ország a jövőben csak korlátozott együttműködést folytat a szervezettel.
Az Egyesült Államok hivatalosan is befejezte kilépését az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), megerősítve Donald Trump 2025. januári elnöki rendeletét. A folyamat egy évig tartott, és pénteken zárult le, így az ország január 22. óta már nem tagja a szervezetnek.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a kilépés oka, hogy a WHO hibák sorozatát követte el a koronavírus-járvány idején, és a döntéssel kezelhetővé válnak az amerikai emberek számára okozott károk.
A tárca hangsúlyozta, hogy a szervezet eltávolodott eredeti küldetésétől, és gyakran az Egyesült Államok érdekeivel szemben cselekedett, miközben az ország korábban alapító tagként és legnagyobb pénzügyi támogatóként jelentős szerepet vállalt a WHO-ban.
A kilépéssel egyidejűleg az Egyesült Államok minden anyagi és szakmai hozzájárulását megszüntette a WHO kezdeményezéseihez. Azonban a közlemény szerint Washington a jövőben továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a nemzetközi közegészségügyben, elsősorban kétoldalú együttműködéseken keresztül, hogy biztosítsa az amerikaiak biztonságát és egészségét.
A kilépés komoly diplomáciai és nemzetközi visszhangot válthat ki, miközben az USA új stratégiát épít az egészségügyi együttműködés terén, eltávolodva a globális multilaterális szervezettől.
Pénzügyi pofon a WHO-nak
A WHO-nak okozott anyagi ütés sem elhanyagolható: az Egyesült Államok eddig a szervezet teljes költségvetésének mintegy 18 százalékát biztosította, legnagyobb támogatójának elvesztése pedig súlyos finanszírozási problémákat vetett fel.
A kilépést követően a WHO tagállamai nagyjából 400 millió dolláros költségvetési csökkentésről tárgyalnak, mivel a szervezetnek át kell alakítania pénzügyi terveit a 2026-2027-es időszakra.
Ez érinti például a gyermekbénulás elleni küzdelmet és a vészhelyzeti egészségügyi programokat is, miközben a nemzetközi testület vezetői továbbra is hangsúlyozzák az ügynökség stratégiai céljainak fenntartását.
A WHO főigazgatója a költségvetési vitát megelőzően ismételten felhívta az Egyesült Államok figyelmét az együttműködés fontosságára, és jelezte, hogy a szervezet szívesen fogadna javaslatokat a működésének javítására. A vita Genfben, a végrehajtó tanács ülésén zajlik, ahol a tagállamok képviselői próbálnak konszenzusra jutni a szervezet jövőbeni pénzügyi kereteiről — miközben a legnagyobb támogató kilépése miatt új realitásokkal kell szembenézniük.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok hivatalosan is megszüntette tagságát az Egészségügyi Világszervezetben, lezárva a kilépési folyamatot, amelyet Donald Trump első elnöki rendelete indított el 2025 januárjában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769261100
[modified] => 1769250917
)
[title] => Az Egyesült Államok hivatalosan is távozott a WHO-ból – Trump vitte magával a pénzt is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176090&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176090
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176091
[image] => Array
(
[id] => 176091
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[original_lng] => 114214
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769243718:12
[_thumbnail_id] => 176091
[_edit_last] => 12
[views_count] => 925
[_algolia_sync] => 661101585002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2387
[1] => 21633
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egészségügyi Világszervezet (WHO)
[1] => kilépés
[2] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 174757
[content] =>
Clemence Goette, a francia parlament alelnöke bejelentette, hogy javaslatot nyújtott be az ország NATO-ból való kilépésére Donald Trump amerikai elnök intézkedései miatt, a politikus erről X közösségi oldalán írt.
„Franciaország részvételének kérdése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, az Egyesült Államok vezette és alárendelt katonai szövetségben, minden eddiginél jobban felmerül. Indítványt nyújtok be a NATO-ból való kilépésről, kezdve az integrált parancsnokságból” – mondta Goette.
Washington politikájának példájaként említette Nicolás Maduro venezuelai vezető elrablását, Trump azon szándékát, hogy elfoglalja Grönlandot, amely Dánián belül autonómiát élvez, valamint a palesztin népirtás támogatását.
„Trump Egyesült Államoka a nemzetközi jog teljes megsértésével bombázza a népeket” – hangsúlyozta a francia parlament alelnöke.
[type] => post
[excerpt] => Clemence Goette, a francia parlament alelnöke bejelentette, hogy javaslatot nyújtott be az ország NATO-ból való kilépésére Donald Trump amerikai elnök intézkedései miatt, a politikus erről X közösségi oldalán írt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768066380
[modified] => 1768046747
)
[title] => Franciaországban az esetleges NATO-kilépést vitatják az USA politikája miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174757&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174757
[uk] => 174695
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174696
[image] => Array
(
[id] => 174696
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png
[original_lng] => 205289
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768039595:5
[_thumbnail_id] => 174696
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1731
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 633028519002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 244
[1] => 21633
[2] => 23415
[3] => 1142193
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => kilépés
[2] => NATO-tagság
[3] => USA politika
)
)
[5] => Array
(
[id] => 171766
[content] =>
A Republikánus Párt radikális szárnyához tartozó Thomas Massie törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államok NATO-tagságának megszüntetésére. A képviselő szerint a katonai szövetség elavult, túlságosan megterheli az amerikai adófizetőket, és növeli annak kockázatát, hogy az ország külföldi háborúba sodródjon.
A politikus azt állítja, hogy a NATO mára hidegháborús relikviává vált, amelyet a Szovjetunió ellensúlyozására hoztak létre. Közleménye szerint az amerikai adófizetők dollármilliárdokat költöttek a szövetségre, miközben a NATO-tagság szerinte annak kockázatát is növeli, hogy az Egyesült Államok külföldi háborúba sodródjon. Úgy véli, az ország alkotmánya nem jogosít fel tartós nemzetközi katonai együttműködésre, és Amerika nem lehet tovább a „világ biztonsági takarója”.
A javaslatot eddig egyetlen képviselő, Anne Paulina Luna támogatta. Hasonló kezdeményezés már korábban is született: Mike Lee republikánus szenátor júniusban a szenátus elé vitt egy azonos célt szolgáló indítványt.
A kilépés azonban jelenleg nem reális forgatókönyv.
A NATO-tagság kétpárti támogatást élvez, így nincs meg sem a képviselőházban, sem a szenátusban a szükséges többség. Mindez annak ellenére, hogy Donald Trump elnökként többször bírálta a szövetséget, és nem volt hajlandó egyértelműen kiállni az 5. cikkely mellett.
Az Egyesült Államok a NATO 2024–2025 közötti, 4,6 milliárd eurós költségvetésének csaknem 16 százalékát fedezi, nagyjából 730 millió eurót. A szövetség történetében mindössze egyszer – a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után – lépett életbe az 5. cikkely, akkor is az amerikai kérésre.
A lett parlament úgy döntött, hogy elhalasztja az Isztambuli Egyezményből való kilépését. Evika Silina lett miniszterelnök a demokrácia, a jogállamiság és a nők jogainak győzelmének nevezte a döntést.
A törvényjavaslatot az ellenzék nyújtotta be, de a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott.
A szavazás heves tiltakozásokat váltott ki Lettországban, utcai tüntetéseket is tartottak. Több mint 60 ezer lett írta alá a petíciót, amelyben felszólították az elnököt, ne hirdesse ki a törvényt.
Az elnöki vétó nyomán a jogszabály visszakerül a törvényhozáshoz újabb olvasatra. A parlamentnek az illetékes bizottság elé kell utalnia, amely megvitatja az elnök kifogásait és kitűzi az újabb plenáris vita időpontját, amelyben csak az államfő által kifogásolt pontok kerülhetnek napirendre. Ha a parlament másodszor is, változtatás nélkül jóváhagyja a törvény szövegét, az elnök másodszor már nem vétózhatja meg az életbe lépését.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) elnöke, Teódorosz Ruszópulosz pénteken példátlan és felettébb aggasztó visszalépésnek nevezte a nők jogai és az emberi jogok tekintetében az egyezményből való kivonulásról szóló törvény elfogadását.
Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kivonul az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, közismert nevén a UNESCO-ból. A döntést nem sokkal később a Fehér Ház is megerősítette.
Az amerikai elnök friss döntéséről egyrészt a New York Post számolt be – amely egy fehér házi tisztviselőtől értesült Trump terveiről –, másrészt pedig a Reuters, amelynek európai diplomaták beszéltek ugyanerről.
A New York Post szerint Donald Trump a UNESCO Amerika- és Izrael-ellenes irányultságára, valamint a woke-párti napirendjére hivatkozott a döntéssel kapcsolatban.
Mint emlékeztettek, Trump még februárban rendelte el az Egyesül Államok UNESCO-ban való jelenlétének 90 napos felülvizsgálatát, különös tekintettel a szervezeten belüli „antiszemitizmus vagy Izrael-ellenesség” kivizsgálására.
A felülvizsgálat során emellett a kormányzat tisztviselői kifogásolták a UNESCO sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra vonatkozó politikáját is, valamint a palesztin- és Kína-barát elfogultságát is – mondta a Fehér Ház tisztviselője a New York Post.
A tisztviselő emlékeztetett arra, hogy a UNESCO arra használta korábban végrehajtó bizottságát, hogy „Izrael- és zsidóellenes intézkedéseket” kényszerítsen ki, beleértve a zsidó szent helyek „palesztin világörökséggé” való nyilvánítását. Emellett a szervezet gyakran használja azt a megfogalmazást, hogy Palesztinát Izrael „megszállta”, és elítélik a zsidó állam háborúját a Hamász ellen, anélkül, hogy bírálnák a terrorcsoport brutális uralmát a Gázai övezet felett – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína a UNESCO második legnagyobb finanszírozója jelenleg, és olyan kínai állampolgárokat foglalkoztat kulcsfontosságú vezetői pozíciókban, mint például Hszing Qu főigazgató-helyettes. „Kína kihasználta a UNESCO feletti befolyását, hogy olyan globális normákat mozdítson elő, amelyek Peking érdekeinek kedveznek” – mondta erről a tisztviselő.
„Trump elnök úgy döntött, hogy kivonja az Egyesült Államokat a UNESCO-ból – amely olyan woke, megosztó kulturális és társadalmi ügyeket támogat, amelyek teljesen ellentétesek azzal a józan politikával, amelyre az amerikaiak novemberben szavaztak” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője a New York Postnak, megerősítve a távozást. „Ez az elnök mindig Amerikát helyezi előtérbe, és biztosítja, hogy országunk tagsága minden nemzetközi szervezetben összhangban legyen nemzeti érdekeinkkel” – tette még hozzá.
Donald Trump 2017-ben egyszer már kivezette az Egyesült Államokat a UNESCO-ból, akkor is Izrael-ellenes elfogultságra hivatkozva.
Joe Biden volt elnök viszont utóbb elérte, hogy az Egyesült Államok 2023-ban újra csatlakozzon a UNESCO-hoz, azzal érvelve, hogy amerikai jelenlétre van szükség Kína növekvő befolyásának ellensúlyozására a szervezetben.
Az Egyesült Államok először azonban nem Trump idején, hanem jóval korábban 1983-ban, Ronald Reagan elnöksége alatt lépett ki az ENSZ-szervezetből. Akkor azzal indokolták a döntést, hogy a szervezet „gyakorlatilag minden témát, amellyel foglalkozik”, átpolitizált.
[type] => post
[excerpt] => Egybehangzó sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kivonul az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, közismert nevén a UNESCO-ból. A döntést nem sokkal később a Fe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753275180
[modified] => 1753232375
)
[title] => Trump úgy döntött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az UNESCO-ból
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157427&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157427
[uk] => 157381
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 157382
[image] => Array
(
[id] => 157382
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[original_lng] => 24295
[original_w] => 720
[original_h] => 478
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753221575:12
[_thumbnail_id] => 157382
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1949
[_algolia_sync] => 279438114001
[_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Az ukrán külügyminisztérium kommentálta Ukrajna az ottawai egyezményből való kilépéséről szóló döntését, olvasható az ukrán külügyminisztérium június 29-én kiadott közleményében.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2005-ben ratifikálta a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint a megsemmisítésükről szóló úgynevezett „ottawai egyezményt”, és azóta tisztességesen végrehajtotta annak rendelkezéseit.
Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció, amely nem tagországa az ottawai egyezménynek, fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen, és 2014 óta széles körben alkalmazza a gyalogsági aknákat hadviselési módszerként.
„Amióta 2022-ben Oroszország teljes körű inváziót indított országunk ellen, az ilyen eszközök tömeges alkalmazása aszimmetrikus előnyt teremtett az agresszor számára. Hangsúlyozzuk, hogy az ottawai egyezmény aláírása és ratifikálása idején ilyen körülmények nem álltak fenn, és nem voltak előre láthatóak. Ezzel Ukrajna egyenlőtlen és igazságtalan helyzetbe került, amely korlátozza az önvédelemhez való jogát az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
Ukrajna nem az egyetlen ország, amely nehéz választással néz szembe az ottawai egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítése és hazája hatékony védelme között egy kemény, minden nemzetközi jogi normát semmibe vevő agresszorral szemben. Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója már számos államot – Lettországot, Litvániát, Észtországot, Lengyelországot és Finnországot – arra kényszerített, hogy felülvizsgálják álláspontjukat, és közös politikai döntést hozzanak az ottawai egyezményből való kilépésről.
Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Ukrajna és ezen államok ottawai egyezményhez való csatlakozása óta a regionális biztonsági helyzet jelentősen romlott.
„Ezért, tekintettel arra a feltétel nélküli prioritásra, hogy megvédjük államunkat a durva orosz agressziótól, területeinket az megszállástól és népünket a szörnyű orosz atrocitásoktól, Ukrajna nehéz, de szükséges politikai döntést hozott azzal, hogy felfüggeszti az ottawai egyezmény szerinti irreleváns kötelezettségek teljesítését. Meggyőződésünk, hogy ez a lépés szükséges és a fenyegetettség szintjéhez képest megfelelő, mert Ukrajna szuverén, független és szabad államként való fennmaradásáról és megőrzéséről szól.”
Egy olyan helyzetben, amikor Oroszország népirtást követ el azzal a céllal, hogy elpusztítsa Ukrajnát, mint államot és az ukránokat, mint nemzetet, kénytelen abszolút prioritásként kezelni polgárai biztonságát és állama védelmét. „Ez többek között az államunk részvételére a nemzetközi jogi dokumentumokban és mechanizmusokban vonatkozik”, összegezték a közleményben.
