Örményország kilép a volt szovjet tagállamok katonai szövetségéből, a keleti NATO-ként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSzSz). A bejelentést az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján tette a parlament plenáris ülésén.
Szavai azért váltották ki a nemzetközi közvélemény figyelmét, mert Jereván évek óta távolodik Moszkvától, miközben Örményország korábban magától fogadott orosz katonákat, bázis létesítését is lehetővé téve számukra. Elemzők szerint a mostani bejelentés összhangban lehet azzal, hogy Pasinján kormánya haza akarja küldeni az orosz katonákat.
Bár a szövetség fontos eleme a tagországok között fennálló kölcsönös védelmi garancia, az örmény kormányfő bírálta, mert nem védték meg a főként örmények lakta Hegyi-Karabahot, amikor Azerbajdzsán támadta, ami többször előfordult. Sőt, Pasinján szerint a 2020-as offenzíva idején segítették Azerbajdzsánt a szövetség tagjai.
Az örmény miniszterelnök bejelentése a kilépésről szól, de annak gyakorlati lefolytatásáról nem tudni részleteket, még azt sem tudni, hogy mikor bonyolítják le. A szavakon túl egyelőre annyi történt, hogy az anyagi hozzájárulást nem fizette meg a tagság folytatásához, amit kötelező megtenni.
Niger, Mali és Burkina Faso kormányai bejelentették vasárnap, hogy kilépnek a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), mert úgy ítélik meg, hogy a szervezet jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be ellenük.
A három afrikai ország – amelyeket jelenleg katonai junta irányít – közös nyilatkozata szerint a szervezet külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Barents-Euro-Sarkvidéki Tanácsból (BEAC) – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
A tanács tevékenysége a nyugati résztvevők (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország és az Európai Unió) hibájából 2022 márciusa óta gyakorlatilag megbénult. A finn elnökség a rotáció elvének megsértésével nem erősítette meg készségét, hogy 2023 októberében átadja a BEAC vezetését Oroszországnak, meghiúsítva a szükséges előkészítési tevékenységet – mutatott rá indoklásában az orosz diplomáciai tárca.
„A jelenlegi körülmények között kénytelenek vagyunk bejelenteni az Oroszországi Föderáció kilépését a BEAC-ból” – hangzott a közlemény.
A moszkvai külügyminisztérium szerint Szergej Lavrov tárcavezető erről értesítést küldött a tagállamokbeli hivatali partnereinek, Josep Borrellnek, az uniós diplomácia vezetőjének, valamint a norvégiai Kirkenes városában működő Nemzetközi Barents Titkárságnak.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Igor Grosu moldovai parlamenti elnök hétfőn bejelentette: kezdeményezi az ország kilépését a Független Államok Közössége (FÁK) Parlamenti Közgyűléséből.
„Döntést hoztam arról, hogy kezdeményezem Moldova kilépését a FÁK Parlamenti Közgyűléséről szóló megállapodásból” – mondta Grosu sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a FÁK struktúrái „haszontalanok” az ország számára. Elmondása szerint a döntést az állampolgárokkal, a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) képviselőivel és Maia Sandu államfővel folytatott konzultációt követően hozták meg.
A parlament állandó elnökségének következő ülésén Grosu azt fogja javasolni, a képviselők forduljanak a köztársaság miniszterelnökéhez, Dorin Receanhoz azzal a kéréssel, hogy készítsen elő törvényjavaslatot a parlamentközi egyezmény felmondásáról. A törvényhozó testületet az Európa-barát PAS irányítja, amelynek Grosu az elnöke. Grosu Oroszország ukrajnai akcióit „törvénytelennek”, Moszkva Chisinauval szembeni politikáját pedig „barátságtalannak” nevezte .
Moldova FÁK-kal szembeni viszonya azután kezdett megváltozni, hogy a 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu győzött, aki soha nem vett részt a szervezet egyetlen csúcstalálkozóján sem. Idén még keményebb lett a retorika, miután Nicolae Popescu külügyminiszter bejelentette, hogy megkezdi a társulás keretében aláírt számos megállapodás felmondását.
Ezt az ellenzék élesen bírálta. Igor Dodon volt moldovai elnök úgy véli, hogy az ország nem maradhat fenn a FÁK-kal, az Eurázsiai Gazdasági Unióval és Oroszországgal való szoros együttműködés nélkül. Rámutatott, hogy a jelenlegi kormánynak ez a politikája az elmúlt évek legsúlyosabb válságába sodorta az országot, mivel a moldovai agrártermékek exportőrei elvesztették piacaikat, az Oroszországtól vásárolt gáz és más energiahordozók ára pedig többszörösére emelkedett.
Dodon szerint ezt az irányvonalat külföldi körök nyomására és az ország érdekeivel szemben folytatják.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Hivatalos képviselőjének nevezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében Oroszország fontolóra veszi, hogy kilépjen-e az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből (CFE) − közölte az MTI.
Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. A dokumentum értelmében a kérdést az orosz parlament mindkét kamarája mérlegelni fogja. Oroszország jelenleg szünetelteti részvételét a CFE-szerződésben.
Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben, 2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.
Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Ugyanakkor Moszkva hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele marad.
A CFE-szerződés Oroszország általi felmondásáról szóló törvénytervezetet még nem vették nyilvántartásba az orosz parlamenti alsóház adatbázisában.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok) és a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Hivatalos képviselőjének nevezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében Oroszország fontolóra veszi, hogy kilépjen-e az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló s...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1683823620
[modified] => 1683803514
)
[title] => Felmondhatja Moszkva az európai hagyományos erőkről szóló szerződést
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=78424&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78424
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 78425
[image] => Array
(
[id] => 78425
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin.jpg
[original_lng] => 113230
[original_w] => 1200
[original_h] => 740
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin-768x474.jpg
[width] => 768
[height] => 474
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin-1024x631.jpg
[width] => 1024
[height] => 631
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/putyin.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1683792714:12
[_thumbnail_id] => 78425
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1150
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1798c46dc12b7bec23e8f14776588f87] =>
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Marjorie Taylor Greene, Georgia 14. választókerületének Republikánus kongresszusi képviselője alighanem az egyik legellentmondásosabb figura a jelenlegi amerikai törvényhozásban. Az elhúzódó ukrajnai háborúra reagálva most azt írta ki Twitterre, hogy szerinte az Egyesült Államoknak ki kellene lépnie a NATO-ból, elkerülve véleménye szerint ezzel az eszkaláció kockázatát.
Marjorie Taylor Greene 2020-ban került be az amerikai Kongresszusba, azóta rendszeresek a politikai megnyilvánulásai körüli botrányok. Összekötötték korábban a Qanonnal, a Pizzagate-tel, a Covid-lezárásokat pedig a holokauszthoz hasonlította.
Greene most Twitteren azt írta, hogy úgy látja, hogy a „NATO és az ostoba vezetésünk,” vagyis a Biden-kormány szerinte háborúba sodorja az Egyesült Államokat Ukrajna miatt, amely nem NATO-tag.
Greene megoldása a helyzetre az lenne, hogy kiléptetné az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Azt talán mondani sem kell, hogy az Egyesült Államok kiléptetése a NATO-ból valószínűleg a geopolitikai erőviszonyok teljes átrendeződését jelentené és valószínűleg inkább növelné a katonai konfliktus esélyét egyes területeken, semmint csökkentené.
Marjorie Taylor Greene-től egyébként mérsékeltebb párttársai többnyire elhatárolódnak. 2021-ben bekövetkezett testületi eltávolítását 11 republikánus is megszavazta. Egyes, szélsőségesebb, populistább körökben viszont rendkívül népszerűnek számít.
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Oroszország kilép az Európa Tanácsból, az erről hivatalos értesítést kedden átadták a szervezet főtitkárának, Marija Pejcinovic Buricnak – közölte az orosz külügyminisztérium.
„A NATO és az Európai Unió tagállamai, visszaélve az Európa Tanácsban (ET) lévő többségükkel, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet, megtagadva az egyenjogú párbeszédet és mindazokat az elveket, amelyekre ez a páneurópai struktúra épült. Február 25-én diszkriminatív döntést fogadtak el Oroszország képviseletének felfüggesztéséről az Európa Tanács szerveiben” – állt a moszkvai diplomáciai tárca tájékoztatásában, amely leszögezte, hogy ilyen körülmények között Oroszország nem marad szervezetben. A külügyminisztérium szerin a kontinens közös humanitárius jogi terének megsemmisüléséért és ennek az Európa Tanácsra gyakorolt következményeiért, „amely Oroszország nélkül elveszíti páneurópai koordinátáit”, minden felelősség azokat terheli, „akik Oroszországot erre a lépésre kényszerítik”. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Oroszország az Európa Tanácsból való kilépése után is nyitott a szervezet tagjaival való pragmatikus és egyenjogú együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, azon egyezmények keretein belül, amelyekben Oroszország továbbra is részt vesz. Moszkva a távozását követően is eleget tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek, amennyiben azok nem ellentétesek az orosz alkotmánnyal. A dokumentum emlékeztet: Oroszország 1996-ban csatlakozott az európai nemzetek egységének megerősítésére létrehozott szervezethez, amely akkor depolitizált struktúraként pozicionálta magát, mely a Nagy-Európa humanitárius és jogi pillére kíván lenni Lisszabontól Vlagyivosztokig. Az orosz külügyminisztérium az ET egyesítő erejének aláásásával vádolta meg a NATO és az EU országait, amelyek szerinte a szervezetben „csak a keleti katonai-politikai és gazdasági terjeszkedésük ideológiai támogatásának eszközét látják, egy számukra előnyös, szabályokon alapuló +rend+, valójában +szabályok nélküli játék+ erőltetését” – áll a közleményben. Moszkva szerint „az ET intézményeit, beleértve az EJEB-et is, szisztematikusan arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és beavatkozzanak belügyeibe”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a döntés bejelentését megelőzően még azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök még nem alakította ki végleges álláspontját Oroszország ET-tagságával kapcsolatban. Erről azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy ismertté vált: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedd este szavazni akar Oroszország kizárásának lehetőségéről. Az ET alapokmányának 8. cikke értelmében a szervezet miniszteri bizottsága felajánlhatja egy tagállamnak az önkéntes kilépés lehetőségét, ennek elutasítása esetén pedig elrendelheti a tagság megszűntetését. A PACE ebben a kérdésben szándékozott véleményt nyilvánítani. Moszkva elébe ment az eseményeknek. Még korábban pedig Peszkov azt mondta, hogy a döntés az ET összes mechanizmusából való kilépéssel, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár. Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, Oroszország kilépéséig 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen. Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva, megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét. Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett. A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére. A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét. Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt. Korábbi közlés szerint Moszkva idei tagdíjat nem fizette be.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke jelezte, hogy minden feltételezés ellenére az ország a kereskedelmi blokk tagja szeretne maradni.
A lengyel alkotmánybíróság a közelmúltban robbantotta azzal a jogi bombát, hogy deklarálta a lengyel jog felsőbbrendűségét az Európai Uniós jogi normákkal szemben, aminek több szempontból is nagy jelentősége van.
A jogszabályi hierarchiában ugyanis az Európai Uniós jogszabályok sok tekintetben legfelül állnak, ugyanis vannak olyan területek, ahol az uniónak kizárólagos jogalkotási hatálya van, így az adott területen az ő jogszabályaik az irányadók.
Az uniós jogban számos olyan jogforrás van, ami vagy a meghozatalának pillanatában kötelezően érvényesítendő a tagállamok belső jogában, vagy a tagállamoknak külön jogszabállyal át kell ültetni a belső jogba.
Ebben a tekintetben az uniós jognak felsőbbrendűsége van a belső joggal szemben, ugyanis a tagállamok jogszabályainak meg kell felelni a kereskedelmi blokk szabályainak. A lengyel alkotmánybíróság viszont ezt kérdőjelezte meg döntésével és kimondta, hogy a lengyel jog elsőbbséget élvez.
Ennek kapcsán pedig rögtön felmerültek ismételten a hangok, hogy Lengyelország ezzel egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy kilépjen az Európai Unióból. Főként a brüsszeli bürokraták és a lengyel ellenzék részéről érkeztek ezzel kapcsolatban vádak.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök azonban ismételten jelezte, hogy nem szándékozik az ország leválni a blokkról. Mint fogalmazott – és ebben Orbán Viktorhoz hasonló kommunikációval élt – az Európai Unió Lengyelország számára az egyik legjobb lehetőség volt az elmúlt évtizedekben, ezért nem akarják ezt az egységet megbolygatni.
Morawiecki szerint a lengyel alkotmánybíróság döntése csak megerősítette az egyértelműt, hogy a lengyel alkotmány minden jogforrás felett áll – idézte a Sputnik News. Mint fogalmazott, azt kéri, hogy tartsa tiszteletben ezt az Európai Unió is.
It is here, in war-torn Kyiv, that history is being made. It is here, that freedom fights against the world of tyranny. It is here that the future of us all hangs in the balance. EU supports UA, which can count on the help of its friends - we brought this message to Kyiv today. pic.twitter.com/Us7k9xTq5f
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
Rozmawiałem z nowym premierem UK @RishiSunak zapewnił, że nasza współpraca w zakresie gosp., finansowym, bezp. energ. oraz dalszego wzmacniania @NATO i wsparcia ?? będzie kontynuowana. Już wkrótce kolejne ??-?? konsultacje międzyrządowe. pic.twitter.com/zeqoVsGz6Q
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Szerhij Pritula, a Holosz párt egykori kijevi polgármesterjelöltje a politikai erő új vezetése tevékenysége kapcsán bejelentette: kilép a pártból, de kihangsúlyozta, hogy továbbra is a politizálni fog.
„A mai napon, 2021. június 7-én bejelentem, hogy kilépek a Holosz pártból” – közölte Pritula Facebookon június 7-én.
Egyben hozzátette, hogy nem hagyja el a politikát. „Kilépek a pártból, amely – nem utolsósorban az új vezetés tevékenységének köszönhetően – annyira eltávolodott eredeti elveinktől, hogy konstatálható – nincs visszatérés” – mondta Pritula. Kihangsúlyozta, hogy a pártba való belépésről szóló döntés 2019. június 8-án „tudatos és megfontolt volt”. „Tetszett az új politikai márka köré összegyűlt emberek csapata, az értékek, amit képviseltek, és a cél, amelyet közösen tűztünk ki” – emlékeztetett Pritula.
Korábban, március 16-án, a Holosz számos képviselője megszavazta az Országos Korrupcióellenes Iroda és az Állami Nyomozói Szolgálat igazgatói kinevezésére és felmentésére vonatkozó eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtását az Alkotmánybírósághoz. Ezt követően, a párt politikai tanácsa a szavazás után figyelmeztette ezeket a képviselőket a pártból való kizárás lehetőségéről.
Később Szerhij Pritula nyilvánosan felszólalt Kira Rudik pártelnök ellen. Kijelentette, a párt politikai tanácsa meg kell, hogy hallgassa párttársait és eleget kell, hogy tegyen azon követelésének, hogy újraválasszák a vezetőséget. Ezt követően Pritula elmondta, szeretné vezetni a pártot. A Holosz tagsága megválasztotta a politikai tanács új tagjait, Pritula nem került be.
2020-ban, a párt korábbi elnöke, Szvjatoszlav Vakarcsuk is kilépett a Holoszból. Ezt követően a párt küldöttei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik Vakarcsuk parlamenti hatáskörét a párt külön kongresszusán.
Fehéroroszország a szankciók miatt értelmét vesztheti a további részvétel az Európai Unió keleti partnerségi programjában – közölte Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter szerdán a minszki parlamentben.
„A fokozódó szankciós nyomás tükrében értelmét vesztheti országunk további részvétele az Európai Unió keleti partnerségi programjában. Fehéroroszország nélkül ez a kezdeményezés szintén elveszíti minden értelmét” – jelentette ki Makej a parlamentben, ahol Aljakszandr Lukasenka elnök aznap a törvényhozás képviselőivel, az alkotmányügyi bizottság tagjaival és az államigazgatási szervek képviselőivel találkozott.
A fehérorosz külügyminiszter kemény választ helyezett kilátásba a „barátságtalan lépésekre”. Elmondta, hogy fontolgatják az EU-val folytatott együttműködés felfüggesztését a migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint korlátozásokat vezethetnek be a Fehéroroszország területén működő politikai alapítványok, humanitárius programok és civil szervezetek tekintetében. Hangsúlyozta, hogy más válaszlépések is felmerültek, de hozzátette, hogy a helyzet kiéleződése egyik félnek sem válik javára.
„Ha az európai politikusoknak nincs felelősségérzetük saját állampolgáraik sorsa és országuk hosszú távú érdekei iránt, akkor mi a saját népeink érdekeire fogunk támaszkodni, amelyek mindig is békében és nyugalomban szerettek volna élni” – fogalmazott Makej. Felszólította az európai partnereket, hogy hagyjanak fel a Fehéroroszország szuverenitása elleni támadásokkal. „Nemcsak információs, de gazdasági és hibrid hadviselés is folyik Fehéroroszország ellen” – vélekedett a miniszter.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
