A lett parlament úgy döntött, hogy elhalasztja az Isztambuli Egyezményből való kilépését. Evika Silina lett miniszterelnök a demokrácia, a jogállamiság és a nők jogainak győzelmének nevezte a döntést.
A törvényjavaslatot az ellenzék nyújtotta be, de a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott.
A szavazás heves tiltakozásokat váltott ki Lettországban, utcai tüntetéseket is tartottak. Több mint 60 ezer lett írta alá a petíciót, amelyben felszólították az elnököt, ne hirdesse ki a törvényt.
Az elnöki vétó nyomán a jogszabály visszakerül a törvényhozáshoz újabb olvasatra. A parlamentnek az illetékes bizottság elé kell utalnia, amely megvitatja az elnök kifogásait és kitűzi az újabb plenáris vita időpontját, amelyben csak az államfő által kifogásolt pontok kerülhetnek napirendre. Ha a parlament másodszor is, változtatás nélkül jóváhagyja a törvény szövegét, az elnök másodszor már nem vétózhatja meg az életbe lépését.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) elnöke, Teódorosz Ruszópulosz pénteken példátlan és felettébb aggasztó visszalépésnek nevezte a nők jogai és az emberi jogok tekintetében az egyezményből való kivonulásról szóló törvény elfogadását.
Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kivonul az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, közismert nevén a UNESCO-ból. A döntést nem sokkal később a Fehér Ház is megerősítette.
Az amerikai elnök friss döntéséről egyrészt a New York Post számolt be – amely egy fehér házi tisztviselőtől értesült Trump terveiről –, másrészt pedig a Reuters, amelynek európai diplomaták beszéltek ugyanerről.
A New York Post szerint Donald Trump a UNESCO Amerika- és Izrael-ellenes irányultságára, valamint a woke-párti napirendjére hivatkozott a döntéssel kapcsolatban.
Mint emlékeztettek, Trump még februárban rendelte el az Egyesül Államok UNESCO-ban való jelenlétének 90 napos felülvizsgálatát, különös tekintettel a szervezeten belüli „antiszemitizmus vagy Izrael-ellenesség” kivizsgálására.
A felülvizsgálat során emellett a kormányzat tisztviselői kifogásolták a UNESCO sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra vonatkozó politikáját is, valamint a palesztin- és Kína-barát elfogultságát is – mondta a Fehér Ház tisztviselője a New York Post.
A tisztviselő emlékeztetett arra, hogy a UNESCO arra használta korábban végrehajtó bizottságát, hogy „Izrael- és zsidóellenes intézkedéseket” kényszerítsen ki, beleértve a zsidó szent helyek „palesztin világörökséggé” való nyilvánítását. Emellett a szervezet gyakran használja azt a megfogalmazást, hogy Palesztinát Izrael „megszállta”, és elítélik a zsidó állam háborúját a Hamász ellen, anélkül, hogy bírálnák a terrorcsoport brutális uralmát a Gázai övezet felett – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína a UNESCO második legnagyobb finanszírozója jelenleg, és olyan kínai állampolgárokat foglalkoztat kulcsfontosságú vezetői pozíciókban, mint például Hszing Qu főigazgató-helyettes. „Kína kihasználta a UNESCO feletti befolyását, hogy olyan globális normákat mozdítson elő, amelyek Peking érdekeinek kedveznek” – mondta erről a tisztviselő.
„Trump elnök úgy döntött, hogy kivonja az Egyesült Államokat a UNESCO-ból – amely olyan woke, megosztó kulturális és társadalmi ügyeket támogat, amelyek teljesen ellentétesek azzal a józan politikával, amelyre az amerikaiak novemberben szavaztak” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője a New York Postnak, megerősítve a távozást. „Ez az elnök mindig Amerikát helyezi előtérbe, és biztosítja, hogy országunk tagsága minden nemzetközi szervezetben összhangban legyen nemzeti érdekeinkkel” – tette még hozzá.
Donald Trump 2017-ben egyszer már kivezette az Egyesült Államokat a UNESCO-ból, akkor is Izrael-ellenes elfogultságra hivatkozva.
Joe Biden volt elnök viszont utóbb elérte, hogy az Egyesült Államok 2023-ban újra csatlakozzon a UNESCO-hoz, azzal érvelve, hogy amerikai jelenlétre van szükség Kína növekvő befolyásának ellensúlyozására a szervezetben.
Az Egyesült Államok először azonban nem Trump idején, hanem jóval korábban 1983-ban, Ronald Reagan elnöksége alatt lépett ki az ENSZ-szervezetből. Akkor azzal indokolták a döntést, hogy a szervezet „gyakorlatilag minden témát, amellyel foglalkozik”, átpolitizált.
[type] => post
[excerpt] => Egybehangzó sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kivonul az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, közismert nevén a UNESCO-ból. A döntést nem sokkal később a Fe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753275180
[modified] => 1753232375
)
[title] => Trump úgy döntött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az UNESCO-ból
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157427&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157427
[uk] => 157381
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 157382
[image] => Array
(
[id] => 157382
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[original_lng] => 24295
[original_w] => 720
[original_h] => 478
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/k600hvxwiclbd01fus2ha5gfitlcbvat.jpg
[width] => 720
[height] => 478
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753221575:12
[_thumbnail_id] => 157382
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1214
[_algolia_sync] => 279438114001
[_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Az ukrán külügyminisztérium kommentálta Ukrajna az ottawai egyezményből való kilépéséről szóló döntését, olvasható az ukrán külügyminisztérium június 29-én kiadott közleményében.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2005-ben ratifikálta a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint a megsemmisítésükről szóló úgynevezett „ottawai egyezményt”, és azóta tisztességesen végrehajtotta annak rendelkezéseit.
Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció, amely nem tagországa az ottawai egyezménynek, fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen, és 2014 óta széles körben alkalmazza a gyalogsági aknákat hadviselési módszerként.
„Amióta 2022-ben Oroszország teljes körű inváziót indított országunk ellen, az ilyen eszközök tömeges alkalmazása aszimmetrikus előnyt teremtett az agresszor számára. Hangsúlyozzuk, hogy az ottawai egyezmény aláírása és ratifikálása idején ilyen körülmények nem álltak fenn, és nem voltak előre láthatóak. Ezzel Ukrajna egyenlőtlen és igazságtalan helyzetbe került, amely korlátozza az önvédelemhez való jogát az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
Ukrajna nem az egyetlen ország, amely nehéz választással néz szembe az ottawai egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítése és hazája hatékony védelme között egy kemény, minden nemzetközi jogi normát semmibe vevő agresszorral szemben. Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója már számos államot – Lettországot, Litvániát, Észtországot, Lengyelországot és Finnországot – arra kényszerített, hogy felülvizsgálják álláspontjukat, és közös politikai döntést hozzanak az ottawai egyezményből való kilépésről.
Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Ukrajna és ezen államok ottawai egyezményhez való csatlakozása óta a regionális biztonsági helyzet jelentősen romlott.
„Ezért, tekintettel arra a feltétel nélküli prioritásra, hogy megvédjük államunkat a durva orosz agressziótól, területeinket az megszállástól és népünket a szörnyű orosz atrocitásoktól, Ukrajna nehéz, de szükséges politikai döntést hozott azzal, hogy felfüggeszti az ottawai egyezmény szerinti irreleváns kötelezettségek teljesítését. Meggyőződésünk, hogy ez a lépés szükséges és a fenyegetettség szintjéhez képest megfelelő, mert Ukrajna szuverén, független és szabad államként való fennmaradásáról és megőrzéséről szól.”
Egy olyan helyzetben, amikor Oroszország népirtást követ el azzal a céllal, hogy elpusztítsa Ukrajnát, mint államot és az ukránokat, mint nemzetet, kénytelen abszolút prioritásként kezelni polgárai biztonságát és állama védelmét. „Ez többek között az államunk részvételére a nemzetközi jogi dokumentumokban és mechanizmusokban vonatkozik”, összegezték a közleményben.
Az északi ország az orosz fenyegetettségtől tartva csatlakozott az ottawai egyezményből már korábban kilépő balti államokhoz.
A finn parlament csütörtökön megszavazta a kilépést a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből.
Alexander Stubb finn elnök a héten a szomszédos Oroszországból érkező fenyegetéssel érvelt a kilépés mellett, agresszívnek nevezve a szomszédos államot, amely, mint emlékeztetett, nem írta alá az egyezményt és „könyörtelenül bevet taposóaknákat”.
Petteri Orpo miniszterelnök áprilisban hangsúlyozta, a kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira.
Mint mondta, bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, „Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent”.
Az Oroszországgal szintén határos Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje már korábban megszavazta a kilépést.
Az 1997-ben aláírt ottawai egyezmény tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az iráni törvényhozók egy olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, ami kiléptetné az országot az atomsorompó-egyezményből – írja a Reuters az iráni külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Az egyezményt Teherán 1970-ben ratifikálta, ebben vállalta, hogy a nukleáris energiát csak polgári célokra használja fel, katonaiakra nem. Ezen felül az egyezmény aláírói kötelezték magukat arra, hogy együttműködnek az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségével (NAÜ).
Izrael évtizedek óta állítja, hogy Teherán atomfegyvert fejleszt, míg az irániak ezt rendre tagadják, és ragaszkodnak hozzá, hogy az atomprogramjuk békés jellegű. Ugyanakkor tény, hogy múlt héten maga a NAÜ jelentette be, hogy Teherán megsértette az atomsorompó-egyezményben vállalt kötelezettségeit.
Az iráni külügy szóvivője éppen ezért a NAÜ-t tette meg a pénteken bekövetkezett izraeli támadás fő felelősének és mint kijelentette, a támadás természetesen hatással van az állam stratégiai döntéseire.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.
Márciusban a lengyelek, a litvánok, a lettek és az észtek is kiléptek, az Oroszország jelentette katonai fenyegetésre hivatkozva. Petteri Orpo finn miniszterelnök az ottawai megállapodás széttépése mellett a védelmi kiadások meredek megemelését is bejelentette.
Finnország kilép a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből, és a következő években növelni fogja védelmi kiadásait – jelentette be kedden Petteri Orpo finn kormányfő.
Orpo azt mondta: bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent.
Az ottawai egyezményből történő kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira – tette hozzá.
Sajtótájékoztatóján a finn kormányfő bejelentette azt is, hogy 2029-re a GDP legalább 3 százalékára fogják növelni az ország védelmi kiadásait, amelyek akkorra nagyjából 3 milliárd eurót tesznek majd ki.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy javasolni fogja az ország kilépését a gyalogsági aknák és kazettás lőszerek alkalmazását tiltó két egyezményből.
A Jevropejszka Pravda értesülései szerint Tusk ezt a Szejmben tartott felszólalásában mondta, amelyet az RMF FM idézett.
„Javaslom, hogy Lengyelország lépjen ki az Ottawai Egyezményből és lehetséges, hogy a Dublini Egyezményből is; a gyalogsági aknákról és a kazettás lőszerekről beszélek”, jelentette ki.
Az Ottawai Szerződés egy egyezmény, amely tiltja a gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását. Célja, hogy felszámolja a gyalogsági aknák fegyveres konfliktusok eszközeként való használatát.
A kazettás bombák betiltásáról szóló egyezmény ezzel szemben egy nemzetközi megállapodás, amelyet 2008. május 30-án fogadtak el Dublinban.
Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacsoportja dolgoz ki.
A Telegraph szerint az volt a terv, hogy az Egyesült Államok és más országok biztosítják a bíróság joghatóságát, hogy olyan személyeket is felelősségre vonjanak, akik nemcsak a bűncselekmények elkövetésében vettek részt, hanem azok tervezésében is.
A washingtoni támogatás elvesztése komoly csapást jelentene a nemzetközi hírnévre és tekintélyre – írja a cikk.
Ez elég radikális változás. Átírni a történelmet, és úgy tenni, mintha ezt a háborút nem Oroszország indította volna – ezt egyszerűen nem fogadhatjuk el
– mondta egy európai diplomata a lapnak.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacso...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740330480
[modified] => 1740311223
)
[title] => Az Egyesült Államok kiléphet a különleges bíróságból, amely a háborús bűnöket vizsgálná Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142084
[uk] => 141908
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 141910
[image] => Array
(
[id] => 141910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[original_lng] => 639691
[original_w] => 800
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740304024:5
[_thumbnail_id] => 141910
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1860
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508427112000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6531
[1] => 21633
[2] => 858545
[3] => 124
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háborús bűnök
[1] => kilépés
[2] => különleges bíróság
[3] => Oroszország
[4] => USA
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 21633
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 21633
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[_domains] => Array
(
[politic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
