A NATO-ban egyeztetni kell a tagállami védelmi kiadásoknak a GDP 3,5 százalékára történő emeléséről, és ezek a költségek kivonandók az uniós túlzottdeficit-eljárás alól – jelentette ki Edgars Rinkevics lett államfő kedden Varsóban, az Andrzej Duda elnökkel tartott közös sajtókonferencián.
A kétoldalú tárgyalások napirendjén szereplő biztonsági témák kapcsán a lett elnök utalt a 4,7 százalékos idei lengyel védelmi kiadásokra, és bejelentette: Lettország a GDP 4 százalékát szánná védelemre, 2028-ra pedig ezek a költségek véleménye szerint 5 százalékos szintet érnének el.
A védelmi kiadásokat ki kell vonni a túlzottdeficit-eljárás alól – javasolta Rinkevics, csatlakozva a Varsó által az Európai Unió (EU) felé megfogalmazott követelményhez.
A lett elnök reményének adott hangot, hogy a NATO-ban 3,5 százalékban határozzák majd meg a védelmi kiadások szintjét.
„Ez az a szint, amelyről egyeztetni kell, a közvetlenül veszélyeztetett országoknak pedig ennél nagyobb kiadásokat kell megfontolniuk” – húzta alá Rinkevics.
Az ukrajnai békefolyamatról szólva kijelentette: „Igazságos és hosszú távú békére van szükség”. Fontosnak nevezte az esetleges békemegállapodást követő európai cselekvési terv kidolgozását. „Biztonságunk utána is (kölcsönös) támogatásra szorul” – jelentette ki.
Andrzej Duda fontosnak nevezte, hogy Ukrajnában véget érjen az orosz agresszió, és hogy „elérjék a tartós békét, amely nemcsak Ukrajna, hanem más, köztük a NATO keleti szárnyán fekvő országok” biztonságát is szavatolja.
A Donald Trump amerikai elnök által Ukrajnáról jelenleg folytatott megbeszélések „előkészítik a jövőbeli tárgyalásokat, és a folyamatban lévő háború befejezését célozzák” – fogalmazott Duda. Reményének adott hangot, hogy az érdemi béketárgyalást Oroszország és Ukrajna folytatja majd az Egyesült Államok felügyelete alatt. „Hiszen most ebbe az irányba tart Trump elnök” – jegyezte meg.
Az ukrajnai ásványkincseknek az Egyesült Államok, illetve az EU által történő esetleges felhasználására vonatkozó újságírói kérdésre Duda leszögezte: „Először is erről Ukrajnának kell döntenie”.
Hozzátette: nemcsak arról van szó, hogy Kijevnek „felajánlják” az ásványkincsek felhasználását, illetve a vele közös kitermelést, hanem arról is, hogy mit ajánlanak neki ennek fejében.
„Tartsuk szem előtt, hogy mindez a béketárgyalásokkal összefüggésben történik” – húzta alá az elnök. Megismételte: a legfontosabb, hogy a tárgyalások „a szuverén, független ukrán állam létezését biztosító, tartós békéhez vezessenek”.
Ezért nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak, esetleg az Európai Bizottságnak is biztonsági garanciákkal kell összekötniük az ásványkincsekhez történő hozzáférést – folytatta a lengyel elnök. A lényeg az, hogy ki nyújt Ukrajnának jobb garanciákat – szögezte le Duda. Megjegyezte: az EB esetében nem tudja, „az adott szakaszban mindez milyen alapon történne”.
Rinkevics hozzáfűzte: Ukrajna dönti el, kivel és milyen megállapodást köt. „A konkurencia egészséges” – tette hozzá a lett elnök.
Gyorsan váltották egymást a miniszterelnökök az utóbbi években a brit kormány élén, az ország modern kori történetében először hét olyan ember is van, aki betöltötte ezt a posztot, és akinek így a fizetésen kívül jár a széles körű és igen költséges biztonsági védelem.
A konzervatívok a negyedik kormányfőjüknél tartanak ugyanennyi év alatt, és a Downing Street 10. korábbi lakói kihasználják az egykori kormányfők iránti nemzetközi igényt, hat számjegyű összeget keresnek egy-egy beszéddel és előadással világszerte. Egyre többen aggódnak azonban a brit adófizetők növekvő költségei miatt, a külföldi utazások alatt is járó személyi biztosítás árát ugyanis az állam állja.
A „klubhoz” pedig hamarosan Rishi Sunak is csatlakozhat, ha a közvélemény-kutatásoknak megfelelően jövőre a Munkáspárt nyeri meg a választást. Ráadásul a személyi védelem mellett a brit kormányfőknek életük végéig jár bizonyos fizetés is, maximum évi 115 ezer font – akkor is, ha csak 44 napig töltötte be a posztot, mint Liz Truss. Az adófizetők pedig még évtizedekig számíthatnak ezekre a terhekre, mivel a volt brit kormányfők még fiatalok: Sunak 43, Truss 47 éves, Boris Johnson és David Cameron sem töltötte még be a hatvanat.
A magas rangú politikusok és a királyi család „dolgozó” tagjainak járó védelem pontos költségét nem tudni, azt hétpecsétes titokként őrzi a londoni belügyminisztérium.
„Régóta bevett politikánk, hogy erről nem adunk részletes tájékoztatást. Ha ezt tennénk, az veszélyeztetné az említett intézkedések integritását, és befolyásolná az egyének biztonságát” – reagált a Politicónak a tárca szóvivője.
A háttérben azonban már tesznek erőfeszítéseket a költségek csökkentésére, a lap szerint legalábbis ez magyarázza, hogy Harry hercegtől elvették a védelmet, amikor visszavonult az udvartól, és az ezzel kapcsolatos pert is elveszítette. Önmagában a rendőrséggel folytatott jogi csatározása is 300 ezer fontjába került azonban az Egyesült Királyság adófizetőinek.
A fontos emberek adófizetők által finanszírozott védelméről egy titokzatos szerv, a Királyi és Közszereplők Védelmének Végrehajtó Bizottsága (Executive Committee for the Protection of Royalty and Public Figures – RAVEC) dönt.
A bizottságban a belügyminisztérium, a fővárosi rendőrség és a királyi ház tagjai vesznek részt, akik egy független elnöknek adnak tanácsot az egyes személyekhez kapcsolódó lehetséges kockázatokról.
A RAVEC döntéseit biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra, de megbízható források szerint a volt miniszterelnökök általában megkapják a biztosítást akkor is, amikor külföldön járnak. A biztosítást a fővárosi rendőrség egyik elitegysége, a Royal and Specialist Protection (RASP) adja, amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik.
Soha nem volt még ilyen gyorsan egymás után ennyi volt miniszterelnökünk, akiknek ennyi biztonságra volt szükségük. A kormány sok átszervezése után a rendőrségnek nehézséget okozott, hogy egyszerre találjon elég biztonsági embert ahhoz, hogy mindenkit megvédjen – ismerte el a lapnak egy jól értesült, neve elhallgatását kérő forrás, aki hozzátette, hogy a létszámhiány egyelőre csak az érintettek körében téma, és pluszforrásokra tudomása szerint nem érkezett hivatalos kérés.
RASP-os források azonban megerősítették: az elitegység tisztjei tavaly panaszkodtak arra, hogy az éves szabadságot és a pihenőnapokat törölték, és hogy konkrétan Boris Johnson esetében „más csapatoktól vontak el tiszteket, hogy megpróbálják gyorsan összerakni a biztonsági stábját” a tengerentúli utazásaihoz.
Akárkit pedig nem lehet csak úgy átrendelni az elitegységbe, az érintettnek ugyanis rendelkeznie kell megfelelő szintű lőfegyverhasználati, autóvezetési, néha még ezen is túlmenő kiképzéssel. Ehhez jön még a munkabér, a túlóra, a költségek, az utazások és élelmezés, és ezt mind az adófizetők állják.
A volt kormányfők pedig utaznak. Májusban Johnson járt Texasban és Las Vegasban, Truss pedig Tajvanon.
Mi fizetünk az egészért, miközben ők igazából csak szórakoznak – vélekedett a lapnak Dai Davies, a királyi család védelméért felelős egység egykori parancsnoka.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan váltották egymást a miniszterelnökök az utóbbi években a brit kormány élén, az ország modern kori történetében először hét olyan ember is van, aki betöltötte ezt a posztot, és akinek így a fizetésen kívül jár a széles körű és igen költsége...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688572080
[modified] => 1688525476
)
[title] => Sokba kerülnek a brit adófizetőknek a bukott kormányfők
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=83674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 83674
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 83675
[image] => Array
(
[id] => 83675
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit.jpg
[original_lng] => 135901
[original_w] => 1200
[original_h] => 859
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit-300x215.jpg
[width] => 300
[height] => 215
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit-768x550.jpg
[width] => 768
[height] => 550
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit-1024x733.jpg
[width] => 1024
[height] => 733
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit.jpg
[width] => 1200
[height] => 859
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit.jpg
[width] => 1200
[height] => 859
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/brit.jpg
[width] => 1200
[height] => 859
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1688514677:12
[_thumbnail_id] => 83675
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1435
[_algolia_sync] => 831657955002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 252790
[1] => 252791
[2] => 189745
[3] => 2498
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bukott politikusok
[1] => juttatások
[2] => kiadások
[3] => Nagy-Britannia
)
)
[2] => Array
(
[id] => 68523
[content] =>
A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell – mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban.
Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.
Jens Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél „ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen „mindenki látja”, hogy többet kell fordítani a védelemre.
A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy „aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.
„Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez” – tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, „az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) arat sikert”.
Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.
„Ugyanakkor „az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes” – húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország „zsaroljon” ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor „veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a „nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
