Nehéz vita vár a NATO tagországokra arról, hogy milyen mértékben emelkedjenek a védelmi kiadások, és hogy milyen ütemben lehetséges elérni ezt a növelést – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő Pozsonyban, miután fogadta Mark Ruttét, az észak-atlanti szövetség főtitkárát csütörtökön. Robert Fico szlovák kormányfő a hírek szerint kikosarazta Ruttét. Közben Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is fontos üzenetet küldött a NATO-tagoknak.
A szlovák államfő hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mire lesznek felhasználva a védelmi kiadások, mert – mint mondta – azok 20 százalékát a korszerűsítésre kellene költeni.
„Szlovákiában a védelmi kiadások 35 százalékát a korszerűsítésre költjük és nem csak a hadsereg fenntartására és működtetésére” – jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Hozzátette: Szlovákia számára nem csak a védelmi kiadások növelése, hanem a modernizációra szánt eszközök arányának növelése is fontos lesz.
Peter Pellegrini megjegyezte: terítékre kell kerülnie annak a kérdésnek is, hogy a védelmi kiadások milyen hányada mehet az úgynevezett kettős felhasználású projektek finanszírozására. A védelmi erők képességeinek szükségszerű fejlesztésével kapcsolatban rávilágított: készen kell állni a külső nyomások elhárítására és amikor ezekről van szó, nem csak a háborúra, hanem az illegális migráció masszív hullámaira vagy a terrorizmusra is kell gondolni.
Mark Rutte a találkozó után nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO-nak „gyors és radikális” változásokon kell átesnie
ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a jelenlegi kihívásokkal. Ezzel összefüggésben a NATO tagországok védelmi kiadásainak „jelentős” emelésére és az európai hadiipar kapacitásainak megerősítésére szólított fel. A NATO vezetője szerint a tagországok védelmi kiadásait „jóval” a GDP három százaléka fölé kellene emelni, s úgy vélte: az ehhez vezető folyamatnak, az időtartamot tekintve, ambiciózusnak kell lennie.
A találkozó után Peter Pellegrini az ukrajnai béke megteremtését célzó folyamatokról is beszélt. Ezzel kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnában a tartós békét nem lehet megteremteni bizonyos olyan biztonsági garanciák nélkül, amelyekért az Európai Unió (EU) lenne a felelős. Kifejtette: véleménye szerint az EU-nak igényt kellene tartania arra, hogy helyet kapjon a béketárgyalások asztalánál és a tárgyalásokhoz hozzájáruljon saját indítványaival is.
„Meggyőződésem, hogy az unió magabiztos fellépéssel és saját indítványokkal hozzájárulhat a tartós békéhez és a további háborús konfliktusok megelőzéséhez. Ehhez az EU-nak is ott kell lennie a tárgyalóasztalnál” – idézte a szlovák hírügynökség Peter Pellegrini kijelentését, aki aláhúzta: az uniónak nem kellene arra várnia, hogy valaki meghívja a tárgyalóasztalhoz, hanem önmagának kellene indítványoznia azt, mert ha erre nem kerít sort, akkor a békefeltételeket nélküle fektetik le.
Az Újszó azt írta csütörtökön, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nem találkozott a NATO főtitkárával, pedig előzetesen szó volt a személyes találkozóról. Amikor a miniszterelnök január végén bejelentette, hogy Mark Rutte hamarosan Szlovákiába látogat, kiemelten fontosnak nevezte a találkozót – emlékeztet a hírportál. Rutte és Fico egyeztetésének hírét a napokban Peter Pellegrini is megerősítette. A kormányhivatal az utolsó pillanatig mélyen hallgatott, csütörtök reggel pedig egy rövid közleményben tudatták, hogy Robert Fico a tervezett washingtoni útja miatt nem vesz részt a tárgyaláson.
Üzent az USA a NATO-tagoknak
Minden NATO-tagállamnak teljesítenie kell a védelmi kiadásokra vonatkozó, GDP-arányos 2 százalékos célkitűzést az észak-atlanti szövetség júniusi csúcstalálkozójáig – közölte csütörtökön Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Donald Trump amerikai elnök „ezt világossá tette és a minimumot el kell érni” – szögezte le Waltz a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. „100 százalékon kell lennünk ebben júniusban a NATO-csúcson” – tette hozzá.
Németországnak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy példát mutasson az Európai Uniónak, ahogy egyre nőnek a kételyek az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásával kapcsolatban – jelentette ki Cesar Tomczyk lengyel védelmi miniszter-helyettes a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tomczyk elmondta, hogy új finanszírozási konstrukciókra van szükség, például közös uniós hitelkötvények kibocsátását a katonai kiadások finanszírozására, ami „lehetővé teszi számunkra, hogy többet vásároljunk, és még jobban felkészülhessünk” Oroszország növekvő harciasságára. Berlin ellenezte a közös kibocsátást. „Ma Európa irányítási válságban van” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy többet kell követelnünk Európa központjától, elsősorban Németországtól.
Lengyelország ingerült nyugati szomszédja miatt attól tartanak, hogy Donald Trump visszatérése a Fehér Házba csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, hogy Kijevet az Oroszországgal kötött tűzszünet felé mozdítsa el. Trump azt is megkérdőjelezte, hogy országa támogatja-e a többi NATO-szövetségest, ha nem teljesítik azt a célt, hogy a gazdasági teljesítmény 2%-át védelemre fordítsák. Bár továbbra is Varsó a szövetség legnagyobb pénzköltője, az ország nagyarányú katonai megerősítése valószínűleg megterheli költségvetését.
Varsó rekordösszegű 186,6 milliárd zlotyt különít el (46,4 milliárd dollár) a védelemre idén, ami a bruttó hazai termék 4,7%-a. A védelmi minisztérium adatai szerint Németország, amely továbbra is az EU legnagyobb katonai támogatója Ukrajnának, a GDP 2,1%-át, azaz 72 milliárd eurót költ idén. „A valóságban a lengyelek ritkán mondják a németeknek, hogy többet kell költenie fegyverekre” – mondta el Cesar Tomczyk.
